Kelet-Magyarország, 2013. szeptember (73. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-11 / 212. szám

2013. SZEPTEMBER 11., SZERDA Mai A túlélés apró esélyesei A kis súlyú, éretlen babák túlélési aránya nagyon jó, 75-85 szá­zalék közötti. NYÍREGYHÁZA. Az ország 18 kórháza közül Nyíregyházán volt a harmadik legtöbb inten­zív ellátásra szoruló koraszü­lött és a 11. legkisebb halálozás tavaly. Míg egyes dunántúli kórházakban 6, 11, 24, addig a szabolcsi megyeszékhelyen 34 babára jutott egy menthe­tetlen koraszülött. - Mi van a számok mögött? - kérdeztük dr. Dicső Ferenctől, a Jósa András Oktatókórház gyer­mek osztályának osztályveze­tő főorvosától. Ami az élethez szükséges- Mondok egy másik számot, 2012. május l. és december 31. között 34 olyan koraszülött baba került az osztályunkra, akiknek a súlya nem érte el az 1250 grammot, közülük mindössze 4-en haladták meg az egy kilogrammos súlyt, né­gyen viszont az 500 grammot sem. Hat koraszülöttet nem tudtunk megmenteni - mond­ta dr. Dicső Ferenc. Érdemes egy rövid időutazást tenni: a '80-as évek végén a megyében ezer újszülöttből 25 meghalt, amiben szerepet játszott az is, hogy a megye a koraszülése­ket tekintve mindig az ország első harmadában volt. Ma már mindössze 4-6 ezrelék körül Ma 4-6 ezre­lék körüli a csecsemő- f \ halandóság - * i a megyében. DR. DICSŐ FERENC \ A koraszülött babák túléléséért mindent megtesznek fotó: racskó Tibor van a csecsemőhalandóság a megyében. A kis súlyú, na­gyon éretlen koraszülöttek túlélési aránya 75-85 száza­lék közötti, ami megfelel az észak-európai átlagnak.- További örvendetes tény, hogy a kicsik várható életmi-' nősége is egyre javul - keve­sebb például a gyengénlátó, a csökkent tüdőfunkcióval élő gyermek -, bár az éretlen­ségből fakadó szövődmények 100 százalékosan nem küszö- bölhetőek ki - teszi hozzá a főorvos.- A tavaly elveszített 31 baba 60 százaléka igen éretlen ko­raszülött volt, akiknek nem fejlődött ki az élethez szüksé­ges szervrendszerük. Húsz és harminc százalék között van a fejlődési rendellenességgel világra jött picik aránya. Ese­tükben olyan mértékű a szív vagy vese fejletlensége, ami miatt sajnos az életben ma­radás reménytelen. A pár hó­napos gyerekeknél a későbbi csecsemőhalál oka többnyire tüdőgyulladás vagy súlyos, hasmenéses állapot - sorolta az okokat Dicső Ferenc. - A tüdő fejlődése a terhesség 18. hetében kezdődik, de a 24. hétig (ez az életképesség alsó határa) nem fejlődnek ki azok a léghólyagocskák, amelyek a gázcseréhez, a levegőből az oxigén felvételéhez szüksé­gesek. A koraszülöttek agyában lévő érstruktúra fejletlensége miatt kialakulhat az agyvér­zés, ami egy 500-600 gram­mos baba esetében többnyire végzetes. A szívnek és a ke­ringésnek is alkalmazkodni kell az élethez, a fertőzés pe­dig minden újszülött egység­nek a rémálma. Védamagzatvíz A koraszülött saját védekező­rendszerének fejletlensége, az immoglobulinok hiánya miatt fordulhat elő bőrfertő­zés, tüdőgyulladás, vagy akár vérmérgezés is.- A magzatvíz nagyon jól gátolja a baktériumok elsza­porodását, a megszületéssel ez megszűnik, ráadásul a ko­raszülött esetében kimarad a terhességnek az az utolsó harmada, amikor a magzat az anyától megkapja azokat a védőanyagokat, amelyek életének első 6 hónapjában védelmet nyújtanak számá­ra - magyarázta Dicső Ferenc főorvos. KM-BM Jobb feltételek Ha minden a tervek szerint alakul, 2014-ben már a mo­dern és új tömbkórházban - összekötve azzal az épület­tel, melyben a szülészet-nő­gyógyászati osztály van - lesz korszerű és 21. századi helye a NIC részlegnek; ahol a legma­gasabb szintű intenzív ellátás, a többfunkciós monitorozás, a műszeres beavatkozások, a lélegeztetés és az újszülött sebészeti ellátás feltételei is rendelkezésre állnak majd. lehet sikeres az elhízás elleni küzdelem és az ezzel összefüg­gésben kialakuló betegségek megelőzése. A „Csoki” iskola évek óta részt vesz a „sulial­ma” programban, évente eddig közel félezer diákunk jutott friss hazai gyümölcshöz, ez a létszám most kiegészül az 5. és 6 . évfolyamon tanulókkal - tet­te hozzá dr. Komáromi István. Beváltja a reményeket A fenntartó Nyíregyházi Főis­kola másik gyakorló általános iskolájában is gyümölcsöző eredményekről számolt be az iskola első embere, Andó Ká­roly.- Az Apáczaiban gyümölcs, vagy minőségi, valódi gyü­mölcslé formájában jut vita­minokhoz iskolánk 480 diákja. Őszintén hiszem, hogy a min­A diákok is részt vesznek az akcióval járó munkában fotó: racskó tibor dennapos testnevelés, a rend­szeres testmozgás és a Nem­zeti Iskolagyümölcs-program beváltja a hozzá fűzött re­ményeket: a gyermekeink­ből egészséges(ebb) felnőt­tek lesznek. A program nagy előnye, hogy nem szociális, rászorultsági alapon működik, minden érintett diák részesül „Szabolcs aranyából” - nyilat­kozta az igazgató. km-pi Az idén már a felső ta­gozatos diákok is részt vesznek az iskolagyü- mölcs-programban. NYÍREGYHÁZA. - A cél világos és üdvözlendő: egészségesebb táplálkozásra, minél több zöld-. ség- és gyümölcsfogyasztásra ösztönözni a fiatalokat - mond­ja dr. Komáromi István, az Eötvös József gyakorlóiskola igazgatója. - Az egészséges táp­lálkozási szokásokat gyermek­korban kell kialakítani, csak így Nem csak a rászoruló diá­kok kapnak „Szabolcs aranyából". ANDŐKÁROLY Gyümölcsöző az iskolai alma-akció Megkérdeztük ön szerint jó kezdeményezés az iskolagyümölcs-program? BAKTI ALEXANDRA: JUHÁSZ MARCELL: SZABÓ BARBARA: Így valami finomat is Sokan nem esznek Több zöldség is kerül­kapnak. otthon gyümölcsöt. hetne a tányérokba. FODOR MARTIN: Pó- OROSZ REGINA: A CSERNUS RICHÁRD: tolni kell az elvesztett szülőknek kellene A gyümölcs legalább energiát. biztosítani. egészséges.- Ez egy jó ötlet, mert a gye­rekek végre egészségesebben étkezhetnek, és amellett, hogy vitamin jut a szerveze­tükbe, valami finomat is kap­nak - válaszolta a nyírpazonyi Bakti Alexandra. Juhász Marcell szerint is jó kezdeményezés az iskolagyümölcs-program. - Vannak gyerekek, akik otthon nem esznek elég gyümölcsöt, mert az alapvető élelmiszere­ken kívül a szüleik nem tud­nak más ételeket vásárolni nekik. - A gyümölcs mellett több zöldséget is kaphatná­nak a gyerekek az iskolában, pláne ősszel, amikor nagyobb szüksége van rá a szerveze­tüknek - vélte a tuzséri Szabó Barbara. A nyírmadai Fodor Martin is támogatja a prog­ramot. - Azokon az évfolya­mokon kiemelten fontos a rendszeres gyümölcsfogyasz­tás, ahol már bevezették a mindennapos testnevelést, mert mozgás után pótolni kell az elvesztett energiát. A leveleki Orosz Regina más szempontból közelítette meg a dolgot. - Az lenne a legjobb, ha a gyerekek olyan körülmé­nyek között élnének, hogy nemcsak az állam, de a szüle­ik is biztosítani tudnák nekik a napi gyümölcsadagot. - Az iskolai koszt tele van cukor­ral és szénhidráttal. A gyü­mölcs legalább egészséges... - mondta a nyírpazonyi Csernus Richárd. km-csa Nézőpont Nyéki Zsolt Az egészség ízei Ma sem vagyok büszke arra, ahogy az őszi kötelező betaka­rítás munkálatai közepette egy-egy almával bántunk. Csak hát nagy volt a kísértés, no meg a virtus, hogy az osztály­társaimmal eldöntsük, ki a legény a gáton - hát dobópár­bajt vívtunk egymással, ez az igazság. Igaz, csakis a hullott és apró gyümölcs esett áldozatul legénykedésünknek, ahogy a Szabolcs rekeszt pajzsként használva farkassze­met néztünk a sűrű lombok takarásában, mint az akkor népszerűségi csúcson jegyzett western filmek hősei. Az is igazság, hogy a középiskolás diákok akkor úgy kezdték a tanévet, hogy rögtön kirendelték őket kötelező almasze­désre, ami már önmagában kiváltott egyfajta védekező, a szabályokon lazító mechanizmust - ám maga a társadalmi közeg sem igazán segítette, hogy olyan becsben tartsuk az almát, ami megillette. A munkát megrendelő szövetkezetben dróttal ösz- szefogott rekeszekbe préselték (néha taposták) a szép, darabos Jonatánt, a Goldent és a Delicioust, mondván, úgyis jó lesz az a KGST együttműködés keretében teljesítendő szállításhoz. Ha a felnőttek hozzáállása ilyen volt, mit vártunk volna az ifjúságtól? Úgyhogy amikor a szigorú osztályfőnökünk épp máshol buzdított munkára, mi összehúzott szemekkel, rezzenéstelen arccal hívtuk ki egymást párbajra, mint Clint Eastwood, Lee Van Cleef és Eli Wallach tette „A Jó, a Rossz és a Csúf”-ban. Mégsem ez az emlékkép maradt meg a legélénkebben az almáról bennem, hanem az, hogy nem volt finomabb tízórai a vajas kenyérhez frissen szedett Jonatánnál. Azóta sokat változott a világ, és az alma is magasabb polcra került értékrendünkben, de még mindig nem eléggé magasra. Épp a mi megyénkben lelhetjük fel a nyomait annak, hogyan segítettek egy-egy szorgalmas családot az otthon megteremtésében, a gyerekek taníttatásában az almáskertek és egyéb gyümölcsösök. Sajnos ugyancsak mi éltük meg a legfájdalmasabban az értékteremtő ültetvé­nyek pusztulását, elavulását. Hogy ebben kit mennyiben illet a felelősség, azt most hagyjuk, de azon érdemes lenne újra elmélázni: mit kell tennünk, hogy a gyermekeink asztalára egész évben friss, itt termett gyümölcs kerüljön? A piacvesztés utáni útkeresésben előkelő helyet kellene kapnia a hazai fogyasztók kiszolgálásának, ezen belül az iskolák, óvodák, vagy más közintézmények ellátásának. Erre bátran lehetne alapozni termelést, a kiegyensúlyozott értékesítés - mint az egészségügyi program része - akár állami intervenciós rendszer keretében is működhetne. . A lényeg: minden gyerek egyen, (ehessen!) gyümölcsöt minden áldott nap. nyeki@inform.hu Nem volt finomabb tízórai a vajaske­nyérhez frissen szedett Jonatánnál. Vigyázz rám is! Orosz Dóra Csenge, Nyírmihálydi Vigyázzunk a gyerekekre! Kelet kvíz A község a középkorban mezőváros volt. Első ízben 1220 körül említi nevét a Váradi Regestrum, a hozzá tartozó Hene és Szolnok nevű falvakkal együtt. a) Jármi b)Kemecse c) Nyírbogdány d) Kölese A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. <8 Csipkebogyószedő A nyíregyházi Bíró András mindent megtesz azért, hogy egészségesen éljen, ezért szorgalmasan gyűjti a gyógyhatá­sú növényeket. fotó: racskó tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom