Kelet Magyarország, 2013. május (70. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-10 / 108. szám

2013. MÁJUS 1Q.„ PÉNTEK Az erkálylábában elhelyezett növények az intenzivebb párolgás miatt gyakoribb öntözést igényelnek FO: ÉM-ARCHlVUM Kiskertész Felülről le, vagy alulról fel? Vízre minden szobanö­vénynek szüksége van, de nem mindegy mikor és hogyan öntözünk. szobanövények. Fajtától és életkortól is függ, mennyi időt képes elviselni egy nö­vény öntözés nélkül: az ön- tözetlen palánták egy nap alatt elpusztulhatnak, míg a húsos levelű növények hóna­pokig bírják. A végeredmény azonban mindkét esetben ugyanaz. A szobanövények öntözé­sére vonatkozóan nincsenek szigorú szabályok. Általában elmondhatjuk, hogy a cse­repes növényeket csak ak­kor kell öntözni, amikor ezt igénylik. Ám nem könnyű megállapítani, hogy mikor öntözzünk: vannak olyan növények, amelyeknek kü­Szobanövények öntözése 0 Az edényt tegyük egy nagy tál vízbe valamilyen alátétre úgy, hogy az edény alja ne érintkezzen a vízzel. Az edény aljába fúrt lyukba dugjunk jó mélyen egy vastag kanócot vagy összetekert, puha textíliát, amelynek alsó vége belelóg a vízbe. így a növény automatikusan annyi vizet szív fel, amennyire szüksége van. A növény mellé tegyünk egy nagy tálba vizet, és a vízbe tegyünk pamutzsinórt, amelynek a másik végét beledugjuk az ültetőközegbe (úgy, hogy a zsinór két vége egy magasságban legyen). lönböző' időszakokban kü­lönböző vízmennyiségre van szükségük. Szomjuk függ a növény méretétől, természe­GRAFIKA: ÉKN. FORRÄS: ÉM tes környezetétől és az adott évszaktól is. Növekedés köz­ben több vízre van szüksé­gük, mint télen. Elterjedt, de hibás mód­szer, hogy egész éven keresz­tül minden nap egy kis vizet adunk növényeinknek - ezzel a módszerrel eláztatjuk őket, s ez hosszú távon könnyen a pusztulásukhoz is vezethet. A növény vízigényét legjobban úgy állapíthatjuk meg, hogy ellenőrizzük a komposztke- verék nedvességét. A legtöbb leveles szobanö­vényt tavasztól őszig alaposan és gyakran kell öntözni, télen azonban bánjunk óvatosabban a vizzel, és két öntözés között hagyjuk kiszáradni a talaj fel­ső l centiméteres rétegét. Ha tudni szeretnénk, hogy kell-e a növényt öntözni, nyom­juk bele a mutatóujjunkat a földkeverékbe a köröm teljes mélységéig: ha ujjunk hegye száraz maradt, a növénynek vízre van szüksége. ékn Májusi teendők a kiskertben ■ ■ Virágok és társaik. A fagyosszentek elmúltával az összes fagyérzékeny virág (egynyáriak) a szabadba kerülhet. A dáliát el lehet ültetni. Időszerű az egynyári virágok vetése, mint az oroszlánszáj, körömvirág, pillangóvirág, napraforgó. A gyep újravetése vagy pótlása magvetéssel a régi fű közé. Vízi- és mo­csári növények ültetése a kerti tó vizébe, amely lassanként már felmelegszik. Most lehet a földlabdás, konténeres fás növénye­ket, illetve a tűlevelűeket ültetni. © Zöldségek és fűszernövények. Téli káposztafélék termesz­tése: minél korábban vetünk, annál erősebb lesz a növény a tél előtt. A vetéssorok közötti talajt újra és újra mulcsozni kell, így laza marad. Minél nagyobb a növény, annál többször lehet mulcsozni. A mulcsozás helyett a sorok közé vethetünk zsázsát, spenótot, retket vagy hónapos retket, valamint egynyári fűszer- növényeket. Időszerű a káposzta, karalábé, póréhagyma, saláta és zeller kiültetése. Az uborkát, paradicsomot és paprikát a hó­nap közepén lehet kiültetni. © Gyümölcsöskert. Az orsó és a termőkaros koronájú gyü­mölcsfákat az utolsó fagyoktól célszerű fátyolfóliával véde­ni. Az enyhe fagytól úgy védekezhetünk, hogy este vizet perme­tezünk; ez véd a -1-2 °C-os hideg ellen. A ribiszke és az egres most virágzik, ezért több nedvességet igényel. Óvatosan kell öntözni és mulcsozni - fűnyesedékkel vagy kéregmulccsal. A bogyós termésű gyümölcsöknél a gyümölcshullást a vízhiány mellett a nem megfelelő beporzás okozhatja. Permetezési terv - várják a lakossági jelzéseket is A Sz.-Sz.-B. Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának tanácsai Egy eső, és itt a peronoszpóra Ahhoz, hogy ilyen gyönyörű termést hozzon a szőlő, mint amilyen Bányai László kertjében termett tavaly is, már most meg kell védeni a tőkét és a lombozatot fotó: km-archív nyíregyháza. Növényvédő szakemberek növény-egész­ségügyi bejárást tartottak Nyíregyháza közterületein, mely során megállapították, hogy a szokatlan meleg hatá­sára megjelentek a levéltet- vek. Elsősorban a szivarfák gyen­ge hajtásai fertőződtek, de találtak rovarokat hársfákon és sövényeken is. Esedékessé vált a juharfélék lisztharmat fertőzése elleni megelőző vé­dekezés is, valamint a vérszil­vák levéltetű elleni preventív védelme. Lakossági bej elentés is érke­zett egy a platán vegetációból induló ismeretlen apró fekete rovarok rajzásáról, valamint KERTMŰVELÉS. Az utóbbi évek­ben a kertészeti áruházakban vagy a piacokon is egyre töb­ben árulnak cserepes med­vehagyma tövet. A töveket a kert árnyékos védett részébe ültessük, ahol a föld humu­szos és tápanyagban gazdag. A gyöktörzset vagy töveket ültethetjük a szabadföldbe, de a hársfabodobács tömeges megjelenéséről a város több pontján (Kereszt utcai óvoda, Herman Ottó u.,). Anövényvédelmiütemterv- nek megfelelően a NYÍRW Nonprofit Kft. megbízásából a következő permetezési idő­pontokat tervezi a Nyírtraktor Kft.: május 10 -én 18 órától a hársfabodobács elleni perme­tezés ( háti motoros géppel); május 13 -én a hajnali órák­ban a gömbszivarok, hársak, vöröslevelűek permetezése gomba és rovarölő szerrel (méhkímélő technológiával) Minden további észrevételt várnak május 13-tól 25-ig a 06-30/ 290-6664-es ügyeleti telefonszámon. km akár egy nagyobb cserép, vagy edény is alkalmas a termesz­tésére. A hagymákat, amely tulajdonképp egy gyökértörzs darab késő nyáron vagy kora ősszel ültessük el kertünkben, 5 centiméter mélyen és egy­mástól mintegy 20 centiméter távolságra. Ültetés után ön­tözni kell a hagymákat. ÉKN A hangsúlyt most tavasszal a gombabe­tegségek elleni védeke­zésre kell helyezni nyíregyháza. A szőlőt ebben az időszakban támadó két veszélyes gombabetegség a szőlőperonoszpóra és a szőlő- lisztharmat. A szőlőperonoszpóra a me­leg és nedves időjárást kedve­li, melynek a lappangási ideje elsősorban a léghőmérséklet függvénye. A fertőződés alap­vető feltétele, hogy a napi középhőmérséklet haladja meg a 12 oC-ot, az éjszakai hőmérséklet ne csökkenjen 10 oC alá, valamint a spórák csírázásához szükséges 8-10 mm csapadék. Ha ezen ténye­zők megvalósulnak és van fogékony lombfelület, akkor bekövetkezik a fertőzés. Folyamatos védekezéssel A tünetek várható megjele­nésére iránymutatást adó Istvánffy-Pálinkás-féle táb­lázat szerint a jelenlegi át­laghőmérsékletek mellett a lappangási idő most két hétre tehető. Eddig az időpontig szükséges a szőlőt védelem­ben részesíteni. Ha ezt el­mulasztjuk, akkor már csak felszívódó készítményekkel tudunk eredményes védeke­zést produkálni. Szőlőperonoszpóra el­len leggyakrabban felhasz­nált hatóanyagok: réz­hidroxid, kaptán, folp'et, mankoceb, klórtalonil; fluazinam, cimoxanil, metalaxil-M, dimetomorf, mandipropamid, fluopikolid, iprovalikarb, trifloxistrobin, valifenal. A szőlőlisztharmat a fer­tőzött rügyekben telel át, az ellene való védekezést már kisleveles állapotban meg kell kezdeni. A száraz - jelenleg is uralkodó - időjárás esetén fo­lyamatos védekezést igényel. Ellene a hatóanyagok közül a kén, meptildinokap; spiroxa min+tebukonazol+triadimen ol, prokloráz+propikonazol, piraklostrobin + metiram, boszkalid, tiafonát-metil, A tarka és nyerges szőlőmoly­ok májusban jelennek meg, melyek a zöld részeket káro­sítják. Ellenük védekezhetünk pl.: indoxakarb, béta-ciflutrin, deltametrin, alfametrin, lambda-cihalotrin, Spinozád, tebukonazol, azoxistrobin, trifloxistrobin, miklobutanil, fluzilazol, proquinazid, penkonazol a leggyakoribb. Megjelent az ilonca lárvája A kártevők közül említést ér­demelnek az atkák, mélyek szívogatásukkal gyengítik a növényt. Őket gyéríthet­stb. hatóanyagú növényvédő szerekkel. A rovarölő szerek alkalma­zása során mindenki köteles a méheket védeni, illetve az alkalmazás során figyelembe venni azt is, ha a környéken virágzó kultúra található. jük kén készítményekkel és használhatunk ellenük spe­ciális atkaölő szereket (pl.: spirodiklofen, hexitiazox, fenpiroximát, tebufenpirad, abamektin, stb.) Vannak olyan atkaölők, melyek egyes atkafajokat, de olyanok is, amelyek a takács­atkákat, a levélatkákat, a gu- bacsatkákat egyaránt irtják. A szőlőilonca fiatal lárvá­ja mostanra már megjelent az ültetvényben, jelenlétére utal, hogy a rügyeket odva- sítja, később a hajtásokat ká­rosítja. Felszaporodása bizonyos évjáratokban várható, elle­ne védekezhetünk például deltametrin, eszfenvalerát, lamda-ciholatrin, stb. ható­anyagú szerekkel. KM Szimonetta és Karcsi is jobban érzi magát, ha rendezett park előtt pihen- gethetnek fotó: pusztai Sándor Ültetés után öntözni kell a medvehagymát A zöld részeket károsítja

Next

/
Oldalképek
Tartalom