Kelet Magyarország, 2013. március (70. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-13 / 61. szám

2013. MÁRCIUS 13.. SZERDA KELET Jegyzet Paulovits Ágoston Legyen munkánk... Alig múlt el tíz esztendő az­óta, amikor az építőiparban dolgozók szinte válogathat­tak a munkában. A többlet- kapacitás miatt a múló évek során kivitelezői túlkínálat alakult ki. Következésképpen nagy arányban romlott az építőipar nyereségessége. Az iparág jelszava napjainkban az lett: „vállalunk munkát, nem baj, ha kissé szerényebb lesz a nyereség”. A konkurenciaharcban az iparág a legveszélyesebb lett, Sokszor a munkavédelem szorul háttérbe. Veszélyes lett az építőiparban dolgoz­ni, hiszen munkavédelmi oldalról háttérbe szorultak a gazdaságosság mögött a veszélyességi körülmények. A felszámolás elkerülendő, olyan tényezők maradtak ki a munkavédelemből, mint a zajártalom, a levegő szeny- nyezettsége, az egészségre káros tényezők. Különösen az épületek bontásánál okozott ez sok gondot. Megfelelő védelem hiányában veszélyezteti a munkavállalók egészségét a megolvadt fém, a darabolás­ból és bontásból származó anyagok és az építőipar egyéb­ként is kedvezőtlen fizikai állapota. Megemelkedett a bontások alatt a vegyi anya­gok, törmelékek, gyúlékony és robbanásveszélyes anyagok halmaza. A lángvágásnál és hegesztésnél keletkező gázok, különféle festékek és hígítók tűz- és robbanásveszélyeket is okozhattak. Ezeket a'veszé- lyeket próbálja megelőzni, illetve csökkenteni sajátos eszközeivel a munkavédelmi felügyelet, mondván nem az a fontos, hogy legyen munka, hanem van fontosabb, a mun­kavédelem... agoston.paulovics@inform.hu Interjú Daku László megyei munkavédelmi felügyelővel Magasban, mégis biztonságban Szigorúak a szabályok a villanyoszlopon, magasban végzett munkával kapcsolatban (képünk illusztráció) fotó: ékn-archívum A munkavédelmi utasítások betartása minden dolgozó köte­lessége. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN. A I villamosiparban a balesetek száma lényegesen kevesebb, mint más iparágban. Ott komolyan veszik a munka- biztonságot, megfelelő mi­nőségű egyéni védőeszközt | használnak, s ezeknek az eszközöknek a használatát megkövetelik. Fegyelmezet- ; lenségből elvétve előfordul baleset, ezeket is kivizsgálják és a felelősségre vonás nem maradhat el. A villamos energiaiparban általában két baleseti forrást I különböztetünk meg. Az I egyik az erőművekben törté­nik, a másik a hálózatokon. Mindkét munkaterületen | rendelkezésre állnak a szük- | séges munkaeszközök és a megfelelő védelmi képessé­gű egyéni védőeszközök a balesetek elkerülésére. Erről a két helyen történő baleset­ről beszélgetünk Daku Lász­lóval, a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munka­ügyi Szakigazgatási Szerve munkavédelmi felügyelőjé­vel. Hogyan lehet megelőzni a munkabaleseteket ? DAKU LÁSZLÓ: Mint ismeretes, a hálózatokon keresztül a fogyasztók felé történik az energia ellátás. A balese­Arról is beszélt Daku László, hogy az energiaipar veszé­lyes üzemnek tekinthető, mégis a legtöbb balesetet itt is a fegyelmezetlenség és a • figyelmetlenség okozza. Gyakoriak a mechanikai sé­rülések, ritkábbak az áram­ütéssel járó balesetek, mivel a feszültség mentesítést elő­írás szerint végzik a munka- vállalók. tek előfordulása is ebben a rendszerben van, kezdve az erőművektől a hálózati fogyasztóig. Tehát a karban­tartás, felújítás, részben saját emberekkel, részben alvál­lalkozókkal történik. Minden munkabalesetet ki kell vizsgálnia és nyilvántartásba Villamosbalesetek gyak­rabban a karbantartóknál építkezéseken és kisebb munkálatoknál következnek be. A vezetékek megfelelő jelzések nélkül vannak, a fe­szültségmentesítés nem tör­ténik meg, vagy nem meg­felelő, a sérült vezetékeket nem j avítj ák ki, az ideiglenes villamos hálózat nem tartal­maz áram-védőkapcsolót. kell venni a munkáltatónak a három napnál hosszabb ideig tartó munkaképtelen­ség esetén a munkabaleseti jegyzőkönyvet a munkavé­delmi felügyelőségre meg kell küldeni. A munkavédel­mi előírásokat a munkáltató belső technológiai utasítá­Villamos kézi szerszámok szerelői ellenőrzését és az épületek érintésvédelmi felül vizsgálatát nem vég­zik el előírt gyakorisággal. Az erőművek és a hálózatok építése, karbantartása, mű­szerezettsége ma már nem­csak technológiai fegyelem kérdése, hanem az iparágra jellemző tennivalók összes­sége is. sait minden újonnan belépő fizikai, műszaki, irányító munkakörben tevékenykedő munkavállalónak elméletben és gyakorlatban egyaránt oktatnak. Az oktatás évente ismétlődik, és új technológia illetve a balesetek tanul­ságait soron kívül oktatják ilyenkor a belső utasítás fe­lülvizsgálatára, átdolgozásá­ra is sor kerül. Az oktatáson elhangzottak alkalmazását a munkaterületen is ellen­őrzik. Milyen balesetek történnek a hálózatokon? daku László: A dolog termé­szeténél fogva oszlopon és magasban végzett munka leesésveszélyes. Oszlop­ra mászás közben, létrán, munkaállványon és eme­lőkosaras gépjárműveknél történnek a leeséssel járó balesetek, gyakoribbak, mint | az áramütés. Éppen ezért ezeket az eszközöket előírt gyakorisággal igen szigorúan ellenőrizzük. Adódhat olyan munka, amelynek megköze­lítéséhez például létrára van szükség. Ilyenkor feltétlenül ellenőrizni kell a biztonságot és egészséget nem veszélyez­tető körülményeket. A létra nem deformálódhat, nem lehet rajta repedés, törés, vagy erre utaló jel. Sérült lét­rával munkát végezni tilos! A létrát úgy kell beállítani, rögzíteni, hogy használata időszakában stabil legyen. Az összeszerelhető létra esetében külön figyelmet | kell fordítani a szerelési | technológiára. A munkaáll- | ványon történő dolgozót is különböző szabványok betartására kötelezik. Az állványelemeket úgy kell J elhelyezni és összeszerelni, hogy az egyes elemek a hasz­nálat során ne csúszhassanak el. Az állványszintek megkö­zelítése biztonságos közle­kedést lehetővé tevő fel-, | le- és kijárót kell létesíteni. A járópallók alátámasztását szilárdan, billegés mentesen kell kialakítani. A gördíthető Fegyelme­id zetlenségből elvétve előfordul baleset, ezeket ki­vizsgálják.... DAKU LÁSZLÓ mobil munkaállványokat az akaratlan elmozdulás esetén erre a célra kialakított fékberendezéssel kell ellátni. Az álíványhasználat előtt ellenőrizni kell a biztonsági berendezéseket, az állvány anyagának állapotát, továbbá a kapcsolatok teherbírását és merevségét. És hogyan történik az emelő- kosaras gépjárművel történő munkavégzés? daku László: Itt elsősorban a zuhanás elleni védelmet az emelő kosár védőkorlátja biztosítja. A munkáltatók belső szabályzata előírja az energiaelnyelővel ellátott rögzítő kötél alkalmazását, melyet az emelőkosárhoz illetve a munkavállaló teljes testhevederzetéhez kell rög­zíteni, természetesen fejvédő sisak használata is kötelező. Fontos, hogy a munkát elren­delő, a csoportot szervező képzett kezelő minden eset­ben a földön tartózkodjon, hogy műszaki hiba esetén a gép technikai berendezését kezelni tudja. Az emelőkosár elhagyása emelt helyzetben nemcsak tilos, hanem életve­szélyes is. paulovits Ágoston agoston.paulovics@inform.hu Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az oldal összeállítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült Ritkább az áramütés, mint a sérülés Az épületbontás nem mindig az építés fordítottja Az épületbontások nagy körültekintést igényelnek (illusztráció) fotó: ékn Az épületbontás-ért­hető módon - kiemel­ten balesetveszélyes tevékenység. Miskolc. Az építőipari tevé­kenység lényege különféle célokat szolgáló, állandó vagy ideiglenes használatra szánt kis, közepes vagy nagy épít­mények és épületek felépítése, korszerű utak, közművek léte­sítése illetve azok fenntartása, javítása és adott esetben tör­ténő lebontása. Mérnöki terv szerint a stabilitást megőrizve, a bontást nemcsak a józan ész, hanem az ide vonatkozó jog­szabályok is előírják, mert az épületek bontása kiemelten balesetveszélyes. Százezerből tizenhárom- Míg az egyéb iparágakban 100 ezer dolgozóból átlagosan öt szenved halálos kimenetelű munkabalesetet, addig az építő­iparban ez a szám tizenhárom. Ezek az arányok azt jelentik, hogy Európai unióban éven­te: 1300 építőmunkás veszíti életét, és 800 ezren sérülnek meg. Ezek az arányok sajnos nálunk sem sokkal kedvezőb­bek - mondta Mokrai Attila, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkavédel­mi és Munkaügyi Szakigazga­tási Szervének munkavédelmi felügyelője.- Ezek a körülmények terü­letenként változnak- folytatta Mokrai Attila. - Jellemzően nyílt téri munkaművelet az épületbontás. Gyakran régi, elavult, korszerűtlen, vagy ép­pen a környezetére káros épü­leteket kell elbontani részlege­sen, vagy a földdel egyenlővé tenni, lerobbantani. Ritkán az értékes telek megtisztítása a cél.- A bontásban részt vevő munkaerő egy része szakkép­zett. Ők jelentik többnyire az állomány magvát, akik bontási tapasztalattal valamilyen szin­ten már rendelkeznek. A szak­képzetleneket sok esetben az építkezés helyszínén lakók kö­zül toborozzák. Mivel a bontási tevékenység nem maradandót alkot, a munkák határidőre tör­ténő elvégzése a legfontosabb feladat - tudatta a munkavé­delmi felügyelő. Mokrai Attila a továbbiakban arról szólt, hogy ebben az ipar­ágban elég sok a feketemunka. Mint mondta, volt rá példa Miskolcon is, hogy az építő­anyagért cserébe elvégezték az épületek jelentős részének bontását „feketén”. Bontás közben majd vigyáznak ma­gunkra. Ugyancsak „magya­ros” vonás, ami az építőiparra és így a bontási tevékenységre is jellemző az alvállalkozói lán­colatok kialakulása. Ezután arról tájékoztatott Mokrai Attila, hogy a bontás közben gépeket, berendezése­ket és szerszámokat használ­nak. Ezek többsége romboló, törő, véső, vágó, harapó, őrlő berendezés. A hús-vér emberi testen sajnos felületi sérülése­ket, csonttöréseket okozhat­nak. A villamos berendezések speciális veszélye az áramütés, a port keltőké a porhatás, a környezetet is terhelik. A zajos gépek halláskárosodást, a rez­géskeltők pedig kéz-kar vibrá­ciós szindrómát okozhatnak. Mérnöki terv szerint ele­menként csavarozták, szege­cselték össze azt a darupályát 20-25 évvel ezelőtt, amit ma lángvágóval darabolnak szét. Vágás közben a munkaválla­ló (szabálytalanul) rajta áll, hiszen megbírja az emberi súlyt. A stabilitását vesztett szerkezet kártyavárként dől össze, pattan el az erős I- tartó a szögacél. Ózdon egy daru­pálya bontása közben, ami­kor az emelőheveder végeit a daruhorogra akarta akasztani két munkavállaló (a sokadik, már sikeres tartó oszlop bon­tásánál) a szegecselt acélváz megbillent, majd egyensúlyát vesztve kiszakadt a talapzat­ból. A két férfi a mélybe zu­hant az acélvázzal együtt. A darupálya alatt egy betono­zott medence volt, valamikor ebben hűtötték, edzették az acél terméket, amikor még ment a gyár. Most ez a csapa­dékvízzel teli medence meg­mentette a zuhanó emberek életét. Szigorúan be kell tartani Végül arról tájékozatott Mokrai Attila munkavédel­mi felügyelő, hogy az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósí­tandó minimális munkavédel­mi követelményeket szigorú­an be kell tartani. A jogszabályok előírják, hogy bontást csak az érvé­nyes jogszabályok szerinti szakképesítéssel, tapasztalat­tal és megfelelő gyakorlattal rendelkező személy irányít­hat. És még valamit: a bontás területén illetéktelen szemé­lyek nem tartózkodhatnak. A bontási munkák megkezdése előtt, a bontandó épület álla­potát meg kell vizsgálni, és az eredményét a bontási sorrend kialakításánál figyelembe kell venni. PAULOVITS ÁGOSTON agoston.paulovics@infofm.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom