Kelet Magyarország, 2012. december (69. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-05 / 284. szám

2012. DECEMBER 5- SZERDA KEtU r Beköszöntő Paulovits' Ágoston lu Kockázat „Mindenkit hazavárunk” - ol­vasom a forgácsoló üzem be­járatától nem messze a kopott feliratot. Nem tudom hány baleset, hány tragédiája nyo­mán készült a plakát, mikor és ki vetette papírra e sorokat, csak azt tudom, hogy idősze­rűségből a múló évek sodrá­ban semmit sem veszített. így van ez akkor is, ha törvények, szigorú előírások vigyázzák a munkásvédelmet. Nagyon kevés az a kivitele­ző, aki rendelkezik az általa alkalmazott technológiák, az általa végzett munkák kocká­zatértékelésével, vagy lega­lább olyan technológiai uta­sításaival, melyek tartalmaz­zák az adott technológiák ve­szélyeit és megelőzésük mód­ját. Aki rendelkezik kockázat- értékeléssel, az sem tudja azo­kat adott építkezésre elkészí­teni, mivel ez az építkezések száma és állandó helyszínvál­tozása miatt még a magasépí­tésben is lehetetlen. Ezért az úgynevezett „etalon” az adott technológia általában előfor­duló veszélyeit, kockázatér­tékeléseit tartalmazza. Ezért célravezető az a gyakorlat, ha a fővállalkozó átadja az alvál­lalkozóinak a saját technológia elkészítését. Ebből az alvállal­kozó megismerheti a techno­lógia általános veszélyeit és annak megelőzési módját. Mi­vel a fővállalkozó a technoló­gia kockázatértékelését nem egy adott munkahelyre készí­ti, és nem egy adott alvállalko­zónak adja azt át, feltétlenül kell, hogy készítsen e mellé kockázatértékelést az érintett alvállalkozó is. Ő tudja azt, hogy milyen munkaeszközök­kel, milyen segédeszközökkel dolgozik, és müyen anyagokat használ a munka során. Ma a kivitelező egy adott épületnél, építménynél csak saját fizikai dolgozói létszámát valósítja meg, és több szakma egymástól el nem határolható és egyidejű munkájára nem figyel. Felvetődik, szükség van arra, hogy az egymást veszélyeztető kockázatokat megismerjék az adott munka- területen együtt dolgozók. így akár határidők betartásáról, akár ünnepélyes átadásról le­gyen szó, nem szabad elfeled­ni azt: mindenkit hazavámak. Interjú Elek Józseffel, a BAZ Megyei Munkavédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettesével Munkáltatók összehangolt felelőssége Ahol több munkáltató dolgoztat, ott a munka- védelmet is rendkívüli körültekintéssel kell megszervezni. Miskolc. Nem ritka az olyan munkahely, ahol egyszerre több munkáltató dolgozói te­vékenykednek. Az építési, kivitelezési munka- területek túlnyomó részében több munkáltató egyidejű jelenlétével találkoznak az ellenőrzést végzők. ELEK JÓZSEF: Az egymástól el nem határolható munkaterüle­teken dolgozó több vállalkozás munkavégzésének összehan­golását mind az összehango­lásért felelős építésvezetőnek, mind a biztonsági és egész­ségvédelmi koordinátornak az építkezés kiadott műszaki megvalósítási ütemtervéből kell kiindulnia. Az ütem­tervnek tartalmaznia kell az egyszerre, illetve csak egymás után végezhető munkafáziso­kat és az előre látható kivi­telezés időtartamát. Vannak esetek, amikor a fővállalkozó a kivitelezéshez csak műszaki irányítást ad, összehangolja a munkafolyamatokat és az építést teljes egészében alvál­lalkozók bevonásával valósítja meg. Előfordulhat, hogy a ki­vitelezési tevékenységet saját fizikai dolgozók alkalmazása mellett alvállalkozók bevoná­sával valósítja meg, és olyan is, amikor ő maga végzi saját munkaerő alkalmazásával, alvállalkozók nélkül. A törvény indokolása is a mun­káltató elsődleges felelőssé­4Ä2.' *• Elek József gét hangsúlyozza, az egészsé­ges és biztonságos követelmé­nyek megvalósításában, de ez nem jelent „felelőtlenséget” a munkavállaló oldalán. ELEK JÓZSEF: A munkát végzők­nek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételek­hez. A munkáltatók és mun­kavállalók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve megha­tározzák az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munka alapvető követelmé­nyeit, irányítási és ellenőr­zési intézményeit, valamint kialakítják a munka biztonsá­gára és a munkakörnyezetre vonatkozó feladatokat, me­lyek megvalósulását idősza­konként ellenőrzik. Meg kell említenem, hogy a munkálta­tó felelős az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos ií'm FOTÓ: KOZMA ISTVÁN munkavégzés követelménye­inek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei viszont nem érintik a munkáltató felelőssé­gét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a mun­kavállalókra hárítani. Össze­foglalva, az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés követelményeit a munkáltató határozza meg a jogszabályok és a szabványok keretein belül. Ha több munkáltató által fog­lalkoztatott munkavállalók egy munkahelyen dolgoznak, a kockázatok megnövekednek a különböző tevékenységek egymásra hatása miatt... ELEK JÓZSEF: Ez annyit jelent, hogy a fővállalkozó, illetve bármely más olyan személy vagy szervezet, aki a tényle­ges irányítást gyakorolja, ezért a többletveszélyeztetésért felelős, hiszen a többféle tevé­kenység együttes végzéséből fakad. Tehát az ellenőrzést végző felügyelőnek elsődle­gesen azt kell megállapítania, hogy fellép-e ilyen többlet­veszélyeztetés. Ilyen lehet például, ha egymás felett dolgoznak különböző mun­káltatóhoz tartozók, és nincs személyek, tárgyak leesés elleni védelme. Vagy ha a több munkáltatóhoz tartozók által használt közlekedési útnál valamilyen kockázat van. De ilyen lehet a villamos hálózat valamilyen hibája, vagy a munkagép hatókörében más jellegű tevékenység végzése. Mit vizsgál a felügyelő akkor, ha megállapítható, hogy az összehangolási hiba miatt többletveszélyeztetés van? ELEK JÓZSEF: Akkor meg kell vizsgálni, hogy ki a felelős a munkavégzés összehangolá­sáért. A felelősség mértékének megállapításához azt is vizs­gálni kell, mily módon végezte a munka összehangolását az erre kötelezett munkáltató. A jogszabály előír tájékoztatási kötelezettséget. Természete­sen csak tájékoztatással ma­radéktalanul nem lehet eleget tenni az összehangolás-köte­lezettségnek, de a tájékoztatás elmaradása alátámasztja a sza­bálytalanságot. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása­ként lehet értékelni például a biztonsági és egészségvédel­mi-, vagy bontási terv hiányát. Erre Miskolcon volt egy példa, amikor jogszabály kifejezetten rögzíti, hogy az összehangolás magában foglalja az egészsé­get és biztonságot veszélyezte­tő kockázatokról és a meg­előzés intézkedéséről történő tájékoztatást. Mindezek után adódik a kér­dés, hogyan tehet felszámolni a többletszabálytalanságot? ELEK József: A többletveszé- lyeztetést ki lehet védeni, ha időben vagy térben elválaszt­ják az alvállalkozók munkáját. Ha ez nem lehetséges, a veszé­lyeztetett biztonsági berende­zésekkel szüntetik meg ezt. Az időbeli és térbeli elválasztást a munkaterület átadás-átvétel- éli dokumentumok segítségé­vel lehet ellenőrizni és doku­mentálni. Ha a munkavégzés idejében és helyében átfedés van, csakis biztonsági beren­dezésekkel lehet a veszélyeket elhárítani. Ilyenkor az össze­hangolásra kötelezetteknek intézkedniük kell a berendezé­sek kialakítására, ellenőrzésé­re és megfelelő használatára. Előfordulhat olyan eset is, hogy biztonsági berendezés­sel nem lehet megszüntetni a többletveszélyeztetést. Például munkagéppel történő árokásásnál a munkagép közvetlen közelében lévő félig kész fal másik oldalán kell munkát végezni. Ekkor csakis időbeli elválasztással lehet a veszélyt megszüntetni. Ezeket a biztonsági és egészségvé­delmi tervnek, vagy az építési naplóbejegyzésnek tartalmaz­nia kell, hogy megfeleljen az összehangolás-kötelezettség­gel kapcsolatos előírásoknak. PAULOVITS ÁGOSTON agoston.paulovlcs@lnfonn.hu A bírságolás 2011 -ben országosan mindösszesen 1 585 000 forint szabálysértési bírságot, 156 000 forint helyszíni bírságot, 34 240 000 forint munkavé­delmi bírságot, valamint 3 915 000 eljárási bírságot szabtak ki a hatóság emberei. agoston.pautovics@inform.hu \>0Zr4Zy Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az oldal összeállítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült. A munkabalesetek megoszlása a korcsoport alapján 2011-ben (országos adatok) 1000 2000 3000 4000 5000 Korcso­port Összes munka­baleset halálos súlyos csonku­lásos egyéb súlyos súlyos összesen cson­kulásos összesen 0-17év 31 1 1 0 2 1 18-24év 1984 2 3 1 6 25 25-34év 4310 12 4 12 28 32 35-44 év 4680 16 4 15 35 50 45-54 év 3919 25 11 9 45 53 55-64 év 2296 20 7 10 37 29 65 évnél Idősebb 75 4 0 1 5 0 Összesen 17295 80 30 48 158 190 Grafika: ÉKN. Fonás: HBN A következetes ellenőrzés eredményes Az elmúlt években némileg javult a mun­kavédelmi helyzet. DEBRECEN. A HBM Kormányhi­vatal Munkavédelmi és Mun­kaügyi Szakigazgatási Szer­vének Munkavédelmi Felü­gyelősége (MMSzSzMF) a szakmai irányító szerv veze­tője által évente kiadott ellen­őrzési irányelv alapján végzi tevékenységét, figyelembe véve a megye sajátosságait. A munkavédelmi ellenőrzés legfőbb célja a megelőzés, a hatósági vizsgálatok a mun­káltató által elkövetett és a munkavállalókat veszélyeztető szabálytalanságok feltárására, a veszélyeztető helyzetek és magatartások megszüntetésére irányulnak. Az ellenőrzések so­rán elenyésző esetben nem ke­rül sor intézkedésre: általában figyelemfelhívás, hiányosság megszüntetésére kötelező ha­tározat születik, s azonnali in­tézkedés történik. Az ellenőrzé­sek néhány ezrelékében, súlyos veszélyeztetés esetén szabnak ki munkavédelmi bírságot, aminek összege minimum öt­venezer forint - mondta el Tóth László, a MMSzSzMF megbízott igazgatója.- A megyénkben a mezőgaz­dasági ágazatban sok a vállal­kozás, így ezt a munkavéde­lem szempontjából veszélyes ágazatot kiemelten kell ellen­őrizni. A szabálytalanságok a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a feldolgozóipar te­rületén a leggyakoribbak. A legjellemzőbb, hogy a mun­kahelyen a munkavállalókat érő kockázatokat nem, vagy csak részben mérik fel, érté­kelik és teszik meg a szüksé­ges intézkedéseket - hangsú­lyozta Tóth László. - További jellemző szabálytalanság a gépek, berendezések esetén a karbantartás részleges, vagy teljes hiánya, az egyéni védő­eszköz használatának hiánya.- A munkavédelmi szabályok betartásának egyik legjobb mé­rőszáma a munkabalesetek szá­mának évenkénti alakulása, ami kismértékű csökkenést mutat, s javul a munkáltatók jogkövető magatartása is. Amellett, hogy a munkavédelmi ellenőrzések során feltárjuk a munkáltató által elkövetett munkavédelmi szabálytalanságokat, felvilágo­sító, tájékoztató tevékenységet is ellátunk, ezzel segítve a jog­szabályok érvényesülését, ja­vítva a munkavédelmi helyze­Az építőipar jellemzően veszélyes üzem FOTÓ: ILLUSZTRÁCIÓ Gyakori veszélyforrás Az azbeszt tartalmú anya­gokkal végzett tevékeny­ségek során gyakran sem a munkáltatói, sem a munka- vállalói oldal a veszélyez­tetést kellő módon nem ismeri fel, ezt az egészség veszélyeztetésén túl a jogsza­bályi előírásokat figyelmen kívül hagyva végzi; ez különö­sen az azbeszt tartalmú pa­labontásnál figyelhető meg, de a hullámpala tetőhéjazat javításánál, bontásánál a hé­jazat beszakadása és a mun­kavállaló leesés elleni véde­lem nélküli munkavégzése is veszélyforrás. tét. Ezt a tevékenységet egyre többen igénylik, mely azonban nem terjedhet ki az egyedi ese­tekben történő tanácsadásra. A legtöbb esetben a figyelemfel­hívás a jogszabályok betartatá­sára, mint hatósági intézkedés, elégnek bizonyul. A nagyobbak jobban figyelnek A felügyelőség tapasztalatai szerint a lefolytatott hatósági ellenőrzéseknek, az ellátott felvilágosító, tájékoztató te­vékenységnek is köszönhető, hogy a megyében tevékenyke­dő munkáltatók évről évre egy­re jobban szem előtt tartják és kialakítják a biztonságos mun­kavégzési körülményeket. Ez jobban jellemzi a már több éve jól működő és nagyobb létszá­mú vállalkozásokat, hiányos­ság inkább a nemrég alakult és kis létszámú cégeknél van. Bizonyos esetekben jellemző, hogy a munkavállalók nem tartják be a szabályokat, például építkezéseken nyáron a fejvédő sisak használatát, a kényelmet­len viselésre hivatkozva, mel­lőzik vagy teljesítménybérezés esetén a biztonsági berendezé­sek használatát figyelmen kívül hagyják.- A munkáltatói szabályta­lanságok jellemző tükörképe a munkabalesetek száma és megoszlása. A munkáltatók részéről érdemes azokra a balesettípusokra odafigyelni, melyek mindenkit érinthet­nek: az eleséssel, elcsúszással, botlással járó munkabalese­tekre, továbbá azokra, melyek a munkavállaló kéz- és karsé­rülését eredményezik. Ezek a balesetek nagy számban fordulnak elő, sok esetben a munkavállaló keresőképtelen­ségét eredményezik, ugyanak­kor viszonylag könnyen meg­előzhetőek. Súlyosak azok a balesetek, melyek a gépek hi­baelhárítása, karbantartása so­rán a nem megszokott módon működő gépek veszélyes teré­be történő benyúlásából szár­maznak és általában súlyos csonkolást eredményeznek. Kiemelendők a szabálytala­nul tárolt mezőgazdasági gép veszélyes terében bekövet­kező ráeséses jellegű baleset, az azbeszt tartalmú anyaggal nem megfelelő módon vég­zett munka, valamint a kémiai biztonság területén elkövetett nem megfelelő anyagtárolás is - sorolta az igazgató. ékn

Next

/
Oldalképek
Tartalom