Kelet Magyarország, 2013. június (70. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-10 / 133. szám
2013. JÚNIUS 10.. HÉTFŐ KELET Nem száműzik, de korlátozzák Tórekedni kell a nyersanyagok és az elkészített ételek megfelelő minőségére és mennyiségére illusztráció: mti Az ovisok Figyelembe veszik az ajánlást, így tíz naponként adnak rántott húst a menzán. TiszADADA. Szinte minden évben visszatérő probléma, hogy mit is egyenek a gyermekek a menzán - kezdte levelét Molnár László Pál nyíregyházi olvasónk, majd így folytatta: Megdöbbenve hallottam, hogy az egészséges táplálkozás jegyében a magyar konyha megszokott ételei nem szerepelhetnek az étlapon a túlzottnak talált olaj-, só- vagy zsírtartalmuk miatt, ellenben a szójás és alacsony hústartalmú felvágottakat továbbra is kínálhatják majd a hazai menzákon. Januártól az iskolákban nem ehetnek rántott húst, túrógombócot vagy szalámiféleségeket a diákok, azonban a párizsi és a virsli maradhat a konyhákon. Természetesen én is helyeslem az egészséges táplálkozást, de szerintem ez nem jelenti azt, hogy minden korábbi ételt kihajítsunk az étrendünkből - zárta levelét előfizetőnk. Mint Tárnái László élelmezési menedzsertől, a tiszadadai önkormányzati konyha vezetőjétől megtudA közétkeztetési étlapok vizsgálata során a legtöbb dietetikus szembesült azzal a ténnyel, hogy a gyermekeknek kínált étrend nem tartalmaz elegendő zöldséget és gyümölcsöt, tejet és tejterméket, jó minőségű húsokat, és még mindig kevés a teljes kiőrlésű gabonákból készült pékáru és köret. Horváth Judit dietetikus szerint kedvezőtlen például a csontképzéshez tűk, a közétkeztetésben dolgozó szakemberek nagy része már több éve az úgynevezett a „mintamenza”-program alapján készíti az ételeket, s ezt szeretné a kormány 2014 januárjától kötelezővé tenni. Mindenkire érvényes lesz- Az ajánlás elvárásokat fogalmaz meg, szabályokat, amelyek mindenkire érvényesek lesznek függetlenül attól, hogy mekkora normával dolgoznak, milyen eszközöket szükséges kalcium, a vérképzéshez szükséges vas hiánya, az emésztést segítő és számos betegség kockázatát csökkentő rost hiánya, illetve a zsíros és sós ételekből származó zsír és nátrium többlete, amelyek hosszútávon a táplálkozással összefüggő betegségek kockázatát növelik meg. Arra a kérdésre, hogy kell-e száműzni a menzai étlapról a rántott húst vagy a túrógombócot a válasz karalábét és sárgarépát kapnak a napi főtt ételen felül. TÁRNÁI LÁSZLÓ használnak, hány főre főznek -magyaráztaérdeklődésünkre Tamai László. - A mintamen- za-programnak köszönhetően sok korrekciót hajtottunk végre munkánkban, a sót és lekvárt lényegesen csökegyértelmu: nem. - Törekedni kell a nyersanyagok és az elkészített ételek jó minőségére és a megfelelő mennyiségére is, azonban figyelembe kell venni, hogy egy-egy élelmiszer vagy étel ne ismétlődjön egy héten belül az étlapokban. Ez alól a burgonya- és a rizsköret, valamint a nyers zöldségek és gyümölcsök, képeznek csak kivételt - mondta Horváth Judit. kentettük ételeinkben. Az óvodások külön ellátásban részesülnek, ők a napi menün kívül fél liter tejet, illetve ezzel egyenértékű tejterméket is kapnak. Az iskolások továbbra is részt vesznek az iskolatejprogramban, ezenkívül naponta friss gyümölcsöt is kapnak. Kenőzsiradékként a növényi eredetű margarinokon kívül állati eredetűeket is használunk, figyelembe vesz- szük az ajánlást, így tíznaponként adunk rántott húst. A helyi pékségnek köszönhetően elfogadták étkezőink a különböző magvas kenyereket és pékárukat. Az óvodások a napi főtt ételeken kívül friss karalábét, sárgarépát, hónapos retket és uborkát is kapnak. Fontos hangsúlyozni, hogy az ajánlás nem űzi ki az ételeket, csak korlátoz, helyes irányba próbálja terelni az egészséges étkeztetést. Úgy gondolom, hogy fokozatosan kellene mindezt bevezetni, mert nem könnyű berögződött szokásokat megváltoztatni. KM így is kevés a zöldség és a gyümölcs « Rotary találkozó A hétvégén tartották a Magyar Rotary Clubok Szövetségének Közgyűlését és Konferenciáját, mely díszvendége szombaton Horgas Eszter volt. fotó: sipeki Péter A térre szállt le a helikopter Szombat este szokatlan dolog történt Kisvárda kellős közepén. kisvárda. Egy mentőhelikopter szállt le - a szűk terület ellenére nagyon pontosan kimérve a helyet - az Aradi vértanúk terén, a város egyik legforgalmasabb részén, a Gyár úti lakótelep szomszédságában. A súlyos betegért érkező helikopter pilótájának nem sok helye volt, amikor a házak között letette a gépet. A biztonságos landolást a rendőrök is segítették, mert a környéket lezárták, a forgalmat elterelték. Az esemény híre terjedt a városban, tucatszám érkeztek az érdeklődők a helyszínre. A mentőhelikopter az Aradi vértanúk terén fotó: pusztai Sándor A beteg beemelése után el- és felemelkedtek a levegőbe, lenőrizték a biztonságos emel- hogy minél hamarabb ellát- kedés körülményeit, majd a hassák a nyíregyházi kórházszemélyzet beszállt a járműbe, ban továbbkezelt személyt.KM cérdeztük Ön hogyan emlékszik vissza a menzára? CSONTOS-BACSKAI ÁGNES Szerettein a menzán enni. GÉGÉNY FRUZSINA: Kimondottan kedvelem a paradicsomlevest. NAGY KRISZTIÁN: Sokszor Ismétlődött ugyanaz. PÓKA RÓBERT: A tőkfőzeléket ki nem állhattam. SZEKERES JUDIT: A gyümölcslevesről |ó emlékem van. SZEKERES TAMÁSNÉ: Én meg voltam vele elégedve. Csontos-Bacskai Ágnes szeretett a menzán enni. - A spenótot nem szívleltem, de azzal sokan így voltak. A tejbegrízt viszont imádtam, olyan jó lágy volt az íze. Gégény Fruzsina szeretett menzázni, volt A és B menü. - ízletes volt, mindent szerettem, kimondottan a paradicsomlevest. Sokszor már nem maradt abból, amit szerettem volna kérni - válaszolta. Nagy Krisztián szerint unalmas volt az ebéd a suliban. - Nagyon sűrűn ismétlődött ugyanaz, én nem is ettem ott, csak az osztálytársak. Nem volt túl gusztusos a kaja, már ahogy a többiek elmesélték. Póka Róbert három gyermek édesapja. - Annyira nem szeretik az iskolai ebédet. Nem találom túl változatosnak, nem a gyerekek, hanem a felnőttek ízlését tükrözi a választék. Én a tökfőzeléket ki nem állhattam - válaszolta a férfi, aki szerint gyümölcslevekkel nyugodtan lehetne a levest pótolni. Szekeres Judit szívesen evett az iskolai menzán, a gyümölcslevesről jó emlékeket őriz. - Szerintem nem főznek olyan rosz- szul a menzákon, próbálnak zöldségeket is beleillesztem a menükbe. Szekeres Tamásná Debrecenbe járt középiskolába, nincs jó emléke a spenótfőzelékről. - Közel negyven éve a kórház menzáján eszem, dolgozói szempontból meg vagyok vele elégedve. km Háttér 3 Nézőpont KISS László Miért járna a Nobel-díj? Meglehet, mivel az ország egyik legérdesebb részén töltöttem el a legtöbb évet életemből - Miskolc -, békaperspektívából szemlélem a pozitív társadalmi fejlődés lehetőségeit. Kevésbé elegánsan fogalmazva, arról próbálok beszélni, hogy az egyre nagyobb és egyre inkább bebetonozottnak tűnő társadalmi különbségeket nehezen viselem, nehezen élem meg. Még inkább közelítve a földhöz, melyen járunk: soha nem fogom megszokni, hogy a fehér BMW mezítlábas purdékat kerülget a bevásárlóközpont parkolójában, és hogy nem telik el tíz perc anélkül, ne lépjen oda hozzám valaki azzal: „tessék mán adni”. Nehéz megélni a láthatóan totál ronccsá ment, vagy afelé tartó emberek látványát, és a szegénység ezernyi drasztikus, vagy kevésbé látható jelét. Óriásiak a szakadékok, a viskóktól, vagy a lepukkant panelgettóktól a villákig. Leginkább azonban azon szoktam tűnődni, amikor látom az utcán mindig kisebb csoportokba verődő, láthatóan a peremről érkező suhancokat, hogy vajh mi lesz velük, mi lesz belőlük? Hogy ez a darabokra törő társadalom egy múló tünet, az ára annak, hogy nem abban a csapatban eveztünk fél évszázadon át, amit Nyugat-Európának hívnak? Megfizetjük, elmúlik, és jön egy jobb új világ, amikor már valami olyasfélék leszünk, mint egy kedélyes, laza keleti Svájc, de minimum Belgium, vagy Hollandia, esetleg Ausztria - rövid nadrág helyett bő gatyában. Hát nem így fest egyelőre, és ezt a tengernyi elás ellenére - bár ez beillene a hazai közbeszédbe tökéletesen - nem lehet a politikusaink, pártjaink, kért vagy kéretlen vezetőink számlájára írni. Na jó, mondjuk lehetnénk sokkal, de sokkal jobb helyzetben is, ha nem töltjük az elmúlt jó húsz évet egymás ekézésével és idióta ideológiai vitákkal, de a jövőt illetően itt sokkal nagyobb erők mozognak, a világ változik, pechünkre, nekünk nem jó irányba. Valaha az iskolában azt mondták nekem, és sorstársaimnak, hogy persze az iparban, gazdaságban nem kell majd csak töredéknyi munkaerő, abból is a képzett, speciális, no de majd a nép javarésze azzal a tengernyi szolgáltatással foglalkozik majd, amire akkorra igény lesz. Öregek gondozása, gyerekek nevelése, turizmus, környezetvédelem, kultúra, stb., majd felszívja a hajdanán mindenféle aprómunkát vagy fizikai robotot végző népességet. A hiba ott csúszott a számításba, hogy nem kalkuláltak a globalizációval, azzal, hogy egy európai munkavállalónak az éhenhalás felett egy milliméterrel belőtt ázsiai bérekkel kell - kellene - versenyeznie. Mi magyarok persze még mindig rajta vagyunk az olcsó munkaerő térképén - de ez azt jelenti, hogy ebből a bérből nem futja azon szolgáltatások igénybevételére, amelyekben ugye dolgozhatnának mások, tömegesen. Az elkövetkezendő évtizedek egyik legnagyobb - ha nem a legnagyobb - problémája lesz, hogy ebben a világversenyben küzdve, milyen munka juthat a szegényebb európai országok szegényeinek. Felvethető úgy is a kérdés: mit fognak csinálni azok, akik nem tudnak külföldre menni, húsz év múlva sem lesznek képzettebbek, csak öregebbek, itt ragadnak a szülőfalujukban vagy városukban, és várják, történjen valami. Nem kevesen vannak ma és még többen lesznek holnap. A közgazdasági Nobel-díj, azt hiszem simán kijárna annak, aki erre megoldást tudna javasolni. laszlo.kiss@inform.hu Mit fognak csinálni azok, akik nem tudnak külföldre menni, húsz év múlva sem lesznek képzettebbek, csak öregebbek. Kelet kvíz Mikor avatták várossá Záhonyt? a) 1989-ben b) 1938-ban c) 1950-ben d) 1975-ben A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. ■ Tűzoltóesküvő Bajtársak sorfala között fogadta a vendégek gratulációját Császári Csaba tűzoltó zászlós és felesége. fotó: pusztai Sándor
