Kelet Magyarország, 2013. február (70. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-06 / 31. szám

2013. FEBRUÁR 6., SZERDA Kinek kell fizetni a földért? Perdöntő a tulajdoni lapon olvasható mező- gazdasági művelési ág. nyíregyháza. Tízezreket érint megyénkben is az az idén ha­tályba lépett törvényi rendel­kezés, mely szerint már az 1 hektártól kisebb mezőgazda- sági hasznosítású termőterü­letek használatát is köteles bejelenteni a földhasználó a területileg illetékes járási földhivatalnál. Földes kérdések A regisztráció célja - foglal­ta össze a lapunk által meg­kérdezett szakjogász hogy 2013 júliusától elkészülhes­sen végre az az országos ösz- szesítő, amelyből kiviláglik, ki mekkora földterületet birtokol, a birtokméret kor­látokat betartják-e a haszno­sítók, másrészt az is nyomon követhetővé válik, ki hogyan tesz eleget a földhasznosítási kötelezettségének. A termőföld használatára vonatkozó - díjfizetési von- zattal is járó - bejelentési kö­telezettséggel kapcsolatosan hisztérikus politikusi és sajtó­kommentárok egyaránt feliz­gatták a Kelet-Magyarország olvasóit is. Az általuk meg­fogalmazódott gyakorlatias kérdések egy részére lapunk szakjogászok segítségére tá­maszkodva megkísérel az alábbiakban válaszolni. Sok embert érdekel, mikor nem, illetve mikor kell fizetni? Akik tavaly már bejelentett Tízezreket érint megyénkben is az idén hatályba lépett rendelkezés földhasználók voltak, azok­nak kell március 30-áig ada­tokat közölni az erre szolgáló adatlapon. Magánszemély földhasználó esetében az ál­lampolgárságot és a személyi azonosítót (személyi szá­mot), gazdálkodó szervezet esetében pedig a statisztikai azonosítót kell megadni. Ez a bejelentés díjmentes. Abban az esetben viszont fizetni kell - 20 földrészletig 6000, afö­lött pedig 12 000 forint ha egyéb, a földhasználattal kap­csolatos változást is be kell jelenteni, mint például azt, hogy megváltozik a földhasz­nálattal érintett földrészletek száma, területe, vagy éppen megszűnik a földhasználat. A díjfizetés nem újdonság, már 2007 óta így van. Mint már az első oldalon is írtuk, terület­nagyságbeli korlátozás nélkül be kell jelenteni a külterületi termőföldön, valamint a bel­területi mező- és erdőgaz­dasági területeken fennálló földhasználatot. A „lakóház udvar”-ra, vagy „beépítetlen terület”-re nem vonatkozik a bejelentési kötelezettség. Az olvasóinkat érdeklő további kérdések megválaszolására lapunkban hamarosan vissza­térünk. Vélemények a törvényről A nyíregyházi Hímesben arról érdeklődtünk, mennyire köz­ismert az új rendelet.- Nincs változás, nem kell csinálni semmit - mondta egy FOTÓ: KM-ILLUSZTRÁCIÓ férfi a tqrvényi változásról. - 1971-óta nincs változás, az­óta miénk itt a porta, a kert, ezért nem teszek semmit. Amikor megkérdeztük erről Maros Gábort is, ő visszakér­dezett: - Földhasználat vagy termőföldhasználat? Mert ha termőföldről van szó, akkor a méret is adott és a hasznosítá­si mód is. Ha termőföldről szól a törvény, akkor nem a ház melletti kiskertre vonatkozik. Jogosnak érzem a bejelentést, amikor egymástól távol élő tulajdonosok között osztatlan módon van birtokban a ter­mőföld. Parlagfuirtáskor meg tudják mondani a GPS adatok­ból a helyrajzi számot, de ha nem tudják kié, akkor kit ve­gyenek rá az irtásra? km-gb.ps Kötelező a képzés a vagyonőröknek A vizsgával nem ren­delkezők jövő januártól már nem végezhetnek vagyonvédelmi tevé­kenységet. NYÍREGYHÁZA. Az Országgyű­lés úgy határozott, hogy a magánbiztonsági szektornak, és ezen belül a személy- és va­gyonőri szakmának presztízst kíván teremteni azáltal, hogy egy BM rendelet értelmében a vagyonőröket egy szakmai képzésen való részvételre kö­telezi. Sok a panasz? A minisztérium szerint a kö­telező képzés bevezetésére azért került sor, mert nagy­számú panasz érkezik hozzá­juk a vagyonőrök munkáját illetően, mely rossz fényt vet az egész biztonsági szakmára is. A döntés indoklása szerint a kötelező képzés teljesíté­sével a vagyonőrök jobban tudnak majd alkalmazkodni A vizsga nélkül már nem végezhe­tik ezt a munkát FOTÓ: THINKSTOCK a megváltozott jogszabályi környezethez, illetve ma­gasabb minőségben tudják ellátni feladataikat. A kép­zés költsége, illetve a vizsga díja összesen ll 595 forint. A képzésen való részvétel min­den, a személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkező va­gyonvédelemben tevékeny­kedő részére kötelező, a vizs­gával nem rendelkezők 2014. január l-jét követően nem végezhetnek vagyonvédelmi tevékenységet a tanúsítvány megszerzéséig. A Szabolcs megyei Személy-, Vagyon­védelmi és Magánnyomozói Kamara alelnöke, Támba Miklós lapunk érdeklődésére elmondta: szerinte a kötele­ző képzés egy újabb teher a vagyonvédelmisek vállán.- Ez a rendelet körülbelül 5500 vagyonőrt érint a me­gyében. A kamaránk segít­séget nyújt azoknak, akik március 15-éig rendezik a tagdíjukat, illetve az új be­lépőknek is, amennyiben a fenti határidő előtt fizetik be az éves díjat. Nekik beszámít­juk a tanfolyam költségébe a befizetett összeget. A képzés maga elektronikus úton törté­nik, mi csak a vizsgákat szer­vezzük meg. A vagyonőrök költségeinek csökkentése érdekében a megye nagyobb városaiban kihelyezett vizs­gákat tartunk. Az új helyzet­ről a kamara igyekszik min­den érintettet tájékoztatni. István tizenkilenc éves kora óta van a szakmában, mint mondja, a képzéssel nem is lenne baj, hisz nem árt tisztá­ban lenni a jogszabályokkal. - Én kamarai tag vagyok, ezért inkább azok vannak nehéz helyzetben, akik nem tagok - közölte a Nyíregyháza belvá­rosában dolgozó vagyonőr. Nehéz helyzetben József öt éve dolgozik az egyik kereskedelmi bank nyíregy­házi fiókjában, szerinte a kép­zés önmagában mit sem ér, a lényeg, hogy az embernek milyen a modora és a habitu­sa. - Én nem vagyok kamarai tag, kellemetlenül érint a kép­zés finanszírozása. km-tg Egy újabb terhet raktak ezzel a va­gyonvédők ; vállára. TÁMBA MIKLÓS Megkérdezi ük Mit szól a bejelentési kötelezettséghez? 3SÚ BACSÓ ATTILA: Nem érzem igazságosnak a regisztrációt. SZENTPÁLI GYÖRGY: Egyszer már fizettem a földemért. BALLAI MÁRTI: Nem örülnének a szüleim az illetékfizetésnek. BUKOVENSZKI LAJOSNI Nem látom ér­telmét a bejelentésnek. HERMAN ZSOLT: Kiván­csi vagyok, mi indokolja ezt. KAZAI BÉLA: Nem jó az az egész elv, hogy Illetéket kell fizetni. Bacsó Attila (Vasmegyer) nem tartja igazságosnak a minden földhasználóra kiterjedő re­gisztrációt. - Ha még a regiszt­rációt megfűszereznék egy ille­tékfizetési kötelezettséggel, az már tényleg hab lenne a tortán. Mi kertes házban élünk, így érinthet bennünket a dolog. Szentpáli György (Kemecse) azt mondja, ha valaki egyszer már megvásárolta a földet, akkor ne kelljen még egyszer fizetnie vagy regisztráltatnia magát.- Ettől függetlenül engem nem érint a dolog, nincs háztájim, sem kiskertem. Ballai Márti Új fehértón lakik, még nem hal­lott a kötelező bejelentésről.- Nekünk van kiskertünk, és nem gondolom, hogy a szüle­im repesnének az örömtől, ha a regisztráción túl még fizetni is kellene. Bukovenszki Lajosné sem örül a hírnek, bár elmon­dása szerint ő még nem is hal­lott az új kötelezettségről. - Mi egyszer már bejelentettük a földünket, nem értem, miért kell ezt még egyszer jelezni a földhivatal felé. És még ha fizetni is kell érte... Hekman Zsolt (Tiszanagyfalu) is érintett lehet, van kiskertje. - Őszin­tén kíváncsi vagyok, hogy mi indokolja ezt a regisztrációt. Kazai Béla (Tiszatelek) szerint éppen az lenne a cél, hogy arra ösztönözzék az embert, termelje meg magának az élel­miszert, nem pedig új illetéket kivetni. km-tg Nézőpont Nyéki Zsolt A magunk ereje Alapvető emberi tulajdonság, hogy nem szeretjük, ha he­lyettünk döntenek. Legfeljebb beletörődünk, elfogadjuk a pillanat diktálta helyzetet. Rosszabb esetben kihal az önál­lóság természetes és egészséges vágya, de ép ember ép ész­szel nemcsak ép gépből nem ugrik ki (ahogy szól a pilóták szállóigéje az ejtőernyősökkel vívott szócsatában), hanem a döntés jogát sem adja ki a kezéből, ha nem kényszeríti erre valami. Ha jól meggondoljuk és visszavezetjük, ilyen belső forrásból, az önrendelkezés vágyából fakadhatott az is, amikor majd’ húsz évvel ezelőtt, a rendszerváltás után a fejlődés lehetőségeinek kutatásában, kivitelezésé-ben szót kaptak a megyék. Amikor most az állam- és közigazgatás reformjáról, annak következményei között a területfejlesztés megyei szintre tereléséről beszélünk, kevesen tudják, hogy ez a történet 1994-ben és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből indult el. Ekkor és itt vette kezdetét a PHARE Kísérleti Program Alap néven mérföldkövet jelentő kezdeménye­zés, amely azt tesztelte: Valóban képesek-e megyei szinten az ott élő emberek eldön­teni azt, hogy mire lenne szükségük a boldoguláshoz? Miben rejlik az erejük, hol s miben kellene összefogniuk, hová szeretnék koncentrálni erőiket? Magyarán: Tudnak-e szakítani azzal a gyakorlattal, amelyet az egypártrendszerű államhatalom alakított ki, s amelyben minden okos, bölcs döntést csak és kizáró­lag a fővárosból hozhattak meg a vidékre legfeljebb „leránduló” öltönyös úriemberek? A választ megadták az 1996-ig tartó kísérlet levezénylői, vagyis a programot végrehajtók és a pályázati lehetőséggel élő vállalkozók, intézmények, szervezetek azzal, hogy ok és célszerűen hasznosították a pénzügyi forrást. Épült akkor sajtüzem és hűtőtároló, megjelentek a Tiszá varázslatos árterére építő falusi turizmus első jelei, ugyancsak a mesés szőke folyónk szerelmeseit csábították vízitúrák szervezői, modern erőgéphez jutott a föld mű­velője, és sorolhatnánk, mennyi jó ötlet vált valóra itt élő emberek döntése nyomán. Az eredmény meggyőzőnek bizonyult, hiszen az egész országban ezt az intézményrendszert és mechanizmust vezették be, s megszületett a területfejlesztésről szóló tör­vény a jogszabályi háttér biztosítására. Ám téved, aki azt hiszi: innentől kezdve önjáróvá vált minden. Az önrendel­kezés olyan felelősség, amely folyamatos gondolkodást, értékelést, megújulást és cselekvést követel meg - s nem csak a közigazgatás szereplőitől, hanem minden egyes em­bertől, aki itt, ebben a megyében él, és itt is szeretne élni. nyeki@inform.hu Azt tesztelték ak­koriban: képesek-e megyei szinten el­dönteni az emberek, mire lenne legin­kább szükségük. Kelet kvíz 1989. január 1. óta önálló település - addig egy közeli városhoz tartozott, a) Újdombrád b) Vasmegyer c) Mátyus d) Márokpapi A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Újra versenyre kelnek a frizurák és a sminkek NYÍREGYHÁZA. Idén is megren­dezi a Szabolcs megyei Keres­kedelmi és Iparkamara a Wes­selényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégiummal együttműködve a Szabolcs Kupát, ahol a versenyzők összemérhetik tudásukat a fodrászat, a kozmetika és a sminkkészítés területén. A február 10-ei verseny hely­színe a Wesselényi Dugonics utcai épülete lesz, a kezdési időpont pedig 9 óra. km Az idei megmérettetésre 164 versenyző jelentkezett fotó: km-archív

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom