Kelet Magyarország, 2013. március (70. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-18 / 64. szám
2013. MÁRCIUS 18., HÉTFŐ KEQET Üzenet Bárczi Gábor hűséges olvasónktól: A jó szándék az emberek felé kötelesség. Ha nem vagy jóindula tú, nem teljesíted legfőbb kötelességed. iEWTOLsrroj Levelesládánkból A közös erőfeszítésnek köszönhetően javult a városrész közbiztonsága FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Egy éjszaka alatt 4 helyre is betörtek! Évet értékelt a közelmúltban a Nyíregyháza-Kertvárosi Polgárőrség Egyesülete. A közgyűlésen elhangzott: a 27 fős, Kovács Aladár elnök vezetésével működő szervezet megvalósította a 2012-re kitűzött célokat, úgymint a betöréses lopások csökkentése, a SZEM erősítése, további személyek bevonása a szolgálatba és a mozgalomba, a pénzügyi helyzet szinten tartása, a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése és a drogellenes propaganda folytatása. A bűnmegelőzési feladataink ellátásában nagy segítségünkre volt a közrend- védelmi osztályvezetőjének szakmai segítsége. A KMB-s Kelemen András a Kertvárosban nevelkedett, így jól ismeri a városrész utcáit, lakóit. Bár rendszeresen tart fogadóórákat, a lakosság nem használja ki a lehetőséget. Tavaly is számos betörés történt a Kertváros területén, előfordult, hogy egy éjszaka alatt 3-4 helyre is behatoltak! A rendőrség elfogta a gyanúsítottakat, azóta megszűntek a betörések. Ennek ellenére egy percig sem lehetünk nyugodtak, bármikor bárki bűncselekmény áldozatául eshet, éppen ezért a polgárőrség, a rendőrség és a lakosság éberségére is szükség van! A problémák ellenére is vannak jó eredményeink: egyre aktívabb a SZEM mozgalom, egyre többen kérik meg szomszédjaikat, hogy figyeljenek az ingatlanjukra, ha hosszabb-rövid időre elutaznak. Minden bűncselekményt nem lehet megakadályozni, de sokkal több elkövetésre kerülne sor, ha mi a rendőrséggel együttműködve nem járőröznénk, és nem végeznénk naponta (szolgálaton kívül is) a bűnmegelőzési feladatainkat. BAKÓ KÁROLY NY. R. ALEZREDES, AZ MPSZ SZAKREFERENSE Fogadónap: kedden és pénteken Továbbra is várjuk olvasóinkat észrevételeikkel szerkesztőségünkben! Ügyfélszolgálati időben, lehetőleg minden kedden és pénteken 10-14 óráig Dankó Mihály újságíró fogadja az aktuális problémafelvetésekkel, információkkal érkezőket Nyíregyházán, a Dózsa György utca 4-6. szám alatt, az első emeleten. Idegen nyelvi hét a kertvárosi iskolában Idegen nyelvi hetet rendeztünk nemrégiben a Móricz Zsigmond Általános Iskola Kertvárosi Tagintézményében. A hét minden tanítási napjára szerveztünk programot, amelybe valamennyi korosztályt igyekeztünk bevonni az óvodásoktól a serdülőkig. Célunk volt az idegen nyelv tanulásának a népszerűsítése, az adott ország kultúrája iránti érdeklődés felkeltése, a tanulók motiválása. Az óvodások játékos angol nyelvű foglalkozásokon vettek részt, a felső tagozatos diákok számára idegen nyelvi vetélkedőt rendeztünk. Szerepelt a feladatok között puzzle, országismerettel kapcsolatos kérdések, nyelvtani totó, szógyűjtés stb. Az alsó tagozatos tanulóknak mesefilmet vetítettünk angol és német nyelven. A hét utolsó, záró rendezvényén a felső tagozatosok számára „Más népek ízei” címmel szerveztünk programot, ennek keretében az idegen nyelvi órákon beszélgettünk az angol és német étkezési szokásokról, a gyerekek elmondták az ezzel kapcsolatos élményeiket, tapasztalataikat, bemutatták a gyűjtőmunkáik eredményét, sőt, a szülők segítségével meg is kóstolhattuk a jellegzetes angol és német ételeket! PÁSZTORNÉ NAGY GIZELLA MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ Az Alvégesi Tánccsoport évek óta lelkesen járja a cha-cha-cha-t fotó: km Pezseg az élet az Alvégesiben Idén ünnepli 30. születésnapját a Váci Mihály Kulturális Központ égisze alatt működő Alvégesi Nyugdíjas Klub. Jelenleg 140 fős a létszámunk. A klubtagokból 25 éve megalakult az Alvégesi Népdalkor, melynek vezetője Végh Jánosné Irmuska. Gyönyörű ruhájukban fesztiválokon, minősítéseken, versenyeken és különböző rendezvényeken lépnek fel, számos elismerést kaptak már. Az Alvégesi Tánccsoport 2011-ben alakult, majd tavaly újjászerveződött. Tagjai lelkesen járják a cha-cha-cha-t, nyitottak az új zenék és koreográfiák irányába. Rangos megmérettetéseken értek már el sikereket, szívesen mutatják be táncukat a testvérklubok, egyesületek és a VMKK által szervezett rendezvényeken. Piszár Andrásné Ilike, aki oszlopos tagja a csoportnak (ruhát varr, koreográfiát készít), ráadásul még hastáncos is! Lipcsei István klubtagunk a verseket szereti, számos versenyen jutalmazták már az előadását. A jubiláló alvégesi klub több nyugdíjas klubbal és egyesülettel tartja a kapcsolatot, szívesen veszünk részt egymás rendezvényein. Tavaly hallgattunk egészségügyi, fogyasztóvédelmi, rendőrségi, biztonságvédelmi előadásokat is, amelyekből sokat tanultunk. A Megyei és a Városi Nyugdíjas Szövetség minden rendezvényén eredményesen szerepeltünk. Az I. Városi Ki Mit Tud-on különdíjat kapott Tatámé Gyana Ilona gyönyörű vert csipkéje. BRÁZ KATALIN KLUBVEZETŐ Tisztelt olvasónk! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szerkesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemények számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, természetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. Vendégsorok Angyal Sándor Furcsa fordulat Idén csupán 95 ezren jelentkeztek hazánk valamelyik felsőfokú intézményébe. Ez harmadával kevesebb a két évvel ezelőtti számhoz képest. Valljuk be, az utóbbi években felhígult a hallgatói kör, olyanok is akadtak, akik még a magyar helyesírás alapvető szabályait sem ismerték egyetemista létükre! Eközben rohamosan csökkent azok száma, akik szakmunkás iskolába jelentkeztek. Olvasónk írja Amíg így ringat, nem vagyok árva Irigyeltem mindenkit, akinek még egészségesek a szülei, és haragudtam azokra, akik mindezt nem becsülik. nyíregyháza. Vajon mikor válik az ember valóban árvává? Meg kell halnia ahhoz a szülőnek, vagy már akkor is, amikor a gyermek lesz anyja gondozója? Nem tudom eldönteni, melyik a megrázóbb, nem tudom, mi a jobb: megélni egy szülő elvesztését vagy végignézni a leépülését? Amikor apám meghalt, dühös voltam, amiért az egyik pillanatban még dolgozni indult, a másik pillanatban meg összeesett és meghalt. Haragudtam, hogy miért nem ment tovább. Fájt az, hogy nélküle megszűnt az egyes számú rajongóm létezése. Elvakult dühömben látni véltem az utcán, a városban, mások autójában. Az agyam még nem készült fel arra, hogy elhiggye, ő már végleg megszűnt létezni. De aztán elmúlt. A dacos kislány kezdett felnőni bennem. Elfogadtam a nemlétét, a hiányát, azt, hogy már nincs olyan férfi az életemben, akinek én vagyok a hercegnője. Néha még háborgók, néha még megríkat, de már csak ritka napokon. Hiányzik az édesanyám De nem érezhetek, mert apám már nyolc éve meghalt, és eközben anyám évről évre leépül. Alzheimer- és Parkison- kóros. Nézem, mint válik a szigorú, következetes szülőm magatehetetlen gyermekemmé. Tavaly még minden vasárnap sütött nekem pogácsát, olyat, amit csak ő tud sütni. Amiből néha kifelejti a sót, de ezt csak az Alzheimere miatt teszi. Én meg mindegy, milyen, úgy eszem, mintha életem legfinomabb pogácsáját enném, mert mindegyik darabban őt veszem magamhoz. Már nekem kell róla gondoskodnom. Hiányzik az anyukám. Az a kemény asszony, aki mindig tudta, mit kell tenni, és olyan erővel irányította az életünket, hogy senkinek nem fért kétsége ahhoz, hogy amit ő mond, az szentírás. Kimentünk apámhoz a temetőbe szombaton. Anyámat Vaskó Hona fotó: olvasónktól leültettem apám sírjára, hogy kicsit a közelében lehessen. Közben elmentem vízért a kardvirágokra. Útközben sírva fakadtam. Nem mertem megzavarni őket. Hittem, hogy most megbeszélik, hogyan élje anyám tovább az életét. Leültem a kút melletti padra és sírtam. Mind a ketten olyan rettenetesen hiányoztak nekem, hogy irigyeltem mindenkit, akinek még megvannak a szülei egészségben, és haragudtam azokra, akik mindezt nem becsülik. Mióta ők megszűntek nekem, a biztonságot felváltotta az életemben a bizonytalanság. Árvának és magányosnak éreztem magam nélkülük. Hirtelen elkapott a vágy, újra gyermek lettem, és azt akartam, hogy most az egyszer még vigasztaljon meg az anyám, hogy mondja azt, semmi baj nem lesz, míg én itt vagyok neked. Leültem mögé a sírra, és átöleltem hátulról. Csendesen gurultak a könnyek az arcomról, és ekkor megmozdult anyám. Ringatni kezdett. Hagytam. Hagytam, hogy elringasson Hirtelen nem éreztem magam árvának, hirtelen nem kellett döntenem semmiről, csak hagyni, hogy édesanyám újra ringasson, hagyni, hogy szeressen. Nem vagyok árva. Mert míg él az anyám szemében a remény és a bizalom, míg hangja csendes szeretettel szól bele a telefonba, addig nem leszek árva. Lehet, hogy én mosdatom, kötözöm be a sebeit, de míg így tud ringatni, addig nem vagyok árva. VASKÓ ILONA, NYÍREGYHÁZA Ez utóbbit persze magyarázhatnánk a gyárak, üzemek leépülésével, a tömeges elbocsátásokkal, a munkaalkalmak hiányával. Ugyanakkor az is közrejátszott az idei, majd’ 50 ezres távolmaradásban, hogy csökkent az államilag dotáltak száma, az új hallgatók túlnyomó többségének a tandíj (oktatási hozzájárulás) annyira megemelkedett, hogy sokak számára már álomnak is merész lenne annak teljesítése, különösképpen a tehetséges, de szegény növendék esetében. Néhány éve még népszavazás akasztotta meg a mérsékelt tandíj bevezetését, most pedig az akkori ellenző politikusok csaptak a lovak nyaka közé, és - ha utóbb valamit enyhítettek is a tervezetükön, a keretszámon - százezrekre, milliókra srófolták fel a tandíjakat. Egyes szakokon kiradírozták az állami támogatást, más intézmények hallgatóinak pedig csak egy töredéke számíthat a költségek állami fedezésére, amiért cserébe szerződésben kötelezik magukat az itthoni munkára. Ha lehet hinni a szárnyra kelt híreknek, egy, a kormánynak készített elképzelés, előterjesztés-tervezet szerint bizonyos külföldi diákok magyarországi tanulmányait közpénzből fizetnék. Egy hallgató egy szemeszter (félév) alatt l millió 250 ezer forintot kapna szakképzésre, benne 40 ezret ösztöndíjra, kollégiumra, albérletre, egészségbiztosításra meg diákigazolványra és ingyenes tankönyvekre. Főleg Afrikából, Ázsiából szeretnék idecsábítani ekként a diákokat. Vietnammal már oktatási kormányközi megállapodás is született. Mindeközben eszembe jut, hogy keresztlányunk külföldről csábult egykoron Debrecenbe, ott lett orvos, amiért több ezer dollárt fizettek ki a szülei. Furcsa fordulat... Kvízmegfejtés Hány járásra oszlott Bereg vármegye 1910-ben? a) 7 Az elképzelés szerint bizonyos külföldi diákok magyarországi tanulmányait közpénzből fizetnék.
