Kelet Magyarország, 2013. március (70. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-25 / 70. szám

2013. MÁRCIUS 25.. HÉTFŐ KELET Üzenet Dudás Gáborná nyíregyházi olvasónktól: Viseld méltósággal a ku­darcot, és nem fog különbözni a sikertől! PAULO COELHO Postánkból Felfrissül a test a vízben FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Mint a gyerekek Az Életet az éveknek Nyug­díjas Szövetség tagjainak a vásárosnaményi Esze Ta­más Nyugdíjasklub veze­tője, Sápi Istvánná a Szilva Termálfürdőbe szervezett találkozót. Csarodáról, Györtelekről, Kisvárdáról, Komoróból, Tornyospálcáról, Szabolcsveresmartról, Vásárosnaményból érkeztek nyugdíjasok. Kényeztettük testünket, „öreg csontjain­kat” tornáztattuk a jó meleg vízben. Daloltunk, táncol­tunk, szemünket gyönyörköd­tettük a medencébe dobott sok színes lufiban. Délben elfogyasztottuk az otthon­ról hozott, vagy megrendelt finom ebédet. Úszóversenyen vettek részt a „fiúk”, a lányok vízben „gyalogoltak” - a győztesek emléklapot kaptak. Majd sorversenybe is bekap­csolódtak a lelkesebbek. Az első helyezettek csokoládét vehettek át Herczku Andrásné elnök asszonytól. A vidám napon, mint a gyerekek, olyan jól éreztük magunkat. Köszönet a szervezőknek és a Szilva Fürdő vezetőinek, akik kedvezményben részesítették a jelenlévőket! BÓDINÉ DÁVID BORBÁLA « Köszöntés Szécsi Szabolcs, Tarpa polgármestere személyesen köszön­tötte a településen élő Varga Károlyt, aki januárban - szeretett családja körében - ünnepelte a 90. születésnapját. FOTÓ: BERKI KÁROLY Egy gyertya az asztalon... Egy nő életében ott van, ott lehet az a helyzet, amikor a • szíve alatt „egy új pocaklakó” kopogtat. Örömökben - de néha feszülten várakozva -, telnek a napok, hóna­pok, amikor az új családtag kopogtatva megérkezik. Sajnos az élet produkálhat nem várható és nem látható eseményeket, helyzeteket. A boldogság örömét felváltja az a kilátástalannak tűnő hely­zet, amikor az anya szem­besül azzal a ténnyel, hogy sérült gyereket szül a világra. A kilátástalannak tűnő helyzetben miként és hogyan dönt - dönthet, döntenek a szülő(k), mert elmarasztalni nem lehet őket. Az „anyai szív” és a szeretet minden­nél erősebb. Az éjjel-nappali ápolás, gondoskodás ellenére - Apagyon is egy család több éven keresztül ápolta Benke Ferikét -, és mégis fiatalon, egy éve elhunyt. Ferikéért ég egy szál gyertya a család asztalán, szerető édesanyja és testvére emlékezetében él már csak tovább. HAJZER ANDREA Tisztelet az embernek! Ha az idősebb korosztály visszatekint párnéhány évti­zedre, nem hiszi el, hogy ilyen világba értünk. Egykor az em­berek tisztelték egymást, egy­más tudását, vagyonát és volt emberség. Ma viszont sokan azt sem tudják, mi az. Ebben az elvadult világunkban sokan nem találják a helyüket. Annyi sok információ jut el hozzánk naponta, hogy nem tudjuk ezt feldolgozni, de sajnos vannak egyének, akik direkt azzal fog­lalkoznak, hogy az embereket megzavarják. Nagy szerepe van a tv-adásoknak, a sok ak­ciófilmnek, és a sok-sok durva filmnek, a durva beszédek­nek, a „dumáknak”, melyek elhangzanak nap mint nap. A televízióban ritkán esik szó a becsületességről, az őszin­teségről. A bizalom mintha meghalt volna. A tv-műsorok más világot mutatnak, nem azt, amiben élünk. Miért? A politika meg teszi a dolgát, vi­ta-vita hátán. A váltáskor be­jött a sok multi és a sok bank, ők irányítanak. Ami jó volt, azt megvették, és élnek mint a grófok, az állami vezetés sok milliárdokkal támogatta őket. Most, hogy kell egy kis adót fizetniük, jön a támadás belföldről és külföldről. Hát ez a tisztelet, az emberség? A tisztelet az embernek akkor is kijárt volna, amikor az állami vezetés, a felügyeleti szervek, a bankok cserbenhagyták a több százezer családot. A devizahitel-eljárásról, a volt MNB-elnök visszavonulása­kor pár szót ejtett. Mondta, hogy hibáztak, csak nem volt összhang az állami vezetés és az MNB között. Akik akkor Klubfoglalkozás NYÍREGYHÁZA. A Mozgáskor­látozottak Sz.-Sz.-B. Megyei Egyesületének Családi Klubja következő foglalkozását már­cius 26-án, kedden 14 órától tartja a Tiszavasvári út 41. szám alatti Esély Centrum „A” épületében. A foglalkozás alkalmából keresztény verse­ket olvasnak fel. Tisztelt olvasónk! Az oldalon a Kelet- Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvé­nyes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. hibáztak, most lapítanak, hallgatnak, ekkora világra szóló átverésről, botrányról és családi tragédiákról még nem is hallottunk. Tudják mi járna ezért egyes országokban? Az asztalról csak úgy lehet elven­ni, ha munkánkkal először odatesszük, ami odavaló. Talán a gondolkodásukban van a baj. A váltáskor a nagy szabadsággal sokan nem tudtak mit kezdeni, a jogokat hamar megtanulták egyesek, de a kötelesség eszükbe sem jutott. NEVELŐS SÁNDOR Hagyományőrző népviseletben a tánccsoport FOTÓ: PROSITS PÉTER Jótékonykodó Százszor szépek A nyíregyházi Konzerv­gyári Nyugdíjas Egyesület Százszor szép tánccsoport­ja nőnappal egybekötött jótékonysági estet szervezett március 9-én. Meghívott vendégeinket verssel, tánc­cal, énekkel szórakoztattuk. A férfiak köszöntötték a nőket egy szál rózsával. Volt hagyományőrző népviselet­ben menyecsketánc, tombo­lasorsolás értékes nyeremé­nyekkel, majd következett a finom vacsora, tortaszelettel. Mint mindig, most is Bálint Pál zenész szolgáltatta a talpalávalót. Az est bevételét a Százszor szép tánccsoport, Harkányban rendezett Ki mit tud? középdöntőjére való utazásra fordítjuk. Hálás szívvel köszönöm mind­azoknak, akik adományaik­kal támogatták az estet. JUHÁSZ LÁSZLÓNÉ, ELNÖK, A TÁNCCSOPORTVEZETŐJE Vendégsorok Angyal Sándor A Dalban is megtalálják a közös hangot A klubban, majd az első sikeres versenyen, arra az útra léptünk, hogy a múltat átörökítsük a jövendőnek. nyíregyháza. A nyíregyházi Tiszti Klubban ünnepelte a Fegyveres Erők és Rendvédel­mi Szervek Nyugdíjas Klubja által működtetett Honvéd Népdalkor a 20 éves jubileu­mát. Két évtizede az összejö­veteleken, kirándulásokon kialakult családias együttlé- tek ösztönösen sugallták azt az igényt, hogy tagságunk a dalban is megtalálja a közös hangot. Eldöntötték, hagyo­mányőrző jelleggel egyre több katonadalt gyűjtenek, ismernek meg. E nemes szán­dék megvalósításához - kü­lönösen az induláskor -, igen nagy segítséget nyújtott a Nyíregyházi Főiskola ének­zene tanszéke, különösen Erdős Jenő zenepedagógus. Folyamatosan figyelemmel kísérte, tanácsokkal látta el és népszerűsítette a férfi, női, majd a közös népdalkört. A minősítések, emléktár­gyak, oklevelek, emléklapok mögött nem kevés teljesít­mény húzódik meg. Kevés olyan önszerveződés van, ahol az év szinte minden he­tének egy napját' próbákra használja fel. Nem rajtuk mú­lik, hogy valamennyi meghí­vásnak eleget tegyenek. Negyven településen Ahogy telnek az évek, egyre nehezednek a működési felté­telek. Jelenleg a Bajtársi Egye­sületek Országos Szövetsége és a városi önkormányzat az, aki anyagi vagy autóbusz kilo­méter segítséget tud nyújtani. Ezúton is köszönjük, hogy le­hetőségükhöz mérten támo­gattak bennünket. Az első 10 évről a férfi dalkörről jelent meg kiadvány, a mostani a má­sodik 10 évet bővebben mu­tatja be. Az énekkart vezették: Becző Pál, Komáromi Gézáné, Bodnár Istvánná, Szabó Andrásné, Koleszár Józsefné. A működés során 40 tele­pülésen, úgy civil, mint ka­tonai rendezvényeken léptek fel. Országos és megyei minő­sítő versenyek, fesztiválok, Ki mit tud?-ok, nyugdíjas talál­kozók, ünnepi megemlékezé­sek, emlékjelállítások, koszo­rúzások, állománygyűlések, kiállítások, társ nyugdíjas szervezetek rendezvényei és sok-sok olyan alkalom, aho­vá meghívták a dalkört. A fellépések során összességé­ben több tízezer ember előtt népszerűsítették megszerzett tudásukat. Negyedévente, a kezdetektől napjainkig, ének­kel köszöntik a név- és szü­letésnapjukat ünneplőket. A jelentős évfordulókon szin­tén felcsendül az ének. Ilye­nek: a magyar kultúra napja, nemzetközi nőnap, férfinap, színház világnapja, költészet napja, anyák napja, honvé­delem napja, zenei világnap. Elhunyt tagtársainktól is dal­ban köszöntek el. Külföldön is Nemcsak bekerültek a város, a megye, a régió zenei életé­be, hanem annak tevékeny részeseivé váltak. Az orszá­gos vérkeringésben is részt vállaltak, de külföldön is mél­tóan képviselték szűkebb pát­riánkat. Az ünnepségen helyi, megyei és országos elisme­rések átadására került sor. Az adományozók fogadják a szervezetünk köszönetét. A rendezvényen. megemlékez­tünk az 1848-as forradalom és szabadságharc 165. évfor­dulójáról is. SZLUK ISTVÁN, NYÁ. ŐRNAGY, KLUBELNÖK A húsz év alatt nagyon sok helyen felléptek fotó: olvasónktól Erőben, egészségben tartson meg a jó Isten ott a sötét Sza­bolcsban! - csörgött rám névnapomon a főváros környékén élő egykori barátom. Majd hozzátette: a sötét jelzőt nem a régi értelemben mondja, amikor még ezrével, tízezrével vitte a „fekete vonat” erről az országrészről az ingázókat Pestre, meg a Dunántúlra, (bár most is vinné). Hanem arra céloz, hogy március idusán a hószakadás meg az orkán nyomán a megye egy részén sok ezer ember maradt áramellátás nélkül. Tízezrek gyertyafény mellett töltöttek több éjszakát Kemecse, Nyírbogdány, Ibrány környékén, ahol az erős szél fákat döntött a villanyvezetékekre, két éve (!) felállított hatalmas, magasfeszültséget tartó vas­oszlopokat fektetett a földre, megbénítva ezzel az élet elemi feltételeit. Akárcsak az ország nagyobbik részén, itt is munkához látott a kataszt­rófavédelem, a rendőrség, a honvédség, a mentőszolgá­lat, összefogott a lakosság, jelentkeztek a segítő karita­tív szervezetek szállással, étellel, itallal a rászorulóknak, de több napon át errefelé is a hófúvás volt az úr. Ezekre a napokra datálódik egy másik „méltatlan” eset is. Szokás szerint az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Parlamentben magas kitüntetése­ket adnak át az arra érdemeseknek. Utána számoltam: a kü­lönböző fokozatú érdemkeresztek, Kossuth-, Széchenyi-, művészeti és más díjakban csaknem kétszázan részesültek köztük néhányan érdemtelenül. Megyénkben kevesen kaptak elismerést. Pedig szerintem e tájon is vannak tehetséges színészek, képzőművészek, mezőgazdasági kutatók, tudományos fokozattal rendelkező tanárok, az irodalom professor emeritusa, a néphagyományokat magas szinten őrzők. Kö­zülük is szerettem volna gratulálni valakiknek. Talán majd jövőre, amikor napsütésben tűzhetjük ki mellünkre a ko­kárdát. Tisztelet a hóvihar névtelen hőseinek, a lakosság türelmé­nek és reményének!

Next

/
Oldalképek
Tartalom