Kelet-Magyarország, 2013. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-17 / 165. szám

2013. JÚLIUS 17., SZERDA (Védő)kesztyűs kézzel bánnak az új villamossal... FOTÓ: MOLNÁR PÉTER Jegyzet Paulovits Ágoston A példa... Kisgyermekkorunktól kezdve igen fontos szerepet játszik életünkben a csoporthoz tar­tozás. Később a munkacso­portokhoz kialakult magatar­tásformák a csoport minden tagjára kihatnak, magatar­tásukat befolyásolják, jobb munkavégzésre ösztönzik. Pályaépítők forró helyzetben A debreceni kettes vil­lamos pályáját építők tűző napon is dolgoz­nak, hogy behozzák a lemaradást. MUNKAVÉDELEM. Nyáron nem ritkák a hőségnapok, amikor a hőmérő higanyszála elvi­selhetetlen magasságokba szökik. A 35-37 fokos káni­kulát az irodában is elég el­viselni, hát még kint a tűző napon. Debrecenben példá­ul már régen járnia kellene a kettes villamosnak, ezért a kivitelezők akkor is dol­goznak, ha szakad az eső, és akkor is, ha „lecsordul az égről” a Nap. Az ájulás kerülget A nagy meleg napszúrást, ájulást, hőkimerülést, hőgu­tát okozhat, másodlagosan pedig hozzájárulhat baleset- veszélyes helyzetek kiala­kulásához. Elsősorban sza­badtéren, tűző napon fizikai munkát végzők esetében (tipikusan ilyenek például a villamos vonalán vágányt fektető szakemberek) merül fel a nagy meleg elleni foko­zott védekezés szükségessé­ge. A munkavállalók igénye szerinti mennyiségben, a folyadékveszteség pótlására legalább 14-16 °C hőmérsék­letű ivóvíz minőségű vizet kell biztosítani a higiénés feltételeknek megfelelő­en, személyenként, egyéni használatra kiadott ivópo­Ahol még légkondi sincs Azokon a zárt munkahe­lyeken, ahol a megfelelő klíma mesterséges szellőz­tetés, illetve légkondicioná­ló útján nem biztosítható, vagy ez műszakilag megold­hatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása ér­dekében meg kell szervezni, hogy óránként legalább öt, de legfeljebb tíz perces pi­henőidejük legyen, illetve, hogy megfelelő védőitalhoz jussanak. A pihenőidőt lehe­tőleg a környezethez képest hűvösebb, a komfortzónába eső, megfelelő ülőalkalma­tossággal ellátott pihenőhe­lyen töltsék az irodai dolgo­zók. harakkal. Mindezek mel­lett a hőkimerülés, hőguta megelőzését a tarkót takaró fejvédő használatával, köny- nyű, bő ruházattal ott, ahol azt a munka jellege megen­gedi, valamint hidegvizes arc- és kézmosással javasolt biztosítani. Szervezés kérdése Munkaszervezéssel kell el­érni azt, hogy a munka so­rán rendszeresek legyenek a pihenőidők. Mégpedig lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, árnyékos helyen, megfelelő ülőalkal­matossággal ellátott körül­mények között tölthessék a dolgozók a szusszanásnyi szabadidejüket. Ahol erre nincs mód, ott lehetőség szerint gondoskodni kell megfelelő árnyékolással (pl. A „halál csókja” a munkahelyen, avagy a munka közbeni stressz Napjaink társadalmá­ban a stresszhatást kiváltó tényezők állan­dóan és magas fokban jelen vannak. MUNKAVÉDELEM. „Az élet sója - vagy a halál csókja”, így nevezik a stresszt, mely fű­szerezi és mérgezi is egyben az emberi egészséget. A lelki egészség szerves részét ké­pezi az egészség fogalomkö­rének. Az Európai Unióban a munkával összefüggő stressz jelenti a munkával összefüg­gésben lévő második leggya­koribb egészségügyi problé­mát - tájékoztatta lapunkat Tóth Róbert munkavédelmi felügyelő. Egészségkárosító jelenség A szakember szerint a mun­kavállalókat érintő pszi- choszociális kóroki tényezők által okozott munkahelyi stressz egészségkárosító je­lentőségét és ez által gazda­sági fontosságát, számtalan nemzetközi és hazai felmérés is igazolja. A stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus vála­szát jelölő orvosi szakkife­jezés volt. Mai értelmében azonban jelentése nagyjából „folyamatos feszültség”. Tóth Róbert arról is beszélt, hogy kétféle stressz létezik: eustressz - pozitív stressz és distressz - negatív stréssz. A pozitív stresszt igazi élet- elixírként éljük meg, opti­mistának, stimuláltnak, pro­duktívnak, a helyzet urának érezzük magunkat ahogy szembesülünk a kihívások­kal, s a test rövid időn belül visszatér egyensúlyi állapo­tába. A negatív stressz a tehe­tetlenség, frusztráció, csaló­dottság, kimerültség érzése, s különböző testi tünetek for­májában jelzi, hogy a stressz­tűrő képességünk határához közeledünk, s nem megfele­lően kezeljük az adott szitu­ációt. Pszichoszociális kockázatok 2008. január l-jétől jelen­tősen módosult a munka- védelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, mivel beeme­li a munkavédelem törvé­nyi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati té­nyezők kezelésének munkál­Minden ötö­dik magyar felnőtt lakos az idült stressz állapotában van. TÓTH RÓBERT tatói feladatát. A jogszabályi változásoknak köszönhetően „új feladatokat” fogalmaztak meg a munkahelyi kockázat- elemzés területén, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók is nagyobb sze­repet kaptak mind a stressz megelőzése, mind a felkuta­tása területén. „Az elmúlt években jelentő- senmegnőttapszichoszociális kóroki tényezők által okozott foglalkozási megbetegedés bejelentések száma szakigaz­gatási szervünk felé is” - kö­zölte Tóth Róbert. Egy Magyarországon nem­régiben készült felmérés sze­rint, minden ötödik felnőtt lakos az idült stressz állapo­tában van. A prevenció fon­tosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Napjaink tár­sadalmában a stresszhatást kiváltó tényezők, az úgyneve­zett stresszorok állandóan és magas fokban jelen vannak, mind a munkahelyi fizikai, szociális, társadalmi, vagy akár családi környezetünk­ben egyaránt. A rendelkezés­re álló eszközök segítségével, a munkáltatók egyértelmű céljaként kell meghatározni, hogy „a stressz az élet sója” és ne „a halál csókja” legyen a munkahelyen - fogalmazott a munkavédelmi felügyelő, ékn sátorlapok alkalmazásával) ellátott hely kijelöléséről, és megfelelő ülőalkalmatossá­gokról. Odafigyelés szükséges A tűző napon felmelegedett használati tárgyak, munka­eszközök érintéséből adódó balesetveszélyes helyzetek megelőzésére is gondolni kell, elsődlegesen a magas­ban végzett tevékenységek során. A külső munkahelyen dolgozók figyelmét mindig fel kell hívni arra, hogy az esetleges panaszok (fejfájás, szédülés, szemkáprázás, szomjúság, vagy szapora szívverés) esetén a munkát azonnal hagyják abba és ke­ressék fel a pihenőhelyet, szükség esetén igényeljék az elsősegélyt, vagy az orvo­si ellátást. ékn-pa Az elmúlt években jelentősen megnőtt a pszichoszociális kóroki tényezők áltat okozott foglalkozási megbete­gedések száma fotó: ékn Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az oldal összeállítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült. Az sem ritka dolog, hogy a társadalom mindennapjai­ban felmerülő feszültségek, munkát befolyásoló ténye­zők a közoktatásban is jelen vannak. Ezeket a gondokat nem szabad tabuként kezel­ni, attól, hogy nem beszélünk róla, a probléma mindenna­pos marad. Mindent meg kell tenni, hogy a fiatalok iskolai mindennapjait megóvjuk. Természetesen a kialakuló helyzetet önmagában egy- egy intézmény nem tudja megelőzni, a szülőket és a gyermekeket körülvevő tár­sadalom segítsége nélkül. Az iskolák a szülői közösség segítségét is sokszor igénybe veszik. Teszik ezt azért, mert a gyermekeknek az iskola a munkahelyük, ahol feladatuk elvégzésére képes állapotban vannak. Tehát az oktatási in­tézmények a megelőzésre he­lyezik a hangsúlyt és a példa- mutatásra. Hiszen a tanárok, az alkalmazottak példája min­ta lehet a gyerekeknek még akkor is, ha még a dohányzás az iskolán kívül van. És sajnos élvezik a dohányon kívül az alkoholt, a drogot. S ha fiatalkorban rászoknak, igen nehéz a leszokás, a megvonás. Nem fogadjuk el a rászokás magyarázataként a foglalkoz­tatás biztonságérzetét. Mert a bizonytalanság akadályozza a kreatív munkát, lehetetlenné teszi azt, hogy szíwel-lélekkel dolgozzon, s így kimondva, kimondatlanul kerékkötője lehet a munkának. agoston.paulqvics@inform.hu Legnagyobb ellenség: rongálás, vandalizmus A Nagy Játszótérteszt is segített a hiányosságok feltárásában. NYÍREGYHÁZA. A nyíregyházi székhelyű Tűzmegelőzés Kft.- egyetlen a keleti országrész­ben - egyik tevékenységi köre a játszótéri eszközök idősza­kos szakértői ellenőrzése és felülvizsgálata a megrende­lők megkeresése alapján, így jó rálátásuk van a játszóterek állapotára. ...és az időjárás- Nagy örömmel olvastam az Észak-Magyarország és a Kelet-Magyarország hasáb­jain is megjelenő „Nagy Ját­szótérteszt” cikkeit - közölte Kukucska István, a Tűzmeg­előzés Kft. játszótéri eszközök szabványosítási szakértője. A Nyíregyházán most tesztelt játszótereket két évvel ez­előtt két hónapig mi vizsgál­tuk felül, közben a NYÍRVV Kft. több száz hiányosságot szüntetett meg folyamato­san, így akkor az ellenőrzés végére valamennyi eszköz olyan állapotba került, hogy használatra megfelelőnek le­hetett minősíteni. A szakember hozzátette: lát­ni kell, hogy a köztéri játszó­terek legnagyobb ellensége a vandalizmus és az jdőjárás. Szerinte igazán jó ötlet volt az~ (Kukucska István ilyen kezde­ményezéssel és ilyen széles­körű nyilvánossággal “Az or­szágban a több ezer játszótéri eszköz ellenőrzése során ko­rábban még nem találkozott), hogy gyermekek tesztelték a játszótereket, és reméli, ennek tapasztalatai hasznosíthatóak lesznek a soron következő ez évi ellenőrzés során. „Most van folyamatban egy pályázati kiírás a nyíregyházi játszóterek szakértői ellenőr­zésére” - közölte a Tűzmeg­előzés Kft. ügyvezetője. Remélhetőleg a szakértői ellenőrzések - ha átmenetileg is - megszüntetik a hiányossá­gokat és a nyíregyházi játszó­terek biztonságosak lesznek. Mert mindenkinek közös ér­deke, hogy a gyermekek biz­tonságosan játszanak, erre a szülőknek és a játszótereket üzemeltetőknek is fokozott figyelmet kell fordítania - véli Kukucska István, a játszóté­ri eszközök szabványosítási szakértője. ékn-tg KELET IP .ill!. imIkéim. «Ü mm U Jflg w ^ Ilii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom