Kelet Magyarország, 2012. december (69. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-29 / 303. szám
KELET 2012. DECEMBER 29.. SZOMBAT Király András fotó: internet Román kormány magyar államtitkárral BUKAREST. Újabb államtitkári kinevezést kapott a román oktátási minisztériumban Király András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa, aki eddig is a kisebbségi nyelveken szervezett közoktatásért felelt a tárcánál. Király András a többi között azt is elmondta, hogy Victor Ponta miniszterelnök már aláírta a kinevezését. mti Csaknem kétezer államilag támogatott hallgatót vehet fel a 2013-as tanévben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 1470 hallgató az alapképzésben, 490 pedig a mesterképzésben vehet részt. A miniszterelnök által aláírt határozat szerint önköltséges rendszerben 515 helyet biztosítanak az alapképzésben, és 245-öt mester- képzésben - derül ki a Magyar Közlönyből. mti Nem egységesen érvényesített fogyatékos jogok Budapest. Szabó Máté szerint egyes felsőoktatási intézmények nem egységes gyakorlattal érvényesítik a fogyatékossággal élő hallgatók jogait, ezért egyértelmű jogszabályok meghozatalára kérte az em- berierőforrás-minisztert. Az ombudsman szerint a vizsgálat több ellentmondásra is rámutatott a felsőoktatásban tanuló, fogyatékossággal élő hallgatók esetében. mti Semmis az előzetes választási regisztráció Választás (felvételünk illusztráció) FOTÓ: ÉKN A Jobbik szerint „fittyet hánynak” BUDAPEST. A Jobbik szerint a kormánypárti képviselők fittyet hánynak a jogalkotási szabályokra, a választási regisztrációval kapcsolatban pedig fennmarad a szavazatvásárlás lehetősége is. Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője reagált így az Alkotmánybíróság (Ab) határozatára. Az ellenzéki párt álláspontja szerint a választási regisztráció alkotmányellenességét gyakorlatilag a Fidesz is elismerte, amikor épp ezért az alaptörvény részévé akarta tenni annak részleteit is. A Jobbik úgy látja, a regisztráció bevezetése felesleges bürokráciát jelent, emiatt hosszabb és a drágább lesz a kampány, az embereket otthonukban zaklathatják, személyes adataik közvetlenül a pártokhoz kerülnek a jövőben is, és így akár illegális adatbázisok is létrehozhatók. mti MSZP: túllépték a hatáskörüket BUDAPEST. Az MSZP szerint az Alkotmánybíróság pénteki határozata is azt mutatja, hogy a Fidesz nem él, hanem visszaél a kétharmados parlamenti felhatalmazásával. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető pártja frakciójának véleményét tolmácsolva közölte: szerintük ismét bebizonyosodott, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség túllépte a hatáskörét, visszaélt a hatalmával, visz- szaélt a választók bizalmával. Hozzátették: üdvözlik az Alkotmánybíróság döntését, amelyben kimondják: az átmeneti rendelkezések nem tekinthetők az alaptörvény részének és nem tekinthetők az alaptörvény módosításának, illetve kiegészítésének sem. mti Megsemmisítette az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseit az Alkotmánybíróság. BUDAPEST. Az Alkotmánybíróság (Ab) pénteki határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett a jogalkotási felhatalmazásán, amikor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyanokat is beiktatott, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak, ezért a kifogásolt rendelkezéseket - köztük az előzetes választási regisztrációra vonatkozókat - e formai hiányosságok miatt megsemmisítette. Az ombudsman kérte Az Alkotmánybíróság az MTI- hez elküldött közleményében felidézte: Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseinek alkotmányosságát. Az ombudsman indítványában kifejtette, hogy a támadott rendelkezések túllépnek az alaptörvényben az Országgyűlés számára adott jogalkotási felhatalmazás keretein, ezért megsemmisítésüket kérte. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alaptörvény záró rendelkezéseinek 3. pontja arra hatalmazta fel az Országgyűlést, hogy az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket al- kotmányozóként fogadja el. Az átmenetei rendelkezések több mint kétharmada azonban nem a korábban hatályos alkotmány és az alaptörvény közötti átmenetet rendező előírás, hanem hosszabb távra szóló, általános rendelkezés - állapította meg az Ab. Túllépett keretek Mint kifejtették: a jogalkotásra adott felhatalmazás kereteinek túllépése olyan súlyos eljárási szabályszegést jelent, amely a jogszabály közjogi érvénytelenségének a megállapítását és a jogszabály megsemmisítését vonhatja maga után. Az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések megalkotására szóló felhatalmazást az alaptörvény tartalmazza, ám e keretek túllépése az így megalkotott szabályok semmisségét jelenti: azokat úgy kell tekinteni, mintha létre sem jöttek volna - áll a közleményben. Az Alkotmánybíróság a megsemmisített rendelkezések tartalmának alkotmányosságát nem vizsgálta, a részleges közjogi érvénytelenség kimondására formai szempontú vizsgálat alapján került sor - hangsúlyozták. A testület kiemelte: nem az alaptörvény rendelkezéseit semmisítette meg, hanem az Országgyűlést alkotmányozóként is kötelező jogalkotási szabályok megsértését állapította meg. Az Alkotmánybíróság megjegyezte: a regisztrációval kapcsolatban a választási eljárási törvénybe foglalt rendelkezések érdemi vizsgálata a köztársasági elnök előzetes normakontroll iránti indítványa alapján folyamatban van, a döntés az ügyben január elején várható. A határozathoz Holló András és Stumpf István párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária pedig különvéleményt csatolt. MTI © A határozat teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján: www. alkotmanybirosag.hu olvasható. Vendégjegyzet Tuza Tibor A költségvetés egy barométer Az oktatási intézmény költségvetési fedezete előrejelzi, hogy javulni fog-e, vagy romlik majd a nevelő-oktató munka színvonala. Finnországra, Japánra szoktunk hivatkozni annak igazolására, hogy az oktatásba befektetett pénz elősegíti, felgyorsítja a gazdasági fejlődést. Persze nem azonnal, nem egy mai négyéves kormányzati ciklus alatt. Ennél hosszabb idő kell a megtérüléshez, sőt, az oktatásba befektetett pénz többszörös gazdasági hasznához. Honatyáink azzal is szoktak magyarázkodni, hogy hazánkban a GDP nagyobb hányadát költjük oktatásra, mint teszik azt a fejlett országok. Miközben megfeledkeznek arról, hogy a fejlett országokban az a kisebb hányad forintra átszámítva többszöröse annak, amit hazánkban az oktatásra fordítunk. Az USA-ban legalább ötszöröse. Japán akkor invesztálta be az oktatásba GDP-je hallatlanul magas hányadát, amikor a legválságosabb gazdasági helyzetben volt, a két világháború között, s a második világháború végére a fejlett országok élvonalába tört. Az oktatásba befektetett minden egyes forint hetes forint hasznot hoz a népgazdaságnak. Külföldi példákra szoktunk hivatkozni, pedig huszadik századi hazai példára is hivatkozhatnánk. Már egy évszázada (1912-ben) kifejtette az akkori Hajdú megyei Gönczi-tanítóegylet titkára, hogy „az iskolai nevelőmunka barométerje a költségvetés”. A két világháború között Klebelsberg Kuno kultuszminiszter meg tudta győzni a kormányzót arról, hogy az oktatásba befektetett minden egyes forint hetes forint hasznot hoz a népgazdaságnak. Az más kérdés, hogy ki hogyan viszonyul a Horthy-kor- szak ideológiájához és történéseihez. Azt azonban senki sem vitathatja, hogy megnőtt az oktatás hatékonysága, az akkori világ élvonalába fejlődött fel a magyar oktatás és tudomány. Aminek kezdeti gazdasági sikereit sajnos felemésztette a második világháború. Klebelsberg nevét viseli napjainkban az az oktatásirányító intézmény, amely az oktatásból való forráskivonás levezénylésére hivatott. Klebelsberg Kuno foroghat a sírjában. Hoffmann Rózsa vagy Balogh Zoltán miért nem tudja meggyőzni a mai „kormányzót” arról, hogy az oktatásba befektetett minden egyes forint hetes forint hasznot hoz a népgazdaságnak? Büszkék lehetünk télirózsás forradalmat vívó diákjainkra, akik tovább látnak az orruknál. Fénycsóvát vetítenek a sötét politikai és gazdasági-társadalmi káoszba. Nemcsak önmaguk, hanem az egész ország felemelkedéséért, boldogulásáért küzdenek. A „kormányzó” mikor fogja meghallani üde és igaz hangjukat? És mi történik akkor, ha továbbra sem hajlandó hallgatni rájuk? Végezetül: ha már oly kedves számára a Horthy-kultusz, miért nem hallgat Klebelsberg Kunora és az ő kormányzójára? (A szerző romológus, romapedagógus.) Alaptörvénybe emelné a jogszabályokat a Fidesz BUDAPEST. A Fidesz tudomásul veszi és végrehajtja az Alkotmánybíróság döntését, és kész a formai hiba kijavítására - közölte Rogán Antal frakció- vezető pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Elmondta, a kormánypárt azt javasolja, hogy a parlament februárban foglalja az alaptörvénybe azokat a szabályokat, amelyeket az Ab formai okból megsemmisített. Rogán Antal arra a kérdésre, hogy az összes megsemmisített rendelkezést az alaptörvénybe iktatják-e, úgy válaszolt: az Ab csak formai kifogásokat fogalmazott meg, feladatot adott az Ország- gyűlésnek, a rendelkezések tartalmáról azonban „nincsen vita köztünk és az Alkotmánybíróság között”. „Mivel formai hiányosságokat talált csak az Alkotmánybíróság, tartalmiakat nem, így nyilvánvalóan n?m tartalmi, hanem formai szempontokat mérlegelve fogjuk összeállítani az alkotmánymódosító javaslatot” - fejtette ki. Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő, aki az alaptörvényt szövegező bizottság elnöke volt, hangsúlyozta: csak időbeli és nem elvi oka volt annak, hogy az átmeneti rendelkezéseket nem az új alkotmánnyal egy időben, hanem később, külön fogadták el. Szerinte így nincs akadálya, hogy a rendelkezéseket „egy egyszerű alkotmánymódosítással” beemeljék az alaptörvénybe, mivel az alkotmányozó céljait nem érinti az Ab-döntés. MTI Nincs alkotmány, mondja az LMP BUDAPEST, Az LMP véleménye szerint az Alkotmánybíróság (Ab) pénteki döntésével „kikukázta” az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseit. Schiffer András frakcióvezető kijelentette: az Ab döntése után egyértelművé vált, hogy „ma Magyarországnak nincsen alkotmánya”. Egy olyan irat sem a szó jogelméleti, sem pedig erkölcsi értelmében nem nevezhető alkotmánynak, amelybe egy ember a saját pillanatnyi hatalmi érdekeinek megfelelően tölt tartalmakat - tette hozzá magyarázatként. Az LMP valamennyi politikai erőt, köztük a jelenlegi kormánykoalíciót is arra szólítja fel, hogy 2014-ben kezdjenek tárgyalásokat annak érdekében, hogy az országnak megegyezéses alkotmánya legyen - mondta a frakcióvezető. MTI ® A Szabad Művészek demonstrációja A Szabad Művészek csoport tagjai demonstrálnak „Vigyázat, kultúrpuccs” feliratú transzparenssel a kezükben a Műcsarnokban Gulyás Gábor leköszönő igazgató sajtótájékoztatója alatt, egyebek között azt követelve: a kormány ne „játssza át” az épület tulajdonjogát a „magánegyesületből köztestületté emelt” Magyar Művészeti Akadémiának. fotó: mti, földi imre Kiragadott mondat Nem igaz, hogy gyatra minőségű oktatás folyt az elmúlt években Magyarországon - nem állják meg a helyüket és a pedagógusokra nézve dehonesztálók azok a megállapítások, amelyek a magyar oktatást rossz színben tüntetik fel. Mendrey László PDSZ-elnök Devizaárfolyam (2012.12.28.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 291,29-2,15 USA dollár 220,93-0,17 Svájci frank 241,06-1,72 Angol font 355,39-2,08 Román lej 65,71-0,52 Ukrán hrivnya 27,38 +0,10 Horvát kuna 38,59-0,30 Lengyel zloty 71,50-0,17 G gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB