Kelet Magyarország, 2013. február (70. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-05 / 30. szám

2013. FEBRUÁR 5.. KEDD KEUT Traktorokkal sztrájkoltak a görög gazdák athéni. Görög gazdák eltor­laszolták traktoraikkal az or­szág legfontosabb, észak-déli autópályájának egy szakaszát hétfőn, tiltakozva egyebek mellett a magas üzemanyag- árak ellen. A gazdák az egy­órás akció után elvonultak, de szóvivőjük szerint további megmozdulásokra, akár az egész autópálya blokádjára kell számítani, ha a kormány nem javít a helyzetükön. MTI Nőnek a felsőoktatás rendelke­zésére álló források: 2013-ban 47 milliárd forintos plusztámo- gatástjelentaPPP-beruházások kiváltására, az EU-s pályázatok önrészének teljesítésére és a szállítói tartozások kiegyen­lítésére szolgáló állami köte­lezettségvállalás - közölte az oktatási államtitkárság hétfőn. A magasabb állami ösztöndíjas hallgatói létszámhoz is hozzá­rendelik a forrásokat. mti Mozdonyvezető képzést indított a MÁV nőknek is BUDAPEST. Mozdonyvezető képzést indított 21 hallgató­nak a MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központja, az or­szágban most először nőket is kiképeznek mozdonyveze­tőnek. A hétfői tanévnyitón Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök­vezérigazgatója hangsúlyoz­ta: a vasút számára fontos, hogy hosszú távon rendel­kezésre álljon a szakképzett munkaerő. MTI Az első női hallgatók a mozdonyvezetők képzésén fotó: mt.i soós lajos Az MSZOSZ és az Au­tonómok legalább 5,2 százalékos béremelést javasolnak. BUDAPEST. Legalább a várt inf­láció mértékével megegyező, vagyis 5,2 százalékos béreme­lést javasol erre az évre a Ma­gyar Szakszervezetek Orszá­gos Szövetsége (MSZOSZ) és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) - mondta a két szakszervezeti szövetség elnöke hétfőn Budapesten. Pataky Péter, az MSZOSZ el­nöke kiemelte: a tavalyi bér- tárgyalásokon nem született országos bérajánlás, ez pedig több mint 20 éve nem fordult elő, és sok munkahelyen hát­rányosan érinti a helyi bértár­gyalásokat. A szakszerveze­tek is tudják, hogy nincsenek könnyű helyzetben a vállalko­zások, a gazdaság nem indult még be, de úgy vélik, a mun­káltatóknak van mozgásterük az emelésre. Nem automatikus az emelés Székely Tamás, az Autonó­mok elnöke elmondta: a két konföderáció érintett a ver­senyszférában leginkább, és a legkisebb bérek növekedése nem hozza magával automa­tikusan a többi bér emelését. Hozzáfűzte: nemcsak a bé­rek, hanem a béren kívüli jut­g> http://www.szon.hu Beszámolók. További írásaink a hazai közélet SSWSf történéseiről. Béremelés - tisztes megélhetést Sok ágazatban nehézséget jelent a bérek emelése, és problémát okoz a bérfeszültség is. A fotó illusztráció! fotó: mti, varga györgy tatások is változtak, ez pedig további nettó keresetcsökke­néshez vezethet. Az elnök kifejtette, hogy a kiszámíthatatlan gazdasági környezetben a munkáltatók „a válságra hivatkozva” meg­próbálják azokat a működé­si költségeiket csökkenteni, amely a gazdasági intézke­dések következtében rájuk hárul. Székely Tamás szerint a 10 százalékos rezsicsökken­tésből adódó, vállalkozásokra átterhelt energiaköltségek­nek a bértárgyalásokon is lesz hatásuk, és a rezsicsökkentés leépítéseket hozhat. Áz ASZSZ szerint szükség van az országos bérajánlás­ra, és bár kérték a különböző egyeztető fórumokon, hogy legyen 2013-ra is, ezt nem vet­ték figyelembe. Sáling József, az MSZOSZ bérpolitikai ügyvivője az ed­digi bértárgyalások tapaszta­latai alapján kiemelte: a cé­gek úgy gondolkoznak, hogy a minifnálbéreseknek és a kisbérűeknek jogos az az igé­nyük, hogy legalább infláció mértékű emelést kapjanak, a többi dolgozóra ugyanakkor ez nem vonatkozik. A keres­kedelemben például vannak olyan cégek, ahol bár senki nem kap szakmunkás mini­málbért, de 120 ezer forint alatt keresnek a dolgozók. Pataky Péter kifejtette: 2010 és 2013 között bár a mi­nimálbér és a garantált bérmi­nimum bruttója dinamikusan emelkedett, a bérek nettó ér­téke - elsősorban az adórend­szer folyamatos változása mi­att - alig nőtt. Míg 2010-ben a bruttó 73 500 forintos mini­málbér nettója 60 236 forint volt, a 2013-as, bruttó 98 000 forintos minimálbér nettója 64190 forint. A szakszervezetek a bér­ajánlással azt szeretnék el­érni, hogy a munkavállalók kereseti viszonyai ne romol­janak 2013-ban is, mivel pél­dául egy 5,6 százalékos nettó átlagkereset-növekedés is csak 0,4 százalékos reálbér­emelkedést jelent - mondta. Pataky Péter szerint a mun­kahelyek megtartásába be­letartozik az is, hogy tisztes megélhetést biztosító bérek legyenek. Úgy vélekedett, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv kapcsán igénybe vehető kedvezményeknek, il­letve az idén is rendelkezésre álló bérkompenzációnak kö­szönhetően a cégeknek van mozgásterük az emelésben. Elkerülni a csökkenést Az MSZOSZ elnöke egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az új Munka törvényköny­vében benne van az a lehető­ség, hogy ugyanannyi mun­káért kevesebbet fizessen a munkáltató például a pótlé­kok megváltoztatásával vagy a munkarend másképp való megszervezésével. Pataky Péter szerint el kell kerülni, hogy bár van béremelés, de a másik oldalon a munkajogi szabályok megváltoztatása miatt összességében mégis csökken a munkavállalók ál­tal hazavitt összeg. A helyi bértárgyalási esé­lyekről az elnök azt mondta: a magánszférában jobbak az esélyeik a megállapodás­ra, mint ott, ahol az állam a munkáltató, mivel a közszfé­rában be vannak fagyasztva a bérek. mti Mától él a bérvonal A két érdekképviselet keddtől üzemelteti úgynevezett bérvonalát: a 06-40/982-012-es telefonszámon minden olyan munkavállaló tanácsot, segítséget kérhet, aki nem érzékel mintegy 5 százalékos béremelkedést az idén. Forráselvonások: 27 intézménytől 84 milliárd Devizaárfolyam (2013.02.04.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 292,27-0,09 USA dollár 215,19 + 1,34 Svájci frank 236,34-0,06 Angol font 338,41 +0,10 Román lej 66,98 +0,24 Ukrán hrivnya 26,48 +0,16 H orvát kuna 38,50-0,01 Lengyel zloty 70,42 +0,86 gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Lapszemle A Die Weltcímű német konzervatív lap hétfőn a csehországi elnökválasz­tás apropóján esszét közölt a csehor­szági és a magyarországi mentalitásról. Thomas Schmid, a lap szerkesztőbi­zottságának tagja az Idegen Európa című írásában kifejtette: Európa nyugati felében nem törekednek eléggé a kelet-közép-európai térség részben traumák által formálódott gondolkodásmódjának megértésére. Hozzátette: Magyarországon „ha tet­szik, ha nem, továbbra is biztosan ül a nyeregben egy kormány, amely nem csak a retorika szintjén rajzolja újra a nemzeti történelem körvonalait”, e törekvés sikere pedig annak is tulajdo­nítható, hogy Magyarország szerinte nem jutott túl a trianoni szerződés megrázkódtatásán. Schmid szerint Budapesten és vidéken is „fojtottan izzik az örökös sértett­ség”, amely járhatóvá teszi a „nemzeti begubózódás” útját. A dicsőséges múlt felé fordulás és a „bőszen védekező" jellegű, kereszténységre támaszkodás nem tudja leplezni, hogy ezt a mentalitást valójában „a kudarcérzet és a bizonytalanság" alakítja, és a látszólag erős önérzet még mindig gyenge és sértett. Ez az egyik oka annak, hogy Magyarország olyan helyzetbe manőverezte magát az Európai Unióban, mintha önként vállalná a pária szerepet, és ebben a szerepben „nem is érzi rosszul magát”, mert „kiválasztottságként” tudja értelmezni - írta a Die Welt szerzője. BUDAPEST. Jelentősen csök­kent a felsőoktatási intézmé­nyek költségvetési támogatá­sa az elmúlt öt évben - derül ki a Magyar Rektori Konferen­cia hétfőn közzétett összegzé­séből. A vizsgált 27 intézmény összes támogatáscsökkenése közel 84 milliárd forint. A rektori testület az érintett egyetemek és főiskolák támo­gatásának alakulását vette górcső alá, évenkénti bon­tásban. Eszerint a Budapesti Corvinus Egyetem támogatá­sa több mint 4 milliárddal, a Budapesti Gazdasági Főisko­láé több mint 2 milliárddal, a Budapesti Műszaki és Gaz­daságtudományi Egyetemé több mint 5,2 milliárddal, a Debreceni Egyetemé több mint 9,2 milliárddal kevesebb 2013. január l-jén, mint 2008 végén. A Dunaújvárosi Főiskola 1,45 milliárddal, az Eszterházy Károly Főiskola 1,76 milliárd­dal, az Eötvös József Főiskola 836 millióval, az ELTE 9,19 milliárddal, a Kaposvári Egye­tem 2,18 milliárddal kevesebb forrásból gazdálkodhat. A Kecskeméti Főiskolának 1,33 müliárddal, a Károly Ró­bert Főiskolának 2,14 milli­árddal, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Egyetemnek 514 millióval, a Miskolci Egyetem­nek 4 milliárddal, a Magyar Képzőművészeti Egyetem­nek 423 millióval, a Moholy- Nagy Művészeti Egyetemnek 393 millióval jutott kevesebb állami támogatás. A Magyar Táncművészeti Főiskola 328 millió, a Nyíregy­házi Főiskola 3,4 milliárdos, a Nyugat-Magyarországi Egye­tem 6,5 milliárdos, az Óbudai Egyetem 944 milliós, a Pan­non Egyetem 3,16 milliárdos, a Pécsi Tudományegyetem 9,4 milliárdos mínuszt köny­velhet el. A Semmelweis Egyetem állami támogatása 2,5 mil­liárddal, a Széchenyi István Egyetemé 1,45 milliárddal, a Szegedi Tudományegyetemé 6,8 milliárddal, a Színház- és Filmművészeti Egyetemé 414 millióval, a Szent István Egye­temé 3 milliárddal, a Szolnoki Főiskoláé 1,56 milliárddal csökkent. mti ^Fekete sereg A Kúria elutasította a fekete sereg néven elhíresült bűnszer­vezet ügyében a felülvizsgálati indítványokat, és hatályában fenntartotta a korábbi jogerős ítéletet a hétfőn kihirdetett ha­tározatával. A 30 vádlott közül ebben az eljárásban nyolcnak a kérelméről döntött a legfelsőbb bírói fórum. Nincs felülvizsgá­lati tárgyalás a tavaly elfogott Magyar Róbert, a bűnszervezet vezetője ellen, aki tényleges életfogytiglani szabadságvesz­tését tölti. FOTÓ: MTI, BELICZAY L. Jegyzet Ladányi Tóth Lajos Tamagocsi a löszfalban Amennyire elborzasztó, annyira bájos volt Pazaurek Dezső megvalósult álma Dunaszekcsőn. A víg kedélyű kempinges fejéből pattant ki a kilencvenes években az ország első tamagocsi teme­tőjének ötlete. A löszfalban mindent egy lapra tett fel (lösz, ami lösz), turistacsa­logató különlegességnek szánta meglehetősen egyedi felvetését. Hol együttérző, hol megvető pillantásokkal illették, mígnem négy éve - a tamagocsik után ő is - átadta a lelkét a teremtőnek. Elszörnyedne Pazaurek Dezső, ha látná, mi történik Guiyuban. A Kína Guangdong tartományában található település arról lett híresen hírhedt, hogy a becslések szerint minimum 1,5 millió tonna e-hulladék végezte már itt. Naponta több mint 1000 kamion érkezik ide, 52 négy­zetkilométeren 60 ezer vál­lalkozó foglalkozik a feldol­gozással. Egészen elképesztő látvány a szeméthegy. A világ elektronikai termékeinek leg­nagyobb része nem pusztán kínai eredetű, hanem élet­tartamuk lejárta után azok hulladéka is 70 százalékban hozzájuk vándorol vissza: a 4Q millió tonnás elektronikai hulladékból 28 millió landol újfent a feladónál. Ettől csak az borzasztóbb, hogy Guiyuban a gyermekek 88 százaléka súlyos ólommér­gezésben szenved, az ólom- és rézszennyezettség 371-szer, illetve 115-ször nagyobb a megengedettnél. Elvileg megengedhetetlen, hogy ilyen létezhet, gyakorlatilag viszont katasztrofális bizonyítéka annak: az ember legnagyobb ellensége önmaga, a techni­kai forradalomnak nem csak győztesei, hanem milliónyi áldozata is van. S már a tamagocsik sem támadnak fel. lada@inform.hu Megbomolnaaz uniós egyensúly BUDAPEST. MegboMolna a ha­talmi egyensúly az EU-ban, megerősödne a francia-né­met tengely, és minden tagál­lam relatív súlya emelkedne, ha az Egyesült Királyság egy esetleges népszavazáson úgy döntene, hogy elhagyja az uniót - mondta Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tu­dományos főmunkatársa. Az MTI azt követően kér­dezte a szakértőt, hogy a múlt hét végén Mark Rutte hol­land kormányfő bejelentet­te, lehetővé kellene tenni az EU-tagállamoknak, hogy ki­lépjenek az EU egyes együtt­működési formáiból, illetve intézményeiből, beleértve a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezetet és az eurózónát is. A holland miniszterelnök állásfoglalása csak néhány nappal követte David Cameronét ugyaneb­ben a témában. A brit minisz­terelnök két hete azt mondta: elképzelhető, hogy Nagy-Bri- tannia 2015 után, a következő parlamenti időszak első felé­ben népszavazáson dönt EU- tagságának jövőjéről. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom