Kelet Magyarország, 2013. március (70. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-12 / 60. szám

2013. MÁRCIUS 12.. KEDD KELET Földharc A közelgő nemzeti ünnepünk különös pikantériát ad annak a küzdelemnek, amelyet a kormány folytat azért a (szerintem) teljesen jogos igény érvényesítéséért, hogy a magyar termőföldek hazai gazdálkodók kezében legye­nek, maradjanak. Az 1848-as forradalom során a magyarok (többek közt) a független felelős nemzeti kormány érdekében ragadtak fegyvert a Habsburg udvar ellenében. Akkor golyók süvítettek és szuronyok szikráztak, most jogszabályok és paragrafusok csapnak össze azért, hogy a magyar föld ne külföldi (főleg osztrák) spekulánsoké és oli­garcháké legyen, hanem azé, aki nap mint nap megműveli: a dolgos magyar emberé. A császári udvar, látván, hogy szorul a hurok, anno Jellasics horvát bánt küldte ránk, a „sógorok” (akiknek nem igazán tetszik a kor­mány által képviselt irányvo­nal) most az Európai Bizott­ságtól várják a segítséget. Mint ismeretes, 2014. május l-jén lejár az a moratórium (amelyet Magyarország még a 2004-es EU-csatlakozáskor kapott, majd 20l0-ben meg­hosszabbított), miszerint kül­földi nem vásárolhat magyar földet. Az új földtörvény azt is igyekszik elérni, hogy a le­járat után is korlátozni lehes­sen a külföldiek földszerzési lehetőségeit. Kis túlzással azt mondom: ez most egy modernkori szabadságharc a magyar földekért, gazdá­kért. gergely.tarnavolgyi@inform.hu A néptől féljt ne Viktortól! !vaa nemmeli 'Portón NeMMeu & http://www.szon.hu Budapest. A döntéssel al­kotmányba foglalták az Al­kotmánybíróság (Ab) által megsemmisített átmeneti ren­delkezések döntő többségét. Az Országgyűlés hétfőn az alkotmányban rögzítette, hogy a parlament sarkalatos törvényben egyházként is­merhet el vallási szerveze­teket. Az alaptörvény-mó­dosítás szerint az egyházak elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasz kez­deményezhető. Korábban az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek egyike mondta ki, hogy a parlament sarkalatos törvényben álla­pítja meg az elismert egy­házak körét. Ezt azonban az Alkotmánybíróság megsem­misítette, csakúgy, mint az egyházi törvény több ren­delkezését, köztük az egy­házak elismerési eljárására vonatkozókat. Alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. E cikk módosítását szintén egy Ab- döntés előzte meg, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törvény egy ré­MSZP, Jobbik Az MSZP távol maradt a parlament hétfői ülésétől, így tiltakozva az alaptörvény negyedik módosítása ellen - jelentette be Mesterházy Attila pártelnök. Kifejtette: az alkotmá­nyosság látszata is megszűnik, ha a kormánypárti többség elfogadja a tervezett alaptörvény-módosítást. A Jobbik frakciójának képviselői tartózkodni fognak az alaptörvény Lé« AnéBMi"‘* Fvlk.or.6l! "eVik.or.6l! .„.NEMMEL! Eravazz NEMMEL A néptől félj, ne Viktortól! SzaVazz NEMMEL! Az alaptörvény módosítása ellen tiltakozó ellenzéki képviselők szét, amiért túlságosan szűkre szabta a család fogalmát. Jogellenes az utcán élés A parlament hétfőn az alkot­mány módosításával úgy ha­tározott, törvény vagy önkor­mányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést. Az alkotmány ugyanak­kor kiegészült azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás fel­tételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormány­zatok azzal is segítik, hogy törekednek minden hajlékta­lannak szállást biztosítani. Az Alkotmánybíróság ta­valy novemberben alaptör­vény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen negyedik módosításának hétfői zárószavazásán - jelentette be az Országgyűlés plenáris ülése előtti sajtótájékoztatóján Balczó Zoltán, a Jobbik és a parlament alelnöke. Ismertette: a Jobbik szerint bár van sok pozitívum a tervezett módosí­tások között, de vannak súlyos, az ellenzéki párt felfogásával ellentétes részei is a tervezetnek. élésének törvényi tiltását. Az országgyűlési és az eu­rópai parlamenti választást megelőző kampányidőszak­ban csak a közmédia tehet közé politikai reklámokat - döntött a parlament az alap­törvény módosításával. A közmédiának a hirdetések in­gyenes közzétételekor egyen­lő feltételeket kell biztosítania a listát állító pártoknak. A po­litikai hirdetések alkotmány­beli szabályozásának előzmé­nye, hogy az Ab január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, hogy a választási eljárási törvény szerint a kam­pányidőszakban kizárólag a közmédiában lehet politikai reklámokat sugározni. A parlament hétfői döntése nyomán a jövőben az alkot­mány alapozza meg a gyűlö­letbeszéddel szembeni fellé­pés lehetőségét. Az alaptörvény negyedik módosítása egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, FOTÓ: MTI, KOSZTICSÁK SZILÁRD faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közös­ségekhez tartozóknak pedig - törvényben meghatározottak szerint - joguk van a méltósá­guk megsértése miatti igényü­ket bíróság előtt érvényesíteni. Múlt heti demonstrációk A módosítás ellen múlt csü­törtökön a fővárosi Fidesz- székház udvarában, szom­baton pedig az Országház melletti Alkotmány utcában tartottak demonstrációt. Az alkotmánymódosítás miatt Martin Schulz, az Euró­pai Parlament elnöke és Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is aggodal­mának adott hangot. Orbán Viktor miniszterelnök arról tájékoztatta a brüsszeli tes­tület elnökét, hogy a magyar kormány és a parlament tel­jes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett. MTI Beszámolók. További írá- jsaink a hazaiés nemzetközi 5 közélet történéseiről. „Átment” a módosítás Negyedszer módosítot­ta tavaly év eleje óta a hatályos alaptörvényt tegnapi ülésén az Or­szággyűlés. Rezsicsökkentás: erről beszélt a miniszterelnök BUDAPEST. Orbán Viktor jelez­te, felszólal napirend előtt a Parlamentben. Beszédében botrányosnak nevezte a rezsi­csökkentés ügyében hozott bírósági ítéletet. Jelezte, a kor­mány újabb javaslattal áll elő, amelynek nyomán a rezsicsök­kentés a korábbinál is nagyobb mértékű lehet. (A Fővárosi Törvényszék a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati dí­jakat meghatározó rendeleté­vel szemben a gázszolgáltatók­nak adott igazat első fokon.) A miniszterelnöki beszédre reagált az MSZP. Tóbiás Jó­zsef frakcióvezető-helyettes szerint meggyőződése volt, hogy a kormányfő az alap­törvény módosítását hozza szóba. A képviselő közölte: az alkotmányos rend védelme ma minden demokráciában kötelesség. Schiffer András független képviselő (LMP) azt mondta: nem véletlen, hogy a kormányfő napirend előtti felszólalásában nem beszélt az alaptörvény negyedik mó­dosításáról, ugyanis felszóla­lását „folyamatos hangulat- keltésre használta”. MTI “ Illusztráció Vágó Gábor országgyűlési képviselő (LMP) a módosí­tott alaptörvényt karikírozta illusztrációjával. fotó: mti Áder János később fejtené ki álláspontját „Az államfő vétója az egyetlen lehetőség” Lapszemle Frankfurter Allgemeine Zeitung Stephan Löwenstein az Egyfajta nulladik óra című elemzésében arról írt: az alaptörvény tervezett módo­sításai által kiváltott európai reakció „meglepte a kormányt”. A budapesti vezetés kezdetben „nem is tudta, mi­ként reagáljon”. A módosítás elemeit elemezve úgy vélte, „a probléma" a tervezett változtatások egészéből, „a teljes képből” bontakozik ki. A kormány „belpolitikailag vitatott törvényeket alkot”, és kétharmados többségére támaszkodva mozdíthatatlanná teszi ezeket a jogszabályokat arra az esetre, ha a jövőben más erőviszonyok alakulnak ki" - írta a szerző. Spiegel Online Magyarország irritálja Európát címmel számolt be az alkotmány- módosításról és Áder János berlini látogatásáról. Miközben az államfő „a kapcsolatokat ápolja, párttársa, Orbán Viktor miniszterelnök” olyan módosítást hajt végre, amelyet „egész Európában aggodalommal figyelnek”. „A parlamenti szavazásra bocsátott javaslat fontos jogköröket von el az alkotmánybíróságtól és tovább szűkíti az igazságszolgáltatás függetlensé­gét” - írja a lap. Der Standard Az osztrák lap megjegyzi: az új alkot­mány hatályba lépésekor Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy az gránit szilárdságú alapot képez a ma­gyar állam megújításához. Ennek elle­nére eddig háromszor módosíttatta az alaptörvényt, hogy hatalom-technikai finomításokat építhessen bele. A szerző úgy látja, a negyedik módosí­tással minden eddiginél behatóbban nyúlnak hozzá az alaptörvényhez. A változtatások egyik „fő céltáblája” az alkotmánybíróság. A Die Pressebeszámolt az alkotmány tervezett módosítása elleni szombati budapesti tüntetésről. „A kormány hétfőn az ellenőrzése alatt álló kétharmados többséggel jóvá akarja hagyatni az alkotmánymódosításo­kat” - írta a Die Presse, amely szerint a vitatott módosítások közül néhány korábban alkotmányellenesnek nyil­vánított törvényeket emel nyomban alkotmányos rangra. BUDAPEST. - Mielőtt a kapu bezárulna, és gyakorlatilag visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti alaptörvénynek el­lentmondó állapot, egy lehe­tőség maradt, a köztársasági elnök vétója. A köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az ál­lamszervezet demokratikus működése feletti őrködést - vélekedik Sólyom László volt államfő a hétfői alkotmány- módosítás kapcsán megfogal­mazott írásában. Sólyom László szerint szól­nak érvek amellett, hogy az alkotmány identitásának gya­korlati megváltoztatását, az alkotmányszöveg és a parla­menti többség gyakorlata kö­zötti ellentmondást és ennek orvosolhatatlanná tételét a köztársasági elnök az Alkot­mánybíróság (Ab) elé vigye. Sólyom László hangsúlyoz­ta, hogy az alaptörvénybe szánt szabályok szinte mind­egyikét az Ab korábban alapos vizsgálat alapján az alaptör­vénnyel ellentétesnek minő­sítette és megsemmisítette. A jelen alaptörvény-módosítás csak elvétve, és akkor is csak részben van tekintettel az Ab kifogásaira. „Csak abban bízhatunk, hogy az egyszer elgondolt gondolat elpusztíthatatlan. Hogy alkotmányos kultúránk folyamatossága még sokáig kitart” - fogalmaz Sólyom László. MTI BERLIN. Egy későbbi időpont­ban fejti ki álláspontját az alaptörvény-módosításról és az azzal foglalkozó Sólyom László-írásról a köztársasági elnök. „Nem innen, Berlinből, ha­nem majd Magyarországon fogom elmondani az álláspon­tomat” - mondta Áder János a német szövetségi elnökkel folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatóján. Az alaptörvény-módosítás zárószavazásával összefüg­gésben hangsúlyozta: „vilá­gos szabályok és határidők” határozzák meg, hogy az Or­szággyűlés döntése után mit kell tennie a házelnöknek és a köztársasági elnöknek. Min­denki „biztos lehet abban, hogy meg fogja tudni, mit gondolok a cikkről, a cikkben megfogalmazott kérdésekről és az alkotmányos helyzet­ről” - jelentette ki Áder János Sólyom László volt köztársa­sági elnök írására utalva. Áder János köztársasági el­nökhöz fordult Bajnai Gordon és Jávor Benedek az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyaror­szágért választási szövetség elnökségének képviseletében a parlamentben hétfőn elfo­gadott negyedik alkotmány- módosítás miatt. Azt kérik: az államfő kérje a módosítás előzetes vizsgálatát az Alkot­mánybíróságtól. Szerintük ez nemcsak egy módosítás a sok közül, hanem maga az alkot­mányosság felszámolása, mti Aggodalmának adott hangot az EB és az ET Devizaárfolyam (2013.03.11.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 302,41 +4,11 USA dollár 232,57 +4,77 Svájci frank 244,55 +3,26 Angol font 346,92 +4,63 Román lej 69,24 +0,74 Ukrán hrivnya 28,59 +0,58 Horvát kuna 39,85 +0,55 Lengyel zloty 73,05 + 1,16 L gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Barroso és Jagland aggódnak, hogy meg­felelnek-e a jogállami­ságnak a módosítások. brOsszel. A magyar alaptör­vény hétfőn elfogadott mó­dosításai aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy megfelelnek-e jogállamiság elvének, az uniós jognak és az Európa Tanács mércéinek - áll Jósé Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének és Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának közös közleményében. Barroso és Jagland tudo­másul veszi, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta az alaptörvény módosítását, ugyanakkor sajnálatukat feje­zik ki amiatt, hogy a brüsszeli és a strasbourgi testület szak­értőinek nem volt alkalmuk részletesen elemezni az al­kotmánymódosítás szövegét annak elfogadása előtt. mti Rendőrök viszik el az alaptörvény módosítása ellen demonstráló diákok egyikét fotó: mti, szigetváry zsolt Demonstráltak a Parlamentnél BUDAPEST. Figyelmeztetés­nek szánták hétfő délelőtti akciójukat a Parlament be­járatainál az alaptörvény negyedik módosítása ellen demonstráló középiskolás­ok, akik csütörtökön közle­ményben ismertették, mi el­len tiltakoznak. A rendőrség az Országház déli autóbehaj­tója elől közben előállította a gépjármű-közlekedést blok­koló diákokat. A rendőrség mind a déli, mind az északi oldalon demonstrálókat elő­állította. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom