Kelet-Magyarország, 2013. november (73. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-16 / 267. szám

2013. NOVEMBER 16., SZOMBAT KELET A CIA megfigyeli a nemzetközi átutalásokat? WASHINGTON. Kiterjedt adat­gyűjtést folytat a nemzet­közi pénzátutalásokról az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy terroriz­musellenes programja során - írták amerikai napilapok a The New York Times és a The Wall Street Journal. Mindez nagyban hasonlít az NSA nemrég napvilágra került telefon- és internetes megfigyelési tevékenységé­hez. MTI Kertész Ákos fotó: internet Kertész Ákos kanadai menekült lett Toronto. Kanada elfogad­ta Kertész Ákos magyar író menekült kérelmét. A Kossuth-díjas író, aki ta­valy februárban távozott az észak-amerikai országba, az Amerikai Népszava című New York-i lapban csütör­tökön megjelent cikkében számolt be kérelme elfoga­dásáról. Kertész Ákos tavaly február 29-én távozott Kana­dába, és ott menekültstátust kért. MTI Lelassult az euróövezeti infláció LUXEMBOURG. Októberben az előzetes adatoknak megfe­lelően lassult az infláció az euróövezetben és az EU-ban - közölte pénteken az Euro­stat, az Európai Unió statiszti­kai hivatala. Októberben a 17 tagú euróövezetben 0,7 szá­zalékra csökkent a fogyasztói árak éves emelkedésének a üteme a szeptemberi 1,1 szá- i zalékról. 2012 októberében 2,5 százalékos volt az euróö­vezeti infláció. MTI Felhúzóban az autóipar Szeptemberben az ipari termelés 5,5 százalék­kal haladta meg az egy évvel korábbit. Budapest. A termelés bővülé­séhez továbbra is elsősorban az autóipar, illetve az ehhez kapcsolódó beszállítói ágaza­tok eladásainak növekedése járult hozzá - közölte a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. Az ipari export az év első kilenc hónapjában 3,4 százalékkal bővült, szeptemberben pedig jelentősen, 11,8 százalékkal emelkedett 2012 azonos idő­szakához viszonyítva. Thomas Faustmann, az Audi Hungária ügyvezető igazgatója egy Győrben készült motort mutat be az Automo­tive Hungary Nemzetközi Járműipari Beszállítói Szakkiállításon fotó: mti. kovács tamás Kimagasló kivitel A feldolgozóipar exportérté­kesítésének mintegy felét adó két alágból több mint három­tizedet képviselő járműgyár­tás kivitele szeptemberben kimagaslóan, 27,9 százalék­kal bővült. A másik megha­tározó alág, a feldolgozóipari export csaknem egyhatodát adó számitógép, elektronikai, optikai termékgyártás ex­portvolumene 3,2 százalékkal csökkent. Az ipar belföldi értékesíté­se január-szeptemberben 2,7 százalékkal mérséklődött, míg szeptemberben 5,0 szá­zalékkal nőtt 2012 azonos időszakához képest. A fel­dolgozóipar belföldi eladásai szeptemberben 3,9 százalék­kal haladták meg az egy év­vel korábbit. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül szeptemberben a feldolgozóipar termelése 6,3 százalékkal emelkedett, miközben a csekély súlyú bányászaté 18,4 százalékkal visszaesett az előző év szep­temberéhez viszonyitva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicio­nálás) kibocsátása 4,9 száza­lékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszaká­ban. Szeptemberben a feldol­gozóipar tizenhárom alága közül nyolcban regisztrált ter­melésbővülést a KSH, a többi alágban 0,9 és 5,3 százalék kö­zötti volumencsökkenést mért az előző év azonos hónapjához képest. A számítógép a második A jelentősebb súlyú alágak- ból a feldolgozóipari termelés több mint egynegyedét adó járműgyártás kibocsátása ki­ugróan, 27,6 százalékkal nőtt. A kimagasló teljesítményt tükrözik az alág rendelés­mutatói is. A feldolgozóipari rangsorban második számító­gép, elektronikai, optikai ter­mék gyártása 5,3 százalékkal csökkent. Az iparágon belül azonban a legnagyobb szak- | ágazatban, a híradás-tech­nikai berendezések gyár­tásában a 2011 júniusa óta tartó visszaesés után először figyelhető meg növekedés - közölte a KSH. A harmadik legnagyobb alág, a feldolgo­zóipari termelés majdnem , egynyolcadát képviselő élel­miszer, ital és dohánytermék gyártása gyakorlatilag az egy évvel ezelőtti szinten maradt, 100,2 százalék volt. MTI Legyen több női képviselő! Devizaárfolyam (2013.11.15.) PÉNZNEM ______árfolyam változás Euró 298,38 +0,31 USA dollár 222,03 +0,35 Svájci frank 241,65 -0,15 Angol font 356,54 +1,80 Román lej 67,05 +0,12 Ukrán hrivnya 27,11 +0,09 Horvátkuna 39,09 +0,01 Lengyel zloty 71,23 +0,09 http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Hatékonyabbá lenne a parlament, ha több női képviselő lenne. Budapest. Jobb döntések szü­letnének a parlamentben, könnyebben együttműköd­hetnének a pártok, ha több női képviselő lenne az Or­szággyűlésben - állapítot­ták meg parlamenti pártok női képviselői egy a nők vá­lasztási részvételéről szóló nemzetközi konferencián Budapesten. A nők részvé­tele a 2014-es magyarországi parlamenti választásokon című tanácskozáson Szél Bernadett (LMP) elmondta: jó lenne, ha megszabnának női kvótát a parlamentben. Azonban nincs konszenzus a pártok között arról, hogy va­lóban lényeges lenne a több női képviselő a parlament­ben - mutatott rá. Úgy vélte, ha ez megvalósulna, az az egész politikát megreformál­ná, mert könnyebb lenne a pártok közötti együttműkö­dés, jelenleg az együttmű­ködési készséget ugyanis sokan a gyengeség jelének tekintik. Megjegyezte: a női képviselők jelenlegi aránya azt jelenti, hogy a társadalom 52 százalékát 9 százalék kép­viseli a parlamentben. Jobb és igazságosabb Szelényi Zsuzsa (Együtt-PM) szerint nagy a nyomás azon a nőn, aki ki akarja teljesíteni az ambícióját, a női politikus „férfias világba lép be”. Pedig ahol több a női képviselő, ott jobb és igazságosabb döntések születnek - vélekedett. mti & http://www.szon.hu Hírek. A régió és a világ hírei. Voltak-e pedagógus-elbocsátások? Pedagógusok munkában fotó: ékn-archIvum A Pedagógusok Demok­ratikus Szakszervezete ismét felteszi kérdéseit a Klik elnökének. Budapest. A PDSZ újra levél­ben fordul a Klebelsberg In­tézményfenntartó Központ (Klik) vezetőjéhez, az érdek- védelmi szervezet többi kö­zött arra vár választ, hogy történtek-e idén elbocsátá­sok. Ezt a szervezet elnöke mondta pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Mendrey László kiemelte: már több alkalommal kértek tájékozta­tást a Klik vezetőjétől, Marek­né Pintér Arankától, ám nem kaptak választ. Adatokat kértek, nem kaptak Az ismételten elküldött levél­ben azt is tudakolják, hogy hajlandók-e - és ha igen mi­kor - kifizetni minden köz- alkalmazottnak három évre visszamenőleg azt a banki költséget, amely a bérük fize­tési számlára, bankszámlára utalása miatt felmerült. Az MTI kérdésére úgy becsülte, ez összességében több száz millió forint lehet. Adatokat kértek továbbá arról is, hogy történtek-e elbocsátások ja­nuár 1. és október 31. között. Az érdekvédő megengedhe­tetlennek nevezte, hogy egy közintézmény vezetője a hoz­zá érkezett levélre 30 napon belül nem válaszol. MTI Derűs, vidám nyelvművelés Úgy tűnik, anyanyelvűnk az egyik olyan tárgykör, amely nem osztja meg sem a társadalmat, sem a parlamenti képviselőket. Ugyanis három évvel ezelőtt, 2011-ben, 339 képviselő ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el, hogy a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, az 1844. évi H. törvénycikk elfogadásának a napját, november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánítsák. Ezzel felismerte az Országgyűlés azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, a nemzeti nyel­vünk fejezi ki a legjobban. Az Anyanyelvápolók Szövetsége a Petőfi Irodalmi Múzeummal karöltve rendezte meg ünnepi ülését ez alkalomból a héten. Hammerstein Judit, az Emberi Erő­források Minisztériuma kultúrpolitikáért felelős helyet­tes államtitkára a szkeptikus pipás nemeseket idézte az ünnepségen, akik bizony nem rajongtak a fent említett törvényért: ,,a’ deák bár holt, de mireánk nézve élt, és mivel alkotmányos volt, éltető nyelvet számkivetni, és a’ magyar nyelvet egyedül törvényessé, iskolaivá, hitszó­nokivá, tisztviselőivé tenni: arra a’ kifejlett következések már felelni kezdenek, de a’ felelet nem kedvező jövővel bíztat.” Ezt a véleményt Szűcs Ábrahám jegyezte le könyvében 1843-ban aratás Un foltoccvnl/ n7f alatt’és l844-ben meSis nd IclLcooZiLllv dZ,l jelent. Röviden: szerencsére a kérdést, hogy ki nem volt igaza, beszél helyesen, Minden nyelv váitozásban akkor sommásan és változataiban él, hiszen úgy válaszolhatunk, u^Xf hOgy mindenki és sokan a változást, elsősor­Senki ban az ni szavak létrejöttét romlásnak ítélik. Ez első­sorban abból a természetes attitűdből fakad, hogy mindenki számára a saját, gye­rekkorában elsajátított anyanyelvváltozata a legjobb, a legszebb, és ami attól eltér, azt hajlamos hibának tekinteni. Nézzünk máris egy példát! A mamahotel szavunkkal a szociológusok és a média azt az új társadalmi jelenséget ’ írják le, amikor a Pán Péter-típusú fiatal felnőttek sokáig a szülői házban maradnak, mert félnek felelősséget vállalni, önállósodni. Ugye mennyire találó, némiképp ironikus, s ugyanakkor a valóságot tökéletesen tükröző kifejezésünk! Ez többek között azt is bizonyítja, hogy egy nyelv mennyi­re hajlékony, mennyire tud alkalmazkodni a nyelvhaszná­lók elvárásaihoz. Természetesen, ez nem jelenti azt, hogy mindenféle válto­zást kitörő örömmel kellene fogadnunk. így például nyelvi elitizmusnak nevezik azt a folyamatot, amikor olyan nyel­vi elemek és jelenségek jelentkeznek nagy mennyiségben nyilvános, illetve irodalmi nyelvhasználatban, amelyek korábban csak a familiáris, bizalmas nyelvben szerepeltek. Sokakat zavarnak akár a képviselők szájából elhangzó, akár az igényes nyomtatott sajtóban megjelenő olyan kifejezések, mint a pénzt kaszál, lenyúl és egyéb szleng szavak. Szándékosan nem idézem az erőteljesebbeket. Ez tényleg negatív változás, vulgarizálódás. Ha feltesszük azt a kérdést, hogy ki beszél helyesen, akkor sommásan, tehát elnagyolva úgy válaszolhatunk, hogy mindenki és senki. Azonban ez ugyanolyan szélsőséges megítélés, mint amikor az hangzik el, hogy minden idegen szóra szükségünk van, illetve egyik idegen szóra sincs szükségünk. Sőt, még egy harmadik esetet is meg lehet említeni: amikor a lelkes nyelvvédő idealizálja a normát, ahhoz mér és igazít mindent, és mindenkit mindenhol kijavít a beszédében, a piacon, a baráti körben stb. Nem lesz szimpatikus az illető. Másrészt van, aki úgy gondolja, hogy a norma megköt, nem demokratikus, nem engedi az egyéniséget kibontakozni. Ez alapján vélte egy nyelvész évekkel ezelőtt úgy, hogy a diák nyelvhasználatába nem szabad „beavatkozni”, nem szabad megtanítani neki a nor­matív nyelvváltozatot, mert akkor az otthonit tagadtatjuk meg vele. Ez is dőreség, hiszen a nyelvi esélyegyenlőséget is csak az iskola teremtheti meg. Többféle nyelvművelésről hallottunk már. Lőrincze Lajos a pozitív nyelvművelés híve volt. Ez azt jelenti, hogy szor­galmazni kell a kifogástalan, szép írásművek megismeré­sét és megismertetését. Kemény Gábor szerint a modern stilisztika funkcionális adekvátság (rendeltetésszerű odaillőség) fogalma alapján célszerű bevezetni a szituatív helyesség kategóriáját, azaz a stílusközpontú nyelvműve­lést. Ez azt jelenti, hogy megnyilatkozásunk mind írásban, mind szóban függ a helytől, az időtől, az alkalomtól, a hallgatóságtól. És végül Balázs Géza szerint pedig a derű, a kedély megóv sokféle rossztól, ráadásul befogadhatóvá teszi az ismereteket. Tehát jó az, ha van derűs nyelvműve­lés is... Szerzőnk a Nyíregyházi Főiskola Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének a tanára MlUllfillfGlOl 2 Vendégjegyzet Dr. Minya Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom