Kelet-Magyarország, 2013. november (73. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-15 / 266. szám
2013. NOVEMBER 15., PÉNTEK KELET A Mr... Óriási orvosi bravúr volt még világszinten is Ritka az agyhalott terhes nők hosszú időn át tartó terhesgondozása és szülése. DEBRECEN. Már otthonában növekszik az a baba, akit fogantatásának 27. hetében, három hónapig agyhalottként kórházban kezelt édesanyja méhéből császármetszéssel segítettek világra a nyáron a debreceni szülészeti klinikán. A világon példa nélküli módon a szülés után a 31 éves agyhalott asszony öt szervét négy, szervátültetésre váró beteg kapta meg. 982 és 2010 között mindössze 30 ilyen esetet találtak a Heidelbergi Egyetem orvosai. Tanulmányuk szerint a harmincból 12 esetben jött világra életképes újszülött - írja a www.hazipatika.com . A BMC Medicine című szaklapban megjelent tanulmány szerint az agyhalál bekövetkezésekor a fiatalasszonyok átlagéletkora 26 és fél év volt. A terhesség ideje az anya agyhalálakor átlagosan 22 hét volt, a baba megszületésekor pedig átlagosan 29 és fél hét. Az agyhalott anyák kórházi kezelésének átlagos időtartama 38,3 nap volt. A Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrumban kezelt asz- szony 31 éves volt (tehát öt és fél évvel idősebb az átlagnál), és mindössze 15 hetes terhes, amikor agyhalála bekövetkezett. Kezeléssorozata 90 nap után vezetett sikeres szüléshez, 92 nap után pedig a do- nációhoz. Donációs eset nem volt A debreceni esethez hasonló terhességi korban (15-16 hét) mindössze 3 anya volt az agyhalál kialakulásának idején. Ezek közül két magzat született meg az anya testének 107, illetve 100 napos támogató kezelését követően, egy esetben pedig méhen belül elhalt a magzat. A három eset közül egyikben sem történt meg a magzat megszületését követően az anya szerveinek donációs célú felhasználása. Az agyhalott anyáktól született 12 gyermek átlagos súlya 1384 gramm volt. A Debrecenben császármetszéssel született gyermek 1420 grammal látta meg a napvilágot. ÉKN A baba már otthon fejlődik családja körében fotó: de-oec A babát iúliusban császármetszéssel segítették életre a Debreceni Eevetem klinikáján fotó: de-oec Még a kórterem levegőjét is fertőtlenítették, úgy óvták az agyhalott édesanya méhében fejlődő magzatot. DEBRECEN. „A lelki megpróbáltatások voltak a legsúlyosabbak, de számtalan orvosi problémával is meg kellett küzdenünk annak érdekében, hogy biztonságban fejlődhessen és egészségesen jöjjön a világra a csecsemő - mondta dr. Molnár Csilla PhD, egyetemi docens, anesz- teziológus-intenzív terápiás orvos, az Idegsebészeti Intenzív Osztály vezetője. - Hosszú gondozási periódusra kellett felkészülni. Mivel a kismama agyműködése leállt, így minden központi irányítású létfunkciót mesterségesen kellett fenntartani, így a keringést, az oxigénellátást, a hőszabályozást. - A legnagyobb kihívás a fertőzések elkerülése volt, hiszen a tápláláshoz használt gyomor- szonda, a katéter, a kanülök mind veszélyforrást jelentettek e téren. - Arra is gondolnunk kellett, hogy a nő nem tud köhögni, így az esetlegesen tüdejében maradó váladék is okozhat bajt.” „Ne terheljük túl a kicsit...” A kórház dolgozói példás együttműködéssel vízsterilizáló berendezést szereltek a csapra, fertőtlenítették a kórterem levegőjét és rendszeres mintavétellel ellenőrizték a szoba tisztaságát. - Minden elővigyázatosság ellenére kialakult egy véráramfertőzés, amely veszélybe sodort minden addigi törekvést, de sikerült túljutni a gondon és a baba az életet választotta. A folyadékháztartás optimális szinten tartása érdekében vízvisszatartó hormonokat juttattak a nő szervezetébe. „A gyógyszereket úgy kellett meghatároznunk, hogy azokkal ne terheljük túl a gyermeket” - folytatta dr. Molnár Csilla. Természetes figyelemmel A felfekvések megelőzése érdekében a nővérek és ápolónők néhány óránként mozgatták az édesanyát, bőrébe pedig keringés serkentő krémeket masszíroztak. Mindeközben folyamatosan beszéltek a babához, hogy olyan ingerek érjék, amelyek természetes körülmények között érnek egy magzatot a terhesség alatt. A nagyszülők és az édesapa hatalmas lelki erőről tanúságot téve rend„Jelentős szakmai tapasztalatokra tettünk szert mindannyian, akik a gyermek megmentésében részt vettünk, de a legfontosabb, amivel több letszeresen bejártak a kórházba, simogatták az anya hasát és kommunikáltak a csecsemővel. A terhesség huszadik hetétől - amikor kiderült a neme - a család nevet választott és úgy szólították a gyermeket. - Pszichológussal és a zeneterápiás szakemberrel is beszéltünk azzal kapcsolatban, hogyan tegyük még természetesebbé a baba számára ezt az időszakot. A kórházi szobában folyamatosan rádió szólt. Komoly szakmai egyeztetés előzte meg a császármetszés időpontját is. A huszonnyolcadik héten az orvoscsoport úgy döntött az egyre labilisabbá váló anya méhében már veszélyesebb a csecsemőnek, így világra segítették. ékn-habe tem az elmúlt időszakban, az a példamutató életigenlés és lelkierő, amit a család tanúsított ebben a helyzetben - fogalmazott az aneszteziológus.” A belső erő fontos volt Igazi gyógyítóvá csak a lélek által lehet válni Dr. Fülesdi Béla: „Az édesanya elvesztése lelkileg terhelő volt, de azonnal tovább kellett lépnünk...” Debrecen. „Az eset megerősített abbéli hitemben, hogy igazi gyógyítóvá csak megfelelő lélekkel lehet válni - mondta prof. dr. Fülesdi Béla, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának (DE OEC) elnöke, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék vezetője. „Ez a lelkierő tarthatta össze a csapatot, amely 92 napon át küzdött egy olyan célért, amelynek elérésére nem volt biztosíték és eddig példa sem” - tette hozzá. „Világszerte egyedi eset, hogy ilyen korai terhességi szakaszban történt anyai agyhalál után egészséges gyermek lásson napvilágot, majd az édesanya öt szervének felajánlásával még négy ember kapjon esélyt az életre.” Felállni a kudarcokból „Egy pillanatig sem kérdéses tehát, hogy szakmailag rengeteget sajátíthatott el minden kollégám, a nővérek, ápolók, az orvosrezidensek és szakorvosjelöltek, de leginkább a helyes orvosi magatartást, egyfajta látásmódot tanulhattak meg ezáltal. Azt, hogy hogyan kell felállni a kudarcokból - folytatta a centrumelnök. Mint mondta: az édesanya elvesztése lelkileg terhelő volt, de azonnal tovább kellett jutniuk ezen, hogy a baba megmentésével foglalkozhassanak.” Az orvosi bravúr mindemellett presztízsnövelő a DE OEC, mint intézmény szempontjából. - Egykori külföldi diákjaink - akik ma már a világ minden táján praktizáló orvosok - büszkén osztják meg a közösségi oldalaikon almamáterük eredményét - számolt be a centrumelnök, aki úgy véli, ezzel a magyar egészségügyi oktatás ázsiója is növekszik. ékn-habe Egy-egy mondatban Dr. Kovács Tamás Szilveszter, PhD, egyetemi docens, szülész-nőgyógyász, klinikai genetikus: „Sokáig nem voltam biztos, hogy jogunk van-e a természet ellenében egy emberi lényt előre tervezetten arra ítélni, hogy anya nélkül jöjjön a világra, és így élje le életét.” Dr. Török Olga kandidátus, egyetemi docens, szülész-nőgyógyász, klinikai genetikus: „Őszintén meg kell mondanom, hogy a magzat szempontjából a kedvező kimenetel esélyét a terhességi kor miatt ekkor meglehetősen reménytelennek láttam.” „Fantasztikus teljesítménynek tartom” Sírás nélkül nem tudták elolvasni a tudósítást Dr. Ökrös Ilona tudja, mekkora teljesítmény egy agyhalott szervezetét 3 hónapon át így karbantartani. MISKOLC. Egy agyhalottat három hónapon keresztül ápolni, óriási összetartást jelent egy osztály életében - mondja dr. Ökrös Ilona, a B.-A.-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Központi intenzív Terápiás Központjának (KAITO) vezetője. Ez az osztály arról is ismert, hogy sok éve a legtöbb beültethető szervet biztosította a szerv- donációkhoz.- Hasonló eset a mi osztályunkon nem volt. Ám azt tudom, milyen fantasztikus teljesítmény, hogy korai terhességgel egy agyhalott testét három hónapon át gondozták, hogy a baba ne csak, hogy ne károsodjék, de fejlődjön, s egészségesen jöjjön a világra. Ehhez az anyai testet táplálni, infúziókat adni, melegen tartani, a fertőzésektől megóvni kellet - mondja a főorvos. Nem kell a beleegyezés A híradások úgy szóltak: a család az anya szerveit felajánlották transzplantáció céljára. Viszont úgy tudjuk: Magyarországon ehhez nincs szükség a család beleegyezésére.- Valóban, Magyarországon az orvosnak kötelessége jelenteni, ha egy agyhalottnak átültethető szervei vannak, jogilag nincs szükség a család beleegyezésére. Ugyanakkor értesíteni szoktuk a hozzátartozókat, hiszen az ő pozitív hozzáállásuk megkönnyíti az orvosok dolgát is. Ebben az esetben különösen, hiszen a férjjel és a szülőkkel három hónapon át szinte együtt kellett élniük az osztály dolgozóinak - vélekedik dr. Ökrös Ilona. A kettő együtt Felmerült bennünk az is: vajon ugyanolyan megfelelők-e a hónapokon át mesterségesen tartott testből eltávolított szervek az átültetésre, mint egy „friss” agyhalotté.- Általában 20-22 óra telik el az agyhalál megállapításától a szerveltávolításig. Ám az időnél meghatározóbb, hogy milyen állapotú a donor. Ebben az esetben egy fiatal, 31 éves, egészséges nőről volt szó, akit agyhalottként olyan gondoskodásban részesítettek, hogy egy új élet egészségesen ki tudott benne fejlődni. A kettő együtt működik: ez csak úgy sikerülhetett, hogy a szervei sem károsodtak - kaptuk a választ. A főorvostól azt is megtudtuk: azzal, hogy hazánk csatlakozott az Eurotlansplanthoz, nem nőtt a donorok száma, viszont egy donorból több szervet távolítanak el, minthogy az alkalmas recipiensek köre megnőtt. Vagyis a szervre várók között lehet, hogy Magyar- országon nincs olyan, akinél megvan a beültetéshez szükséges egyezés, viszont más or- • szágokban akadhat, ékn-szk „Emberségből csillagos ötös!”-áll egykom- mentben, amelyet a Hajdú Online Facebook oldalán olvashatunk. Debrecen. „Én sírás nélkül nem tudtam végig olvasni a cikket. Jó egészséget a picinek és kitartást az apukának, nagyszülőknek!” írja Marianna, aki annyit még elárul magáról, hogy anya. Anita ezt írta: „Sírva olvastam a cikket. Mély tiszteletem a családé és az orvoscsapaté!” A tudás és az emberség diadala László lényegre törően annyit közöl: „Megható emberi és orvosi szenzáció!” „Csodálatos! Tudásból, emberségből, akaratból! Minden résztvevő - orvosok, nővérek, szülők csillagos ötöst érdemel! Mind- annyiuknak további erőt, egészséget és a babának sok örömet kívánok az életben!” - írják a hozzászólok. Egy hölgy talán nem véletlenül írja azt mindezek kapcsán, hogy „ez egy szív szorító cikk... A hozzátartozók emberségből, kitartásból példamutatóak.” Olga hozzászólásában „csodálatos és nagyon megható” dolognak tartja a történteket „az orvosok és a hozzátartozók részéről egyaránt”. Aztán eltörik az a bizonyos mécses egy-egy kommentelőnél... Irén: „Sírás nélkül...” Tímea: „Nehéz sírás nélkül végigolvasni”. Végül Dorka is kiemeli a lényeget: „Elismerésem az orvosoknak! Sok erőt, békességet, boldogságot a családnak az előttük álló küzdelmekhez!” ÉKN-JU Életigenlésre tanították A lelki megpróbáltatások voltak a legsúlyosabbak. DR. MOLNÁR CSILLA Meghatározóbb, hosv milyen állapotú a donor. DR. ÖKRÖS ILONA
