Kelet Magyarország, 2013. február (70. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-20 / 43. szám
2013. FEBRUÁR 20-SZERDA O Ilii 4 ■9P afl tájakon KELET ■ Farsangi mulatság A pátrohai Móricz Zsigmond Általános Iskolában is megtartották a napokban a farsangi maszkabált. fotó: botrágyi tamás Együtt űzték el a telet a megye nyugdíjas klubjai gyűrtelek. A farsang, amelyet a hagyománynak megfelelően általában minden évben vidám lakomák, bálok, mulatságok jellemeznek, olyan tradicionális ünnepkör, ami még a szatmári nyugdíjasoknál is népünnepélynek számít, s megünneplések immár kötelező. A farsang csúcspontja mindenütt a karnevál, a maszkabál, s így volt ez Györteleken is a közelmúltban: a maszkabált a zsúfolásig megtelt Fekete István Általános Iskola tornatermében rendezték meg a nyugdíjasok.- 2005 februárjában tartottuk az első farsangi mulatságunkat, ez volt az ismerkedés és a beavatás farsangja is egyben. Azóta minden évben visszatérünk ehhez a téli mulatságunkhoz, amikor is körülbelül 10 klubot látunk általában vendégül, akik az esztendő folyamán viszonozzák a mi vendéglátásunkat. Szeretettel jönnek településünkre, és a visszajelzéseik alapján szeretnek itt lenni nálunk. Mi is minden társklubbal szívesen tartunk kapcsolatot, és reméljük, hogy ezek a kapcsolatok tovább fognak erősödni az előttünk lévő időkben is - mesélte szerkesztőségünk kérdésére Baráth Józsefné, a györteleki Kéz a Kézben Nyugdíjas Klub vezetője. A helyi szervező örömmel újságolta azt is, hogy a 2013-as esztendőben a megyéből több településről is érkeztek vendégek: Nagydobos, Csenger, Beregsurány, Nyíregyháza, Mátészalka, Nagyecsed, Gulács, és Tunyogmatolcs nyugdíjasai látogattak el a községben megrendezett farsangi összejövetelre, amit a nap végén közös tombolasorsolással, valamint táncos mulatozással zártak az idősek. SZÉLES SZABOLCS A tunyogmatolcsi Reménység Nyugdíjas Klub tagjai néptánccal kedveskedtek Györteleken a farsangi összejövetel vendégeinek fotó: a szerző Fájó búcsú az öreg fáktól Kelet-v@rosvita Nyíregyháza Megkezdték az öreg fák kivágását a nyíregyházi temetőben, mert balesetveszélyesek. nyíregyháza. „Ismét eltűnik valami városunkból, amit már megszoktunk, ami nagyon fog hiányozni, és amit mi már nem láthatunk ilyen állapotban, mint ahogy most. Nem sétálhatunk majd kicsit magunkba mélyedve az árnyas fák lombjai alatt, ami olyan meghatározhatatlan nyugalmat adott még a gyászoló embereknek is!” - írja levelében Takács Eszter. Egyedivétették „Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem nagyon nehéz megérteni, hogy miért is ez az irtás. Minden fa egyszerre elöregedett annyira, hogy sorban ki kell vágni őket? Sajnálom, hogy ez a döntés született, hisz ezek a fasorok meghatározták, illetve egyedivé tették a temetőt. Sajnos, a fák pótlása mindig bizonytalan, mert vagy megmaradnak, vagy kiszáradnak - fogalmaz Takács Eszter. Cservenyák Katalin szerint az a baj, hogy nincs egy olyan (szakmailag is) hiteles személy, aki ha azt mondja: „kérem, ezt és ezt a fát ki kell vágni, mert öreg, beteg, balesetveszélyes”, annak a szavait el is hisszük - fenntartások nélkül. „Eleinte az erdei favágásokat is mindig azzal indokolták, hogy öreg, balesetveszélyes stb. De a hűs halomba rakott törzseken én semmi ilyesmire utaló jelet nem láttam, sőt a 20-30 centi átmérőjű fa nagyon öreg sem lehet...” - fogalmaz Babosi György. Az ősszel pótolják „Ezek a fák velünk együtt élnek, nekünk pedig kötelességünk a róluk való gondoskodás” - írja Rendes Sándor. „A temetőnk egy különleges hely, mindannyian büszkék lehetünk rá, hiszen egy különös gonddal ápolt, jól karbantartott terület a város szívében. Ennek a gondoskodásnak a jegyében van szükség a jegenyesor fiatalítására. Mint érdeklődésemre Szekrényes András igazgató elmondta, az utóbbi időben sok volt a panasz az öreg jegenyék miatt, s érkezett bejelentés a város főkertészéhez is. Egy 5-10 éves fiatalítási folyamatról van szó, meg arról, hogy mindvégig megmarad a temető árnyas hangulata. A kitermelt fával a vállalat fog fűteni, és az így megspórolt pénzt is növénytelepítésre fordítják majd. Bízom benne, hogy az ősszel visz- szakerülő túlkoros fák pótolni fogják a 40 jegenye hiányát. Az idei költségvetésben összesen 245 millió forint, a tavalyinak csaknem a duplája jut növény- telepítésre, faültetésre.” Tanösvény, sétány „Gratulálok ehhez az összeghez, mert ez olyan nagy, amelyet csak elképzelni lehet. El sem merem hinni. Bízom abban, hogy ebből a pénzből jut a sóstói kisvasútállomással szemben lévő erdőrész kipu- colására, és annak közösségi játszótérré alakítására. Ha kipucolnák az első parcellát, de akár a másodikat, akkor oda elférne egy tanösvény, vagy sétány. A sétány egyik ágának a vége akár az állatparkhoz is vezethetne.” - írja Száraz Attila. „A 245 milliónak őszintén örülök. Gyors számolást végeztem. Fél évig lehet belőle 100 közmunkást fizetni és elültetni belőle 40 ezer darab előnevelt fát. Csak érzékeltetem az összeg nagyságát” - írja Babosi György. „Először is tessék szives a városközpontból, illetve a körúton belüli területekről a kb. 20-30 db - évek óta elpusztult - kiszáradt fát eltávolítani, és új - de nem túlkoros, több tízezer forintos, hanem „város- álló”, aszálytűrő kisebb fákkal azokat pótolni. Ilyen elpusztult fák vannak a Hittudományi Főiskola mellett, a Hősök terén, a Jókai téren, a Búza és a Bethlen Gábor utcán, stb., A fenti pénzből, remélem, nem csak új fákra, hanem olyan gyomos területek füvesítésére, virágosításra is jut végre pénz, mint amilyen a Benczúr tér és Széchenyi utca sarka.” - tanácsolja dr. Simon László. KM Piroska és a tavasztündér is mulatott Meglepetésként egy bűvész műsorát is láthatták a gyermekek. KÁLMÁNHÁZA. A hagyományos farsangi mulatságot január 31-én rendezték meg a kálmánházi óvodában.- Délelőtt álarcokat, szemüvegeket készítettünk, feldíszítettük a csoportszobákat, majd ebéd után kezdődött a jelmezes felvonulás, a bemutatkozás. A lányoknál a királylány- és hercegnőjelmez volt a legnépszerűbb, de volt Piroska és tavasztündér is. A fiúknál elmaradhatatlan volt a Pókember, a katona, a varázsló, a bohóc jelmeze. Meglepetésként egy bűvész műsorát is megtekinthették a gyermekek és szüleik. A rendezvényünket helyi vállalkozók támogatták, amit a lapon keresztül is szeretnék A vidám délután egy pillanata FOTÓ: ÓVODA megköszönni nekik. A vidám délután jó alkalom volt arra, hogy összekovácsolja a mi kis közösségünket, közelebb hozza a családokat egymáshoz - tájékoztatta lapunkat Sajben Andrásné óvodavezető. KM Jótékonysági bál követi a gyermekek díszelőadását Próba közben a mesejáték ifjú szereplői fotó: magánarchívum Gyermek színjátszó csoport alakult a közelmúltban az alig 900 lelkes községben, Rozsályban. rozsály. Van-e értelme egy ilyen kis faluban, egy ilyen súlyos nehézségekkel küzdő régióban kisszínpadot működtetni? - tettük fel a kérdést Szabó Lászlónak, a csoportot létrehozó Hajnalpelika Kis- színpad Kulturális Egyesület elnökének. A színház varázsa- Ez csak a próbák előtt tűnik fontosnak, aztán ahogy sorra színpadra lépnek a szereplők, azonnal elfelejtjük fenntartásainkat, félretesszük elemző-mérlegelő énünket, és azt tesszük, ami az előadás célja: távolabb kerülünk mindennapi gondjainktól és átadjuk magunkat a színház varázsának - válaszolta a civil szervezet vezetője. - Mert bár a szereplő gyermekek teljesen amatőrök, és a színpad sem hasonlítható egy igazi színház lehetőségeihez, de azért a dolog működik, sőt, éppen a „kisszínpad” érzés az, ami ad egy kis többletet az előadásnak. Látni az akaratot, a lelkesedést, szinte tapintható az összefogás, az együttgondolkodás. Igen, mindenhol szükség lenne valami többre is, nem csak kenyérre. Különös dolgok történnek mostanában Rozsályban, furcsa lények tűnnek fel a művelődési ház környékén. Rejtélyes hangok és kedves dalok Jó érzés látni az akaratot, a lelkesedést. SZABÓ LÁSZLÓ szűrődnek ki az ajtón, de a függöny csak február 23-án, szombat délután gördül fel, hogy 14 gyermek sok felnőtt segítségével bemutathassa Csukás István Ágacska című mesejátékát.- Már eddig is többféle kulturális tevékenységet végeztem. Többek között működtetem a református egyházi kórust, amellyel tavaly előadtuk a Teremtés című zenés darabot - eleveníti fel a kezdeteket Borbélyné D. Hajnalka, az egyesület művészeti vezetője. - Ennek a munkának a továbbvitele az egyesület létrehozása és a gyermekelőadás megvalósítása. Nem volt könnyű megteremteni az előadás feltételeit, de szerencsére nagyon sok segítséget kaptunk, az önkormányzattól, társadalmi szervezetektől, például a Rozsályi Jóléti Alapítványtól, valamint önzetlen és segítőkész emberektől - tette hozzá a művészeti vezető. Gazdagítják az értékeket Sztolyka Zoltán polgármester is tagja a Hajnalpelika Kisszínpad Kulturális Egyesületnek, sőt két gyermeke is játszik a darabban.- Rozsályban a lehetőségekhez képest már eddig is sokféle kulturális és művészeti tevékenység folyt. Van néptánccsoportunk, s ennek van gyermekcsoportja is. Az idősek klubja rendszeresen fellép műsoraival, számos díjat is nyertek már országos nyugdíjas rendezvényeken is. Még az óvodás gyermekek is tanulnak néptáncot - sorolja a település vezetője. - Az egyesület, mint civil kezdeményezés tovább gazdagítja a település értékeit. Természetesnek gondolom, hogy az önkormányzat, amiben tudja, segíti a csapatot. km-mml Több fellépés is lesz A szervezők az első előadást különlegesre tervezik, ugyanis a díszbemutatót egy jótékonysági rendezvénnyel kötik össze, amelyre az egyesület hölgytagjai reneszánsz nyitótánccal készülnek. A jótékonysági bál bevételét a színjátszó csoport működtetésére fordítják. Az Ágacskát még szeretnék sokszor, akár más helyszíneken is bemutatni, sőt még Erdélybe is elvinni.
