Kelet Magyarország, 2013. június (70. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-15 / 138. szám
2013. JÚNIUS 15.. SZOMBAT KELET A Duna áradása miatt ezerszámra töltötték az önkéntesek is a homokzsákokat az elmúlt napokban FOTÓ: MTI, ÚJVÁRI SÁNDOR Hosszabbított vészhelyzet Orbán Viktor: nagyszerű teljesítmény volt a védekezés. BUDAPEST. Egy magabiztos és cselekvőképes ország nagyszerű teljesítménye volt a dunai árvíz elleni védekezés - mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban. Hangsúlyozta, az árvízi veszélyt példátlan összefogással, jó szervezettséggel és szakértelemmel lehetett elhárítani, a védművek pedig állták a nyomást. Kárelhárítás Elmondta, szombaton még felkeresi azt a területet, ahol a dunai árhullám elhagyja az országot. Figyelni kell emellett a szerbiai folyószakaszra is, mert ha ott baj van, a domborzati viszonyok miatt a víz visszafolyik Magyarországra http://www.szon.hu Beszámolók. További írá- Kffijfejsaink a hazai és nemzetközi 0 Í&3S közélet történéseiről. tette hozzá a kormányfő a 180 perc című műsorban. A kormányfő szólt továbbá arról: nem zárható ki, hogy Magyarország európai uniós forrásokat is megszerez majd a kárelhárítás költségeire. „Most sokan vagyunk, akiknek ugyanott szorít a cipő, a németektől a cseheken át a magyarokig” - fogalmazott. Az önkormányzati vezetőkkel egyébként már megállapodott a miniszterelnök, így a szükséges és indokolt helyre- állítási munkálatokhoz „minden pénzt meg fognak kapni” az érintett települések. Beszámolt egyúttal arról is, hogy az árvízi helyreállítási megbízottnak kinevezett Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgatót egy olyan felmérés elkészítésére utasította, amely ismerteti a Duna menti épületek, építkezések jogi helyzetét. „Mindent megvédtünk, amit lehetett, de át kell gondolnunk, hogy mi az, amit érdemes megvédeni a jövőben. Az érintettekkel le kell ülni, meg kell egyezni, hogy nekik is jó legyen, meg az országnak is” - mondta a miniszterelnök az ártéri épületekre utalva, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy az emberi életet mindig meg fogják óvni. Kimosott töltés A Komárom és Esztergom közötti vasútvonalon Dunaalmásnál az árvíz negyven méter hosszan kimosta a sínek alól a vasúti töltést. A helyreállítást a víz visszahúzódása után, várhatóan a jövő hét elején kezdik meg. A térségben a vonatközlekedés helyreállításában 143 vasúti dolgozó vesz részt. A tervek szerint június 25-én éjféltől megszűnik a vonatpótló autóbuszok közlekedése, és csökkentett sebességgel, de megindulhat a vasúti közlekedés Komárom és Esztergom között. A Duna fővárostól délre eső szakaszára kihirdetett árvízi veszélyhelyzet meghosszabbításához is hozzájárult pénteken a parlament. A kormány hétfőn Pest megyében az érdi, a ráckevei és a szigetszentmiklósi járás, Fejér megyében a martonvásári és a dunaújvárosi, Bács-Kiskun megyében a kunszentmiklósi, a kalocsai és a bajai járás, Tolna megyében a paksi, a tolnai és a szekszárdi, Baranya megyében pedig a mohácsi járás közigazgatási területére is kihirdette a veszélyhelyzetet. A kabinet erről szóló rendeleté alapesetben 15 napig hatályos, ám a mostani parlamenti felhatalmazással a veszélyhelyzet július 19-ig meghosszabbítható. MTI Szúnyogirtás Gyorsított eljárással bírálják el a szúnyogirtásra beadott kérelmeket - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatala pénteken. Az árvíz levonulása után visszamaradó álló, pangó vizekben tömegesen fejlődhetnek ki a szúnyoglárvák. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság koordinálja a szúnyogirtást az érintett megyék népegészségügyi szakigazgatási szervei szakmai közreműködésével. Hét ember ellen emeltek vádat PRÁGA. A cseh korrupcióellenes rendőrség őrizetbe vett nyolc politikus és magas rangú hivatalnok közül hét ellen már vádat emelt az államügyészség. A közszolgálati hírtelevízió szerint az őrizetbe vettek között van a katonai hírszerzés mai és korábbi főnöke, Milan Kovanda és Ondrej Páleník. A törvénysértést állítólag azzal követték el, hogy elrendelték a miniszterelnök feleségének, Radka Necasovának a megfigyelését. MTI Nem a tartalom, a mód kérdés MSZP: a kormány- többséget a törvények megalkotásának módja miatt kritizálják. BUDAPEST. Az MSZP véleménye szerint a kétharmados kormánytöbbség intézkedéseit nem a rezsicsökkentés miatt kritizálják a különböző külföldi szervezetek - mondta pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján Harangozó Gábor. Az Országgyűlés külügyi bizottságának tagja kijelentette: ahogy azt a Velencei Bizottság korábban kiszivárgott jelentése is kimondja, nem elsősorban a törvények tartalmával, sokkal inkább azok megalkotásának módjával van baj. Ami csak részletkérdés A politikus úgy fogalmazott, hogy a bírósági ügyek áthelyezése, a nemzetközi bíróságok esetleges döntései miatt kivethető különadó, a politikai reklámok szabályozása mind csak részletkérdések. A Fidesz érdeke az, hogy csak ezekről a részletkérdésekről essen szó itthon és külföldön, mert addig folytatni lehet a „saját érdekekre szabott törvényhozást” - mondta. „Nem a nemzeti szuverenitásról, meg szabadságharcról van szó, hanem Orbán Viktor és a hozzá személyesen kötődő érdekcsoportok harcáról, azért, hogy Magyarország államformája köztársaság helyett Família kft. legyen” - jelentette ki. mti Devizaárfolyam (2013.06.1 4.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 291,37-4,46 USA dollár 218,60-3,18 Svájci frank 236,53-4,51 Angol font 341,63-5,66 Román lej 65,36-0,58 Ukrán hrivnya 26,82-0,38 Horvát kuna 39,01-0,57 Lengyel zloty 69,07-0,25 gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Életbe lép a nyári menetrend BUDAPEST. A nyári menetrend szerint közlekednek a vonatok szombattól augusztus 25- ig, elsősorban a nyári balatoni utasforgalom kiszolgálása érdekében. Ennek eredményeként egyebek mellett a déli partra kétóránként indulnak a főváros felől a gyorsvonatok. Miskolc és Balatonszent- györgy, valamint Szeged és Fonyód között expressz közlekedik - ismertette közleményében a MÁV-Start. Sok szerelvényen kerékpárok is szállíthatók. mti ° Sikert hozott a mobilgát Bronzérmet nyert Szalóki Csaba szolnoki egyetemista találmányával, a gyorsan érkező és levonuló árvízzel szemben alkalmazható mobilgáttal az egyesült államokbeli Houstonban rendezett fenntarthatósági olimpián. fotó: mti Vendég|egyzet Dr. Nagy Zoltán Tanuljunk médiául! Az infokommunikációs technológia (IKT) korában egy mediatizált környezet vesz bennünket körül. A felnövekvő nemzedéknek ez természetes, hiszen beleszülettek ebbe a közegbe. Vannak azonban generációk, amelyek „digitális bevándorlók” maradnak. Életkoruknál fogva másként szocializálódtak, ragaszkodnak a hagyományos közlési formákhoz. Nos, a 21. század elején őket kellene „közelebb hozni egymáshoz”, hogy egy nyelven beszéljenek! A mindennapi tevékenységük követendő repertoárját kellene közelíteni a tartalomfogyasztóknak, ami nemcsak a fiataloknak, az idősebbnek is segítségül szolgál konstruktív életvezetésükhöz. Az értelmes megnyilvánulás normalitása a valóságban a kínálati szelekcióra fókuszál. Meggyőződésem: a társadalmi „szétbeszélés” a médiaüzenetek meg nem értésén alapul. Bizonyítéka ennek, hogy egy amúgy is frusztrált mentálhigiénés klíma a szabad gondolkodástól fosztja meg az embereket. Ezek a deformanisztikus elemek az egyén intellektualitását rombolják. Hiányoznak azok a viszonyulások, amelyek valódi, emberi reflexiókat váltanak ki a technicizációs korban. Az értékvesztés a személy- és csoportkommunikáció legnagyobb „kárvallottja”. A morál további zuhanást már csak a tömegkommunikáció sokszínűsége írja felül. A homogenizálódó társadalomban olyan transzferhatások érvényesülnek, amelyek kritika nélküli befogadói a média közvetítette ismereteknek! Hiányoznak azok a projektumok, kivetülések, ahol az állandóság mellett a tapasztaláson nyugvó racionalitás/tranzakció megjelenik. A pszichológiai énkép egybemosódik a globális világszemlélet naturalizmusával. A kultúrharc színtere nemzedéki ellentéteket magizál. (Mágikus hatást fejt ki a média közvetítette információk között.) A „médiafoglyok” a tudás- elméletben személyiségük igazolását akarják viszontlátni. (Újabb ingereket keresnek a normatív viselkedésük megerősítéséhez, vagy a média impulzusai alapján formálják deviáns magatartásukat.) Átok és/vagy áldás? - teszik fel a kutatók gyakorta a kérdést. Mivel a környezet integráns része a média, nehezen megválaszolható a kérdés. Differenciálódik a válasz, amióta nemcsak a köznevelés, hanem az újólag felfedezett médiaandragógia, sőt, a médiagerontológia is válaszokat keres a kérdésre. (Utóbbiak a felnőttkori és az időskorú nemzedéknek keres megoldást.) Nos, médiául tanulni sohasem késő! A médiafogyasztási többlet jelentősége akkor jelentkezik, ha az egyén képes felmérni külvilági ismérvek alapján az új impulzusokat. A megerősítés és a követendő viselkedés új dimenziókat hozhat hétköznapi cselekvéseinkben is. Nagy utat kell ehhez bejárni az egyén önreflexiójától a környezet társas integrációjáig. De nem hiába valók ezek: ismeretelméleti megközelítésben az élethosszig tartó tanulás hordozza magában a médiahasználat igazságát. Nemcsak ifjú korban, később is fontos az önismereti térkép, ami megrajzolja személyiségünket. A képzelgésekkel való leszámolás az előítéletek és tévhitek folyamatos önképváltozásának nyomon követését feltételezi. A kommunikatív nevelési kultúra nemcsak a szülői házban és az iskolában hat, idősebb korban tapasztalati úton is létrejöhet. Nagyon fontosak az alapok, de a felnőtté válással nem fejeződik be az érthető és a világban eligazodni segítő médiatartalom! A kritikai szerepvállalás az idősebb nemzedékek esetében a kialakítás helyett az átalakításra helyezi a hangsúlyt. Ez az, ami a későbbiekben elvezet a konszenzuskereséshez, a problémák feloldásához, és valódi párbeszédet generál a társadalom különböző korú tagjai között. Ezzel a diskurzussal egy olyan humanisztikus viszonyulás jön létre, amelyben a téves és elvetendő többé nem törhet a felszínre. Mindehhez szükség van a médiában a különböző platformok önmérsékletére a hiteles tájékoztatáspolitikától a színvonalas szórakoztatás felvállalásáig. A média tanulása életen át tartó folyamat! A szükségleti diszpozíciók és az ehhez szükséges kompetenciák kondicionálása nélkül torzó marad a tudtaformálás és az ösztönös cselekvés. A morál lehet intellektuális és ösztönös. A médiáfogyasztót eligazítani mai szövevényes világunkban viszont a sajtó feladata. Ha a média ugyanis ellenkező irányban hat akár elvetendő minták felmutatásával, deformizálja az egyén gondolkodását, értékvesztést produkál a tartalom felhasználókban. Már csak ezért fontos, mit olvasunk, hallgatunk, nézünk, vagy akár együtt is az interneten, a lényeg: mennyire tudatosan használjuk az IKT eszközöket. Szerzőnk docens, médiakutató, DRHE, a neveléstudományok doktora A médiafogyasztót eligazítani mai szövevényes világunkban a sajtó feladata.