Kelet Magyarország, 2013. február (70. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-07 / 32. szám

2013. FEBRUÁR 7., CSÜTÖRTÖK 100 Fókuszban: Az IMF-hitel 7 Hazánk IMF-töl felvett hitelei A negyedév utolsó munkanapján jegyzett MNB középárfolyamon értékelve. GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: MTI Az IMF-hitelek előnyei és hátrányai Előnyök- A lakossági forint állampapírokért jelenleg 8-10 százalékot fizet az Államadósság-kezelő Központ, míg az euró alapú lakossági papírért 5-8 százalékot. A nagyobb befektetőknek 6-8 százalék kamatot ígér az ÁAK.- Az IMF-hitelek költsége 3-4 száza­lék. Mindez azt jelenti, hogy 4-5 száza­lékpontnyi kamatot is spórolhatna a kormány azon, ha a legolcsóbb deviza alapú hitelt választaná, vagyis az IMF hitelét. Ez összegszerűen az idén lejáró adósság esetében körülbelül 75 milliárd forint - évente. Hátrányok- Egy nagy hitelező - esetünkben az IMF - egész más nyomást tud a politi­kára kifejteni, mint ha sok kis hitelező van. Ám egyáltalán nem biztos, hogy az IMF annyira aktívan késztetné a kormányt megszorításokra, mint azt a kormány a tavalyi IMF elleni kampá­nyával sugallta. ______________- Ám az biztos, hogy a készenléti hitel (amelyet az IMF adni szeretne)- szemben a lengyeleknek is adott elővigyázatossági kerettel - lehívá­sa esetén különböző célokban kell megállapodni. GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: PM. VG-SZÁMÍTÁS 2013.ll.negedév Az IMF-hitel törlesztése millió euró 1200 r 1000 600 2010. IV. negyedév in in fN fM H H 00 co O 0 H I-* Kilenc megállapodással Budapest. Magyarország 1982 óta tagja a Nemzetközi Va­lutaalapnak. Azóta hazánk többször is igénybe vette a Va­lutaalap eszközeit készenléti, illetve kiterjesztett, valamint kompenzációs hitel-megálla­podások formájában. Az 1995- ös stabilizációs program tá­mogatására 1996 márciusában létrejött elővigyázatossági típusú készenléti megállapo­dással együtt Magyarország összesen kilenc IMF hitel megállapodást kötött, majd az utóbbi gazdaságpolitikai program sikeres teljesítését követően, 1998-ban a szerve­zettől felvett hiteleket teljes egészében előtörlesztettük. A 2008-as pénzügyi válság kirobbanásakor Magyarország 2008. november 6-án kötött készenléti megállapodást. Ékn Mennyivel is lenne olcsóbb az IMF-hitel? Sokszor, sok fórumon teszik fel a kérdést: megéri-e százmllllárdokat kidobni az ablakon vélt vagy valós függetlenségért? fotó: ékn-archív Akár százmilliárdokat is nyerhetne az ország- de ennek ára is lenne. Budapest. Jelen állás szerint leginkább úgy tűnik, nem lesz megállapodás az IMF-fel sem rugalmas, sem elővigyázatos­sági hitelről. (A két hitelfajtá­ról mellékelt cikkünkben ol­vashatnak részletesen.) Hogy csak a köztudatban leginkább benne lévőket említsük... Ez a helyzet - szakértők szerint - egyértelműen azt jelenti, hogy milliárdokat kénytelen Magyarország arra költeni, hogy ne az IMF-től vegyen fel kölcsönt. A Nemzetközi Valutaalap ugyanis a piacinál olcsóbb kamattal finanszírozza a bajba került kormányokat. Ennek elmulasztása becslé­sek szerint akár évente sok száz milliárd forint veszte­séget is jelenthet a magyar állam számára. A legjobb a forinthitel A hitelkeret kérdése azért különösen égető most, mert az idén sok devizaadóssá­gunk jár le (például az IMF- nél), amelynek kifizetéséhez mintegy 5 milliárd euróra lesz szüksége a kormánynak. (A Magyarország által felvett IMF-hitelekről és a törleszté­si kötelezettségeinket ábrá­zolják a mellékelt grafikonok- a szerk.) S egyáltalán nem mindegy, hogy az új hitelt lakossági állampapírok, devi­zakötvények vagy egy IMF- hitel keretében képzelné el a kormány. Másrészt viszont az IMF- hitelnek pont ugyanúgy van árfolyamkockázata, mint a sok magyar háztartást ter­helő deviza-alapú jelzálog- hiteleknek vagy a deviza államkötvényeknek. • Tehát a kamat a lehető legalacso­nyabb, ám ha a forint be­gyengülne - amire van esély -, akkor egyre nehezebb len­ne elállítani a kamatot (vagy a devizakötvények esetében az ígért hozamot). Ebből a szempontból ért­hető, ha a kormány igyek­szik a lehető legtöbb pénzt a lakosságtól és forintban beszerezni. Ám az idén lejá­ró adósságokra az elemzők szerint aligha lenne elég, hi­szen ehhez mintegy 70 szá­zalékkal kellene több állam­papírt kiadni, mint tavaly. Azon túl, hogy nem is biztos, hogy elkelne a kibocsátandó mennyiség, ez megborítaná a piaci keresletet is. Az Equüor befektetési cég elemzése szerint elméletben megkerülhető lenne egy de­vizakötvény kibocsátás vagy EU/IMF-hitelkeret. Ennek ára azonban egy tartósan és jelen­tősen magasabb kamatteher az elkövetkező évekre, érez­hetően gyengébb forint és a piacnak kiszolgáltatottabb állampapír piac lenne. Miért fontos az a hitel? Az IMF-hitelkeret igénybe­vételét mégis sok közgaz­dász és gazdaságpolitikus tá­mogatja. így például tavaly év végén a Republikon In­tézet konferenciáján Chikán Attila és Kákosy Csaba ko­rábbi gazdasági miniszter, valamint Felcsuti Péter köz­gazdász, a Raiffeisen Bank és a Magyar Bankszövet­ség korábbi vezetője is azt hangsúlyozta: a Nemzetközi Valutaalappal való megálla­podás szükséges, (bár nem elégséges) feltétele a magyar gazdaság talpra állásának. Felcsuti Péter szerint példá­ul az IMF-hitel csökkenti a vállalkozások finanszírozási költségeit is, ez pedig fontos a gazdasági szereplők reak- tiválása (és a növekedés be­indítása) szempontjából. Jelzésértéke is lenne A keret igénybevétele egy­ben egyfajta szimboli­kus jelzés is lenne a világ pénzpiacai számára, hogy Magyarország lemond a különutas „unortodox” gaz­daságpolitikai kísérletezés­ről, s hajlandó belesimulni az elvárásokba. Ez már ön­magában is növelhetné a bizalmat, s lehetővé tenné, hogy a hitelkeret tényleges igénybevétele (tehát a to­vábbi esetleges gazdaságpo­litikai alkukényszer nélkül) is a jelenleginél olcsóbban tudjon pénzt szerezni az ország finanszírozására Ma­gyarország. ÉKN-SZB Kislexikon Rugalmas hitelkeret (Flexible Credit Line, FCL) Az IMF által 2009-ben megalko­tott rugalmas hitelkeret, amelyet a 2 008-2 009-es válság idején például Lengyelország vett igénybe. Ezt a hitelke­retet azok az országok vehették, illetve vehetik igénybe, amelyek stabil gazdasá­gi fundamentumokkal rendelkeznek és fegyelmezett gazdaságpolitikát tudnak felmutatni (éppen ezért csak elméletileg jöhet szóba Magyarország esetén). Az FCL azzal a céllal jött létre, hogy a sziláid lábakon nyugvó feltörekvő gazdaságok rendkívüli körülmények között (pénzügyi piacokon keresztül bekövetkező fertőzés ellen) is képesek legyenek magukat finanszírozni. Lengyelország eddig egyetlen eurót sem hívott le az FCL-ből, de meghosszabbította a hitelkeret futamidejét biztonsági okokból. Elővigyázatossági készenléti hitelmegállapodás (Precautionary Stand-by Agreement, P-SBA) Abban tér el a normál készenléti hitel- konstrukciótól (SBA), amit Magyaror­szág 2008-ban megigényelt, hogy az ország nem kívánja lehívni a rendel­kezésre álló hitelkeretet, de fenntartja magának a jogot, hogy szükség esetén mégis megtegye. Ilyen hitelkerete van például Romániának, ami idén márciusban járna le, és a tervek szerint ismét meghosszabbítják. Feltételeiben azonban nem enyhébb, a költségve­tési gazdálkodás negyedévenkénti monitorozásával, a célok teljesítésének felülvizsgálatával jár. Ez tehát egy jóval szigorúbb hitelkeret az FCL-nél. Gyenge forint vagy erős forint? Budapest. Több elemző úgy látja, hogy a gyengébb forin­tot nem tartja a kormányzat egy olyan veszélynek, amelyet minden áron el kell kerülni. Az ország gazdasági össztermé­kének jelentős részét adó ex­portőröknek eleve kedvez, ha gyenge a forint, hisz a vevőik­től eurót vagy dollárt kapnak, így olcsóbb minden forintban keletkező költségtételük. A gyenge forinton legin­kább az importból kereskedő cégek, illetve a devizában eladósodott lakosság bukik. Utóbbiak számára ott van az árfolyamgát, amely a forint esetleges gyengülésének költ­ségeit megosztaná három sze­replő között: részben a bank, részben az állam és részben a hitelfelvevő állná, ám utóbbi is csak évek múlva. Drágább lenne viszont min­den importcikk, például a ba­nán, a ruha, vagy épp az autó is (még az itt gyártott autók­hoz is sok elemet külföldről hoznak be a cégek). ékn Az ország, amely megkapta, amit mi nem... KOLUMBIA. Az ország 2009- ben megkapta azt a rugalmas hitelkeretet, amit a magyar kormány 2011 novembere óta hiába kér a Valutaalaptól. Ko­lumbia gazdasága ellenállónak bizonyult az elmúlt években a globális sokkokkal szemben, továbbá a tehetséges politikai vezetés tevékenysége nyomán maradt elég mozgástér a cikli­kus hatások kivédésére, azaz a hatóságok hathatósan tudtak a globális gazdasági visszaesés ellen dolgozni. A 2009-es +1,7 százalékot jelentő mélypontról a GDP nö­vekedése 2011-ben 6 százalék­ra gyorsult. Idén a növekedés lassul, de ez még mindig azt jelenti, hogy 4,4 százalékos lehet a bővülés, amivel Euró­pában sok ország kibékülne. A gazdaságot különösen a nyersanyagok exportja hajtja. Az export negyedét az olaj, egy másik jelentős részét a szén teszi ki, de nem elhanya­golható a nemesfém, például az arany exportja sem. ékn GRAFIKA- ÉKN Amit a Nemzetközi Valutaalapról tudni kell O A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az ENSZ 1945-ben létrehozott washingtoni székhelyű szervezete, mely 187 tagországot számlál. A nemzetközi monetáris rendszer központi intézményét a nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfo­lyam stabilitás elősegítése, a gazda­sági növekedés fokozása és a magas szintű foglalkoztatás megteremtése céljából alapították, illetve nem kis részben azért, hogy átmeneti pénzügyi segítséget nyújtson fizetési mérleg problémákkal küzdő tagországainak. O Az IMF szervezeti felépítésének élén a Kormányzótanács áll, amelynek valamennyi tagország kormányzója a tagja (Magyarországon az MNB elnöke). Ők évente egyszer, az IMF-Világbank éves közgyűlésén ülnek össze, míg a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság (IMFC) ésa Fejlesztési Bizottság (DC) évente kétszer ülésezik. A Valutaalap napi munkáját a 25 tagú ügyvezető igazga­tóság irányítja, őket segíti a szakértői stáb, melynek élén a vezérigazgató és három helyettese áll. © Megalakulása óta a Valutaalap céljai nem változtak, működése viszont a világgazdasági helyzethez igazodva alakult. Tevékenységének három fő pillére a gazdaságpolitikai felügyelet - melynek keretében a gazdasági- és pénzügyi folyamatok vizsgálatára, illetve gazdaságpolitikai tanácsadásra kerül sor -, a szakértői segítségnyújtás, illetve a hitelnyújtás. A gazdaságpolitikai felügyelet során a Valutaalap többek között rendszeres párbeszédet folytat tagországaival az általában évente esedékes, az Alapok­mány IV-es cikkelye szerinti gazda­ságpolitikai konzultáció keretében, és ajánlásokat fogalmaz meg részükre. O A szakértői segítségnyújtás során a Valutaalap szakmai támoga­tást, tanácsokat ad tagországainak gazdaságpolitikájuk hatékonyságának javítása céljából. Ez a tevékenysége az oktatástól a továbbképzésen át a konkrét problémák megoldására tett ja­vaslatokig a legváltozatosabb formákat öltheti. Számos területre, így költségve­tési, monetáris és árfolyam-politikára, a bank- és pénzügyi szektor felügyeletére és szabályozására, statisztikai adatszol­gáltatásra, stb. terjedhet ki. A Valutaalap pénzügyi segítséget nyújt finanszírozási problémákkal küzdő országoknak, egyrészt átmeneti hitelt ad, illetve támogatja a fizetési gondok orvoslását szolgáló gazdasági programot. A hitelt valamelyik szabvány hitel-megállapodás keretében folyósít­ják. Ez rögzíti a fizetési mérleg gondok leküzdését célzó gazdaságpolitikát és intézkedéseket, amelyek megvalósítását az ország elvállalta. A hitel-megállapo­dás alapját képező gazdasági programot az egyes országok a Valutaalappal együtt készítik el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom