Kelet-Magyarország, 2013. november (73. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-18 / 268. szám

2013. NOVEMBER 18., HÉTFŐ KELET Rezsiszegénység fenyeget A rezsicsökkentés egyik legális módja Szabolcsban: az erdő tulajdonosá­nak engedélyével hazaviszik a gallyfát illusztráció: racskó tibor A magyar háztartások 40 százaléka késve fizet, háromnegyede pedig energiaszegény­séggel küzd. nyíregyháza. A szegénység elleni küzdelem világnapja sok problémára ráirányította a figyelmet a közelmúltban, ke­vés szó esett azonban napjaink létező és egyre több magyar családot fenyegető réméről, a rezsiszegénységről. - Rezsisze­génységről azon háztartások, családok esetében beszélünk, akik havi jövedelmüknek több mint egyharmadát lakásfenn­tartásra fordítják. E mutató alapján a magyar társadalom háromnegyede küzd ezzel a szegénységi formával. Akár a foglalkoztatottságot, akár a jövedelmi viszonyokat néz­zük, az északkeleti megyék, így Szabolcs-Szatmár-Bereg is, mintegy 20 százalékkal az országos átlag alatt vannak - magyarázza Vitái Attila szocio­lógus. Sokba kerül a lakásfenntartás Hazánkban - a lakásszektor jellegzetessége miatt - ala­csony a bérlakások aránya, így a lakásüzemeltetési költ­ségekbe a tulajdonhoz jutás kiadásait is be kell kalkulál­ni, ilyen például a banki hitel havi törlesztőrészlete. Ez és a közüzemi számlaterhek már tekintélyes összeget emész­tenek fel a családi kasszából! Óriási felelőssége van a mindenkori politikának ab­ban, hogyan viszonyuljon a többségi társadalom a sze­génységhez mint társadalmi problémához - hangsúlyozta Vitái Attila, majd rámutatott: ha egy rezsim azt kommuni­kálja, hogy a szegénység nem (pusztán) társadalmi mecha­nizmusok eredménye, hanem egyéni hiba, jelentősen csök­kenhet a szolidaritás foka.- Gazdasági recesszió ide­jén jellemzően felerősödik a bűnbakképző mechanizmus. Előszeretettel mutogatnak ilyenkor a segítségre szoru­lókra, mondván: milyen sok­ba kerülnek az államnak, az ő segélyezésük miatt nem jut elég pénz az egészségügyre, az oktatásra stb. Ha ezek a bélyegek rásüthetők egy jól beazonosítható társadalmi csoportra (például romák, bevándorlók, hajléktalanok), máris kialakul egyfajta kö­zöny és ellenszenv a többsé­gi társadalomban velük és a helyzetükkel szemben. Van élet a közmunka után? Kérdésünkre, mennyiben segíti a szegénységben élők megélhetését és megítélését az országos közmunka prog­ram, a szociológus így vála­szolt: - A közfoglalkoztatás­nak önmagában annyi hatása van a szegénységre, mint a segélyezésnek: konzerválja A magyar háztartások 40 százaléka késve fizeti be a köz­üzemi díjakat. A szegénység, mint társadalmi probléma el­fogadása és a szegényekkel való szolidaritás drámaian alacsony, ahogy a segítő szak­mákban dolgozók megbecsült­sége is. - Mindennél beszé­desebb, hogy a közszférában csak két területen nem volt a dolgozók társadalmi álla­potát, hiszen innen nagyon nehéz „kitörni” a nyílt mun­kaerőpiacra, s valljuk be, egyetlen önéletrajzban sem mutat jól az, hogy „az utób­bi 10 évben közmunkásként dolgoztam”. Ennek sajnos akkora stigmatizáló ereje van, mintha börtönviselt lett vol­na a munkavállaló. Fontos a politikai retorika- Ha a politikai retorika az, hogy a jövedelmi szegénység alapvetően a naplopók, mun­kakerülők önhibája és prob­lémája, valamint „aki nem dolgozik, ne is egyék”, akkor a szociális támogatások csök­kentése, valamint az emberek (pedagógiai-nevelő célzattal és a társadalmi hasznosság elvén történő) visszaterelése a munka világába, kivívhatja a társadalom többségének el­ismerését, de nem orvosolja az általános elszegényedést, a rezsiszegénységet és a mo­bilitási problémákat!- A kisebb településeken so­kan „várólistán” vannak, nem kapnak közmunkát, ilyenkor az életben maradás ösztöne és a család megélhetéséért való felelősség szükségsze­rűen megnöveli a bűncselek­mények (lopások, rablások) számát, gyakoriságát, km-pi bérfejlesztés az elmúlt 5 év- j ben, az egyik a szociális szfé­ra. Egy olyan társadalomban, ahol a szegények „semmit sem érnek”, ott a velük foglalkozó szakembereket sem becsülik nagyra, így nem csoda, hogy a jövedelmi viszonyaik gya­korta alig jobbak, mint a kli­enseiknek, gondozottjaiknak - mondta a szakember. Elmaradt a bérfejlesztés Nem kilátástalan a helyzet ■ Európai biztonság Nógrádi György biztonság- politikai szakértő tartott előadást „Az európai biztonság az ezredforduló után” címmel Nyíregyházán, a Művészeti Szakközépisko­lában. FOTÓ: SIPEKI PÉTER A nyíregyházi önkor­mányzat szóvivője szerint lapunk olvasói nyitott kapukat dön­getnek. NYÍREGYHÁZA. Több előfize­tőnk is érdeklődött szerkesz­tőségünkben afelől, vajon mi lesz a sorsa annak a sóstói ki­látónak, amit már jó ideje le­zártak a látogatók előtt, mert életveszélyesnek minősítet­ték.- Ha veszélyes, akkor újít­sák fel, vagy ha nem akarják, akkor bontsák le. Egyáltalán kinek a tulajdonában van az egykor szebb napokat látott kilátó? - kérdezte egyik olva­sónk. Jelenleg életveszélyes a kilátó FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Lapunk először a Nyírerdő Zrt. ajtaján kopogtatott, ám közölték: a társaság 2000-ben átadta a kilátót a nyíregyházi önkormányzat tulajdonába, így ők már nem kompetensek a témában. Megtalálták a megoldást Rendes Sándor, a nyíregyházi sajtószolgálat vezetője szerint a Kelet-Magyarország olvasói nyitott kapukat döngetnek, hiszen már régóta keresik a megoldást a balesetveszélyes J kilátóval kapcsolatban.- Nagy örömömre szolgál, hogy bejelenthetem, meg is találtuk azt. A részletekről ha­marosan tájékoztatást adunk a városlakóknak - fogalmazott Rendes Sándor sajtószóvivő. KM-TG Megkérdeztük Ön felújítaná a sóstói kilátót? KISS JÁNOS: Minden- ÚJVÁRI ZSANETT: ÚJVÁRI DÁNIEL: Van képpen fel kellene Remélem, hamarosan benne potenciál min­újítani. megnyitják újra. den szempontból. SZABÓ BERNADETT: BÁNYAI LÁSZLÓ: Mikor GRÜLLNÉ DR. SZABÓ Turisztikai szempont- „működött", nagyon VIKTÓRU Annak ból vonzó egy kilátó. népszerű volt. idején jártam fent. Kiss János a napokban kerék­pározott arrafelé, fel is’szere­tett volna sétálni barátnőjével a tetejére, de csalódniuk kel­lett. - Nem tudtunk felmenni, nagyon elkeseredtünk emi­att. Természetesen ha rajtam múlna felújítanám, mert biz­tos vagyok abban, hogy sok embert, túrázót, kirándulót vonzana. Újvári Zsanett is ezen a véleményen van, mint mondta, a mostani állapotá­ban valóban életveszélyes, és nagyon reméli, hogy újra meg fogják nyitni a látogatók előtt a kilátót. Újvári Dániel szerint mindenképpen fel kell újítani, mert van benne potenciál. - A költsége sem .lenne olyan horribilis, sőt, el tudnék képzelni mellette egy ! éttermet is - tette hozzá a fi- | atalember. Szabó Bernadett ugyan nem nyíregyházi, de ő is úgy gondolja, hogy „ki kel­lene pofozni”, hiszen turisz­tikai szempontból vonzó egy kilátó, főleg a fiatalabbak kö­rében - közölte. Bányai László sem gondolkozott sokat a vá­laszon. - Még szép, hogy fel­újítanám, hiszen amíg „üze­melt”, nagyon népszerű volt. Személy szerint én is meg- | másznám, ha újra megnyitna - mondta a fiatalember. Grüll- né dr. Szabó Viktória annak ide­jén járt fent a tetején, reméli, i valaki veszi a fáradságot és használható állapotba hozza a sóstói kilátót. km-tg A multikatonák és a dezertőrök Multikatona - mondja az egyik srác megvetően egy régi barátjára célozva, aki egyetem után most egy valódi vérbeli multicégnél dolgozik. Egy olyan cégnél, amely amúgy afféle álommunkahelynek számít a közbeszédben. Lehetőség a külföldi munkára, wellnessbérlet juttatásként, normális fizetés, előrejutás, ha valaki szorgalmas. Szépen öltöznek, elegáns a munkakörnyezet is, még az étkezde is megugorja egy átlagos étterem szintjét. Akkor mi a baj? Mi ez a multikatonázás? Hát az egyebek. Azok az egyebek, amelyet a Y-generáció, a mostani huszonévesek egy része nem jól visel. Mondhat­juk úgy is, hogy egy multinál dolgozni életforma. Leg­alábbis abból a szempontból, hogy formálni próbálják az életedet, a szemléletedet. A különféle képzések, trénin­gek agymosó jellegűek, arra Pn 'Hn ,Vl/nlnü 27 ni Anyuinak, hogy kiválasz­tó 1 ül UKK010K aZ UJ tódjanak a legmegfelelőbbek, generációknak: ta- akik mesnem azok- próbál­ni illanok 37 Plfírink janak igazodni. De ha valaki 1 lUiJdi idrv dZ clUUUK benne éj egy ilyen muitivi. hibáiból, és építse- lágban, még a nyelvezetet is nek egy épelméjúbb Világot! vak léteznek. Van ebben a fogalomban, hogy multikatona, utalás a seregre, és ez nem véletlen. PFCSF: politikai főcsoportfő­nökség. Ott is imádták a kódszavakat, az idióta saját nyel­vezetet és az uniformist. A multikatonák is viselnek persze egyenruhát, hol milyet: öltönyt, kiskosztümöt stb. Sajátos ez az egész, egybemos minden kultúrát, tökmindegy, vala­ki Szenegálban vezet gyárat, vagy itt, Magyarországon, ha az ugyanazon multihoz tartozik. Ad is ez egy sajátosan csa­ládias érzetet, olyan, mint a hamburger, ami egy bizonyos hálózaton belül egyforma ízű mindenütt a Földön. De mi nem tetszik ebben az Y-generációnak? A szakértő - Joó Zsuzsanna - szerint: „az Y-generáció tagjai azt látják, hogy a gyarapodásért, az előrehaladásért nagy árat fizettek a szüleik, tönkrementek egészségileg, kiszolgáltatottá váltak a munkaerőpiacon. Ők már nem hajlandók erre, nem akarnak „robotolni”, magától értetődik számukra, hogy karriert érnek el, jól keresnek. Felszínes életet élnek, a lojalitást, engedelmességet nem ismerik. Az Y-nemzedék olyan világban vált felnőtté, ahol örökké sietnie, önmagát megvalósítania kell, karriert kell építenie. Pontosan emiatt a tulajdonságuk miatt vannak fokozottan kitéve a munka­helyi pszichoterrornak.” De van remény! Van egy ellentétes mozgás is a huszo­névesek, korai harmincasok világában: el ettől az egésztől. Normális méretű és hangulatú munkahelyi közösségeket keresnek, ahol nem kell a lelkűket is eladni, elég, hajói dol­goznak. Nem akarnak uniformizálódni, betagozódni azért, hogy majd előre jussanak egy ranglétrán. Fontosabb lehet a karriernél a szabadidő, az önmegvalósítás, a család. Hogy ez álom? Nem biztos. A gazdaságban egyre eredményeseb­bek az „új típusú” antimulti cégek. Még ha nagyok is. Nem írom le, de egy keresőprogramjáról világhírű, piacvezető internetes cég olyan munkahelyeket épít, ahol mindenki különc lehet, önmaga, az egyéniség kell és nem a szürke közép. Én drukkolok az új generációknak: tanuljanak az elődök hibáiból, és építsenek egy épelméjúbb világot! kiss.laszlo@inform.hu Kelet kvíz A település egyik templomát 1671-ben Báthory Zsófia fegyverrel vette el a reformátusoktól, s visszaadta a katolikusoknak. Az ónodi országgyűlés azonban újra a reformátusoknak ítélte. a) Vaja b)Nagyecsed c) Nyírgelse d) Kisléta A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el «a Átmenetileg „zárva” Legközelebb tavasszal várja Nagykállóban a veterán mo­torok és autók, valamint az antik tárgyak szerelmeseit a hagyományos régiségbörze. fotó: racskó tibor Nézőpont Kiss László A lakásfenn­tartási költsé­gekbe a ban­ki törlesztő is beleszámít! VITÁL ATTILA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom