Kelet Magyarország, 2013. május (70. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-13 / 110. szám

2013. MÁJUS 13- HÉTFŐ Háttér 3 KELET nyíregyháza. Szombaton reg­gel ellátogattunk a Búza téri pi­acra, hogy megtudjuk, milyen áruk és milyen áron kerülnek a vásárlók kosarába, illetve mennyire elégedettek az asz­talok egyik, illetve másik olda­lán álldogálók a vásártéren ta­pasztalható körülményekkel. A hatvanas éveiben járó Szécsi Jánosné Nyípazonyból kerékpározott be a kora reg­geli órákban, hogy élőszár­nyasait értékesítse. - A bolti, gyorsfagyasztott csirke íze ösz- sze sem hasonlítható a frissen vágott hússal. Saját nevelésű jószágok, a kiskakas és a tyú- kocska 2300 forintba kerül. Szűkös helyen a kisállatok Házi tojást azért nem hozok a piacra, mert azokra „lecsap­nak” a törzsvásárlók helyben, a faluban. Pénteken és szom­baton van itt nagy forgalom, akkor éri meg igazán eladni és vásárolni - meséli az asszony. Balázsi István szerdánként és szombatonként napos­csibéket árul a Búza téren. - Több fajta is van, vegyes hasznosításúak, azaz a húsuk és a tojásuk miatt is viszik őket. Mágnesként vonzzák a kíváncsi gyerekeket ezek a „kis színes csipogók”. Mini­mum 10 darabot adok el egy- egy felnőtt vásárlónak, darab­ját 160 forintért. A kisállatpiac az átalakítá­sok miatt sajnos „összezsu­gorodott”, jó lenne bővíteni a Adj helyet magad mellett... A kereskedők ás a vá­sárlók is egyetértenek abban, hogy a Búza téri piaccsarnok „kinőtte magát”. Kínálatban és vásárlóban nem volt hiány szombaton a Búza téri piacon területet - mesélte a naposcsi­be-kereskedő. Márföldi Csabáné alig lát­szott ki a szebbnél szebb vi­rágok közül, amikor megszó­lítottuk. - Végre itt a szezon, viszik a muskátlit, a balkon- és kaspós növényeket, az egy- nyáriak sokaságát, különösen a temetőbe szánt virágokat. A parkolás a legnagyobb gond- A vásárlóknak sajnos évről évre vékonyabb a pénztárcá­ja, ezzel magyarázható, hogy sokan inkább a harmadáron kapható, 100 forintos palán­ták mellett döntenek, azokat otthon maguk gondozzák to­vább, majd kiültetik. Anyák napján jó forgalmunk volt, pünkösd hétvégén is sok vá­sárlóra számítunk. Másfél évtizede „virágozunk”, hét­fő kivételével mindennap itt Addig jó, míg sok a vasárló a piacon, hi- J&k szén belőlük « é | élünk. i I PALÁNKI RENÁTA ÍR áruljuk a cserépbe, kaspókba valókat - mutat a hosszú asz­talsorra Márföldi Csabáné.- Szombatonként mindig nagy piac van, ilyenkor még nehezebb elviselni a zsúfolt­ságot. Tágasabb térre és több parkolóhelyre lenne szükség. Korábban bérelt parkolónk volt, most parkolóbérletünk van. Hajnal 4 órakor behord­juk a ládákat a parkolóból, dél­től már be lehet hajtani a piac területére, hogy visszapakol­junk. Fedett standokat kellene kialakítani, ami véd az esőtől, FOTÓ: SIPEKI PÉTER széltől, napfénytől, a legna­gyobb gond mégis a parkolás. Addig Jó, míg sokan vannak I A sóstóhegyi Palánki Renáta és édesapja zöldség-gyümölcs­ben „utazik”. - Az alma 150, a sárgarépa 250, a krumpli ki­lója 150 forint - sorolja az ifjú hölgy, mintha csak a vásárlók kérdéseire felelne, majd el­árulja: szerdán, pénteken és szombaton vásárolnak tőlük a legtöbbet, most főleg a földi­eper keresett, így abból is bő­ven hoztak.- Édesanyám, megkönnyít­ve a háziasszonyok dolgát, kis csomagokat állít össze tisztí­tott zöldségekből a törzsvásár­lóinknak. Addig jó, míg egy­mást érik a vásárlók a piacon, és nem a nagyáruházakat vá­lasztják, hiszen belőlük élünk - tette hozzá Renáta. km-pi A város múltja a jelen tükrében Ismert emberek, akik sokat adtak, tettek munkásságukkal a me­gyeszékhelyért. nyíregyháza. - Nagy öröm számomra, hogy az idei vá­rosnapon megnyílt a „Nyír­egyháza anno a fotográifus szemével” című fotókiállítá­som a Pál Gyula Teremben! - mondja Hammel József, kinek képein több nyíregy­házi épület látható, köztük a víztorony építése, hangula­tos utcaképek teraszokkal és villamossal, illetve sajtófotók sokasága.- Nyíregyháza „megérdem­li”, hogy méltó módon ünne­peljük! Fontos, hogy ilyen for­mán, sokatmondó fotókkal is emlékezzünk a város értéke­ire, hagyományaira, fejlődé­sének fontosabb állomásaira, illetve arra a munkára, ami 260 éve megalapozta a város létrejöttét! Büszkék Nyíregyházára A Kelet-Magyarország nyugal­mazott fotóriportere elmond­ta: - A második világháború utáni időszakban adta magát a téma, megörökítettem a Papír­gyár-, a Zrínyi Ilona Gimnázi­um-, a Konzervgyár-, az Alma­tároló alapítását, az üzemek, gyárak, tsz-ek alapkőletételét, az őszi betakarításokat, szüre­A múlt kincsei w w ma is nagyon érté- wjjjkt kesek! teléseket, a varrodák, esztergá­lyosok, ácsok, mezőgazdászok munkáját, a körutak építését. A háború utáni lázas újjáépü- lést, az újjászületés korszakát - mesélte. A 85 esztendős Kakuk Pálné 30 éve él Nyíregyházán. - Em­lékszem, milyen arculata volt a megyeszékhelynek a nyolc­vanas, a kilencvenes években, majd az ezredforduló környé­kén. Csodálatos fejlődésen ment keresztül a város!- Népi iparművészként azon­ban a múlt értékei, a hagyo­mányaink ápolása áll igazán közel a szívemhez. Úri és egy­házi hímzéssel foglalkozom, az Aranykapu Népművészeti Egyesület tagjaként. Miként Nyíregyháza, mi is büszkék vagyunk eredményeinkre, kulturális kincseinkre. Hammel József igyekezett minden fontos pillanatot megörökíteni FOTÓ: KM- Fontos lenne újra ráirá­nyítani az emberek figyelmét a szépre, a valódi értékekre. Mindannyian büszkék lehe­tünk a városra, ahol élünk, ezt igyekszem megerősíteni a két unokámban is - mondta Kakuk Pálné népi iparművész, km-pi A jászberényi focista itt rakott családi fészket nyíregyháza. A hamarosan negyven esztendős Karkusz Anasztáz tizennyolc évvel ez­előtt aligha sejtette, hogy Nyír­egyházán lesz a családi fész­kük. A jászberényi fiatalember akkor igazolt a Szparihoz, és jött vele párja, a jászkiséri Ág­nes asszony is. Á nyíregyházi klubbal megjárta az élvonalat, Jó itt élni, a gyere­kek már nyír­egyháziak. KARKUSZ ANASZTÁZ éveket játszott az NB II-ben. Focizott még Baktán, hetedik esztendeje a kemecsei csapat egyik erőssége a csupaszív középpályás. Aztán jöttek a gyerekek, a kis Anasztáz nyolcadikos, húga Domini­ka negyedikes, mindketten a Bem-suliba járnak.- Mikor idekerültünk, nem gondoltuk, hogy végül ma­radunk is. Nagyot változott azóta a város, épül, szépül, mi pedig nagyon jól érezzük magunkat. Szeretünk itt élni, a gyerekek pedig már teljesen nyíregyháziak - vallja Karkusz Anasztáz. KM Megkí i de; Ön miért kedveli Nyíregyházát? BISTEY ATTILA: NAGY GRÉTA: KISSFERENCNÉ: A város szép, fiatalos, Sok pesti ámul, amikor Szép és lakosság­tele lehetőségekkel. „lejön vidékre”. centrikus. BODNÁR JÓZSEFNÉ: ROZSÁLY DÁNIEL: POZSONYI LÁSZLÓNÉ: Szeretnék büszke lenni A város múltja, Jelene Sok szépséget rejt, de Nyírszőlősre isi és jövője Is érdekel. vannak árnyoldalai Is. Nézőpont KiSS László Ki legyen a rektor? Az egyetemek rektorainak megválasztása emlékezetem szerint azért általában nem szokott címlapos hírré vál­ni - de most igen. A mostani turbulenciákat leginkább az okozza, hogy az állam az egyetemek, főiskolák gazdasági kivéreztetéses módszeréről átváltott egy sokkal direk- tebb megoldásra. Miről is van szó? Adva van egy szűkülő piac: egyre kevesebb gyerek, aki felsőoktatásba menne és alkalmas is rá- és számtalan felsőoktatási intézmény, amely túlkínálatot teremt, elnyerte az eszkimó szerepét a „sok az eszkimó kevés a fóka” játékban. Mivel, aki ma megszületik, az számíthatóan tizennyolc éves lesz pontosan tizennyolc év múlva, a „fókák” fogyása ezért pontosan látható volt. A következmények is. Harc az intéz­mények között, harc a diákokért, lassan de biztosan süllyedő oktatási színvonal nagyon sok területen, zavaros és láthatóan kimódolt szakok megjelenése, és a diákság terelése a fizetős formák felé. Ebbe az egészbe az állam eleddig leginkább úgy avatkozott be, hogy csavargatta elfelé az állami pénzcsapokat és az intézmények meg vagy önmagukat csonkítgatták, vagy összeálltak, társultak, vagy az „egyenletesen mindenkinek legyen rosszabb” elve alapján próbáltak túlélni, ha nem volt elég külső bevételük. Most más szelek fújnak. Még komolyabb pénzelvonás, a megrokkanó intézményeknél gazdasági biztosok, az államilag támogatott helyek korlátozása, és végül de nem utolsó sorban: állami beleszólás abba, ki lesz a rektor. Eddig egyetemi belső alkukon múlott ki lesz rektor és ki nem. Most a miniszter is beleszól, és nem mindig úgy, ahogy az egyetemi szenátus szeretné. Lásd a debreceni példát, vagy most a miskolcit. Egy társaságban ülve hatalmas vita részese lettem, hogy az a jó ha belső alkuk alapján kiválasztanak rektort, vagy a pénz javát adva, „az rendeli a zenét, aki fizet” elv alapján az állam kinevez. Az első megoldás azért magában hordhatja a kéz kezet mos, a „változatlanság mindenkinek jó, csak semmi fájdalmas reform” elv érvényesülését, a második meg a politikai akarat erőszakos megnyilvánulásának veszélyét. Most az a jó ha ironikusan szólva a pulykákra bízódik a karácsonyi menü meg­szavazása, vagy dobjuk sutba az egyetemi autonómiát, a sok évszázados értéket, és jöjjön a diktatórikus megoldás? Nincs erre rövid jó válasz. Rektorválasztási viharok - csak tü­net, okozat, következmény a baj gyökere másutt van. Ott, hogy felsőoktatást sikeresen átalakítani csak sok évtizedre szóló, ki­érlelt és átgondolt, széleskörű támogatást élvező stratégiával és következetes végrehajtással lehet, amit magáénak vall minden párt és kormány. Ami a felsőoktatással történt eddig, az sokkal inkább tűnik a kormányrúd rángatásának, mint megfontolt irányításnak. Imádom azokat az eszmefuttatásokat, amikor az állampolgá­rokat felülről kioktatják, hogyan kell nekik hitel, pályaválasz­tás, egészség ügyeiben hosszú távra, bölcsen, megfontoltan tervezni és megvalósítani. Amit a hosszú távú stabil bölcs tervezés terén a politikai elit eddig felmutatott, azt a magyar családok java messze túlugorja. Merthogy a kormányrángatós dkkcakkokhoz szükséges pályát, vizet, járművet, üzemanya­got - ahogy tetszik - ők biztosítják... laszlakiss@lnform.hu Adva van egy szű­külő piac: egyre kevesebb gyerek, aki felsőoktatásba menne és alkalmas is rá. Kelet kvíz j Mennyi lakosa volt Ung vármegyének 1910-ben? a) kb. 100 ezer b) kb. 120 ezer c) kb. 160 ezer d) kb. 200 ezer A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Bistey Attila így válaszolt: - A város szép, fiatalos, nyáron és ősszel rengeteg kulturális programot és kikapcsolódási lehetőséget kínál az itt lakók­nak és a turistáknak egyaránt. Nagy Gréta szerint varázslatos a megyeszékhely hangula­ta. - Modernebb, lakhatóbb, vonzóbb lett a város, tele parkokkal, szökőkutakkal, áruházakkal. Sok budapesti ámul-bámul, amikor „lejön vi­dékre”! Kiss Ferencné 20 éve él Nyíregyháza kertvárosában. - Megszerettem a várost, mert szép és lakosságcentrikus. A Nyírszőlősön élő Bodnár Józsefné csodálatosnak tartja a belvárost, ugyanakkor el­hanyagoltnak érzi a Nyíregy­házához tartozó Nyírszőlőst. - Irigykedve figyeljük Sóstó és Oros fejlődését, mostohagyer­meknek érezzük magunkat: kicsi a posta, nincs szórako­zóhely, „rövid” a kerékpárút, kevés a járda... Rozsály Dánielt a város múltja, jelene és jövője is érdekli. - Sokat változott, fej­lődött a város, és mindezt úgy, hogy közben nem fordított hátat a múltjának. Szívesen élek itt, egyedül az éjszakai közbiztonsággal nem vagyok elégedett. Pozsonyi Lászlóné a pozitívumok mellett nagy szívfájdalmának is hangot adott: - Az Északi temető be­járatát, ahol virágot árulok, el­lepte a sok hajléktalan és nem takarítják a környéket, km-pi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom