Kelet Magyarország, 2013. október (70. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-19 / 245. szám
2013. OKTÓBER 19., SZOMBAT KEEET E Festmények idézik az írót Kerekes Elek nyíregyházi festőművész fiatalon sok Krúdy-művet olvasott, de akkor még nem sejthette, hogy élete összekap; csolódik majd az íróéval. Budapesten az Országos Műemlékvédelmi Hivatalnál dolgozott, ami Krúdy egykori házában működött. Elkezdte felfedezni az író emlékeit, felkereste a helyeket, ahová járt. Akkor döntötte el, hogy készít egy Krúdy-soroza- tot. 2003-ban készült el az anyag, amit a Krúdy Vigadóban állítottak ki. A 30-40 festményből álló sorozat folyamatosan bővül. FOTÓ: SIPEKI PÉTER A komondorok magyar nyelven ugatják a Holdat nyíregyháza. „Egy nagy darab nemzeti történelem a Nyírség. Itt pusztult el a legtöbb régi uraság, itt váltotta fel a régi helyét a legjobb, leg- magyarabb, legderekabb új birtokos osztály, itt nem vágatta ki a kőrisfát az új gazda, mert szeretett alatta üldögélni, a komondorok szinte érthető magyar nyelven ugatják a holdat, és a keréknyomban ugyanaz a magyar nap ragyog, mint a Tisza vizében. Mintha a levegőnek, a homoknak, a szélnek, a víznek, a legelőnek volna itt olyan varázsa, hogy vadmagyarrá lesz az is, akinek az apja még nem tudott magyarul. Daliás zsidók és selyemruhás szlávok vére keveredett a honfoglalók vérével. Muzsikus cigányok régi nótákat játszanak az ablak alatt, míg a csecsemő a világra jön. Fűben, fában, falevélben az elmúlt szép, régi magyar világ; a kenyérnek illata, a víznek folyása, a hosszú őszi esőnek kopogása, a télnek jószaga, a falusi harangok hangja: az apákra, az ősökre emlékeztet, akiknek hagyományait szent tiszteletben tartják e tájon.” KRÚDY GYULA, 1916 Krúdy alakját Nyíregyházán Varga Imre szobra idézi fotó: sipeki Péter Nekrológ az újság címlapján nyíregyháza. Az író halálhírét a Szabolcsi Hírlap munkatársa közölte az édesanyával, aki megmutatta a fia egyik utolsó levelét, melyben ez állt: „Nyíregyházára vágyom. Ott szeretném öreg napjaim eltölteni az erdő egyik villájában.” Az újság címlapon hozott nekrológjában így búcsúztatták: „... meghalt ennek a földnek fénylő szelleme, koronát viselő fejedelme, meghalt az utolsó magyar romantikus, az első mély szimbolikájú misztikusa a magyar szépprózának, meghalt Krúdy Gyula. A vörös postakocsi a májusi gyász feketéjébe borult, fekete tógás halál ült bakjára és viszi a szabolcsi Szindbádot abba a világba, ahol Bessenyei szelleme éli testőrségét, ahol Benczúr ecsetje varázsol rózsákat a kárpitra, viszi a halhatatlanság ragyogó tündérkertjébe.” Sokan szeretik Krúdy világát Hogy mit jelent nekünk Krúdy, aki egykor remek hírlapíró és publiciszta volt? Elmondjuk. NYÍREGYHÁZA. Örök kesergő mélabúval kúszott papírra az ő tollából az öröm és a bánat; neki engedelmesen hagyta magát könyvekbe zárni az őt övező világ, hogy aztán száz év múltán is kitárulkozzon annak, aki e köteteket felüti - véli Nyéki Zsolt főszerkesztő-helyettes. - Megérint ez a visszafogott szemlélődés: ott lenni, ahol az emberek küzdenek saját sorsukkal, ahol hétköznapi vagy rendkívüli dolgok történnek, s amit látunk, azt átélve, belső érlelés után, lelkiségünk szűrőjén átengedve próbáljuk meg visz- szaadni, amolyan válaszként, soha föl nem tett kérdésekre. Kevésbé fennkölt kötődés, hogyan teljesült egy régi-régi vágyam, ami Krúdy nyomán ébredt. Igen, az a híres-neves, velős csont... Ahogy a filmben Latinovits Zoltán rezzenéstelen arccal, ám minden mozdulatára feszülten ügyelve ütötte ki a velőt, az már gyerekkoromban ámulatba ejtett, és magam is szerettem volna átélni ezt az élményt. Ez a pillanat akkor jött el, amikor néhányan elhatároztuk: kerékpárral szeljük át hazánkat Garbóktól Felsőszölnökig. Egyik nap, mielőtt elértük volna a célállomást Monorierdőnél, olyan felhőszakadás zúdult ránk, hogy még az autók is lehúzódtak az út szélére. Átfázva ültünk a csárda asztalához, de az étlapról rám mosolygott a húsleves velős csonttal! Hozták a csontot, melyből a velő a meleg pirítósra tottyant, s pár perc múlva elmormoltam egy fohászt Krúdy, no meg Latinovits nevével... Titkos szerelem Nekem Krúdy a gyermekkoromat jelenti - mondja Racskó Tibor fotóriporter. - Ha megkérdezték, „Hol laksz, kisfiam?”, én mindig büszkén vágtam rá: 4400 Nyíregyháza, Krúdy köz 1. földszint!!! És itt dőlt el minden. Szobám ablaka ugyanis a „krúdygimire” nézett. Suli után alig vártam, hogy hazaérhessek, leülhessek az íróasztalom mögé és nézhessem a krú- dys nagylányokat, akik éppen hazafelé indultak. (Volt egy titkos szerelmem is, akiért órákat voltam képes egy helyben tölteni.) Hétvégén és a szünetekben pedig a suli előtti grun- don zajló hatalmas focicsaták, bújócskázások tettek örökre „krúdystává”. Csak mértékkel... Hova jársz? A Krúdyba! Büszkén válaszoltuk a kérdésre és okkal tehettük - emlékszik vissza Mán László újságíró.- Az akkor Krúdy Gyula Gimnázium és Szakközépiskola biológia-kémia szakos diákjaként tettem meg a felnőtté válás első, kezdeti lépéseit, a krúdys esztendők kitörölhetetlen emlékként élnek bennem. Krúdy szelleme később is visz- szaköszönt, hiszen mondhatni „kollégák” vagyunk, mert a remekművei papírra vetése előtt Debrecenben és Nagyváradon hírlapíróként kereste kenyerét. Irigylésre méltó volt az akkori tempó, napokig, néha hetedik dolgozhatott egy-egy cikken, alaposan átrághatta, mívezhette, ez ma már szinte utópia az „onlájnosodó”, hírcentrikus zsurnaliszta világban. Az valótlan lenne, hogy rongyosra olvastam a műveit, de pár könyve azért megfogott mesteri mondataival. írásai, egész élete azt sugallja: amit teszel, azt teljes odaadással és élvezettel tedd, legyen az munka, evés és bármi más. Azt viszont hozzátenném: az utóbbiakat csak mértékkel... Kézzelfogható hagyaték- Néhány éve részt vettem a nyíregyházi Városvédő Egyesület szervezésében egy Krú- dy-sétán - írja Csáki Alexandra újságíró. - Magyar szakon végeztem, érdekelt, hogy a száraz életrajzi leíráson túl valójában milyen is volt Krúdy Gyula kisgyermekként, diákként és fiatal, szárnyait bontogató íróként. A séta során úgy érezhettük, a Szent István utca egy-egy régi, emléktáblával jelölt háza előtt szinte az író lábnyomába lépünk, a kocsma, ahová legény korában járt, ma is beszélgetéstől hangos. Nyíregyházán most is kézzel fogható Krúdy Gyula hagyatéka. O Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. - Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere. 0 Mégnem volt húszéves, amikor első novellás- kötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. © Számos folyóirat, többek között a Nyugat munkatársa. © Országos ismertséget és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913- ban megjelent A vörös postakocsi című regénye hozott neki. © Első felsége Spiegler Bella tanítónő, három gyermekük - Gyula, Ilona, Mária - született. Válásuk után az író 1919-ben feleségül vette a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát, majd megszületett kislányuk, Zsuzsanna. © 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját, 1930- ban pedig Baumgarten-díjat vehetett át. 0 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Kilakoltatási végzést kapott, villanyát is kikapcsolták. Lakbérhátraléka 360 pengőre rúgott. Fizetni nem tudott, végrehajtók zaklatták. Krúdy Gyula 1933. május 12- én, hajnalban hunyt el, élete 54._ évében. Az ősz csak itt lehet ennyire gyönyörű! Tudatosítani kell mindenkiben, hogy Nyíregyháza Krúdy városa. nyíregyháza. Dr. Onder Csaba ezer szállal kötődik Krúdy Gyulához. Amikor 2007-ben társalapítóként részt vett egy művészeti, tudományos és Krúdy Gyula Nyíregyháza egyetlen konvertibilis írója v * DR. ONDER CSABA közéleti folyóirat megalapításában, számára egyértelmű volt, hogy a névben Krúdyra kell utalniuk. - Nyíregyházának nincs olyan történelmi múltja, kimagasló épített remeke vagy szellemi öröksége, mint például Debrecennek, van viszont egy Krúdy Gyulája - ő a város egyetlen konvertibilis írója. Tudatosítanunk kell, hogy Krúdy városa Nyíregyháza, annál is inkább, mert sokan csak az ő - közel száz évvel ezelőtt keletkezett - művei alapján ismerik a megyeszékhelyt. Onder Csabát az íróhoz köti a Móricz Zsigmond Színházban 2011-ben bemutatott Tirpákja tündérkert című darab is, melynek társszerzője volt. A mű a Nyíregyháza-mítosz új fejezete, amelyben valószínűtlen valószerűséggel keveredik valóság és mese, történelem és fikció. Krúdy egy 1924-es cikkében vetette fel az itt „mindenki tirpák” gondolatát, a cím utalása nemcsak az író ama fél mondatára játszik rá, hogy egykor Nyíregyháza volt a világ közepe, a Tündérkert óhatatlan mó- riczi összefüggéseket is sejtet. A Tirpákia posztmodern komédia, amelyben szó szerinti vagy torzított formában hangoznak el idézetek Krúdy Gyulától is. Onder Csaba azt mondja, épp’ a napokban elmélkedett az íróról. - A Sóstói úton sétáltam a lehullott sárga falevelek között, és felmerült bennem, hogy ez egy valódi krúdys hangulat. Valószínűleg egy másik városban ez nem jutott volna eszembe, de Nyíregyházán ez számomra természetes. Összekapcsolódott a megírt szöveg és az a tér, ahol élünk, én pedig megállapítottam, hogy az ősz csak Nyíregyházán lehet ennyire gyönyörű. KM A Jurás kocsma nyíregyháza. A Bocskai utca 26. alatt állt a Jurás, Krúdy egyik kedvenc kocsmája. így írt erről N. N. című regényében: „A kocsmában vadul ... dolgozott Dombi Gyula bandája. Huray László mulatott odabent, persze hitelbe, s ugyanezért mindenki, még a kocsmáros is félrecsapta a sapkáját. Ha már hitelbe megy! Ízes történetek Krúdy Gyula több novellája is a konyhai örömöket helyezi előtérbe, ilyen az Újházi levese, amely Újházi Edének a 19. századi színésznek és a róla elnevezett állít emléket, de említhetjük A bécsi csonthús legendája és A rákleves című írásait is. Krúdy a rácponty, marha- és körömpörkölt mellett a főtt marhahús nagy kedvelője volt. Rácponty, ahogy Krúdy szerette Hozzávalók 4 főre: 1 kg ponty, 2 kanál zsír, 10 dkg füstölt szalonna, 1 kg burgonyái 1 fej hagyma, pár kanál lecsó, 1 pohár tejföl, 1 kanál liszt, paprika, só Elkészítés: A megtisztított halat feldaraboljuk, megsózzuk, megpaprikázzuk, és megtűzdeljük vékony szalonnával. Kikent tepsibe 1 kg karikára vágott főtt krumplit terítünk, rárakjuk a halszeleteket. Hagymát, zöldpaprikát, paradicsomot, télen lecsót teszünk rá. Megöntözzük zsírral vagy olajjal, és megsütjük. Mielőtt teljesen megsül, liszttel kevert tejfellel locsoljuk meg, és kicsit továbbsütjük. Velős pirítós A velőről eltávolítjuk a hártyát, apróra vágott vöröshagymát és fokhagymát adunk hozzá, majd sózzuk, borsozzuk. Omlósra főzzük, s ezt követően pürésítjük. Kenyeret pirítunk, arra kenve fogyasztjuk. Utcák, terek nyíregyháza. A szabolcsi megyeszékhelyen számos intézmény és közterület őrzi az író nevét. Neveztek el róla gimnáziumot, art mozit, teraszt, vigadót, házat, udvart és könyvesboltot, de a színház kamaraterme, a városháza nagyterme is Krúdyra utal, utca és köz is viseli a nevét. rrtrrMAOTA»niLSZAa A Kelet-Magyarország 1971. október 21-ei számában jelent meg a fotó a megemlékezésről fotó: km-reprodukció Latinovits Zoltán is eljött az ősbemutatóra nyíregyháza. A Krúdy mozi 1971. október 20-án nem mindennapi esemény színhelye volt. Több mint egy hónappal az országos vetítés kezdete előtt, itt tartották a Szindbád című film ősbemutatóját. A vetítés előtt a film alkotói, köztük a rendező, Huszárik Zoltán és a főszereplő, Latinovits Zoltán, megkoszorúzták az író szülőházán lévő emléktáblát. A filmről az első kritikát Katona Béla írta. A Kelet-Magyarországban megjelenő írását így fejezte be: „Hogy milyen lesz a mű közönségsikere, még korai lenne találgatnunk. Any- nyi azonban máris bizonyos, hogy Huszárik és Sára alkotása nemcsak a filmművészetnek, hanem Krúdy írásművészetének is sok új hódolót szerez”. km
