Kelet Magyarország, 2013. február (70. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-28 / 50. szám

2013. FEBRUÁR 28., CSÜTÖRTÖK RÉCÉT ÄESEtHtfiY Nézőpont Ladányi Tóth Lajos Lenin vagy nem Lenin? „Utcára nyílik a kocsmaaj­tó...” - igen ám, de milyen nevű utcára? „Miénk itt a tér!” - mégis hogy hívják a te­ret? „Veszélyes út, amin jársz, veszélyes út, amin járok...” - lehetne még citálni a 67-es út mellett számos slágert, hisz vannak olyan örökzöld dalla­mok, melyeket nem lengi át a politika szele. Más kérdés, ha egy előadó nyíltan hirdeti hovatartozását, elfogultsá­gát, akkor a szerzeménye is átlényegül. Önkéntelenül is felvetődik az utca emberében, hogy per pillanat ez itt a legfon­tosabb kérdés? Miközben az országos akarat még nem egyértelműsödött, huszon­hat budapesti közterület kap új nevet, Szécsényben pedig nyolc olyan közterületi elnevezést változtattak meg a minap, amely közvetlen összefüggésbe hozható a XX. századi önkényuralmi politi­kai rendszerrel. A Sallai Imre, a Ságvári Endre, a Mező Imre, a Kállai Éva, a Hámán Kató, a Fürst Sándor, a Csépe Sándor utat, valamint a Felszabadu­lás teret nevezték át. Történelmi lépés - jelen állás szerint előre. Mindig az adott rendszer, a döntéshelyzetben lévő közeg befolyásolja, hogy mi a helyes irány. Bármeny­nyire is meglepő, Nyíregy­házán a bevált, elfogadott Kossuth térnek is volt már három elődje: Városháza tér, Fő tér, Piac tér. Egyes közterületek új elnevezéséről a Magyar Tudományos Aka­démia ajánlása alapján hatá­roznak. Szécsényben most az antifasiszta dokumentum- gyűjteményt készítő, József Attila-díjas költő, Vihar Béla került a napos oldalra, utcát neveztek el róla. Hogy mi a méltó és a méltatlan, hogy milyen gondolatvilágnak adnak teret egy korban, az nem pusztán a jelenben dől el, leginkább a jövő minősíti. lada@inform.hu Kelet kvíz Az 1900-as elején a településhez tar­tozott Hajnalos, Lajostanya, valamint Rázom puszta is. a) Tiszalök c) Rakamaz b) Gávavencsellő d) Nyírtelek A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Uj névre várnak utcák és terek Az önkormányzat változtatásra készül, azott élőket nem igazán zavarja utcájuk elnevezése. nyíregyháza. Nyolc olyan köz­területi elnevezést változtat­tak meg Szécsényben, amely közvetlen összefüggésbe hoz­ható a XX. századi önkény­uralmi politikai rendszerrel. Kíváncsiak voltunk arra, mi a helyzet Nyíregyházán. Rajk László, Zalka Máté, Ságvári Endre és Károlyi Mi­hály - ezeket az utcákat „ke­resztelné át” a Jobbik Nyír­egyházán, feledtetve a tár­sadalommal a kommunista vezetők nevét és a pártállami idők emlékét. ' Vass Zoltán önkormányzati képviselő la­punknak elmondta: a város- vezetés további 6 utcanevet is megváltoztatna, március elsejéig várják a Magyar Tu­dományos Akadémia állásfog­lalását. - Időszerű, sőt meg­késett intézkedésről van szó, az új utcanevek reményeink szerint jól illeszkednek majd a környékbeli utcák neveihez. A szükséges okmánycserék költ­ségét az önkormányzat állja, a Jobbik lakossági fórumon és Tíz közterület elnevezéséről várunk állás- foglalást az MTA-tól. DR. SZEMÁN SÁNDOR ^käMI szórólapok segítségével sze­retné tájékoztatni a lakosságot- beleértve a történelemben kevésbé jártas mai fiatalokat is - arról, ki volt Rajk László, Zalka Máté, Ságvári Endre és Károlyi Mihály, világossá téve, miért kell fiókba dobni a nevü­ket hirdető utcanévtáblákat - tette hozzá Vass Zoltán. A válasz alapján döntenek- Decemberben levélben tá­jékoztattuk a Magyar Tudo­mányos Akadémiát. A felül­vizsgálat után tíz közterület elnevezéséről várjuk az MTA állásfoglalását. Olyanokról van szó, amelyek köthetők az önkényuralmi politikai rend­szerhez. Ilyen például a Vörös Csillag tanya elnevezés. A vá­ros közgyűlése az akadémia válasza alapján dönt majd - re­agált dr. Szemán Sándor, Nyír­egyháza címzetes főjegyzője. Felbermann Endre korábbi alpolgármestert, a várostör­ténet jó ismerőjét arról kér­deztük, a politikai változások miatt melyik közterület neve változott a leggyakrabban. Megtudtuk: a Kossuth tér és Hősök tere a befutó.- A Kossuth tér korábban volt Városháza tér, Fő tér és Piac tér is, míg a Hősök terét hívták Vármegyeház térnek, Bessenyei térnek, és Beloian­nisz térnek is. Előfordulhat, hogy aki hosszabb időt egyik, vagy másik helyen élt, átesett már lakcímváltáson, legutóbb ugyanis 1990-ben volt ilyenre példa - mondta Felbermann Endre. A Hősök terét hívták Vármegyeház térnek, Bessenyei térnek, és Beloiannisz térnek is illusztráció: pusztai Sándor Szabó Zoltán a Hősök tere egyik társasházában lakik. A régi ház sokat megélt lakója nem hiszi, hogy e két emlí­tett tér nevét bántanák. - Azt nem tartom jónak, amikor a politikai akarat megváltoz­tatja az utcák nevét. De azt természetesen meg kell vizs­gálni, hogy valaki méltó, vagy méltatlan-e arra, hogy terek, utcák őrizzék emlékét - tette hozzá. Jelentős adminisztrációval jár Ácsné Andrejkovics Edit fér­jével közösen a nyíregyházi Ságvári Endre utcában vezet vállalkozást. A hölgy elmond­ta: tizenöt éve van ott a vál­lalkozásuk, a helyi partnerek tudják hová kell jönni, de ha megváltoztatják az utca ne­vét, az ország más városában ■ jr Kutyasors: ebek harmincadjan Amióta kötelező a chipbeültetés, megnőtt a kóbor kutyák száma. nyíregyháza. - Bízunk ben­ne, hogy a chippel ellátott kutyák aránya nyárra eléri a 70-80 százalékot, ami­ben fontos szerepe lehet az ebösszeírásnak, amelyet április-májusra tervezünk - mondta megnyitójában dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere, aki kijelentet­te: a megyeszékhelyen nem vezetik be az ebadót. Dr. Hegedűs Béla állator­vos a mindennapokban azt tapasztalja, hogy az emberek rosszul tájékozottak nemcsak a chipbeültetéssel, hanem a veszettség elleni védőoltással kapcsolatban is. Mint mondta, a transzponder lényege, hogy a kutya és a gazdája adatai is bekerüljenek az országos re­giszterbe, így akár 5-10 perc alatt hazajuttatható az eb. Sze­rencsésebb lett volna, ha az A megyében alig haladja meg a harminc százalékot a transzponder beül­tetésen átesett kutyák aránya illusztráció: sipeki Péter ebszámlálás már az oltási idő­szakra elkészült volna, mert így lehetne valós képet adni a helyzetről - vélte a szakember. Horváth Andrea, Nyírmada jegyzője szerint az önkor­mányzatoknak komoly gondot jelentenek a sokszor falkában kóborló kutyák, amelyek szá­ma a törvény életbe lépése óta megnőtt. Ezt erősítette meg Dankó Dóra, a nyíregyhá­zi állatotthon vezetője, mint mondta: december óta 60-nal nőtt (zömében kölyökkutyák) a befogott ebek száma. S szak­emberek abban egyet értettek, hosszú távon az ivartalanítás jelenthet megoldást, de eb­ben széles körű összefogásra, egyeztetésre és együttműkö­désre van szükség. KM-BM Megkérdeztük Ön mit szól ahhoz, hogy megváltoztatják egyes közterületek elnevezését? HEGYI ENIKŐ: Ez álprobléma, sok vizet nem zavar. IMRUiÓZSEFNÉ: Meg­szokták az emberek a neveket. IÁRMY LÁSZLÓ ZOLTÁN: Az Időseket bántja a változás. KUPÁS JÁNOSNÉ: Csak kutyulják-kavarják ma|d a neveket. PAPP TIBOR: A kézbe­sítő Is megzavarodik ettől. VITÁLI LÁSZLÓMÉ: Felesleges pénzkido­básnak tartom. Hegyi Enikő amondó: „Teljesen felesleges átnevezni az utcane­veket. Ez álprobléma, sok vizet nem zavar. így is nehezen tá­jékozódok”. Imru Józsefné sze­rint semmi szükség rá. „Meg­szokták az emberek, beléjük ivódott az elnevezés. Én 1972 óta élek Nyíregyházán. Hiába nevezték át a Vöröshadsereg utcát, én azóta is így hívom. Persze, embere válogatja... Én nem tartom fontosnak az utcanévváltozást”. Jármy Lász­ló Zoltán sem tulajdonít neki nagy jelentőséget: „Szerintem az időseket bántja, hogy mó­dosul az elnevezés, már csak a nosztalgia miatt is zavarja őket a csere”. Kupás Jánosné ekkép­pen fogalmazott: „Felesleges időtöltés ezt bolygatni. Kár a megszokott neveken változ­tatni, csak kutyulják-kavarják majd az emberek a jövőben”. Papp Tibor arra emlékeztetett, hogy bár a Makarenkóból Deák Ferenc utca lett, ő azt sem fe­lejtette el: „Nem olyan fontos kérdés ez. A kézbesítő is bele­zavarodik. Lassan még a Bocs­kai utca neve is más lesz”. Vitáli Lászlóné még sarkosabban fo­galmazott: „Az igaz, hogy enni nem kér ez a változás, de ak­kor minek? Ha valamikor nem bántott senkit, mást sem bánt. Ettől sokkal jelentősebb prob­léma, hogy mennyien koldul­nak. Felesleges pénzkidobás az utcanevek változtatása, másra kellene fordítani a pénzt”, km lévő partnereket értesíteniük kell, emellett cégbélyegzőt, hatósági bejelentéseket kell intézni, ami a költségen túl jelentős adminisztrációt is je­lent. - Ebben a rövid kis utcá­ban három céget is érinthet a változás - mondta. így is, úgy is mi fizetjük... Nemcsak Nyíregyházán ta­lálunk régi időket idéző ne­veket. A nyírteleki Rubóczki Miklósnét egy cseppet sem zavarja, hogy az utcája, ahol gyermekkorától lakik, Vöröshadsereg névre hallgat. - Maholnap betöltőm a het­venet. Jól tudom, hogy az ut­cánk neve a pártállami időket idézi, de ez engem soha nem zavart. Ez is hozzátartozik a magyar történelemhez, a múltunkhoz, nem értem, mi értelme vagyonokat költeni átnevezésekre. Ha szavaz­hatnék róla, még akkor sem támogatnám az újítást, hogy tudom: az adminisztráció minden felmerülő költségét átvállalja az állam vagy az ön- kormányzat, hiszen a pénzt a szűkös „közösből” kell elő­teremteni. De valóban ez a legfontosabb probléma, amit orvosolni kell? Inkább mun­kahelyteremtésre, a fiatalok megsegítésére kellene költeni az adóforintokat - mondta el a nyugdíjas asszony. KM Nem tudom, mi értelme van erre pénzt köl­teni! RUBÓCZKI MIKLÓSNÉ Szivattyútelepek, zsilipek újultak meg a megyében nyíregyháza. A rekonstruk- ciós és fejlesztési munkák között kiemelt jelentőséggel bír a tiszaberceli szivattyúte­lep vízgépészeti fejlesztése, amely során a szivattyúkat és a szerelvényeket korsze­rűre cserélték. Tiszabercelnél legutóbb 1968-ban korszerű­sítették a szivattyútelepet, mely jól vizsgázott, hiszen nemrég volt olyan másfél év, amikor szünet nélkül üze­melt. A halásztanyai szivaty- tyútelep egyik gépegységé­nek teljes felújítására is sor került. A szivattyútelepek és a vízkormányzó műtárgyak fejlesztése a hosszú távú üzembiztonság megteremté­sét szolgálják. Megvalósult a nagyhalász- pátrohai osztózsilip, a szöve­tem és a rétközberencsi zsilip teljes felújítása. Az említett három zsilipnél, valamint a kétérközi zsilipnél vízrajzi távjelzőállomások létesültek. A projekt részét képezte a Fel­ső-szabolcsi öblözet szivaty- tyútelepein és vízkormányzó A tiszaberceli szivattyútelepet is fejlesztették zsilipéin észlelt vízrajzi és üzemadatoknak (vízállások, átemeltvízhozamok.vízmeny- nyiségek, a szivattyúk jellem­ző üzemadatai) az igazgatóság ár-, belvízvédelmi monitoring rendszerébe történő illeszté­se. A belfői szivattyútelepen egy 40 méter magas átjátszó antennatorony épült, amely az adatátviteli hálózat megha­tározó részét képezi, km-gyl Gyakorlat teszi a mestert A TISZK korszerű tantermében az elektronikai technikus szakos tanulók a demonstrációs táblánál az erősáramú technikával is megismerkedhetnek. fotó: sipeki Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom