Kelet Magyarország, 2013. március (70. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-14 / 62. szám

2013. MÁRCIUS 14., CSÜTÖRTÖK KELET Háttér 3 Megelevenedik a történelmünk Az előadás arra törek­szik, hogy ne csak egy történelmi kifestőkönyv legyen. nyíregyháza. Díszbemutató­val emlékezik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára a Móricz Zsig- mond Színház: a teátrum tár­sulata március 15-én este A kőszívű ember fiai című törté­nelmi színművet mutatja be.- Számomra teljesen egyér­telmű volt, hogy a színház­nak részt kell vennie a közös ünneplésben, és az is, hogy erre Jókai Mór regényének be­mutatása a legalkalmasabb - mondta lapunknak dr. Tasnádi Csaba, a Színház igazgatója, az előadás rendezője.- A színház egy szakrális hely, ahol minden este gondo­latok, érzelmek indukálódnak, még ha esetleg különbözőek is. Mindannyiunk számára fonto­sak a jeles évfordulók, ebben az évadban emlékezünk pél­dául Petőfi Sándorra és Móricz Zsigmondra is, így nem is volt kérdéses, hogy egy előadással ünnepeljük a magyar történe­lem egyik legszebb időszakát. A165 esztendővel ezelőtti ese­ményeknek áhítattal teli pilla­natokat kell kelteniük minden magyar emberben. Tisztelegnünk kell a hős elő­dök előtt, és legalább az évfor­duló kapcsán fontos felidéz­nünk a sorsfordító korszak esz­méit, gondolatait. Heroikus, példaadó időszak volt ez és a színház kiváló helyszín a közös , A regény fel- dolgo- ^ zása nemes L feladat. DR. TASNÁDI CSABA emlékezésre. A kőszívű ember fiai egy olyan nagy formátumú mű, amely alkalmas a dramati- zálásra - a regényt Sediánszky Nóra alkalmazta színpadra -, élvezhető, kalandos és roman­tikus is egyben, feldolgozása hálás, nemes feladat. A nézők szeretik a nagy ívű jellemeket, hiszen lélekben velük tudnak utazni, ez a darab pedig bő­velkedik ilyen karakterekben. Egyszer és most- Jókai e regénye kötelező ol­vasmányként mindenki szá­mára ismerős, mint ahogy a Várkonyi Zoltán által rendezett filmet is sokan látták. Vajon a rendezőnek könnyebb, vagy nehezebb, ha olyan darabot állít színre, amelynek a cselek­ményét ismerik a nézők?- Mindenkinek van egy sa­ját kőszívű ember-képe, így a nézők a színpadon látottakat ösztönösen a magukban élő könyv- vagy filmélménnyel fogják összehasonlítani, ezért nehezebb a dolgunk. A színház viszont a pilla­nat művészete, az itt és most semmihez sem fogható érzé­sét nyújtja, ahol, ha elég erős a komplex hatás, a közönség nem fog a képzeletében élő képpel foglalkozni, mert le­köti a befogadás - mondja dr. Tasnádi Csaba, akit arról is kérdeztünk, ki az előadás fő­szereplője, egyáltalán: e tör­ténelmi színmű esetében ez fontos-e?- Bár Baradlay Kázmér fizika­ilag csak pár percet tölt a szín­padon, végrendelete mindenki sorsát befolyásolja, a férje aka­rata ellen szegülő, a döntése helyességében végül kétkedő feleség pedig kemény kézzel irányítja a három fiú életét. Talán ők a főszereplők, de az is lehet, hogy valójában az ellen­tétpároké a kiemelt szerep: a jó és a gonosz, az aktivitás és a passzivitás küzdelméé, miköz­ben azt is mondhatjuk, hogy a beteljesületlen szerelem, a jellemfejlődés vagy a szerep­lők belső vívódása az előadás központi „alakja”. Egy biztos: a közönség egy cselekmények­ben és érzelmekben gazdag előadást láthat majd, amely szándékaink szerint nem csak egy történelmi kifestőkönyv lesz. Reméljük, a generáció­kon átívelő szereposztás - Bá­rány Frigyes 80 fölött, többen 25 alatt vannak - talán a vég­eredményben is visszaköszön és az előadás a legkisebbektől a legidősebbekig minden kor­osztályt megérint, és minden­kiben büszke érzést, szép gon­dolatokat generál - mondja az igazgató-főrendező. km-sza Szemben a végakarattal AXoszívű ember fiai Jókai Mór 1869-ben megjelent regénye, amelyben az író az 1848-49-es forradalom és szabadságharcnak állított emléket. A mű a kiegyezés utáni politikai harcok jegyében íródott, Jókai a függetlenségi célkitűzés mellett állt ki. A szerző a történelmi regény megírásához Jelhasználta Horváth Mihály Magyarország függetlenségi harcának története című művének részeit, korabeli lapok híreit és saját élményeit, és Boczkó Dániel kormánybiztos életútjának elemeit is. _______________ A cselekmény szerint a császárpárti Baradlay Kázmér özvegye, szembeszegülve férje végakaratával, jó magyarnak, boldog embernek szeretné látni a fiait. Hazahívja Ödönt Pétervárról, Richardot és Jenőt Bécsből. Kitör a forradalom, Baradlayné biztatására pedig a fiuk 1848 ügye mellé állnak. A tűnő, fényes pálya előtt álló Jenő a szabadság- harc leverése után az életét is feláldozza bátyjaiért. Kórusban idézik fel a múltat Megyénk iskoláiban is méltóképpen emlékez­nek a történelmi pilla­natokra és a hősökre. NYÍREGYHÁZA, DEMECSER. A nemzeti ünnep napján már nincs tanítás, így - sok általá­nos és középiskolához hason­lóan - egy nappal korábban, csütörtökön emlékezik meg az 1848-49-es történésekről a nyíregyházi Zay Anna Gimná­zium diáksága és tantestülete az aulában.- Egy 30-35 perces, zenés irodalmi összeállítással ké­szültünk az idei ünnepségre. Reggel nyolckor versekkel, dalokkal, ünnepi öltözetben idézi fel Petőfi alakját, tetteit iskolánk 40 fős, lelkes kama­rakórusa, mely a 25. éves jubi­Megk érdez! u! Ön részt vesz valamelyik ünnepi megemlékezésen? Gyurecskó Henrietta ha szemé­lyesen nem is megy el egyet­len ünnepségre sem, azért a televízióban biztosan megnéz majd egy történelmi vissza­pillantót. - Középiskolában mindig volt iskolai ünnepség, amiket nagyon szerettem - mondta a huszonegy éves lány. Barátnője, Végső Fruzsina biztos benne, hogy ha március 15-én kimegy az utcára, akkor egy kokárdát a kabátjára tűz majd. - Én az Inczédy középis­kolába jártam, ott minden év­ben volt ünnepség, amin részt vettem - válaszolta. Kovács László Nyírparasznyán lakik, azt mondja, ha tartanának a településükön megemléke­zést, akkor elmenne, de úgy GYURECSKÓ HENRIÉT- VÉGSŐ FRUZSINA: Egy KOVÁCS LÁSZLÓ: Ha TA: A tévében megnézek kokárdát a kabátomra lenne nálunk megemlé- egy megemlékezést. tűzök majd. kezés, akkor elmennék. NAGY ESZTER: Azlsko- KŐRIZS ÁDÁM: Miskolc- MAGYARI JENŐ: A pár­iában megemlékezünk a ra utazom megkoszo- tok ünnepi megemléke- 48-as hősökről. rúzni egy emlékművet, zésére kíváncsi vagyok. Ünneplő szívvel és ünnepi öltözékben lép közönség elé az iskola kamara­kórusa FOTÓ: ISKOLA leumi programunkon is sikert aratott. A tanulók egy része otthonról hozott magával ko­kárdát, mások a napokban vá­sárolták meg a közeli boltban - mesélte Cserepes Csilla pe­dagógus, a szervezők egyike. Demecserben pénteken 10 órától koszorúzással kezdő­dik az ünnepi program Kos­suth Lajos mellszobránál, 17 órától a DOC Általános Iskola és a Pál Gyula AMI növendé­kei adnak műsort. km-pi Pénteken ingyen parkolhatunk NYÍREGYHÁZA. Március 15-én zárva tartanak a nyíregyházi piacok, az azt követő napo­kon a szokásos nyitva tartás szerint várják a vásárlókat. Pénteken ingyenes lesz a par­kolás, de szombaton és vasár­nap már fizetni kell a hétvégén is üzemelő automatáknál. A NYÍRW ügyfélszolgálati iro­dái március 15-én zárva tarta­nak - közölte a NYÍRW sajtó- referense, Szabó Edina. KM Kelet kvíz Hol volt főszolgabíró az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik hőse, Krasznay Péter hadnagy? a.) Kemecsén b.) Gávavencsellőn c.) Nyírteleken d.) Nagykáltóban A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. tudja, hogy nem lesz. Nagy Eszter elmondta, a Vasvári Pál Gimnáziumban ma emlékez­nek meg a ’48-as hősökről, és közösen a Kossuth térre is kivonulnak. Kőrizs Ádám pén­teken Miskolcra utazik, hogy a barátaival megkoszorúzzon egy ottani ’48-as emlékmű­vet. - Már nagyon várom, ez­zel a társasággal sok hasonló programot szervezünk - tette hozzá a fiatalember. Magyari Jenő ilyenkor kíváncsi a pár­tok ünnepi megemlékezésé­re is, a televízióban biztosan figyelemmel követi majd az eseményeket. - Személyesen nem szoktam ünnepségre menni, kokárdát sem mindig tűzök. KM-TG Vendégjegyzet Dr. Bene János A szabolcsi honvédek emlékére Tintanyalók! - zsémbelt Damjanich János alezredes, amikor a kassai 9. honvédzászlóalj valahol a Délvidéken felsorako­zott előtte 1848 őszén. Tejfeles szájú gyerekek, az anyjuk szoknyája mellett van még a helyük - morgott tovább, amikor ellépett a főleg pataki diákokból álló zászlóalj előtt. Ám amikor a zászlóaljtól elkerült fiúk, mint honvédtüzérek - mert Sárospatakon a matematikát kiválóan megtanulták - ágyúikkal gyilkos rendeket vágtak az ellenséges császári-ki­rályi csapatok hadoszlopaiban, s amikor e fiatalok közül ki­termett pajtássági- és szakaszparancsnokok merész szurony­rohamokat vezényelve, melyeknek maguk álltak az élére, űzték-hajtották a császári katonákat - bizony megváltozott a már tábornokká lett Damjanich véleménye. A „tintanyaló” akkor már azt az elhivatott, hős diákot jelentette, aki észre­vétlenül vált felnőtté, katonáját óvó, oltalmazó parancsnok­ká, vele jóban-rosszban kitartó bajtárssá, de ha kell, szu­ronyrohamot vezénylő, esetleg a halálba induló és vezénylő kíméletlen parancsnokká, akit viszont követni kellett, mert a honvédség éppen a feltétlen tekintélytiszteleten és hűsé­gen, a haza iránti szereteten alapult. így vált a kassai 9. hon­védzászlóalj a szabadságharc honvédségének követendő példájává, így érdemelte ki a vörössipka viselését, mint a különleges bátorság és kitar­tás jelképét, s nekünk, szabolcsiaknak meg az a nagy büsz­keségünk, hogy ezt, a minisztérium által elismert kitüntető jelvényt - mármint a vörössipka viselésének jogát - a szabol­csi 48. honvédzászlóalj is kiérdemelte, sőt az a különleges megtiszteltetés érte, hogy 1849. július 2-án este, a komáromi Monostori erőd ellen intézett győztes szuronyroham után, a szabadságharc két, kétségkívül legvitézebb zászlóalja, a kassai 9. és a szegedi 3. (a fehértollas zászlóalj) küldöttsége megjelent a 48. zászlóalj táborában, magukkal hozva zászló­ikat is és a három zászló csúcsának összeérintésével test­vérükké fogadták a szabolcsiakat! Elismerve megyénk fiainak bátorságát, vakmerőségét és kitartását, jogot adtak nekik a vörössipka viselésére. Források hiányában ma már nem tudjuk hányán szolgál­tak az akkori Szabolcs vármegyében (mely nem azonos mai megyénkkel) a diákok közül. Csak azt tudjuk, kik emelked­tek tiszti rangba, s így sincs szégyenkezni valónk. 12 tiszt nevét őrizte meg a történelem. A nyírkarászi Jászay Miklós százados a nyíregyházi 43. zászlóaljban szolgált századpa­rancsnokként, a nyírmadai Péchy Elek, a kisvárdai Somogyi Rezső főhadnagyokkal és a kótaji Keltz István hadnaggyal együtt. Nagykállói születésű Korányi Adolf, akit Pestre küldtek tüzérségi kiképzésre. 1849. január 29-én hadnagy- gyá léptették elő, május l-jén Bem tábornok a katonai érdemjel 3. osztályával tüntette ki, s hadnaggyá léptette elő. Az apagyi Csajkos Gyula pataki diákként Nagykáltóban a 10. honvédzászlóaljba állt be, majd a hadnagyságig vitte. Kemecsén élt Krasznay Péter, aki 1848 nyarán a 10. hon- védzászlóaljba jelentkezett önkéntesként, 1849. június 29-étől pedig hadnagyként visszakerült a szabolcsiak közé, a 48. honvédzászlóaljba. A komáromi várőrséggel tette le a fegyvert, s az ott kapott menlevéllel jött haza. Ő vitte vissza Nyírbaktára gróf Dégenfeld Imréné zászlóanyának a szabolcsi zászlóalj zászlóját, melyet Rakovszky Sámuel, a zászlóalj korábbi parancsnoka testére csavarva mentett ki Komáromból. Hadnagyként szolgált a szabolcsi zászló­aljban az eperjeskei Jármy Ferenc, a nagykállói Propper Móric, a tornyospálcai Schippler Lipót, aki őrmesterként kitűnt az isaszegi csatában, s akit 1849. május 12-én Görgei tábornok hadnaggyá léptetett elő és kitüntette a katonai ér­demjel 3. osztályával. Schippler hadnagy Buda ostrománál halt hősi halált. Alig várta, hogy betöltse 18. életévét, máris jelentkezett honvédnek az újfehértói születésű Margitay Gyula, aki 1849. június 18-ától hadnagyként szolgált a Sza­bolcs vármegyei védzászlóaljban. A kitüntető jelvényt, a vörössipka viselé­sének jogát a szabol­csi 48. honvédzász­lóalj is kiérdemelte. Ünnepelünk és emlékezünk! Nemzeti ünnepünkön emlékezzünk büszkén elődeinkre, s hajtsunk fejet, zászlót emlékük előtt! Szerzőnk múzeumigazgató ■> Bárkiből lehet huszár Csak egy kis ötlet és kész is a korhű ruha. fotó: sipeki Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom