Kelet Magyarország, 2013. június (70. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-17 / 139. szám

2013. JÚNIUS 17.. HÉTFŐ KELET UzésímbC Fiblné De me Ágnes, nyíregyházi olvasónktól: Ha boldog vagy, az egész < JíM világ a barátod, és ez beragyogja egész életed! A nap előfizetője Farkas Ildikó NYÍREGYHÁZA. Farkas Ildikó családjának 10 éve hűséges tagja a Kelet-Magyarország.- Az újságot mindig időben megkapjuk. Reggel csak át­nézem, délután, a munkám befejeztével viszont minden oldalt alaposan átnézek.- Megmondom őszintén, a bűnügyekről, balesetekről nem szívesen olvasok. Szere­tem az utazási oldalakat, mi­vel nekem nincs lehetőségem kirándulni, a világot járni, így „jutok el” a szép tájakra, or­szágokba.- Mindig várom az ízvilág receptjeit, kivágom, gyűjtöm őket, sok ételleírást kipróbál­tam már. Szívesen nézegetem Farkas Ildikó a szerkesztőségünk­ben FOTÓ: KM a régi és a babafotókat is. A lányomnak, Letíciának a ke­resztrejtvény a kedvence - mesélte olvasónk. km Postánkból A találkozó résztvevői fotó: olvasóinktól Jó volt újra találkozni A kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Szakközépis­kolában 1973-ban végeztünk. Idén június 1-jén tartottuk a 40 éves osztálytalálkozón­kat. A 31 fős közösségből sajnos négyen már elhuny­tak, emléküknek egyperces néma felállással adóztunk. Tizennyolcán vettünk részt a találkozón, ahol az osztály- főnökünk, Dolhai Lászlóné Ica néni tartotta meg az osztályfőnöki órát. Tájé­koztatott minket az egykori iskolánkban zajlott korsze­rűsítésekről, változásokról, majd mindenki beszámolt pár mondatban az öt évvel ez­előtti osztálytalálkozónk óta történtekről. Közös vacsorá­nál folytattuk a beszélgetést a régi, személyes emlékek felidézésével. Jó volt újra ta­lálkozni, megbeszéltük, hogy jövőre is így teszünk. ASZERVEZŐK Lakóhelyem: ön is lehet szerkesztő! Bizonyára sokan ismerik és böngészik lapunk internetes portálját, a Szabolcs 0nline-t (www.szon.hu) is. Megyei hírportálként fontosnak tartjuk, hogy tele­püléseinkről minél több információ jusson el az ott élő emberekhez, ezért indultak el a „lakóhelyem" aloldalak, melyeken az olva­sók megtalálhatják a saját településükről szóló híreket. A Szabolcs Online-on jelenleg 21 település aloldala szerepel. Ezek a felületek interaktívak: azaz bárki feltölthet rá képeket, cikkeket, információkat. Extrém kihívások, A Honvédsuli vándor­kupa versenyén az ajaki kadétok jeleskedtek. A kadétoknak a testi és a szellemi erőnlétüket is bizonyítaniuk kellett Csapatban is bizonyítottak OEMECSER. A Honvédsuli szak­kör valamennyi végzős ka­détja (8. osztályos tanulók) helytállt a kibocsátó vizsgán. A többi kadét (4-7. osztályo­sok) a Honvédsuli vándorser­legéért küzdött. A demecseri parkerdőben az ajaki, gégé­A lelkekben is megmaradtak az emlékek fotó: olvasónktól Szívet melengető pillanatok Ne halat, hanem hálót adjunk a rászorultaknak! Nem akadékoskodnék, ha nem láttam volna a televízió­ban néhányszor az idei vető­burgonya és vetőmag osztá­sát. Szerintem a fazékba való, kétökölnyi nagyságú, több száz mázsányi vetőkrumplit a rászorultaknak nem május közepén kellene adomá­nyozni. A szomszédom már megkapálta, feltöltötte, permetezte. A vízigényes paprika, paradicsom, uborka vetőmagja helyett április végén már palántát kellene osztani! Elgondolkodom, va­jon kinek a kijének a raktárán könnyűének az árkitartott, ezért megmaradt étkezési „kampány krumpli” adomá­nyozásával? Olyan haszonta­lan ámítás ez az akció is, mint a tavalyi élőállat kihelyezés, ami sok próbálkozónál kime­rítette az állatkínzás fogal­mát. Jobb esetben már előre elkelt harmadáron az anya­nyúl ketrecestől, tápostól, vagy élelem hiánya miatt rög­tön „hibernálták” a tyúkokat. A malac, a csirke a „komfort” és a táplálék hiánya miatt elpusztult, vagy éhenkórász kutya martaléka lett. Mély­ségesen egyetértek azzal a gondolattal, hogy minden gyerek lakjon jól, és segíteni kell az elesetteket, de azzal is, hogy ne halat, hanem hálót adjunk a rászorultak­nak, és fontos, hogy „segíts magadon, mert az Isten is úgy segít”. Ez nálam a képes­séget tisztességesen megfi­zető, 8 órát kitöltő, kötelező munkahelyet jelent, ahol akarjon dolgozni, ahonnan akarjon és tudjon megélni, és példaképe legyen környe­zetének a jelenleg ellátásra, Egész napos rendezvény­nyel zártuk az Anarcs, iík, Mezőladány és Tornyospálca diákjait magában foglaló intézmény tanulóinak Határtalanul! pályázatát. Az iskola 8o hetedikes tanulója és 8 nevelője az ötnapos kirándulás alatt életre szóló élményekkel gazdagodott, amikor közösen végigjártuk a csodálatos erdélyi vidéket. A kolozsvári séta után utunk a Házsongárdi temetőbe vezetett, közösen olvastuk el Dsida Jenő sírfeliratát, koszorút helyeztünk el Apáczai Csere János sírjánál. Bejártuk a Petőfi-emlékhe- lyeket, a tordai sóbányában tett látogatás nemcsak az segélyre szorult ember. Talán az országban megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozása, késztermékké gyártása, csomagolása, táro­lása, a kézügyességet, kézi izmainkat, hanem a képze­letünket is megmozgatta, nem győztünk csodálkozni a természet alkotta különös világ csodáiban. Ugyan­ezek az érzések kerítettek hatalmukba bennünket, amikor a Békás-szoros, a Tordai-hasadék és Gyilkos­tó képződményeit láttuk. Lélekemelő volt a pillanat, amikor Gyergyószárhelyen, a Lázár-kastély teraszáról felhangzó Székely himnusz éneklésébe a mi csopor­tunk is bekapcsolódott. A másik szívet melengető pillanat az volt, amikor a székelyszenterzsébeti testvériskola tanulóival barátságkarkötőt cseréltünk. munkát igénylő tevékenység valamiféle kiút lehet ebből a helyzetből, mert a közmun­kaprogram gyakorta csak látszatmunkáért juttatott se­gély, támogatás. Perspektíva Egy teljes napot töltöttünk a testvériskola diákjaival, nevelőivel. A június 4-én tartott emléknapon felele­venítettük élményeinket, s az iskola többi diákjával is megosztottuk. Nemcsak a fotókon és a videókon maradnak meg ezek az emlékek, hanem minden résztvevő lelkében is. A diá­kok és a nevelők köszönettel gondolnak azokra, akik lehe­tővé tették számukra, hogy ezekre a csodálatos tájakra eljuthassanak, s megismer­kedhessenek a határon túl élő magyar gyerekekkel és a mindennapjaikkal. KERTÉSZ ZOLTÁNNÉ, tagintézmény-vezető nélküli elfoglaltság a jelenért: érettségivel buszmegállót sö­pörni, konyhalánynak lenni, gépészmérnöki diplomával gumit javítani. TOPOLÁNSZKYCSABA Olvasónk írja A gyermekekről szólt a nap Nagyszabású gyermekna­pot rendeztek nemrégiben Beregdarócon, a rendezvény valóban a gyermekekről és a gyermekeknek szólt! A szervezők színes, tartalmas programokkal készültek: a kulturális műsorban fellépett a nyírmadai Mix-Dance Tánc­csoport, akik óriási sikert arattak a produkciójukkal. A gyerekek később körbejártak a településen, ahol megte­kintették a nevezetességeket. A hangulatos rendezvényen mindenki remekül érezte magát. BERKI KÁROLY A gyerekek körbejárták a telepü­lést FOTÓ: A SZERZŐ erőltetett menet nyi, kislétai és a kállósemjéni általános iskolások tábori kö­rülmények között, oktatással, játékkal, vizsgával, versennyel tarkított programokon vettek részt. A vizsgázó diákok mind elméletben, mind gyakorlat­ban bemutatták tudásukat katonai alapismeretekből. A vizsga egy izgalmas, extrém kihívásokkal tűzdelt komp­lex járőrfeladat volt erőltetett menettel, csillagtúrával, tájé­kozódással, lövészettel, vízi átkeléssel, túlélési ismereteik szakszerű bemutatásával, ve­gyi riadóval, sebesültszállítás­sal, rádiózással. A Honvédsuli vándorkupa versenyén az ajaki kadétok jeleskedtek, így a 2013/2014-es tanévben a Tamási Áron Általános Iskola őrizheti azt a tanév végéig. KOVÁCS ZSUZSA, TITKÁR Függő játszma a demecseri parkerdőben fotó: olvasónktól Vendégsorok Angyal Sándor A pénzfa ereje Napokon át főleg az árvízfenyegetés félelmetes képeit lát­tam a tévében, legfeljebb a védelem, a lakosság soha nem tapasztalt összefogása nyújtott reményt nekem is. Most amiatt aggódom, vajon mennyit mutat az okozott kár, mi­közben volt és van enélkül is elég bajunk. Aztán az egyik csatornán megláttam a szőke hölgy mellett a kis pénzfát, s máris elpucoltak a ráncok a homlokomról. Az asztrovonal jósnője aranyló érmét függesztett a kis fára, és mondta, hogy abban az éremben nagy energiák vannak, amelyek segítenek megoldani a pénztelenek gond­ját. Sőt, kérte is, hogy csak a legszegényebbek telefo­náljanak, mert ő azokon tud segíteni, akár 3 millió forint is ütheti a markukat. Érkeztek is a hívások esőstől. A ma­gabiztos jósnő a keresztnév meg a születési év, hónap, nap közlése után újabb színes tárgyat húzott elő, és máris jósolta tenyeréből a közelgő boldogságot, gondtalanságot, magát a paradicsomot. Ehhez persze az kell, mondta, hogy az érintett telefonáló bízzon benne, csakis benne, legfeljebb a háttérben meghúzódó­kollegáiban, és megoldódik minden gondja: lesz munkája, tudja fizetni a lakbért, a számlákat, bőségesen bevásárolhat majd a boltban, teletömheti a hűtőszekrényét minden földi jóval, jut pénz a gyerekekre, unokákra is! Ezt eddig miért nem fedezték fel vezetőink, akik ádáz küzdelmet vívnak az államadósággal, a munkanélküli­séggel, a közel 4 millió létminimum alatt élő helyzetével? Nosza, itt a nagy lehetőség, hölgyeim és uraim: tárcsázzuk néhányszáz forintért az asztrovonaiat, aztán várjuk a 21. napot, akkorra elérkezik hozzánk a Kánaán. Ha mégsem, legfeljebb úgy járunk, mint egyszer korábban a telefonos szórejtvényen egy közeli ismerősöm: eredmény nélkül eljátszott negyvenezer forintot. Kérte, hogy csak a legszegényebbek telefonáljanak, mert ő azokon tud segí­teni. Érkeztek ísá hívások esőstől...

Next

/
Oldalképek
Tartalom