Kelet Magyarország, 2013. október (70. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-31 / 254. szám

Karádi Zsolt NYÍLT NAPOK A Nyíregyházi Főiskolán 201 3/DEC/09/hétfö/1 0:00óRA/Kodály_terem 2014/JAN/1 3/hétfö/1 0:00óRA/Kodály_terem Világszínvonalú gépekkel az egészség megőrzéséért Az intézményt és az itt élő embereket kívánom szolgálni Lendületben a tanárképzés Az intézménynek kiemelt célja a Bessenyei György Tanárképző Főiskola hagyományainak felélesztése az általános iskolai tanárképzésre vonatkozóan - hangsúlyozta dr. Jánosi Zoltán rektor azon az októberi sajtótájékoztatón, amely­nek egyik aktualitását adta, hogy a Nyíregyházi Főiskolának a már meglévő 11 tanári szakja mellé a közelmúltban sikerült akkreditáltatnia a bioló­giatanári szakot is. A főiskolának jelentős eredmé­nyei vannak abban a rendszerben, amely ettől az évtől országos szinten is meghatározza a pedagó­gusképzést. Az újra visszatért kétszakos, osztatlan tanárképzés során 4+1 év alatt szerezhetnek ál­talános iskolai tanári diplomát a hallgatók. Több szakpár kialakítása történt meg az utóbbi napok­ban is, különös figyelmet fordítva a természettu­dományos tanárképzés sajátos helyzetére. Koráb­ban ezeket a tárgyakat országosan nagyon kevés hallgató választotta, aminek eredményeképpen főleg a kisebb településeken rövidesen hiány fog jelentkezni tanárokból. A természettudományi te­rület tanárainak képzésében a főiskola kiváló inf­rastruktúrája és jól felszerelt laboratóriumai révén is előnyt fog élvezni. Az intézményt választók harmada jelenleg is a pedagógusképzés területére kerül be, s több mint kétszázan részesei a tanár-továbbképzési rend­szernek. Az osztatlan képzések mellett 2016-ig a tanári mesterképzések is indíthatók. A törvényi elvárások mellett ezek a tények is indokolták a főiskolán belül a Bessenyei György Tanárképző Központ létrehozását, amely a beiskolázástól az oktatásszervezésen át a hallgatók gyakorlati kép­zéséig összetett feladatokat lát el. A Nyíregyházi Főiskolának a képzési rangsorok­ban betöltött helye, az oktatói és a hallgatói kivá­lóság terén megszerzett pozíciója garanciát ad a kormányzati elvárásként is megfogalmazott minő­ségi felsőoktatás megvalósítására. www.nyf.hi^ A zon az októberi hétvégén Szindbádot, miközben fakó, Zi búskomoly, halottszerű arcát a tükörben megpillantotta, kü- / 1 lönös izgalom kerítette hatalmába. Mióta nem járt arrafelé! Régen nem látta a várost; talán meg sem ismeri majd az utcát, ahol gyerekeskedett, a gimnázium épületét, amelyben néhány esztendeig tanult. — Hány éve is már! — töprengett. Eszébe jutott, hogy oda kell mennie. Még egyszer, halála előtt, látnia kell mindazt, amit ott ha­gyott. Fölkerekedett hát, hogy szembesüljön a múlttal, az ifjúsággal. Önmagával. Amint megérkezett, opálos ragyogásénak érezte a tájat. Langyos szelek röptették a narancssárga, a bordó, a barna leveleket, míg lépdelt a sóstói erdő haldokló napfényben sütkérező fái alatt. A távolból bánatos hegedűszó hallatszott, s ellebegett a nyári napok hangos turistáira már csak szomorúan emlékező, néma sétányok fö­lött. A különösen meleg délutánon lomhán nyújtóztak a lombjukat veszett bokrok, s később lustán húzták magukra a holdfény haJo- vány ezüst takaróját. Szindbád, a háromszáz-egynéhány éves fiatalember kisvártatva meg­állt egy ház előtt, benn a városban, s fölpillantott az emléktáblára. „De jó lenne találkozni Vele" — gondolta. Elpoharazgatni a bujtosi tónál, leülni a papok padjára, elmerengeni a tűnt időkről, Blaha Luj­záról, Rezeda Kázmérról, az első repülőútról, ugye, milyen szép is lenne, Gyula? Másnap, amidőn a színházban éppen Őrá emlékeztek, Szindbád ott járt a parkban. A csézában most is mereven ült a nagy hazatérő. A krómnikkel ke­rekeken álmosat villant a bágyadt októberi alkonyat néhány eltévedt sugara. Közelebb lépett. Kereste a tekintetét. Megsimogatta a szobrot. — Milyen balga voltam! — mormolta, és elindult a végtelen felé. A Nyíregyházi Főiskolán hatodik alkalommal ke­rült megrendezésre a Kutatók éjszakája című prog­ramsorozat színes, sokrétű programokat kínálva. A rendezvényeken közel 3000 vendég vett részt, zömében közép és általános iskolások, a látogatók között idén sok család látogatott el, köztük böl- csődés és óvodás gyerekekkel, fiatalok és idősek is részt vettek a programokon, és próbálták ki példá­ul a repülőgép-szimulátort, vagy a C épület aulájá­ban elhelyezett kísérleti eszközöket. A tavalyihoz képest többen voltak, akik középis­kolai szervezés keretében látogattak el a főisko­lára, a városi és környékbeli iskolák buszokat is indítottak. Folytatás a 2. oldalon Sportszervezőnek tanul a junior Európa-bajnok Nyitott kapu a tehetségnek Tudományos előadások, szemináriumok és más változatos kulturális tevékenységek szerepelnek a Nyíregyházi Főiskola két hosszú hét­végén megvalósuló tehetséggondozó programjában, amely történe­lemből, irodalomból és nyelvészetből nyújt ismereteket a főiskola vonzáskörzetében élő 9-12. évfolyamos középiskolai tehetségígé­reteknek. A programban a Nyíregyházi Főiskola Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének és Történettudományi és Filozófiai Intézetének oktatói felsőoktatásban részt vevő hallgatók bevonásával tartanak szakjaikat és szakmájukat bemutató, népszerűsítő foglalko­zássorozatot. Az előadások és a szemináriumok párhuzamosan, azaz külön a történelem és a nyelv- és irodalomtudományi szekcióban zajlanak, ezen kívül a kulturális és a szabadidős programokon együt­tesen vesz részt a 20 diák. A „Nyitott kapu a tehetségnek" címet vi­selő (NTP-KNYT-MPA-12-012) pályázatot az Emberi Erőforrások Mi­nisztériuma és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő hirdette meg, hogy a megvalósuló tevékenységek által a diákok látóköre szélesed­jen, betekintést nyerjenek a tudományos kutatás korszerű módsze­reibe és témáiba és általában az értelmiségi lét bizonyos formáiba (szakmai diskurzus, művészeti alkotások interpretációja stb.). A re­mények szerint a résztvevő diákok mindezzel sikeresebbek lehetnek a későbbi felsőoktatási tanulmányaik során. A Nyíregyházi Főiskola kiváló szintű infrastrukturális lehetőségeit és szakmai potenciáját ki­használva szeretne hozzájárulni a célok megvalósulásához. Krúdy jegyében 2013. október 18-án délelőtt irodalom- és nyelvész kutatók tudo­mányos ülésen emlékeztek meg Krúdy Gyula születésének száz­harmincötödik és halálának nyolcvanadik évfordulójáról. A Város­háza dísztermében megrendezett konferencián Kemény Gábor az író impresszionizmusáról, Gintli Tibor anekdotikus hangjáról, Frá­ter Zoltán a Carmen-téma egyik variánsáról, Karádi Zsolt a magyar líra Krúdy-képéről, Pethő József pedig a szerző első kötetéről, a Nyíri csendről tartott nagy sikerű előadást. Ezt követően a Móricz Zsigmond Könyvtár Kamaratermében színházi jelenettel nyílt meg Karádi Zsolt „Nyírségi csendes ősz' című fotókiállítása. A végtelen felé ARCKÉP Gosztola Adél A Nyíregyházi Főiskoláról sok-sok maradandó, kedves emléket őrzök. 35 évesen iratkoztam be nemzetközi tanulmányok szakra, mellette sokat dolgoztam a színházamban, a kislányom abban az évben kezdte az óvodát. Bátornak éreztem magam és nagy kedv­vel vártam az újabb kihívásokra. Számomra rendkívül fontos a fo­lyamatos haladás és az állandó tanulás. Mit kaptam a főiskolától? Rengeteg új impulzust, sok barátot, olyan tudást, amivel sokolda­lúbbnak és szélesebb látókörűnek erezhetem magam. És lehetősé­get arra, hogy másoddiplomát is szerezhessek. így aztán januárban államvizsgázhatok a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházi nevelés szakán. A kislányom idén már a nyolcosztályos gimnáziumot kezdte el. Éppen ideje, hogy újabb tanulnivaló után nézzek. Talán épp a Nyíregyházi Főiskolán... Gosztola Adél Főiskolai 2013. ŐSZ {cJttUdr A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA LAPJA X. évfolyam 3-4. szám Óvodások és nyugdíjasok is jöttek a kutatók éjszakájára

Next

/
Oldalképek
Tartalom