Kelet Magyarország, 2013. június (70. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-15 / 138. szám

2013. JÚNIUS 15.. SZOMBAT KELET A Duna áradása miatt ezerszámra töltötték az önkéntesek is a homokzsákokat az elmúlt napokban FOTÓ: MTI, ÚJVÁRI SÁNDOR Hosszabbított vészhelyzet Orbán Viktor: nagysze­rű teljesítmény volt a védekezés. BUDAPEST. Egy magabiztos és cselekvőképes ország nagy­szerű teljesítménye volt a dunai árvíz elleni védekezés - mondta Orbán Viktor mi­niszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban. Hangsúlyozta, az árvízi veszélyt példátlan összefo­gással, jó szervezettséggel és szakértelemmel lehetett el­hárítani, a védművek pedig állták a nyomást. Kárelhárítás Elmondta, szombaton még felkeresi azt a területet, ahol a dunai árhullám elhagyja az országot. Figyelni kell emel­lett a szerbiai folyószakaszra is, mert ha ott baj van, a dom­borzati viszonyok miatt a víz visszafolyik Magyarországra ­http://www.szon.hu Beszámolók. További írá- Kffijfejsaink a hazai és nemzetközi 0 Í&3S közélet történéseiről. tette hozzá a kormányfő a 180 perc című műsorban. A kormányfő szólt továbbá arról: nem zárható ki, hogy Magyarország európai uniós forrásokat is megszerez majd a kárelhárítás költségeire. „Most sokan vagyunk, akik­nek ugyanott szorít a cipő, a németektől a cseheken át a magyarokig” - fogalmazott. Az önkormányzati vezetők­kel egyébként már megálla­podott a miniszterelnök, így a szükséges és indokolt helyre- állítási munkálatokhoz „min­den pénzt meg fognak kapni” az érintett települések. Beszámolt egyúttal arról is, hogy az árvízi helyreállí­tási megbízottnak kinevezett Bakondi György országos ka­tasztrófavédelmi főigazgatót egy olyan felmérés elkészíté­sére utasította, amely ismer­teti a Duna menti épületek, építkezések jogi helyzetét. „Mindent megvédtünk, amit lehetett, de át kell gon­dolnunk, hogy mi az, amit ér­demes megvédeni a jövőben. Az érintettekkel le kell ülni, meg kell egyezni, hogy nekik is jó legyen, meg az országnak is” - mondta a miniszterelnök az ártéri épületekre utalva, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy az emberi életet mindig meg fogják óvni. Kimosott töltés A Komárom és Eszter­gom közötti vasútvonalon Dunaalmásnál az árvíz negy­ven méter hosszan kimosta a sínek alól a vasúti töltést. A helyreállítást a víz vissza­húzódása után, várhatóan a jövő hét elején kezdik meg. A térségben a vonatközlekedés helyreállításában 143 vasúti dolgozó vesz részt. A tervek szerint június 25-én éjféltől megszűnik a vonatpótló au­tóbuszok közlekedése, és csökkentett sebességgel, de megindulhat a vasúti közle­kedés Komárom és Esztergom között. A Duna fővárostól délre eső szakaszára kihirdetett árvízi veszélyhelyzet meg­hosszabbításához is hozzájá­rult pénteken a parlament. A kormány hétfőn Pest megyé­ben az érdi, a ráckevei és a szigetszentmiklósi járás, Fejér megyében a martonvásári és a dunaújvárosi, Bács-Kiskun megyében a kunszentmiklósi, a kalocsai és a bajai járás, Tol­na megyében a paksi, a tolnai és a szekszárdi, Baranya me­gyében pedig a mohácsi járás közigazgatási területére is ki­hirdette a veszélyhelyzetet. A kabinet erről szóló ren­deleté alapesetben 15 napig hatályos, ám a mostani par­lamenti felhatalmazással a veszélyhelyzet július 19-ig meghosszabbítható. MTI Szúnyogirtás Gyorsított eljárással bírálják el a szúnyogirtásra beadott kérelmeket - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Orszá­gos Tisztifőorvosi Hivatala pénteken. Az árvíz levonulása után visszamaradó álló, pangó vizekben tömegesen fejlődhetnek ki a szúnyoglárvák. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigaz­gatóság koordinálja a szúnyogirtást az érintett megyék népegészségügyi szakigazgatási szervei szakmai közre­működésével. Hét ember ellen emeltek vádat PRÁGA. A cseh korrupcióelle­nes rendőrség őrizetbe vett nyolc politikus és magas rangú hivatalnok közül hét ellen már vádat emelt az államügyész­ség. A közszolgálati hírteleví­zió szerint az őrizetbe vettek között van a katonai hírszerzés mai és korábbi főnöke, Milan Kovanda és Ondrej Páleník. A törvénysértést állítólag azzal követték el, hogy elrendelték a miniszterelnök feleségének, Radka Necasovának a megfi­gyelését. MTI Nem a tartalom, a mód kérdés MSZP: a kormány- többséget a törvények megalkotásának módja miatt kritizálják. BUDAPEST. Az MSZP vélemé­nye szerint a kétharmados kormánytöbbség intézkedé­seit nem a rezsicsökkentés miatt kritizálják a különböző külföldi szervezetek - mondta pénteki, budapesti sajtótájé­koztatóján Harangozó Gábor. Az Országgyűlés külügyi bi­zottságának tagja kijelentette: ahogy azt a Velencei Bizottság korábban kiszivárgott jelenté­se is kimondja, nem elsősor­ban a törvények tartalmával, sokkal inkább azok megalko­tásának módjával van baj. Ami csak részletkérdés A politikus úgy fogalmazott, hogy a bírósági ügyek áthe­lyezése, a nemzetközi bírósá­gok esetleges döntései miatt kivethető különadó, a poli­tikai reklámok szabályozása mind csak részletkérdések. A Fidesz érdeke az, hogy csak ezekről a részletkérdésekről essen szó itthon és külföldön, mert addig folytatni lehet a „saját érdekekre szabott tör­vényhozást” - mondta. „Nem a nemzeti szuvereni­tásról, meg szabadságharcról van szó, hanem Orbán Viktor és a hozzá személyesen kötő­dő érdekcsoportok harcáról, azért, hogy Magyarország államformája köztársaság helyett Família kft. legyen” - jelentette ki. mti Devizaárfolyam (2013.06.1 4.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 291,37-4,46 USA dollár 218,60-3,18 Svájci frank 236,53-4,51 Angol font 341,63-5,66 Román lej 65,36-0,58 Ukrán hrivnya 26,82-0,38 Horvát kuna 39,01-0,57 Lengyel zloty 69,07-0,25 gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Életbe lép a nyári menetrend BUDAPEST. A nyári menetrend szerint közlekednek a vona­tok szombattól augusztus 25- ig, elsősorban a nyári balatoni utasforgalom kiszolgálása ér­dekében. Ennek eredménye­ként egyebek mellett a déli partra kétóránként indulnak a főváros felől a gyorsvonat­ok. Miskolc és Balatonszent- györgy, valamint Szeged és Fonyód között expressz köz­lekedik - ismertette közle­ményében a MÁV-Start. Sok szerelvényen kerékpárok is szállíthatók. mti ° Sikert hozott a mobilgát Bronzérmet nyert Szalóki Csaba szolnoki egyetemista ta­lálmányával, a gyorsan érkező és levonuló árvízzel szemben alkalmazható mobilgáttal az egyesült államokbeli Houstonban rendezett fenntarthatósági olimpián. fotó: mti Vendég|egyzet Dr. Nagy Zoltán Tanuljunk médiául! Az infokommunikációs technológia (IKT) korában egy mediatizált környezet vesz bennünket körül. A felnövekvő nemzedéknek ez természetes, hiszen beleszülettek ebbe a közegbe. Vannak azonban generációk, amelyek „digitá­lis bevándorlók” maradnak. Életkoruknál fogva másként szocializálódtak, ragaszkodnak a hagyományos közlési formákhoz. Nos, a 21. század elején őket kellene „köze­lebb hozni egymáshoz”, hogy egy nyelven beszéljenek! A mindennapi tevékenysé­gük követendő repertoárját kellene közelíteni a tartalom­fogyasztóknak, ami nemcsak a fiataloknak, az idősebbnek is segítségül szolgál konst­ruktív életvezetésükhöz. Az értelmes megnyilvánulás normalitása a valóságban a kínálati szelekcióra fókuszál. Meggyőződésem: a társadal­mi „szétbeszélés” a média­üzenetek meg nem értésén alapul. Bizonyítéka ennek, hogy egy amúgy is frusztrált mentálhigiénés klíma a szabad gondolkodástól fosztja meg az embereket. Ezek a deformanisztikus elemek az egyén intellektualitását rombolják. Hiányoznak azok a viszonyu­lások, amelyek valódi, emberi reflexiókat váltanak ki a technicizációs korban. Az értékvesztés a személy- és csoportkommunikáció legnagyobb „kárvallottja”. A morál további zuhanást már csak a tömegkommunikáció sokszínűsége írja felül. A homogenizálódó társadalomban olyan transzferhatá­sok érvényesülnek, amelyek kritika nélküli befogadói a média közvetítette ismereteknek! Hiányoznak azok a projektumok, kivetülések, ahol az állandóság mellett a tapasztaláson nyugvó racionalitás/tranzakció megjelenik. A pszichológiai énkép egybemosódik a globális világszem­lélet naturalizmusával. A kultúrharc színtere nemzedéki ellentéteket magizál. (Mágikus hatást fejt ki a média köz­vetítette információk között.) A „médiafoglyok” a tudás- elméletben személyiségük igazolását akarják viszontlátni. (Újabb ingereket keresnek a normatív viselkedésük meg­erősítéséhez, vagy a média impulzusai alapján formálják deviáns magatartásukat.) Átok és/vagy áldás? - teszik fel a kutatók gyakorta a kérdést. Mivel a környezet integráns része a média, nehe­zen megválaszolható a kérdés. Differenciálódik a válasz, amióta nemcsak a köznevelés, hanem az újólag felfedezett médiaandragógia, sőt, a médiagerontológia is válaszokat keres a kérdésre. (Utóbbiak a felnőttkori és az időskorú nemzedéknek keres megoldást.) Nos, médiául tanulni so­hasem késő! A médiafogyasztási többlet jelentősége akkor jelentkezik, ha az egyén képes felmérni külvilági ismérvek alapján az új impulzusokat. A megerősítés és a követendő viselkedés új dimenziókat hozhat hétköznapi cselekvése­inkben is. Nagy utat kell ehhez bejárni az egyén önreflexió­jától a környezet társas integrációjáig. De nem hiába valók ezek: ismeretelméleti megközelítésben az élethosszig tartó tanulás hordozza magában a médiahasználat igazsá­gát. Nemcsak ifjú korban, később is fontos az önismereti térkép, ami megrajzolja személyiségünket. A képzelgések­kel való leszámolás az előítéletek és tévhitek folyamatos önképváltozásának nyomon követését feltételezi. A kommunikatív nevelési kultúra nemcsak a szülői ház­ban és az iskolában hat, idősebb korban tapasztalati úton is létrejöhet. Nagyon fontosak az alapok, de a felnőtté vá­lással nem fejeződik be az érthető és a világban eligazodni segítő médiatartalom! A kritikai szerepvállalás az idősebb nemzedékek esetében a kialakítás helyett az átalakításra helyezi a hangsúlyt. Ez az, ami a későbbiekben elvezet a konszenzuskereséshez, a problémák feloldásához, és valódi párbeszédet generál a társadalom különböző korú tagjai között. Ezzel a diskurzussal egy olyan humaniszti­kus viszonyulás jön létre, amelyben a téves és elvetendő többé nem törhet a felszínre. Mindehhez szükség van a médiában a különböző platformok önmérsékletére a hiteles tájékoztatáspolitikától a színvonalas szórakoztatás felvállalásáig. A média tanulása életen át tartó folyamat! A szükségleti diszpozíciók és az ehhez szükséges kompe­tenciák kondicionálása nélkül torzó marad a tudtaformálás és az ösztönös cselekvés. A morál lehet intellektuális és ösztönös. A médiáfogyasztót eligazítani mai szövevényes világunkban viszont a sajtó feladata. Ha a média ugyanis ellenkező irányban hat akár elvetendő minták felmutatá­sával, deformizálja az egyén gondolkodását, értékvesztést produkál a tartalom felhasználókban. Már csak ezért fon­tos, mit olvasunk, hallgatunk, nézünk, vagy akár együtt is az interneten, a lényeg: mennyire tudatosan használjuk az IKT eszközöket. Szerzőnk docens, médiakutató, DRHE, a neveléstudomá­nyok doktora A médiafogyasztót eligazítani mai szövevényes világunkban a sajtó feladata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom