Kelet Magyarország, 2013. január (70. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-26 / 22. szám

2013. JANUÁR 26„ SZOMBAT KELET Túljelentkezés és szakemberhiány az Audi Hungária győri gyárában GYŐR, Az utolsó .simításokat végzik az Audi Hungária Motor Kft. új győri autógyárán - nyilatkozta az MTI-nek Thomas Faustmann, a cég ügyvezetésének elnöke. „Az új gyár majd­nem kész, nem titok, hogy az első járművek már el is készül­tek benne, jelenleg a sorozatgyártás beindításához szükséges utolsó finomhangolásoknál tartunk” - mondta. Közlése szerint a cég létszáma jelenleg 8900 körüli a tavalyi 1450 fős növeke­dés nyomán. Noha álláshirdetéseikre sokszoros a túljelentke­zés, mégis vannak szakmák, amelyekben szakember-hiánnyal küzdenek. Ilyen terület a szerszámgyártás, ahol nem egyszerű szakembert találni sem a fizikai területekre, sem a mérnöki fel­adatokra, így többek között a karosszériagyártáshoz és a szer­számok előállításához vagy éppen a lemezmegmunkáláshoz kapcsolódóan. Szívesen növelnék továbbá a női munkaválla­lók arányát, de női pályázó kevés van. mti 11/0 Tavaly novemberben 4,1 százalékkal csökkent a kis­kereskedelmi értékesítés volumene, ebben most is az élelmiszer- és élelmiszer jel­legű vegyes üzletek, az üzem­anyagtöltő állomások, a bú­tor- és műszakicikk-üzletek, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk üzletek eladá­sainak visszaesése volt meg­határozó - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Több motor, de kevesebb autó készült el GYŐR. Minden eddiginél több motort gyártott győri üze­mében az Audi 2012-ben. Összesen 1 millió 915 ezer 567 motor készült Győrben, az egy évvel korábbi 1 millió 883 ezer 757 darab után - áll az Audi Hungária Motor Kft. pénteki közleményében. Au­tóból azonban az előző évi 39 ezer 518 darabnál kevesebb, 33 ezer 553 hagyta el a gyártó­sorokat. MTI Az MSZP mondja a visszaesésről Budapest. Az MSZP szerint a kiskereskedelmi forgalom több mint négy százalékos visszaeséséből az látszik, hogy a kormány nem tudja keresletélénkítésre fordítani a „brutális megszorításokat”. Erről Burány Sándor, a párt országgyűlési képviselője be­szélt pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján, ahol azt hangoztatta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai nem meglepőek a rendkívül gyor­san dráguló élelmiszer- és üzemanyagárak mellett. MTI KECSKEMÉT FOTÓ: MTI, ÚJVÁRI SÁNDOR Jobbik: elátkozott szakácskönyv Budapest. A Jobbik szerint a Fidesz ugyanolyan rosszul kezeli a gazdasági helyzetet, mint tette azt az előző MSZP- kormány, sőt a jelenlegi kabi­net ügy hajtja végre egymás után a megszorításokat, hogy meg sem állapodott a Nem­zetközi Valutalappal (IMF). Erről az ellenzéki párt gaz­dasági kabinetének elnöke beszélt pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján. Für Ba­lázs úgy fogalmazott: a Fidesz ugyanabból az „elátkozott sza­kácskönyvből főzöget, mint a szocialistáik: amikor már majdnem beüt a krach, akkor átgondolatlanul és felelőtle­nül megszorít, amikor meg látszólag kicsit helyrebillen az egyensúly, akkor meg átgon­dolatlanul és felelőtlenül el­kezdi szórni a pénzt”. MTI „Munkásokat látok” Orbán Viktor szerint sikertörténet a magyar gazdaság megújítása. Kecskemét. A kecskeméti Mercedes-gyárban két siker- történet egyesült: egy tradi­cionális, amelyet a Mercedes képvisel és egy új, a magyar gazdaság megújításának euró­pai sikertörténete - jelentette ki Orbán Viktor miniszterel­nök a kecskeméti Mercedes- gyár új modelljének hivatalos bemutatóján pénteken. Nem külföldön „Én, amikor Magyarország miniszterelnökeként erre az autóra nézek, munkásokat látok, sok-sok ezer magyar munkást, akik képesek arra, hogy ilyen autót állítsanak elő, nem külföldön, nem ven­dégmunkásként, hanem Ma­gyarországon, itthon, a saját gyárukban, a saját városuk­ban dolgozva” - hangsúlyozta a miniszterelnök, aki Dieter Zetsche-vel, a Daimler AG vezérigazgatójával együtt ve­zette le az első CLA Mercedes személygépkocsit a futósza­lagról. Orbán Viktor szerint, amikor a Daimler AG vezér- igazgatója az új Mercedesre néz, a német mérnöki tudás nagyszerűségét látja az autó­ban, azt a hatalmas gazdasági előnyt, amely naggyá tette Németországot. Orbán Viktor hangsúlyozta: az új Mercedes egy másik bi­zonyíték is, hiszen az elmúlt két évben „a magyaroknak nagyon sok és nehéz munkát kellett elvégezniük annak ér­dekében, hogy az országot át tudjuk alakítani, és ne csak megmentsük az adósságvál­ság miatti összeomlástól, ha­nem jövőt is adjunk neki”. A magyarok elvégezték Emlékeztetett arra, hogy ezt a munkát a magyarok elvé­gezték, ez egy „bizonyíték, hogy képesek vagyunk a saját •gazdaságunkat rendbe hozni, hogy van kiút, hogy van nö­vekedési lehetőség”, hogy a válság körülményei között is több ezer munkahelyet lehet létrehozni. mti ® http://www.szon.hu ® Beszámolók. További írásaink a hazai közélet BSWSf történéseiről. Vendégjegyzet Dr. Nagy Zoltán Tér és idő az információs korban A hagyományos értelemben vett médiatér a 21. század elejére teljesen átrendeződött. Az egyén tömegkommuni­kációs kapcsolataiban mind inkább az internethasználat a meghatározó platform. A világhálón pedig több eszköz- rendszer/funkció harcol egymással a tartalomszolgálta­tásban. A net - Richard Gregory szerint - olyan világot hoz(hat) létre, amely már túlmutat értelmünk korlátain és olyan módon közelíti meg fogyasztóit, ami legtöbbször az információszerzés/nevelés normatív funkciójával szembe megy. Ahogy Fejtő Ferenc mondja: „a médiának óriási felelőssége van abban, hogy a társadalom tévelygéseit a helyükre tegyék”. Faludy György gondolata, akinek - igazolható módon - aligha vitatható megállapítása: „A bajok egyik gyö­kere, hogy kipusztulóban az emberi létforma alapvető eleme, a beszélgetés”. Bemard Goldberg megállapítása miszerint: „az ezredforduló gyermekei az üresség, az elidegenedés vermébe esnek”. Ezzel együtt a társada­lom atomizálódása jelenik meg, George Gerbner szerint- paradox módon - a társa­dalom homogenizációjával. Elisabeth Noelle az ún. „véle­ményklíma” teremtéséről ír, míg Denis McQuil azokról a szociális ágensekről, amelye­ket a média közvetít. Vagyis, a médiahasználat (különösen annak legújabb technikai generációs vívmá­nyai) igenis hatással vannak hétköznapjainkra. Kommu­nikációs stratégiákat formál­nak, minden „gyermekbeteg­ségük” ellenére. Különösen igaz ez az ún. Y-nemzedékre (a mai tizen- és huszonéves korosztályra), akiknél keveredik az illúzió/fikcionalitás/virtualitás és a szigorú valóság. Tari Annamária úgy véli: társadalom-lélektani felismerésre van szükség a generációk kapcsolatrendszerében. Meg­változott ugyanis a személyiségek „működése”, gyorsabb lett a világ, az őszinteség kihalóban. Örömök és bánatok „övezik” az internetfelhasználókat. Megváltoztak a kommunikációs architektúrák, az internettel, illetve az e-digitalizmussal, alapvető változá­soknak vagyunk tanúi kommunikációs státuszunkban. A tér és idő dimenziójában immár nincs áthidalhatatlan távolság. Az internetezők mindig, mindenkor elérik egymást. (Más kérdés, a szupersztráda érték- és norma­hordozása.) A kultúrafelfogás ui. akármilyen felületen - egymás kölcsönös tiszteletben tartásában is - elvárható a hit, a szeretet, a szolidaritás reményében. Csepeli György azonban a „színe mellett a fonákját is” felveti a netnek: „az internethasználat egy társadalomban akkor éri el a kritikus pontot, amikor az internet elveszíti technológiai újdonság­értékét és összekapcsolódik a kultúrával”. A felhasználók egy- harmada úgyneve­zett élménykereső, akik a szó klasszikus értelmében csak játszanak a gépen. LMP-kongresszus előtt - lesznek tárgyalások? BUDAPEST, Az LMP nem ma­radhat ki a kormányváltásban érdekelt politikai szereplők közül, mert akkor megfoszt­ja magát attól a lehetőségtől, hogy egy közpolitikái fordu­lat során képviselje az általa fontosnak tartott szempon­tokat - mondta az MTI-nek Karácsony Gergely. A frakció­vezető-helyettes ezzel indo­kolta az LMP Párbeszéd Ma­gyarországért Platformjának a párt hétvégi kongresszusára beterjesztett határozati javas­latát, amelyik szerint azonnal tárgyalásokat kell kezdeni az Együtt 2014-gyei. A határozati javaslat egyéb­ként nem szerepel a kong­resszus napirendjén, oda csak akkor veszik majd fel, ha a mandátummal rendelkezők delegáltak legalább egyhar- mada támogatja az elképze­lést. MTI Lejárata előtt fizettünk vissza egy részletet Kecskemét. Magyarország 607 millió eurót lejárat előtt fize­tett vissza a 2008-ban felvett IMF-hitelből - jelentette be Matolcsy György nemzetgaz­dasági miniszter pénteken Kecskeméten. A törlesztés február 12-ig lett volna esedé­kes, Magyarország azt japán jenben pénteken teljesítette - mondta a miniszter. Matolcsy György szerint az idő előtti tör­lesztés „a pénzügyi stabilitást, a befektetői biztonságot, és az ország erejét mutató lépés”. A hitelből 2014. október 28-ig to­vábbi 5,5 milliárd euró törlesz­tés van hátra - tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter. A mostani, határidő előtti törlesz­tést a miniszter szerint az tette lehetővé, hogy „elkapkodták” Prémium Euró Magyar Állam-- kötvényt, amelyből összesen 1,325 milliárd euró értékben ér­tékesített az államkincstár. MTI Devizaárfolyam (2013.01.25. PÉNZNEM ) árfolyam változás Euró 297,34 +2,43 USA dollár 221,30-0,12 Svájci frank 238,96 + 1,05 Angol font 349,15-1,29 Román lej 68,15 +0,64 Ukrán hrivnya 27,24 +0,05 Horvátkuna 39,21 +0,28 Lengyel zloty 70,96 +0,69 ) gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB « Nyílt nap a közszolgálati egyetemen Érdeklődők egy tankot néznek a budapesti Nemzeti Közszolgá­lati Egyetem nyílt napján. Tájékozódhattak az intézmény 2013- 2014-es tanévére meghirdetett szakjairól, fotó: mti, máthé Zoltán Lapszemle Handelsblatt: A forint egy kétes gazdaságpolitikát folytató ország történetét meséli című írásában Stefan Menzel, a lap Magyar- országgal is foglalkozó bécsi tudósítója kiemelte, „Orbán Viktor miniszterelnök nem konvencionális gazdaságpo­litikája miatta külföldi befektetők erősen meggondolják, Magyarországra vigyék-e a pénzüket”. A nemzeti bank elleni „támadások”, az adórendszerre vonatkozó megszegett ígéretek, vagy a magán-nyugdíjpénztári megtakarí­tások államosítása „megkérdőjelezi a budapesti kormány szavahihetőségét”- tette hozzá. Az euró szerinte belátható időn belül 300 forint fölé drágulhat, ami mostanáig mindig akkor történt, amikor „igazán rosszul ment Magyarországnak”. A tömegszemléletű tartalom a differenciálatlan prefe­renciákon, az új médiahasználaton, a digitális konver­gencián, és az interakcionalitáson (folyamatos párbeszé­den), egyáltalán a kultúrateremtő szolgáltatáson alapul. A pragmatikus üzenetek a médiafogyasztók hasznára vannak, leszámolnak a téves toposzokkal és mítoszok­kal. A médiaszinergizmusnak csak egyik (bár mára nem elhanyagolható része) a netről való tájékozódás, ami ha csak a világhálót használjuk, e(l)-butuláshoz, sőt akár funkcionális analfabetizmushoz vezet(het). A kommuniká­ciós kultúra ui. hosszú távon kiveti magából az irreleváns információkat, természeténél fogva koherenciákat keres, még a fogyasztói társadalomban is. A jellegzetes felhasználási módokban a kutatások egybe­esnek. A felhasználók egyharmada „élménykereső”, akik a szó klasszikus értelmében csak játszanak a gépen. Nagy­jából azonos arányt képviselnek „az információt és tudást keresők”, akik már komolyabb „varázslatokra” is számíta­nak a neten. Egyötödük a „mindenevő”, vegyes felhasz­náló. Az „E-elit” tagjai - minden hatodik tartalomkereső - már akár a közélet/gazdaság megértéséhez is segítségül hívja a netet. Fentiekből következik: az internet nem való „felkészületlen/felkészítetlen” gyermek/felnőtt keze ügyé­be és gondolatvilágába. A netnek a parancsot, mi, emberek adjuk. Az egyén értelmes megnyilvánulásához mindenkor hozzátartozik a társadalmilag elvárható kínálati szelekció. Ezért is vagyok szkepticizmussal vegyes optimizmussal a netvilág forradalmasította kommunikáció iránt. A hasz­nálat okszerűsége ui. determinálja az emberiség jövőjét. A paternalista politika alól felszabadult polgárok gyakorta nem tudnak mit kezdeni az információhalmaz szabadsá­gával. Pedig az Európai Bizottság kerek évtizede megfo­galmazta: „A tömegkommunikációnak nemcsak abban van része, hogy MIT látunk a médiából, hanem abban is, HOGYAN látjuk a médiát?!”. A szerző a DRHE docense, a neveléstudományok doktora, médiakutató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom