Kelet-Magyarország, 2013. november (73. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-16 / 267. szám
2013. NOVEMBER 16., SZOMBAT KELET A CIA megfigyeli a nemzetközi átutalásokat? WASHINGTON. Kiterjedt adatgyűjtést folytat a nemzetközi pénzátutalásokról az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy terrorizmusellenes programja során - írták amerikai napilapok a The New York Times és a The Wall Street Journal. Mindez nagyban hasonlít az NSA nemrég napvilágra került telefon- és internetes megfigyelési tevékenységéhez. MTI Kertész Ákos fotó: internet Kertész Ákos kanadai menekült lett Toronto. Kanada elfogadta Kertész Ákos magyar író menekült kérelmét. A Kossuth-díjas író, aki tavaly februárban távozott az észak-amerikai országba, az Amerikai Népszava című New York-i lapban csütörtökön megjelent cikkében számolt be kérelme elfogadásáról. Kertész Ákos tavaly február 29-én távozott Kanadába, és ott menekültstátust kért. MTI Lelassult az euróövezeti infláció LUXEMBOURG. Októberben az előzetes adatoknak megfelelően lassult az infláció az euróövezetben és az EU-ban - közölte pénteken az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala. Októberben a 17 tagú euróövezetben 0,7 százalékra csökkent a fogyasztói árak éves emelkedésének a üteme a szeptemberi 1,1 szá- i zalékról. 2012 októberében 2,5 százalékos volt az euróövezeti infláció. MTI Felhúzóban az autóipar Szeptemberben az ipari termelés 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Budapest. A termelés bővüléséhez továbbra is elsősorban az autóipar, illetve az ehhez kapcsolódó beszállítói ágazatok eladásainak növekedése járult hozzá - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az ipari export az év első kilenc hónapjában 3,4 százalékkal bővült, szeptemberben pedig jelentősen, 11,8 százalékkal emelkedett 2012 azonos időszakához viszonyítva. Thomas Faustmann, az Audi Hungária ügyvezető igazgatója egy Győrben készült motort mutat be az Automotive Hungary Nemzetközi Járműipari Beszállítói Szakkiállításon fotó: mti. kovács tamás Kimagasló kivitel A feldolgozóipar exportértékesítésének mintegy felét adó két alágból több mint háromtizedet képviselő járműgyártás kivitele szeptemberben kimagaslóan, 27,9 százalékkal bővült. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export csaknem egyhatodát adó számitógép, elektronikai, optikai termékgyártás exportvolumene 3,2 százalékkal csökkent. Az ipar belföldi értékesítése január-szeptemberben 2,7 százalékkal mérséklődött, míg szeptemberben 5,0 százalékkal nőtt 2012 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai szeptemberben 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül szeptemberben a feldolgozóipar termelése 6,3 százalékkal emelkedett, miközben a csekély súlyú bányászaté 18,4 százalékkal visszaesett az előző év szeptemberéhez viszonyitva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 4,9 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Szeptemberben a feldolgozóipar tizenhárom alága közül nyolcban regisztrált termelésbővülést a KSH, a többi alágban 0,9 és 5,3 százalék közötti volumencsökkenést mért az előző év azonos hónapjához képest. A számítógép a második A jelentősebb súlyú alágak- ból a feldolgozóipari termelés több mint egynegyedét adó járműgyártás kibocsátása kiugróan, 27,6 százalékkal nőtt. A kimagasló teljesítményt tükrözik az alág rendelésmutatói is. A feldolgozóipari rangsorban második számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 5,3 százalékkal csökkent. Az iparágon belül azonban a legnagyobb szak- | ágazatban, a híradás-technikai berendezések gyártásában a 2011 júniusa óta tartó visszaesés után először figyelhető meg növekedés - közölte a KSH. A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés majdnem , egynyolcadát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása gyakorlatilag az egy évvel ezelőtti szinten maradt, 100,2 százalék volt. MTI Legyen több női képviselő! Devizaárfolyam (2013.11.15.) PÉNZNEM ______árfolyam változás Euró 298,38 +0,31 USA dollár 222,03 +0,35 Svájci frank 241,65 -0,15 Angol font 356,54 +1,80 Román lej 67,05 +0,12 Ukrán hrivnya 27,11 +0,09 Horvátkuna 39,09 +0,01 Lengyel zloty 71,23 +0,09 http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Hatékonyabbá lenne a parlament, ha több női képviselő lenne. Budapest. Jobb döntések születnének a parlamentben, könnyebben együttműködhetnének a pártok, ha több női képviselő lenne az Országgyűlésben - állapították meg parlamenti pártok női képviselői egy a nők választási részvételéről szóló nemzetközi konferencián Budapesten. A nők részvétele a 2014-es magyarországi parlamenti választásokon című tanácskozáson Szél Bernadett (LMP) elmondta: jó lenne, ha megszabnának női kvótát a parlamentben. Azonban nincs konszenzus a pártok között arról, hogy valóban lényeges lenne a több női képviselő a parlamentben - mutatott rá. Úgy vélte, ha ez megvalósulna, az az egész politikát megreformálná, mert könnyebb lenne a pártok közötti együttműködés, jelenleg az együttműködési készséget ugyanis sokan a gyengeség jelének tekintik. Megjegyezte: a női képviselők jelenlegi aránya azt jelenti, hogy a társadalom 52 százalékát 9 százalék képviseli a parlamentben. Jobb és igazságosabb Szelényi Zsuzsa (Együtt-PM) szerint nagy a nyomás azon a nőn, aki ki akarja teljesíteni az ambícióját, a női politikus „férfias világba lép be”. Pedig ahol több a női képviselő, ott jobb és igazságosabb döntések születnek - vélekedett. mti & http://www.szon.hu Hírek. A régió és a világ hírei. Voltak-e pedagógus-elbocsátások? Pedagógusok munkában fotó: ékn-archIvum A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ismét felteszi kérdéseit a Klik elnökének. Budapest. A PDSZ újra levélben fordul a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) vezetőjéhez, az érdek- védelmi szervezet többi között arra vár választ, hogy történtek-e idén elbocsátások. Ezt a szervezet elnöke mondta pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Mendrey László kiemelte: már több alkalommal kértek tájékoztatást a Klik vezetőjétől, Marekné Pintér Arankától, ám nem kaptak választ. Adatokat kértek, nem kaptak Az ismételten elküldött levélben azt is tudakolják, hogy hajlandók-e - és ha igen mikor - kifizetni minden köz- alkalmazottnak három évre visszamenőleg azt a banki költséget, amely a bérük fizetési számlára, bankszámlára utalása miatt felmerült. Az MTI kérdésére úgy becsülte, ez összességében több száz millió forint lehet. Adatokat kértek továbbá arról is, hogy történtek-e elbocsátások január 1. és október 31. között. Az érdekvédő megengedhetetlennek nevezte, hogy egy közintézmény vezetője a hozzá érkezett levélre 30 napon belül nem válaszol. MTI Derűs, vidám nyelvművelés Úgy tűnik, anyanyelvűnk az egyik olyan tárgykör, amely nem osztja meg sem a társadalmat, sem a parlamenti képviselőket. Ugyanis három évvel ezelőtt, 2011-ben, 339 képviselő ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el, hogy a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, az 1844. évi H. törvénycikk elfogadásának a napját, november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánítsák. Ezzel felismerte az Országgyűlés azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, a nemzeti nyelvünk fejezi ki a legjobban. Az Anyanyelvápolók Szövetsége a Petőfi Irodalmi Múzeummal karöltve rendezte meg ünnepi ülését ez alkalomból a héten. Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára a szkeptikus pipás nemeseket idézte az ünnepségen, akik bizony nem rajongtak a fent említett törvényért: ,,a’ deák bár holt, de mireánk nézve élt, és mivel alkotmányos volt, éltető nyelvet számkivetni, és a’ magyar nyelvet egyedül törvényessé, iskolaivá, hitszónokivá, tisztviselőivé tenni: arra a’ kifejlett következések már felelni kezdenek, de a’ felelet nem kedvező jövővel bíztat.” Ezt a véleményt Szűcs Ábrahám jegyezte le könyvében 1843-ban aratás Un foltoccvnl/ n7f alatt’és l844-ben meSis nd IclLcooZiLllv dZ,l jelent. Röviden: szerencsére a kérdést, hogy ki nem volt igaza, beszél helyesen, Minden nyelv váitozásban akkor sommásan és változataiban él, hiszen úgy válaszolhatunk, u^Xf hOgy mindenki és sokan a változást, elsősorSenki ban az ni szavak létrejöttét romlásnak ítélik. Ez elsősorban abból a természetes attitűdből fakad, hogy mindenki számára a saját, gyerekkorában elsajátított anyanyelvváltozata a legjobb, a legszebb, és ami attól eltér, azt hajlamos hibának tekinteni. Nézzünk máris egy példát! A mamahotel szavunkkal a szociológusok és a média azt az új társadalmi jelenséget ’ írják le, amikor a Pán Péter-típusú fiatal felnőttek sokáig a szülői házban maradnak, mert félnek felelősséget vállalni, önállósodni. Ugye mennyire találó, némiképp ironikus, s ugyanakkor a valóságot tökéletesen tükröző kifejezésünk! Ez többek között azt is bizonyítja, hogy egy nyelv mennyire hajlékony, mennyire tud alkalmazkodni a nyelvhasználók elvárásaihoz. Természetesen, ez nem jelenti azt, hogy mindenféle változást kitörő örömmel kellene fogadnunk. így például nyelvi elitizmusnak nevezik azt a folyamatot, amikor olyan nyelvi elemek és jelenségek jelentkeznek nagy mennyiségben nyilvános, illetve irodalmi nyelvhasználatban, amelyek korábban csak a familiáris, bizalmas nyelvben szerepeltek. Sokakat zavarnak akár a képviselők szájából elhangzó, akár az igényes nyomtatott sajtóban megjelenő olyan kifejezések, mint a pénzt kaszál, lenyúl és egyéb szleng szavak. Szándékosan nem idézem az erőteljesebbeket. Ez tényleg negatív változás, vulgarizálódás. Ha feltesszük azt a kérdést, hogy ki beszél helyesen, akkor sommásan, tehát elnagyolva úgy válaszolhatunk, hogy mindenki és senki. Azonban ez ugyanolyan szélsőséges megítélés, mint amikor az hangzik el, hogy minden idegen szóra szükségünk van, illetve egyik idegen szóra sincs szükségünk. Sőt, még egy harmadik esetet is meg lehet említeni: amikor a lelkes nyelvvédő idealizálja a normát, ahhoz mér és igazít mindent, és mindenkit mindenhol kijavít a beszédében, a piacon, a baráti körben stb. Nem lesz szimpatikus az illető. Másrészt van, aki úgy gondolja, hogy a norma megköt, nem demokratikus, nem engedi az egyéniséget kibontakozni. Ez alapján vélte egy nyelvész évekkel ezelőtt úgy, hogy a diák nyelvhasználatába nem szabad „beavatkozni”, nem szabad megtanítani neki a normatív nyelvváltozatot, mert akkor az otthonit tagadtatjuk meg vele. Ez is dőreség, hiszen a nyelvi esélyegyenlőséget is csak az iskola teremtheti meg. Többféle nyelvművelésről hallottunk már. Lőrincze Lajos a pozitív nyelvművelés híve volt. Ez azt jelenti, hogy szorgalmazni kell a kifogástalan, szép írásművek megismerését és megismertetését. Kemény Gábor szerint a modern stilisztika funkcionális adekvátság (rendeltetésszerű odaillőség) fogalma alapján célszerű bevezetni a szituatív helyesség kategóriáját, azaz a stílusközpontú nyelvművelést. Ez azt jelenti, hogy megnyilatkozásunk mind írásban, mind szóban függ a helytől, az időtől, az alkalomtól, a hallgatóságtól. És végül Balázs Géza szerint pedig a derű, a kedély megóv sokféle rossztól, ráadásul befogadhatóvá teszi az ismereteket. Tehát jó az, ha van derűs nyelvművelés is... Szerzőnk a Nyíregyházi Főiskola Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének a tanára MlUllfillfGlOl 2 Vendégjegyzet Dr. Minya Károly