Kelet Magyarország, 2013. január (70. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-05 / 4. szám

2013. JANUÁR 5„ SZOMBAT KELET wm\\ ‘\ a %K* * k«v5> w i&k * *'**• **%»$; jvs -vi Ab: alaptörvény-ellenes Bitskey Botond, az Ab főtitkára érkezik sajtótájékoztatójára fotó: mti Döntött az Ab: alaptör­vény-ellenes a válasz­tási eljárási törvény több pontja. BUDAPEST. Alaptörvény-el­lenesnek ítélte a választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését, így a minden választóra kiterjedő regiszt­rációs kötelezettséget az Al­kotmánybíróság (Ab), amely pénteken határozott a köztár­sasági elnök kezdeményezé­séről - tudatta a testület köz­leményben. Kérelem nélkül is Az Alkotmánybíróság - az Emberi Jogok Európai Bíró­sága gyakorlatának figyelem- bevételével - megállapította, hogy a magyarországi lakó­hellyel rendelkező állampol­gárok esetében a regisztrációs kötelezettség indokolatlant ’ korlátozza a választójogot, ezért alaptörvény-ellenes. A közlemény szerint az Ab megállapította, hogy atörvény a választójog gyakorlását egy többletfeltételtől, az előzetes választói feliratkozástól teszi függővé. Ezzel kapcsolatban a testület elengedhetetlennek tartotta annak vizsgálatát, hogy a regisztrációnak van-e alkotmányosan igazolható in­doka. Közölték, az államnak a rendelkezésére álló ható­sági nyilvántartások alapján biztosítania kell, hogy az e nyilvántartásokban szereplő választók előzetes nyilvántar­tási kérelem nélkül is élhes­senek a szavazati jogukkal. Az Ab rámutatott arra, hogy az állami nyilvántartásokat a vizsgált törvény több helyen maga is úgy kezeli, mint ame­lyek a választók szükséges adatait hitelesen tartalmaz­zák, így alkalmasak a válasz­tások lebonyolítására. Van, ahol Indokolt Az Alkotmánybíróság ugyan­akkor megállapította, hogy a Áder János december 6-án fordult az Alkotmánybíróság­hoz előzetes normakontrollt kérve a választási eljárási törvényről. A parlament által november 26-án elfogadott jogszabályban az államfő al­kotmányosan aggályos része­ket talált a Magyarországon élő választópolgárokra vonat­kozó regisztrációs előírások­ban. Kifogásokat fogalmazott központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem előterjesztésé­nek lehetősége a választópol­gárok bizonyos csoportjainál éppen a választójog gyakorlá­sát segíti elő, ezért esetükben indokolt a regisztráció. Ide meg a kampányszabályokkal, a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos rendelkezésekkel és a törvény hatályba lépésé­vel kapcsolatban is. A köztársasági elnök az in­dítványban kérte, hogy az alkotmánybírósági vizsgálat terjedjen ki a megtámadott rendelkezésekkel szoros tar­talmi összefüggésben álló más rendelkezésekre is. tartoznak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező nagykorú magyar állampol­gárok, a Magyarországon élő nemzetiségeknek azok a tag­jai, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, valamint akik szavazási segítség iránti igényt kívánnak bejelenteni. Az Ab úgy vélte, azon vá­lasztópolgárok esetében, akiknek a választójoga elő­zetes feliratkozás nélkül semmiképpen nem biztosít­ható, aránytalan korlátozást jelent azonban, hogy csak a bejelentett lakóhelyükön re­gisztrálhatnak, a tartózkodási helyükön viszont nem. A Ma­gyarországon élő, de lakcím­mel nem rendelkező válasz­tópolgárok esetében pedig az diszkriminatívnak ítélte a személyes regisztráció lehe­tőségének törvényi kizárását. Az Ab szerint az alaptör­vénybe ütköznek a választá­si kampánnyal kapcsolatos egyes rendelkezései is. így a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyo­san aránytalan korlátozása az, hogy a kampányidőszak­ban kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatásban engedi meg politikai reklámok közzé­tételét. Alaptörvény-ellenes az is, hogy a választásokkal kapcsolatos közvélemény­kutatási eredményeket tilos közzétenni a választásokat megelőző hat nap során, mti A tények Az ügy előadó bírója Stumpf István volt. A határozathoz Kovács Péter al­kotmánybíró párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvé­leményt csatoltak. Aggályos részeket talált 2014-ben nem lesz választási regisztráció Budapest. Nem lesz választá­si regisztráció 2014-ben - je­lentette be a Fidesz frakció- vezetője pénteken, miután alaptörvény-ellenesnek ítélte a választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését az Alkotmánybíróság. Rogán Antal hozzátette: minden részletkérdésben tanulmá­nyozni fogják az Ab döntését, és azt tiszteletben tartva feb­ruárra alakítják ki a végleges normaszöveg-javaslatukat. A politikus azt mondta, a külföldön dolgozó több száz­ezer magyar választójogának gyakorlására megoldást je­lentett volna az előzetes fel­iratkozás, az Ab határozatát követően azonban ez a prob­léma megoldatlan maradt. „Természetesen az Ab dön­tése után is van lehetőség arra, hogy módosítsuk az al­kotmányt, és az alaptörvény Devizaárfolyam (2013.01.04.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 290,96-0,25 USA dollár 223,64 . +2,15 Svájci frank 240,60-0,20 Angol font 358,88-0,35 Román lej 65,73-0,19 Ukrán hrivnya 27,85 +0,25 Horvát kuna 38,41-0,08 Lengyel zloty 70,56-0,87 S/ gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB szövegében biztosítsuk a regisztráció alkotmányos vé­delmét. A kétharmados par­lamenti többségnek ehhez megvan a választóktól kapott felhatalmazása, azt mondhat­nám, megvan a politikai ereje. Az erő azonban nem minden. Az ész szava és a politikai fe­lelősségérzet ma mást kíván tőlünk” - fejtette ki. Kiemelte: a Fidesznek min­dig is fontos volt, hogy a de­mokrácia kiszámíthatóan és kiegyensúlyozottan működ­jön. Ezért az Orbán Viktorral és a Fidesz elnökségi tagjaival folytatott konzultációk után megszületett a döntés, amely szerint 2014-ben nem lesz re­gisztráció - ismertette. mti © http://www.szon.hu Beszámolók. További KffiSES? írásaink a hazai közélet történéseiről. Lapszemle A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ) német konzervatív lap az Alkot­mánybíróságnak az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseire vonatkozó december végi döntéséről számolt be. A FÁZ Magyarország öntudatos igazságszolgáltatása címmel közölte Stephan Löwenstein cikkét, amelyben a szerző a december 28-án hozott alkotmánybírósági döntés­sel kapcsolatban megjegyezte: a kormányoldal azzal akarta érinthe­tetlenné tenni az előzetes választási regisztráció intézményét, hogy azt „beleírja az alkotmányba is”. Az alkotmány szövegében viszont nem találtak alkalmas „akasztót”, amelyre elhelyezhették volna az új intézményt, ezért végül hozzácsapták az átmeneti Pártreakdók DK: tisztességes és bölcs döntést hozott az Alkotmánybíróság A Demokratikus Koalíció szerint tisz­tességes és bölcs döntést hozott az Alkotmánybíróság, amely határoza­tában alaptörvény-ellenesnek ítélte a minden választóra kiterjedő regiszt­rációs kötelezettséget - jelentette ki Molnár Csaba, a párt alelnöke. _____ Jobbik: az Alkotmánybíróság kimondta az igazságot A Jobbik szerint az Alkotmánybíróság (Ab) a választási eljárási törvényt érin­tő döntésével kimondta az igazságot, és a Fidesz reagálásából úgy tűnik, hogy ez győzni is fog. Dúró Dóra, a Job­bik szóvivője a történtekre úgy reagált, hogy „minden épeszű ember” ezt a döntést várta az Alkotmánybíróság­tól. Az ellenzéki párt pedig most azt várja a Fidesztől, hogy nevezze meg a politikai felelősöket az ügyben. _____ KDNP: fontos, hogy nem a regiszt­ráció egészét vetette el az Ab A KDNP tudomásul veszi a választási eljárási törvénnyel kapcsolatos alkot­mánybírósági döntés érdemi részét, fontosnak tartja ugyanakkor, hogy a testület nem a regisztráció egészét, hanem annak kiterjesztését vetette el. Reagálásukban azt írták, a döntés érdemi részét tudomásul vették, rendelkezésekhez, amelyek között „amúgy is mindenféle volt már”, majd az átmeneti rendelkezéseket az alkotmány részének nyilvánították. Az alkotmánybírókat „éppen ez a kissé nemtörődöm megoldás sarkallta az ítélet meghozatalára" - írta a FÁZ tudósítója. Hozzátette: a kormánypárti frakció vagy a képviselőcsoport tagjai eddig nem adták jelét annak, hogy „öntuda­tos törvényhozóként” különösebben törekednének a kormány ellenőrzésére vagy jogszabályjavaslatok módosítá­sára. Éppen ezért „fontos jelzés”, hogy az Ab „adott esetben szembeszegül a kormánnyal”. Ugyanakkor erre „eddig még nem volt sok példa" - írta Löwenstein. és úgy vélik, azzal, hogy Áder János normakontrollt kért a jogszabályról, hosszas viták.végére tett pontot. Fordulópontként értékeli az LMP a regisztráció eltörlését Az LMP szerint politikatörténeti fordulópontot jelent az Alkotmány- bíróság döntése, amelyben alaptör­vény-ellenesnek ítélte a választási eljárásról szóló törvény több pontját. Karácsony Gergely, a párt frakcióve­zető-helyettese úgy értékelte, hogy az Ab döntésében benne van az az „elementáris felháborodás”, ami a választási regisztráció miatt alakult ki az emberekben. MSZP: a Fidesz belátta, hogy vere­séget szenvedett Az MSZP szerint a Fidesz azzal, hogy lemondott az előzetes regisztráció be­vezetéséről, belátta: ebben az ügyben vereséget szenvedett. Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke azt mondta: az Alkotmánybíróság szakmai döntést hozott, amikor alaptörvény-ellenes­nek ítélte a választási eljárási törvény több rendelkezését. A kormánypárt kényszerűségből meghajlott a társa­dalom akarata előtt - kommentálta, hogy Rogán Antal közlése alapján a Magyarországon élőknek nem lesz választási feliratkozás 2014-ben. TASZ: félsiker az Ab döntése BUDAPEST. A Társaság a Sza­badságjogokért (TASZ) egyet­ért az Alkotmánybíróság döntésével, de véleménye szerint az általános és egyen­lő választójog biztosítása érdekében nemcsak a tör­vényeket kell felülvizsgálni, hanem az alaptörvényt is. A TASZ közleményéből kiderül, hogy álláspontjuk szerint így az Ab-döntés után is „jelentős a veszélye annak, hogy a kö­vetkező választásokon nem ér­vényesülhetnek a választójog demokratikus elvei”. MTI Vendégkommentár / Dr.Bene János ;v; • Megkötött lábbal nehéz táncolni „Csevegés múzeumunk érdekében” - címmel írta a múze­umalapító Jósa András cikkeit a XX. század elején az akkori helyi lapban, a Nyírvidékben. Ezekben az írásokban akarta felhívni a megye művelt és kevésbé olvasott lakosságának a figyelmét a múzeumügy fontosságára, de rendre beszámolt az akkor már országosan nagy hírű bronz- és honfoglalás kori gyűjteményének gyarapodásáról is. A hosszú évtize­dekig egy-, és a vármegyei hajdúval, aki hetente felsöpört és letörölgette a port, legfeljebb kétszemélyes múzeum az 1950-es évektől kezdett fejlődni, majd az 50 éve megszerve­zett megyei múzeumigazgatósággal teljesedett ki. Az 1960- 1980-as években virágkorát élte ez az intézményrendszer, a feladatokhoz az állam hozzárendelte a szükséges összegeket is. Törvények születtek, melyek szabályozták a működést. A rendszerváltozással azonban a múzeumügy is megválto­zott. A struktúra maradt, de megkezdődött a forráskivonás. Általánossá vált, hogy a központi költségvetés a munkabé­rek 80 százalékáig nyújtott fedezetet, a többit, tehát a fenn­maradó béreket és a teljes működési költséget a múzeum kereste meg és gazdálkodta ki. Ez azt jelenti, hogy a 2012. december 31-én megszűnő megyei múzeumigazgatóság évi 390 milliós költségvetésé­ből (2012-t kivéve) általában 230-290 millió forint közötti összeget biztosított az állam a fenntartón keresztül, a hiány­zó 100-160 millió forintot a múzeum teremtette elő, hogy egyáltalán működni tudjon. Hol van még a szakmai mun­ka!? Hol vannak a kiállítások? Pedig mi őrzünk Magyaror­szág három honfoglalás kori vezéri-fejedelmi aranyszablyá- jából kettőt (a geszterédit és a rakamazit). Mi őrizzük Ma­gyarország máig ismert legnagyobb aranypénz együttesét, az újfehértói aranyakat. Mindezek kiállításainkon láthatók is. De sorolhatnánk a huszárereklyéket, a nyíregyházi tűzol­tókincseket hosszan és hosszan. Most ismét átalakulunk, átszerveződünk. A megyei mú­zeumigazgatóság megszűnik, Nyíregyháza három muzeális egysége, a Jósa András Múzeum, a Sóstói Múzeumfalu és a Kállay Gyűjtemény a nyíregyházi önkormányzat fenntartásá­ba kerül, de a Jósa András Múzeum a törvény erejénél fogva ellátja Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a restaurátori, mú­zeumpedagógiai, muzeológiai módszertani feladatokat is. Szolgáltató múzeum leszünk, mely feladatok elé bizakodóan állunk. Állunk-állnánk, ha... Feladatelvonás nem történt, de a központi költségvetésből e három intézményre biztosított 128 millió forint arra sem elegendő, hogy tisztességesen elinduljunk. A Sóstói Múzeumfalu 10 hektáron több mint 100 népi műemléki épülettel bír. Azokat évente legalább egyszer ki kellene meszelni, néha átfedni, keríteni. (Mit szólna ehhez a volt tulajdonos felesége, aki évente legalább kétszer meszelt!) Bárhogyan is számolunk, akárhogy is lóg a fejünk felett a létszámleépítés Damoklész-kardja, a feladatok ellátáshoz kell egy létszám. Ha az alá megyünk, nem tudjuk végrehajtani a törvény által ránk szabott munkákat. Akkor hogyan szolgáljuk majd városunkat, megyénket? Hogyan mutatjuk be azt a hatalmas és gyönyörű műtárgyállományt, melyet őseink örökségén át a mai napig összegyűjtöttünk? Hogyan mutatjuk be oktató, tanító céllal mindezt gyerme­keinknek, unokáinknak? Sokfelé próbálkozunk, több mint egy tucat, éppen az ilyen tevékenység segítésére szolgáló pályázatot viszünk. Esélyünk is van a kilábalásra, de ha az alapfeladat nincs finanszírozva, akkor igen nehéz megkötött lábbal táncolni. Munkánk eredménye viszont magáért beszél! Január 7-én nyílik meg a Jósa András múzeumban az a csodálatos régé­szeti kiállítás, mely az elmúlt évben a Parlamentben is lát­ható volt. A Megmentett örökség - Kincsek Európa szívéből című tárlaton ott lesznek a Jósa András múzeum kincsei is. Jósa bácsival kezdtem. Reméljük, hogy az általa sokat - kese­rűen - emlegetett szavai egyszer majd beteljesednek: „Nem lesz mindig éjszaka. Majd megvirrad valaha!” Reméljük! Szerzőnk múzeumigazgató Ez a 128 millió forint arra sem elegendő, hogy tisztességesen elinduljunk. ® Emlékoszlopot avattak Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára és Kövér László, az Országgyűlés elnöke mécsest helyeznek Szent István szarkofágjára Székesfehérváron. fotó: mti , kovács tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom