Kelet Magyarország, 2013. április (70. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-05 / 79. szám
2013. ÁPRILIS 5.. PÉNTEK rain Fókuszban: az alaptörvény módosítása 5 mm Még ebben a hónapban meglesz az EB értékelése Áprilisban várható az EB értékelése a magyar alkotmánymódosításról. BRÜSSZEL. Andor László elmondta, hogy az Európai Parlament április 17-én folytat vitát a magyarországi helyzetről. A magyar EU-biztos hangsúlyozta: az Európai Bizottság elnöke magához vonta az ösz- szes olyan ügyet, amely a maAz alaptörvény edidgi módosításai 2011. április 18-án a magyar Országgyűlés 262 igen szavazattal, 44 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta Magyarország alaptörvényét Első módosítás: 2012. június 18. Az alaptörvény első módosítása egyrészt a köztársasági elnök javadalmazásáról szóló törvényt kiterjesztette a volt köztársasági elnökre is, másrészt az alaptörvény átmenetei rendelkezéseit az alaptörvénybe emelte. Második módosítás: 2012 november 19. A második módosítás csak az átmeneti rendelkezéseket módosította volna; ez emelte volna be a választási regisztrációt az alaptörvénybe. Azonban az Alkotmánybíróság e rendelkezéseket hatályba lépésükkel együtt megsemmisítette. Harmadik módosítás: 2012.december21. Az alaptörvény harmadik módosítása sarkalatossá tette a földtörvényt. Negyedik módosítás: 2013. március 25. A negyedik módosítás, mind eddiginél nagyobb, 2 2 cikkes módosítás volt. Több formai változtatás mellett beemelte az alaptörvénybe az Alkotmánybíróság által az átmeneti rendelkezésekből törölt részeket, az alaptörvény „Záró Rendelkezések" részének címét „Záró és vegyes rendelkezésekké változtatta és kiegészítette - a külön jogszabályként egyidejűleg hatályon kívül helyezett - átmeneti rendelkezések még hatályos cikkeivel. FORRÁS: INTERNET gyarországi alkotmányossággal kapcsolatos. Eddig több különböző európai bizottsági műhelyben folyt vizsgálódás magyar ügyekben, most ezek felügyeletét és irányítását vonta magához Jósé Manuel Barroso. Az elnök a munkában Viviane Reding igazságügyi EU-biztos apparátusára támaszkodik. MTI Kampányhirdetések ■ r Budapest. A mostani alaptörvény-módosítás nyomán az alkotmány szabályozza ezután azt is, hogy az ország- gyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban politikai reklámot csak a közmédia tehet közé. A Miniszterelnökséget vezető fideszes Lázár János által kezdeményezett módosítás úgy szólt, hogy politikai reklám ezután csak ellenérték nélkül közölhető a televíziókban és a rádiókban, az országgyűlési és az EP- választások előtti kampányidőszakban pedig csak a közmédia sugározhatja a pártok hirdetéseit. A közmédiának a hirdetések ingyenes közzétételekor egyenlő feltételeket kell biztosítania a listát állító pártoknak. A politikai hirdetések alkotmánybeli szabályozásának előzménye, hogy az Ab január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, hogy a választási eljárási törvény szerint a kampányidőszakban kizárólag a közmédiában lehet politikai reklámokat sugározni. ÉKN Mi változott a negyedik alkotmánymódosítással? s l .. 1 BHUHví<•£rtMí.í - * - * m • jtM-. ■ SR.'HCh •• '■ ■ SHnRI * Az alaptörvény kimondja: a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony fotó: internet Március 11-én elfogadták, 25-én pedig kihir- dettetett az alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb módosítása. BUDAPEST. Az Országgyűlés által 265 igen szavazattal, ll ellenében, 33 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített átmeneti rendelkezésék nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is. Az alkotmányügyi bizottság indoklásában azt hangsúlyozta: a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Ab egy korábbi határozatával azonos következtetésre jusson, ám lehetővé teszi azt is, hogy régebbi döntéseivel ellentétes megállapításokat tegyen. A módosítás értelmében az Ab az alaptörvényt és módosításait csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. Ennek megfelelően a köztársasági elnök akkor kérheti az Ab vizsgálatát az alaptörvényről és módosításairól, ha megítélése szerint az Országgyűlés nem tartotta be az eljárási szabályokat. Néhány a fontosabb változások közül. O Hallgatói szerződés, de mennyi időre? Az Országgyűlés az alaptörvényben rögzítette a hallgatói szerződés lehetőségét. Eszerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Azt, hogy a felsőfokú tanulmányok támogatásáért cserébe milyen hosszú A változás révén Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel egészült ki azoknak a sora, akik utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kérhetnek egy jogszabályról. Előírták azt is, hogy az Ab-nak bírói kezdeményezésre soron kívül - legkésőbb 30 napon belül - kell ideig kell Magyarországon dolgozni, törvény állapíthatja meg. Az Ab korábban megsemmisítette a hallgatói szerződéseket szabályozó kormányrendeletet, az Országgyűlés ezután tavaly júliusban a felsőoktatási törvényben rendelkezett azok szabályairól. Az alkotmány tartalmazza« a jövőben azt is, hogy az állami egyetemek és főiskolák gazdálkodását a kormány felügyeli. Eddig azt mondta ki, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény szabályozza. O A család alapja a házasság Az alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. E cikk módosítását ugyancsak egy Ab-döntés előzte meg, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törfelülvizsgálnia az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabályt, valamint azt is, hogy ha egy a testület előtt fekvő ügy a társadalom széles körét érinti, akkor köteles kikérni a jogszabály megalkotójának, a törvény kezdeményezőjének vagy képviselőjüknek a véleményét. vény egy részét, amiért túlságosan szűkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságára, az egyenes ági rokoni kapcsolatra vagy családba befogadó gyámságra épülő kapcsolat- rendszerként határozta meg. © Vallási szervezetek, egyházak Bekerült az alkotmányba az is, hogy a parlament - sarkalatos törvényben - egyházként ismerhet el vallási szervezeteket. Ennek feltétele lehet, hogy huzamosabb ideje működjenek és legyen társadalmi támogatottságuk. Az egyházak elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasz kezdeményezhető. Korábban az átmeneti rendelkezések egyike mondta ki, hogy az Országgyűlés dönt az egyházak elismeréséről. Ezt azonban az Ab megsemmisítette, csakúgy, mint a7. egyházi törvény több rendelkezését, köztük az egyházak elismerési eljárására vonatkozókat. © Jogellenessé tehető az utcán élés Törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést az alaptörvény-módosítás értelmében. A közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatja meg jogszabály. Az alkotmány ugyanakkor kiegészült azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekednek minden hajléktalannak szállást biztosítani. Az Ab tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását. Fellépés a méltóság sérelme ellen Az alkotmány alapozza meg a jövőben a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét is. A módosítás egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig - törvényben meghatározottak szerint - joguk van a méltóságuk megsértése miatti. igényüket bíróság előtt érvényesíteni. Indoklásukban a Fidesz- KDNP képviselői azt írták: az Ab korábbi gyakorlata világossá tette, hogy törvényi szinten nem biztosítható hatékony fellépés a gyűlöletbeszéddel szemben, ezért azt az alkotmány módosításával kell megalapozni. ÉKN-ÖSSZEFOGLALÓ Utólagos normakontroll Hozzáigazítják a törvényeket Sajtóvisszhang- A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ) című német konzervatív lap Törékeny rend címmel közölt írást az alkotmánymódosításról. Stephan Löwenstein szerint a módosítás körüli vitáktól függetlenül szükséges rögzíteni, hogy a magyar kormány tevékenysége nem nevezhető „alapos és megbízható, konzervatív politikának”. Kiemelte: „nem minden legitim, ami formálisan legálisnak tűnik". ________- A Wirtschaftswoche című német gazdasági hetilap Világvége hangulat Magyarországon címmel közölt elemzést az online kiadásában. Tim Rahmann írásában kiemelte: „Miközben egész Európa Ciprusra figyel, Orbán Viktor tovább alakítja át országát", amely így „Európa legnagyobb problémájává válik". Kifejtette: az alkotmánymódosításoknak „egyetlen egy haszonélvezője van: maga Orbán Viktor", aki az alaptörvény változtatásaival folytatja „a demokrácia leépítését". A szerző hangsúlyozta: az Európai Uniónak „nyomást kellene gyakorolnia” a kormányra, amely a gazdasági problémák miatt „a falhoz szorult". Hozzátette: ha a budapesti vezetés „tovább hajszolja az országot az elszigetelődésbe, az államcsőd már csak idő kérdése". Parlament előtt az alkotmánymódosításhoz kapcsolódó törvényi változások. BUDAPEST. A kormány benyújtotta pénteken a parlamentnek az alaptörvény negyedik módosítása miatt szükséges egyes törvényi változtatásokat. Csaknem húsz jogszabály módosulhat. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, köz- igazgatási és igazságügyi miniszter beterjesztett javaslata alapján „ügyáthelyezésre” a legfőbb ügyész nem lesz jogosult, és érdemben módosulhatnak a bírósági ügyáthelyezésre vonatkozó, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések is. Eszerint az OBH elnöke akkor jelölhet ki másik bíróságot, ha az illetékes bíróságnak az országos átlagot meghaladó ügyteherrel kell megbirkóznia. Emellett csak a sarkalatos törvényben előre meghatározott ügycsoportokban kapna jogot az eljáró bíróság kijelölésére. Nem választható ú|ra A javaslat kizárná továbbá az OBH elnökének újraválaszt- hatóságát. Új passzusokkal egészítik ki az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvényt is, amire azért van szükség, mert az alaptörvény-módosítás több ponton is érintette a testület hatáskörét. így a bírói kezdeményezésre történő normakontrollra 30 napos határidőt szabnak, és átvezetik a törvénybe az egyházak elismerésével kapcsolatban benyújtható alkotmányjogi panasz lehetőségét is. Ugyancsak rögzítik azt az új rendelkezést, hogy ezentúl a jogszabály megalkotója, illetve a törvény kezdeményezője kifejtheti - akár személyesen is - az üggyel kapcsolatos álláspontját az Ab-nak. Az előterjesztés törvényi szinten is átvezeti a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész új, utólagos alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezésére vonatkozó hatáskörét. Az alapvető jogok biztosítása Továbbá módosul egyebek mellett az elektronikus hírközlésről, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, a Nemzeti Audiovizuális Archívumról, a közigazgatási hatósági eljárásról, a gondnokoltak nyilvántartásáról, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról, valamint az alapvető jogok biztosáról törvény is. mti További változások az alaptörvényben- A Magyar Országgyűlés az alkotmánymódosítással az alaptörvénybe ültette át a korábban az átmeneti rendelkezések között szerepelő szabályok nagyobbik részét. Rövidített formában bekerült a szövegbe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét. Újdonság, hogy ebben a cikkben kimondják: a kommunista állampártnak és a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, és közlevéltárban kell elhelyezni őket.____________________________________________________- Kerábban az átmeneti rendelkezések között szerepelt, hogy sarkalatos törvény határozza meg a nemzetiségek jogait és elismerésük feltételeit. Most ez is az alkotmány része lett. Ahogy az is, hogy 2014-től az önkormányzati választást ötévente, októberben kell megtartani.___________________________________- Bekerült az alkotmányba az is, hogy ha akár hazai, akár uniós bírósági döntésből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a költségvetésben nincs elegendő forrás, akkor mindaddig, amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, a fedezetre hozzájárulást kell megállapítani._____________________________________________________>_- Ugyancsak alkotmányos erejű szabállyá vált, hogy az Országgyűlés biztonságáról az Országgyűlési Őrség gondoskodik, amelynek működését a házelnök irányítja._________________________________________________________-Átírták az alaptörvény bíróságokról szóló cikkét is, szerepeltetve abban, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja a képviselők kétharmadának szavazatával. Az is bekerült az alkotmányba, hogy az OBH elnöke meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki._________________________________________________- A fogyatékosság kifejezés is szerepel az alaptörvény azon bekezdésében, amely jelenleg úgy szól: anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
