Kelet Magyarország, 2013. október (70. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-05 / 233. szám
2013. OKTÓBER 5., SZOMBAT KELET ti ■ |||i Utolsó mondatok Az 1849. október 6-án, Aradon kivégzettek utolsó mondatai Damjanich János: „Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt." Vécsey Károly: „Jsten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.” Torok Ignác: „Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.”____ _____ Schweidel József: „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot."______________________________ Poeltenberg Érnő: „Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.” Nagy-Sándor József: „De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett* ________________________________________ Leiningen-Westerburg Károly: „A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját." _____ ___ Lázár Vilmos: „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.” Láhner György: „Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom!" ________________________________________ Knézich Károly: „Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat."______________ _______________ Kiss Ernő: „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrassza- tok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.” Dessewffy Arisztid: „Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... így parancsolja ezt hazám szolgálata.” Aulich Lajos: „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot.” §> Az aradi tizenhármak A legismertebb ábrázolás az Aradon kivégzett mártír tábornokokról. FOTÓ:NET Rohonyi Anikó három arca-sokáig ő sem tudta, hogy Vécsey Károly egyik leszármazottja fotók: magánarchívum Elhallgatott származás, elhallgatott történelem Rohonyi Anikó operaénekes csak felnőttkorában tudta meg, hogy az egyik aradi vértanú leszármazottja. BUDAPEST, HERNÁDVÉCSE, A Magyar Állami Operaház közönségének az elmúlt évtizedekben valószínűleg fogalma sem volt róla, hogy amikor Verdi, Mozart vagy Wagner egy-egy operáját hallgatta, a színpadon az egyik aradi vértanú leszármazottja énekelt. Rohonyi Anikó Barók-Pász- tory- és Liszt-díjas operaénekes 1973-tól tagja az operaház társulatának, és a történetében az a legmegdöbbentőbb, hogy sokáig ő maga sem tudta, hogy édesanyjának teljes neve: Hernádvécsei és haj- nácskői báró Vécsey Blanka, azaz Vécsey Károly honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyikének oldalági leszármazottja.- A kommunizmus idején nem lehetett a bárói származást emlegetni - mesélte lapunknak Rohonyi Anikó. - Édesapám, dr. Rohonyi Kálmán ügyvéd volt, de mivel nem esküdött föl a kommunistáknak, nem folytathatta ügyvédi praxisát, kőművesként tartotta el a családot. Édesanyám a tejcsarnokban dolgozott, nehéz kannákat cipelt, ebben az édesapám segített neki. Kicsit furcsállottam, hogy a szomszédok doktor úrnak szólítják édesapámat, 13 éves voltam, amikor megtudtam, hogy ö valójában nem kőműves, hanem ügyvéd. Bár a nappali szobánkban ott állt a gyönyörű, barokk szalonbútor, amit a vendégek megcsodáltak, de közben nagy szegénységben éltünk. Nem lázadtak a szüléink, tették a dolgukat, és édesanyám bárói származásáról nem beszéltek soha. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról pedig szinte semmit nem lehetett megtudni az ’50-es években, amikor iskolába jártam. A történelemkönyveket meghamisították, arról sem tudtunk, hogy a Felvidéken vagy Erdélyben magyarok élnek - emlékezik az operaénekes. Elfogták őket Megtudtuk tőle azt is, hogy ’56-ban hosszas tanakodás után a szülei úgy döntöttek, elhagyják az országot. Ez végül nem sikerült, mert elfogták őket a határ közelében, mégpedig azért, mert édesanyja egy kismamának segített, aki szintén szeretett volna átjutni Európa nyugati felébe. Később aztán természetesen Rohonyi Anikó megtudta, hogy ki volt Vécsey Károly, és bár a család szétszéledt a világban, az aradi vértanú mindig példaként állt előttük. Olyan embernek tartották, akit a tisztesség, a hazaszeretet, a becsület jellemez. Ugyanazok a tulajdonságok, melyeket a szüleik is mérvadónak tartottak. Vécsey Károly vezérőrnagy úgy állt a magyar szabadságharc ügye mellé, hogy magyarul sem tudott, és „átállásával” vállalta osztrákhű apja örök haragját is. A Vécsey család egyik kastélya az abaúji Hernádvécsén található, melyet megvásárolt egy debreceni vállalkozó, és jelenleg felújítja, kibővíti azt, megmentve az örök enyészettől. Maga a csoda- Aradra is csak a rendszer- változás után lehetett kijutni- tette még hozzá az operaénekes. - Közös koszorúzást szerveztek az aradi vértanúk leszármazottainak. Ez az ünnepség maga volt a csoda, felemelő érzés volt találkozni a távoli családtagokkal, a hősök ük- és szépunokáival. Rohonyi Anikó, mint fogalmazott, ma kellemes nyugdíjas éveit tölti, budapesti lakásában énekórákat ad, és a Magyar Katolikus Rádióban vezeti Az opera világa című műsort, melyben fiatal tehetségeket mutat be. ékn-he Kazinczy Lajos, a tizennegyedik aradi vértanú A szabadságharc „tizennegyedik aradi vértanújáról”, Kazinczy Lajos honvédezredesről keveset tudunk. széphalom. A tizennegyedik aradiként említett Kazinczy Lajos tábornok bűne osztrák szemmel az égbe kiáltó, s a honvédezredes többszörös priusszal került az aradi várbörtönbe. Bűne egyrészt szabadságharcos katonai múltja, másrészt származása, mivel kazind és alsóregmeci Kazinczy Lajos a nagy nyelvújítónknak nyolcadik gyermeke volt. Nem kerülhette el a kivégzést, amelyet 1849. október 25-én hajtottak végre. Nyughelye nem ismert. . Lajos a nagy költő-irodalomszervező legkisebb fiaként született Széphalmon, ám nem örökölte apja irodalom iránti vonzalmát. Behatárolta lehetőségeit, hogy a család szűkös anyagi helyzete miatt a kis Lajost katonai pályára adták. Testi adottságai, termete, ereje alkalmassá tette erre. A kadétkiképzés lassacskán múlt; egy fejlődő fiatal fiúnak kicsit unalmasan teltek a hónapok, de a négy esztendő alatt vonzóvá vált számára a tiszti pálya kínálta karrier. Ennek azonban a család súlyos anyagi gondjai határt szabtak, kénytelen volt tiszti rangját vagyonért cserébe eladni. Kazinczy Lajos nem kevés csalódottsággal hazatér a családjához Széphalomra. Vállalta a halált... A szabadságharc lángja Ka- zinczyt is elkapta, ősei hagyományaihoz méltóan az első napokban jelentkezett a nemzetőrségbe. Hazafiúságá- ra, önfeláldozására jellemző, hogy amikor a fegyverletétel után Aradon a hadbíróság elé állt, nem akart megalkuvóan kibújni felelőssége alól: „Nem akarom, hogy más sorsban részesüljek, mint a bajtársaim.” Vértanúhalála után életéhez hasonló „szerénységben” maradt meg az utókor emlékezetében. ÉKN Sárospatakon szobor őrzi Kazinczy Lajos emlékét fotó: net Haynau, a bresciai hiéna szatmári kastélya Haynau tábornok korabeli ábrázolásban FOTÓ:NET Kilencven évig állt, 1945-ben rombolták le a rettegett Haynau kisgéci kastélyát. kisgéc. Haynau, akit a „bresciai hiénaként” emleget az utókor, báró Julius Jacob von Haynau néven, rettegett hadvezérként hunyt el 1853- ban, Bécsben. Hatvanhat esztendős volt akkor. Noha halála előtt hat évvel nyugalomba vonult tapasztalt katonatisztként, a magyar történelmet érintő, megrázó pályafutása utána kezdődött, ugyanis féktelen gyűlöletet érzett a forradalmáraink iránt. Kegyetlensége, erőszakossága az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után lobbant lángra, teljesedett ki. Bresciába vezényelték, ahol 1849 áprilisában élen járt az osztrák önkényuralom elleni lázadás kíméletlen leverésében. Kivégeztette a férfiakat, sok nőt pedig nyilvánosan megvesszőztetett. Joseph Wenzel Radetzky, az itáliai császári-királyi haderő főparancsnoka elismerően szólt a harcsabajuszú hadvezérről. Itáliai vérengzése megfelelő ajánlólevél volt ahhoz, hogy rábízzák a magyarországi megtorlást is. Az Itá- lián kívüli császári haderők teljhatalmú főparancsnoka lett. Vérszomjas hiénaként megígérte az uralkodójának: amennyiben kell, százakat, ezreket lövet agyon, egy biztos, hogy évszázadokig nem lesz többé forradalom Magyarországon! Az aradi vesztőhelyen 1849. október 6-án kora reggel kivégeztette a vértanúkat, és még aznap a pesti Újépület udvarán Batthyány Lajos grófot, az első független magyar kormány elnökét is likvidáltatta. Akik életben maradtak, Kufstein, Munkács és Olmütz várbörtöneiben sínylődtek. „Ezt Aradért kapod!” Haynau Szatmárban, Kisgé- cen vásárolt földbirtokot, melyen kastélyt építtetett. Majdnem 90 évig állt, 1945- ben rombolták le. A magyarok által gyűlölt, megkeseredett emberről a környéken élők különböző legendákat terjesztettek. Azt híresztel- ték, hogy vámpír lett, és fiatal, szűz lányok vérét szívja, a kastélyban pedig emberek tűnnek el. Ez persze aligha hihető, ami viszont tény: Londonban alaposan helybenhagyták a munkások, amidőn kiderült, hogy maga Haynau áll velük szemben, vagyis a hírhedtsége a ködös Albion- ban élők kedélyét is felborzolta. Állítólag egy munkásgyűlés két magyar résztvevője felismerte és megverte, a koHaynau 1853. március 14-én, a pesti forradalom évfordulójának előestéjén barátaival az észak-olaszországi felkelés leverését ünnepelte, miközben agyvérzést kapott, és elhunyt. Legalábbis azt hitték. Elrendelték a holttest felboncolását, és a koponyatető lefűrészelésekor a döbbent orvosok észrevették, hogy Haynau él. A hóhér nyitott rabeli hírek szerint az „Ezt Aradért kapod!” szavak kíséretében. Brüsszelben a nők korbácsolását vetették szemére, Párizsban a kormánynak mindent el kellett követnie biztonsága megóvására, tehát Európa-szerte közutálatnak örvendett. ékn-ltl koponyájában még lüktetett az agy velő. Az egyik orvos ájultan esett össze, kollégája a korabeli történet szerint kést vágott a boncasztalon fekvő klinikai halott agyába. Az osztrák mészáros így tért a túlvilágra. 1853. március 17- én földelték el a grazi St. Leonhard-Friedhof temetőben a bresciai hiénát, a hajdanvolt szatmári kastély birtokosát. A halála is ijesztő volt
