Kelet Magyarország, 2013. október (70. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-10 / 237. szám

2013. OKTÓBER 10., CSÜTÖRTÖK KELET Nézőpont Ladányi Tóth A visszasírt hétpettyes Ha nem is vetekszenek Hitch­cock rémesen nyomasztó madaraival, de tény: napok óta helyenként ijesztő mére­teket ölt a Harmonia axyridis elterjedése szerte az ország­ban. Harmonikusnak kevésbé nevezhető a katicák inváziója, amik Salgótarjántól Jobbágyin át Veszprémig rettegésben tartják az ott élőket. Nyír­egyházi olvasónk csütörtök délelőtt jelezte, hogy hozzá is tömegével özönlöttek az ab­lakon át a hívatlan látogatók. Harlekin neki nem a bohócot jelentette, hanem a bosszú­ságot, az elkeseredettséget, a féktelen hadonászást. Fura, hogy ez az eredetileg mérsékelt övi faj mindössze öt esztendej e"bukkant fel, a távoli rokonai viszont jóval korábban folklórrá váltak. Hiába jöttek anno a törökök, nem tették sós kútba, nem vették ki onnan, nem tették kerék alá, aztán kemencébe, és tessék, mi lett a cserebo­gárból, vagyis esetünkben a katicából. Katalinka nem szállt el, indulatokat sem kaszált el, a meleg zugokat élénk tempóban keresve hatalmas rajokban lepik el a házakat, az ajtó- és az ablakréseket, a függönyöket, a fákat, a hasadékokat. A hétpettyes katica nem azonos a harlekinnel, már csak azért sem, mert ez utóbbi kipusztítja a nálunk tradicionális, a gyerekek által dédelgetett rovart. Előnyös tulajdonsága, amikor kárte­vőt pusztít, azonban a szőlőt is dézsmálja, így aztán esküdt ellenségnek tekintendő a ma­gyar faunában. A harlekinek megcsinálták a cirkuszt, áll a bál az országban. Akit nagy ívben elkerülnek, nem érzi át a probléma nagyságát. Jobb ezért megbecsülni minden katicamentes pillanatot! Ha pedig nem tudunk elbánni velük, még él a remény, csak szólni kell a törököknek... lada@inform.hu Kelet kvíz Mióta nevezik a megyét Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyének? a) 1985 óta b) 1989 óta c) 1990 óta d) 2000 óta A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Jövőre megvalósulhatnak az álmok A gyermekétkeztetés minőségi javítása is a fejlesztési célok között szerepel Jövőre 60-80 milliárd forintból fejleszthet­nek azok a települések, melyeknek nem volt adósságuk. PAP, SZORGALMATOS, URA. Tizen­egy évvel ezelőtt, 2002-ben lett önálló település Szorgal­matos. Az eltelt esztendők során nem halmozott fel adós­ságot, ugyanakkor az önkor­mányzat a lehetőségeihez ké­pest úgy gazdálkodott, hogy jusson a község fejlesztésére is. Ezt sikerült megvalósítani, hiszen szinte minden eszten­dőben felavattak egy-egy új intézményt, létesítményt. Megújuló energiaforrásokkal- Az elkövetkező években is szeretnénk több dolgot fej­leszteni, a kérdés csak az, hogy mire telik a pénzünkből. Az el nem adósodott települések­nek nyújtandó kormányzati tá­mogatást örömmel fogadjuk, de azt még nem tudjuk, hogy mennyi pénzzel számolha­tunk. A támogatás azért is jön jól, mert most is van több be­nyújtott pályázatunk - mond­ta el érdeklődésünkre Takács Pálné, megyénk legifjabb tele­pülésének polgármestere.- Megújuló energiaforrások­kal szeretnénk üzemeltetni a polgármesteri hivatalt és a közösségi házat, ezért nap­elemek felszereltetésére pá­lyáztunk. Az önkormányzati A felelős gaz­dálko­dás elisme­résre méltó. MAXIMOVITS GYÖRGY konyha már így működik, s erre a modernizálásra alapoz­va új szellőzőberendezéssel, mosogatógéppel, elektromos sütővel fejlesztenénk a létesít­ményt. Mivel nem volt adós­ságunk, már pályázhattunk 100 százalékos állami támo­gatásra a konyha bővítése ér­dekében, mert a korábbi 200 adag helyett ma már 370 adag ételre van igény. Pályázati tá­mogatással szeretnénk majd egy olyan orvosi rendelőt is építeni, ahol napelem és le­vegős rendszerű hőszivattyú gondoskodik melegről, világí­tásról.- Azt vallom: látszólag talán jobban jártak a kormány által, konszolidált települések, de én akkor is a kiegyensúlyozott gazdálkodás, a takarékosság híve vagyok, s ennek köszön­hetően nem is voltak álmatlan éjszakáim - tette hozzá Takács Pálné. A realitás talaján- Minden önkormányzatnak vannak álmai, de nem rugasz­kodhatunk el a valóságtól - kezdte reagálását Maximovits György, Pap polgármestere.- Az a tény, hogy még a gaz­dasági válság után kialakult helyzet ellenére sem adóso­dott el önkormányzatunk, ILLUSZTRÁCIÓ: THINKSTOCK magával hordozza olyan be­ruházások ütemezését is, melyek szükségesek a telepü­lés vagy a lakosság számára. Ilyen lehet az átadott 20 fős turistaház teljes berendezése, udvarának kialakítása olyan pályázati forrásból, melyhez önkormányzatunknak mi­nimálisan 25% önerőt kell biztosítani. A sportegyesület TAO-pályázatból pályafelújí­tást és kerítésépítést végez­het az önkormányzati tulaj­donú ingatlanunkon.- A mindennapokban is szükség van olyan pénzekre, melyet önerőnek nevezünk, és a kedvezményezett lakos­ság számára többszörösét éri, mint a tűzifabeszerzést támo­gató kormányrendelet, mely 2 millió forintunkba kerülne, de ilyen a gyermekétkeztetés is.- Eddig csak a pályázati önerőkről beszéltem, de mi van akkor, ha nincs pályázat, és parázspénzből kell a fel­újítást vagy megvalósítást el­végezni? Egy ilyen feltételes módban elhangzott kérdésre a realitás talaján maradva máris elköltöttem 80-100 millió fo­rintot pályázati önerőre. Tehát az igény nagy. A felelős gazdál­kodás is megérdemli, hogy re­ális fejlesztéseket hozó elisme­résben részesüljön - jegyezte meg Maximovits György. Ura a maga ura A 650 lelkes Ura is egyike azon településeknek, melyek önkormányzata nem volt érintett a konszolidációban, így fejlesztési forrásokra szá­míthat.- Ez egyfajta elismerés a ko­rábbi évek verejtékes mun­kájáért, a szigorú gazdálkodá­sért, aminek nagyon örülünk. A falu nem adósodott el, még­is sokat fejlődött, és semmi­ben nem szenvedett hiányt: megújult a csapadékvíz-el­vezető rendszer, felújították a helyi óvodát és korszerű hőszigetelést kapott az idősek otthona a pályázati források­hoz szükséges saját erő elő­teremtésével. A támogatási keretből a szennyvízberuhá­zást szeretnénk megvalósíta­ni, hiszen a Csengerújfaluval közös tisztító már megépült, de a hálózat még nem, illetve a művelődési ház felújítására, valamint az önkormányzati utak rendbe tételére is juthat­na a kapott forrásból - mond­ta Mosolygó Miklós, Ura pol­gármestere. KM A kiegyensú­lyozott gaz­dálkodás, a takaré­kosság híve vagyok. TAKÁCSPÁLNÉ A konszolidációval nem érintet! települések Anarcs, Benk, Beregdaróc, Biri, Botpalád, Bököny, Cégénydányád, Darnó, Eperjes- ke, Érpatak, Fényeslitke, Fülpösdaróc, Győröcske, Gyulaháza, llk, Jánd, Jéke, Kál- mánháza, Kántorjánosi, Kék, Kékese, Kishódos, Kispalád, Kisvarsány, Nagyhódos, Nemesborzova, Nyírderzs, Nylrgelse, Nyírkárász, Nyírpazony, Nyírtass, Nyírtét, Ófe- hértó, Olcsva, Ömböly, Pap, Pátroha, Rápolt, Szabolcsbáka, Szamosszeg, Székely, Szorgalmatos, Tímár, Tiszadada, Tiszakanyár, Tiszaszentmárton, Tiszavid, Tuzsér, Ura, Zsarolyán, Zsurk (Forrás: Belügyminisztérium, 2013. július 10.) „Közkút került a gépezetbe” Kiss Zoltán és Vass Norbert, a NyírVV szakemberei szerdán felfestették a virágárusító helyeket jelölő számokat fotó: sipeki Péter KELET-V@ROSVITA NYÍREGYHÁZA V@rosvitázóink többek között a jósavárosi piac elrendezéséről írták meg véleményüket. NYÍREGYHÁZA. „Az elmúlt he­tekben meglepve tapasztalom, hogy a jósavárosi piacon csak a változás állandó. Éveken át mindenkinek jó volt, ahogy volt, de mostanság egy látha­tatlan rendező a saját szájíze szerint pakolgatja az árusoro­kat, így előfordul, hogy a ko­fák nem egymással szemben kínálják portékájukat, hanem egymás után. Az ilyen sorokba persze a vásárló nemigen jut be, de úgy tűnik, „a nagy ren­dező” számára ez nem szem­pont. A magam részéről én alkalmazkodom minden hely­zethez, a tojásoson és a csala- mádéson kívül nem vagyok márkahű, bocsánat, kofahű” - írta Száraz Attila, majd így folytatta: „Mégis klaviatúrát ragadtam, mert a közkút kiver­te nálam a biztosítékot. Ponto­sabban az, aki úgy helyezett el két padsort, hogy alig lehetett bejutni közéjük, mert útját állta az embereknek a kék víz­nyerő. Eddig valahogy sikerült úgy alakítani az árushelyeket, mintha nem is létezne, most azonban közkút került a gépe­zetbe...” Állandó v@rosvitá- zónk azt is tudni akarta, hogy a jósavárosi piac szerdai és pénteki nyitvatartása továbbra is ábránd marad-e. Kérdéseire Rendes Sándor sajtószóvivő válaszolt, aki a Nyíregyházi Városüzemelte­tő és Vagyonkezelő Kft. észre­vételeit tolmácsolta. Ideiglenes helyzet „A Búza téri Piaccsarnok fel­újításának ideje alatt a Korá­nyi Frigyes utcai vásártéren igyekszik helyet biztosítani a NyírVV Kft. a virágárusoknak, ezért kellett több asztalt elhe­lyeznünk - különösen, hogy közeleg a Halottak napja-, amely a zsúfoltság benyomá­sát keltheti. Igyekeztünk min­denki számára fedett helyet kialakítani, így a tető alakzatát követi az asztalok elhelyezé­se. Ez természetesen ideigle­nes helyzet, ha elkészül az új piaccsarnok szellősebb és ren­dezettebb képet mutat majd a Jósavárosi Piac is. A közkutak évtizedek óta ugyanazon a helyen vannak, valószínűleg az új elrendezés tette ezeket szembetűnőbbé, zavaróvá. A nyitvatartással kapcsolatos észrevételt társa­ságunk támogatja, de mivel ez a vásárhely minden nap nyit­va áll, az eladók döntése, hogy mely napokon árusítanak.” Cservenyák Katalin a Búza téri piaccal kapcsolatban írta nekünk: „Szerintem sikerült ügyesen megoldani, hogy a felújítás ideje alatt is zökke­nőmentesen lehessen vásá­rolni a régi-új helyen. Örülök, hogy minden héten ugyanott találom a kedvenc árusaimat, és nem kell felesleges bolyon­gással töltenem az időt.” KM ■ Ez nem mese! Nem a mesebeli csodalámpa, hanem a távhővezeték-hibája kelti azt a látszatot, mintha a füstből lépne elő a dzsinn Nyír­egyháza központjában. fotó: pusztai Sándor Megkérdeztük: Ön mit fejlesztene településén? Gyurkó György Nagyhalászban él, mint mondta, szerinte ki­mondottan lendületesen fej­lődik a település. - Jelenleg is csinosítanak egy parkot, most lett felújítva az iskola, a művelődési házban pedig lecserélték a nyílászárókat. Az utak állapotán viszont lenne még mit javítani - tet­te hozzá. Rab Sándorné a me­gyeszékhelyen lakik, sokat „tömegközlekedik”. - Sajnos egyre inkább nehezemre esik felszállni a buszokra, mert nagyon magas a lépcső, így örülnék neki, ha több olyan járna, amelyiknek a járdával egy szintben van az alja. Ba- bicz Mihályné egy bérházban él Nyíregyházán, a lakóhelyé­vel összességében elégedett.- Arról nem a városvezetés te­het, hogy drágák a gyógysze­rek. Sokat sétálok, a parkok állapotával elégedett vagyok- válaszolta. Csonka Gergely borbányai, az fáj neki a legin­kább, hogy nem aszfaltozták még le a Bazsalikom utcát, ahol már tizenöt éve lakik a családjával. Kiss Orsolya egy közösségi házat tudna elkép­zelni Nyírkércsen. - A fiatalok számára nincs egy olyan hely, ahová beülhetnének beszél­getni. - Egy bárki számára hozzáférhető sportpálya kel­lene Kemecsére, mert a foci­pályát most csak a labdarú­gók használhatják - mondta Pásztor Bettina. km-tg GYURKÓ GYÖRGY: Az utak állapotán van még mit javítani. RAB SÁNDORNÉ: Sok BABICZ MIHÁLYNÉ: buszra nagyon megter- Én összességében helő felszállni. elégedett vagyok. CSONKA GERGŐ: KISS ORSOLYA: Egy PÁSZTOR BETTINA: Leaszfaltozhatnák a közösségi hely hiányzik Egy sportpálya jól Bazsalikom utcát. a településről. jönne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom