Kelet-Magyarország, 2013. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-01 / 151. szám

2013. JÚLIUSI.. HÉTFŐ_______________________ KELET Tudja meg a támadó: ő is „áldozattá” válhat nénk arányosságról, ha egy 20 éves megtámad egy 80 évest. Egyenlőtlen a küz­delem azért is, hiszen a tet­tes felkészül a támadásra, a megijesztett átlag ember pedig ledermed, nem ké­pes azonnali védekezésre. Egyetértek azzal, ha az ál­lam nem védi meg az állam­polgárát, adjon jogot ahhoz, hogy védje meg magát. Ezt azonban jó lenne minél szé­lesebb körben kihirdetni, hogy a támadó tudjon róla, hogy ő is áldozattá válhat. Az USA-ban ez jól működik, fegyver van a házakban, s a betörők tudják, hogy mire számíthatnak, s így ennek van visszatartó ereje.” „Igazol, hogy helyes az út” „S hogyan fogadom, hogy a pár évvel ezelőtti javasla­tom most megvalósul? Nem elégtételt érzek, hanem örö­möt. Ez az igazolása annak, hogy helyes úton jártam, s ez az új Btk. a jövőben sok embernek adhat biztonsá­got. Nem az a lényeg, hogy kinek volt az ötlete, hanem az a fontos, hogy valósuljon meg, s jó hatást gyakoroljon a társadalomra” - tette hoz­zá Szepessy Zsolt. ÉKN Szepessy Zsolt már 2008-ban azért har­colt, hogy szélesebb jog legyen az önvédelemre. nyíregyháza, monok. „Deja vu” érzése lehet Szepessy Zsoltnak, Monok volt polgár- mesterének, hiszen egyko­ron a település vezetőjeként azért harcolt, hogy az állam­polgárok több jogot kapja­nak az önvédelemre. Amiért akkor felemelte a szavát, az most meg is valósul, hiszen az új Büntetőtörvénykönyv kiszélesíti a jogos védelem fogalmát. „Villanypásztorral” védte... „A kesznyéteni Szoboszlai Barna bácsi esete csak rávi­lágított arra, amit folyama­tosan vallottam: az állam nem védi meg polgárait. Találkoztam már ugyanis korábban polgármesterként sok rettegő idős emberrel, akik éjszakára a lakásukat erődítménnyé alakították át, vascsövekkel erősítették meg az ajtót - mondta el ér­deklődésünkre a napjaink­ban Nyíregyházán dolgozó üzletember, aki a politiká­nak sem fordított hátat, hi­szen az Összefogás Párt el­nöke. - Barna bácsi csupán a saját eszközeivel védte meg mindazt, ami az övé volt. Mint közismert, az uborka köré feszített ki egy drótot és abba ára­mot vezetett, amelynek következtében egy ember meghalt, ketten pedig megsérültek. Mind ezek miatt hangoz­tattam már 2008- ban az önvédelem jogosságának kiszélesítését, nem értet­tem egyet az ará­nyosság elvé- vei. Ho­gyan is beszél- h e t ­Szigorúbb lesz mától a „magyar justitia” FOTÓ: INTERNET Keményebben sújtják mától a bűnelkövetőket A „frissített” büntető kódex új bűncselekmé­nyeket is felvonultat. Budapest. Mától hatályos az új, a jelenleginél több tekin­tetben szigorúbb büntető törvénykönyv (Btk.), amely egyes bűncselekményeknél 12 évre szállítja le a büntet­hetőség korhatárát, szigorít egyes büntetési tételeket, bevezet új büntetési neme­ket, új bűncselekményként a jogellenes termőföldszer­zést és a gazdasági csalást. Az új törvénykönyv szerint a büntethetőség korhatára általában továbbra is 14 év, de az emberölést, életve­szélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve ki­fosztást elkövető, 12. évüket betöltő gyermekek is bün­tethetők lesznek, ha meg­felelő belátási képességgel rendelkeznek - legsúlyosabb büntetésük 1-től 4 évig tartó javítóintézeti nevelés lehet. Kitollak a felső határt A halmazati vagy összbün- tetés leghosszabb időtarta­ma 20-ról 25 évre emelke­A jog ad fegyvert a kézbe Szélesedik a jogos védelem lehetősége, amennyiben va­lakit éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak meg, valamint, ha valakinek a laká­sába éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan törnek be, továb­bá, ha kertjébe fegyveresen hatolnak be. A támadás elhá­rításáért nem csak akkor jár majd büntetlenség, ha fenn­állt a személy elleni támadás veszélye, a jogalkotó szerint ugyanis egy fegyveres észle­lésekor nem várható el a vé­dekezőtől, hogy meggyőződ­jön róla, a behatoló mi célból tart magánál fegyvert. dik, és az életfogytig tartó szabadságvesztésnél is 20 helyett legkorábban 25 év elteltével nyílhat lehetőség feltételes szabadságra he­lyezésre. Új büntetési nemek is megjelennek: a jóvátéte­li munka, az elzárás vagy a sportrendezvényektől eltil­tás, aminek elkövetője az, aki a sportrendezvényen, oda érkezőben vagy onnan távozóban bűncselekményt követett el. Több eddig nem létező új bűncselekmény is lesz, pél­dául a gazdasági csalás, ame­lyet azok követnek el, akik jogtalan haszonszerzés cél­jából színlelt gazdasági tevé­kenységet végeznek, és ezzel vagyoni hátrányt okoznak. Szintén új tényállás a gépjár­mű kilométer-számlálójának meghamisítása, aihi l évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Új tényállások A zsebszerződések elleni fellépés érdekében a kódex része lett a termőföld jogel­lenes megszerzése, amely 5 évig terjedő szabadságvesz­téssel sújtható, és nemcsak a szerződő felek, de a szerző­dés megkötésében közremű­ködő ügyvédek és közjegy­zők is büntethetők. Aki pedig jogellenesen kivágja a fát az erdőben, és ellopja, 2 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat. MTI Drog egyenlő bűn A kábítószer-fogyasztás önálló bűncselekmény lesz, amely 2 évig terjedő szabad­ságvesztéssel büntethető. A drogfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályok megszűnnek. Szigorodik az ittas vezetés szabályozása is, 0,8 ezrelék helyett már a sofőr 0,5 ezrelék feletti véralkohol­szintje is bűncselekménynek számít. Emberölésnél, testi sértésnél, rablásnál, csalásnál, sikkasztásnál minősített eset­nek számit majd, ha a sértett idős vagy fogyatékkal élő. „Szigorú, de differenciált az új kódex” Az erőszakos, visszaeső bűnözők szigorú bünte­tésekre számíthatnak. Budapest. „Szigorú, de nem kegyetlen és differenciálatlan az új büntető törvénykönyv - mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a ma hatálya lépő új kódexről. Az erőszakos, visszaeső bű­nözők szigorú büntetésekre számíthatnak, a kisebb súlyú cselekmények első bűntényes elkövetői esetében ugyanak­kor van lehetőség a differenci­ált elbírálásra és szankcioná­lásra - mondta az államtitkár, példaként említve az egyik új büntetést, az elzárást. Ez a rövid tartamú szabad­ságvesztés, mintegy „kósto­ló” a börtönből - jegyezte meg Répássy Róbert, aki elmondta azt is: az új Btk. megalkotásá­ról több mint egy évtizede az első Orbán-kormány hatá­rozott. A 1978. évi törvény- könyv belső összhangja a több mint száz módosítás nyomán megbomlott, több kormány programjában szerepelt egy új Btk. megalkotása. Tettarányos szemlélet A jelenlegi parlamenti ciklus­ban szakmai és társadalmi egyeztetés után 2012. június 25-én fogadta el a parlament a törvénykönyvet, amely - egyéves felkészülési idő után A társadalom igazságérze­tének megfe­lelő bünteté­sek lesznek. RÉPÁSSY RÓBERT b_ _ lépett hatályba. Az új kódexet tettarányos szemlélet jellemzi, azaz elsősorban az elkövetett cselekményből kiindulva sza­bályozza a társadalom igazság­érzetének megfelelő bünteté­seket. Másodsorban azonban megvan a lehetőség az egyéni- esitésre, az elkövető személyi­ségének, körülményeinek fi­gyelembevételére is - mondta az államtitkár. Az új Btk. kiemelt védelem­ben részesíti a gyerekeket, az öregeket, a fogyatékosokat azáltal, hogy a sérelmükre elkövetett cselekményeket súlyosabban szankcionálja, mint az átlagos felnőttek el­len elkövetetteket. Az új Btk. néhány súlyos bűncselekménynél leszállítja a büntethetőségi korhatárt 14 évről 12 évre, és ha a gyerek­korú elkövetőnek megvan a kellő beszámítási képessége, akár négyéves javítóintézeti neveléssel is sújtható - ismer­tette az államtitkár. A kormány büntetőpolitiká­ját tükröző kódex a szakmai hagyományokat is figyelem­be veszi - mondta. mti Az eddigi négy Btk. néhány alapintézménye Büntetőtörvénykönyv Paragra- Legsúlyosabbszankcó Szabadságvesztés Büntethetőségi Büntetésvégrehajtási intézetek (vezető kodifikátor) tusok korhatár száma 1878. V. törvény (Csemegi 486 halálbüntetés lnap-24év 12 év fegyház, államfogház, börtön, Károly államtitkár) fogház 1961.évi V. törvény (Halász 340 halálbüntetés 30nap-20év Hév szigorított börtön, börtön, szigoritott Sándor bíró) bv-munkahety, bv-munkajhely 1978. IV. törvény (László Jenő 367 halálbüntetés 3hó-20év Hév fegyház, börtön, fogház IM-főosztályvezető) 2012. évi C. törvény (Miskolci 464 életfogytiglan (tényleges, 3hó-25év 12*/14év fegyház, börtön, fogház Barna KIM-főosztályvezető) vagy 30-40 évig tart) ♦Egyes erőszakos bűncselekmény (például emberölés, rablás, kifosztás) esetén GRAFIKA: HBN Kritikák, vélemények az új büntető törvénykönyvről BUDAPEST. Gyakorló jogászok, a Kúria és az ügyvédi kar kép­viselői a társadalmi vita során jobbára úgy jellemezték az új kódexet, mint amely konzer­vatív, a bírói gyakorlatra tá­maszkodik és tartózkodik a fö­lösleges újításoktól, valamint mértéktartóan szigorít. Éle­sebb kritikát főként az egyete­mi és tudományos szféra egyes képviselői fogalmaztak meg. A bírálatok egy része olyan, korábban már életbe lépett, de az új Btk.-ban is megőrzött rendelkezésekre vonatkozott, mint például a három csapás vagy a tényleges életfogytig­lan, mely utóbbit az alaptör­vény, is rögzíti, továbbá kifo­gásolták, hogy az új törvény bizonyos területeken szűkíti a bírói mérlegelés lehetőségét. A Fidesz szerint az új bün­tető törvénykönyvvel (Btk.) a párt megalkotta Európa egyik legszigorúbb törvény- könyvét, amely nem hagyja válasz nélkül a magyar társa­dalmat „legjobban irritáló” bűncselekményeket, szem­ben a Gyurcsány-Bajnai- kormányokkal, amelyek „hagyták, hogy szabadon fosztogassák” a magyar föl­det, a közpénzeket, a nemzeti vagyont és az emberek tulaj­donát. A párt közleménye kieme­li: a kistelepüléseken gyakori betöréses lopások ellen jelen­tősen védi az áldozatokat a jo­gos önvédelem kiterjesztése, amely a jogtalan támadással szembeni védekezést teszi le­hetővé. ÉKN Egy bírósági tárgyaláson illusztráció: Ekn Fókuszban: az új fe " lnyv 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom