Kelet Magyarország, 2012. december (69. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-22 / 299. szám
2012. DECEMBER 22.. SZOMBAT nvonalS Tulajdonképpen mi is az az életszínvonal? BUDAPEST. A Katolikus Lexikon meghatározása szerint a életszínvonal egy közösség, társadalom jólétének mértéke; azoknak a javaknak és szolgáltatásoknak a meny- nyisége, amely fölött egyesek vagy egyes csoportok, társadalmi rétegek, egy-egy vidék lakossága rendelkezik. Azon országokban, amelyekben a nemzetgazdasági összelszámolás divatba jött, az életszínvonal lett a lakosok, az ország állapotának mércéje. Az efféle mérlegelésnek azonban megvan az a veszélye, hogy a jólétnek csupán gazdasági összetevőjét veszi figyelembe. A zöldek politikai mozgalma épp ezt a szemléletmódot vonta kétségbe, és rámutatott, számos további tényező létezik: a biztonság, a szabadság, a képzettség, a lakásviszonyok, a környezet tisztasága, melyek mind szociálmutatóként szolgálnak. A szociálmutatók már nem annyira az életszínvonal, mint az életminőség összetevői, mérlegelésük elsősorban nemzetközileg, az egyes országok állapotának összemérésével lehetséges. ékn Megkérdeztük: Milyen ma az életszínvonal? TÓTH TAMÁS: nő az SZVITANKÓ TAMÁS: SZEMÁN ANDRÁS: elinelszegényedés nehezedik az élet dúlhatunk felfelé SZAJKÓ JÓZSEF: nem BARÁTH ZOLTÁN: nem GOMBOS LEVENTE: nem jó jel látni a kiutat rózsás a helyzet Napról-napra látszik az iskolába járó gyerekeken, hogy a szülők körében nő a fokozatos elszegényedés, és ez elkeserítő - mondja Tóth Tamás gimnáziumi igazgató. „Ahogy nehezedik az önkormányzatok helyzete, úgy nehezedik az emberek élete is. Jó lenne már megtalálni ebből a helyzetből a kiutat” - válaszolt kérdésünkre Szvitankó Tamás operatőr. - Kicsit megpróbálok optimista lenni és azt mondom, szerintem talán már stagnál az életszínvonal és ebből a helyzetből hátha elindulhatunk majd felfelé - felelte Szemán András tanár. „Jó lenne hinni abban, hogy jobbkedvűek lesznek az emberek, mert ez egyértelműen azt jelentené, hogy könnyebben élünk, de egyelőre sajnos nagyon sok rossz hangulatú embert látok és ez nem jó jel”- mondta Szajkó József tanár.- Az is baj, hogy egyre szegényednek az emberek, de azt még nagyobb problémának tartom, hogy nem látni a kiutat ebből a helyzetből - válaszolta Baráth Zoltán szakács. „Nem rózsás a helyzet, az emberek csak az igazán szükséges dolgokra költenek, amin lehet, spórolnak” - mondta Gombos Levente fényképész. Romlott az életszínvonal Ha mindenki fejenként ennyiből gazdálkodhatna havonta, nem is lenne baj (illusztráció) fotó: net fogyasztott húsétel, a fűtés és tes üdülés hiánya. Anyagilag a már említett váratlan kiadás depriváltnak számít az, aki fedezetének és az évi egyhe- ezek közül legalább hármat Akik nagyon gyűlölik 2012-t A KSH szerint 2010 óta romlott a helyzet Magyarországon. BUDAPEST. A lakosság kétharmada a tavalyi év során nem engedhetett meg magának egy egyhetes üdülést, ráadásul aiz országban csaknem hárommillióan nem esznek elég húst. A KSH életszínvonalat mérő számai azt mutatják, hogy 2010 óta romlott a helyzet Magyarországon. Akiket nagyon érint A KSH Statisztikai tükör című kiadványából kiderült: ez a 17 éven alattiakat átlagon felül érinti. A magyarok közel háromnegyede nem tudott egy 50 ezer forintos, váratlanul felmerülő kiadást fedezni. Az anyagi megfosztottságot kilenc szempont alapján mérik: a hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátralék, a telefon, a színes tévé, a mosógép, az autó, a kétnaponta A felmérés szerint a magyarok gyűlölik legjobban 2012-t. BUDAPEST. Egy felmérés szerint a világ polgárainak többsége bízik abban, hogy 2013 jobb éve lesz, mint amilyen az idei volt. Nem bánják, hogy vége Az Ipsos legújabb kutatásában megkérdezetteknek több mint a fele nem bánja, hogy véget ér a 2012-es év, mert a saját élete és családja szempontjából kedvezőtlen időszaknak minősítették azt. A magyarok évértékelője lett a leginkább negativ: 74 százalék szerint nekik csak rosszat hozott az óév. A legkellemesebb emlékeik 2012-ről a kínaiaknak és az indonézeknek maradtak. A megkérdezettek többségének jövőképe kifejezetten reményteljes: 80 százaléka azt feltételezi, hogy 2013 ösz- szességében jobb esztendő lesz, mint a mostani volt - ez az általános optimizmus a magyarokra is jellemző. Az indonézek a legderűlátóbbak, őket a mexikóiak, a brazilok és az indiaiak követik. A magyarok optimizmusa emelkedett a legnagyobb arányban: tavaly ilyenkor csak 56 százaléknyian tekintettek reményekkel a következő évre a mostani 80 százalékkal szemben. A gazdasági várakozások nem ennyire kedvezők, de a kutatásban résztvevők csaknem fele ebben a tekintetben is javulásra számít, leginkább Indiában, Brazíliában, Indonéziában és Mexikóban bíznak a pozitívabb jövőben. A magyar lakosság reményei visszafogottabbak, csak 38 százalék gondolja azt, hogy a nemzetgazdaság jövőre az ideinél erősebb lesz, bár korábban ez az arány még ennél is kevesebb, csak húsz százalék volt. A kutatás szerint elmondható, az emberek a javulást attól várják, hogy saját kezükbe veszik sorsukat: a világ polgárainak 55 százaléka, a magyaroknak pedig 68 százaléka úgy gondolja, hogy jövőre sikerül javítania pénzügyi helyzetén. Fogadkozások A magyarok fogadkozásai között leginkább a család pénzügyi stabilitásának megteremtése az elsődleges, több mint kétharmadnyian a jövő évben ezt szeretnék megvalósítani. Emellett leginkább a baráti kapcsolatok megerősítését és az egészségmegőrzést említették a megkérdezettek. Az Ipsos felmérését 23 országban, 18 500 fő részvételével készítették. mti pénzügyi okok miatt nélkülöz. A KSH tavaly tavasszal készült vizsgálata szerint a magyar lakosság 42,2 százaléka nélkülöz legalább három tételt: ez az eredmény pedig 2,3 százalékponttal magasabb, mint a 2010-es. Anyagi megfosztottság Anyagi megfosztottság 4 millió 160 ezer embert érintett. Megfelelő mennyiségű húsételt 2 millió 860 ezren, a megfelelő fűtést pedig 1 millió 154 ezren voltak kénytelenek nélkülözni. A szegénységi arány, illetve az elszegényedés kockázata a kor előrehaladtával csökken: hazánkban a 17 évesnél fiatalabbak a legveszélyeztetettebbek, 2010-ben még csak 20,3 százalékuk, tavaly már 23 százalékuk volt szegény. Átlag feletti szegénységi kockázattal még a fiatal felnőtteknek, a 18-24 éves korosztálynak kell szembesülnie. MTI így drágultunk az adók miatt BUDAPEST. 2012. novemberében a fogyasztói árak 5,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk az átlagnál jobban drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve. A ruházkodási cikkek árai csak kis mértékben emelkedtek, közölte a KSH. Egy hónap alatt a fogyasztói árak 0,1 százalékkal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek 0,7 százalékkal drágultak. Árnövekedés következett be a sertészsiradék (3,2 százalék), a sajt (2,7 százalék), a szalámi, szárazkolbász, sonka (2,6 százalék), a párizsi, kolbász (2,4 százalék) esetében. Árcsökkenés volt megfigyelhető a kávé (3,0 százalék) és a csokoládé, kakaó (1,4 százalék) esetében. A szeszes italok, dohányáruk drágultak a legnagyobb mértékben, 0,8 százalékkal. MTI Hangulat jelentés: Dr. Szabó-Tóth Kinga szociológus, a Miskolci Egyetem BTK Szociológiai Intézet igazgatója „Milyen a hangulat tifelétek?” „...Hááááát...” Az életszínvonal és életminőség alakulása a régióban. Miskolc. Az alábbiakban dr. Szabó-Tóth Kinga szociológus, a Miskolci Egyetem BTK Szociológiai Intézet igazgatója gondolatai következnek arról, miként látja az életszínvonal alakulását, jelenlegi helyzetét egy szociológus. A Tanú Dániel Zoltán „A Tanú” című kultuszfilmben teszi feli Pelikán József gátőrnek az azóta szállóigévé váló kérdést: „Milyen a hangulat tifelétek?” „... Hááááát...” - szól a válasz. Ez az írás is egyfajta hangulat-jelentés. A közhangulat vagy hangulat szociológiai szempontból sokféleképpen értelmezhető. Meghatározhatja az életszínvonal, az életkörülmények alakulása, az úgynevezett „objektív” mutatók és körülmények, mint pl. a foglalkoztatottság és munkanélküliség, az átlagkeresetek nagysága, a szegény családok aránya, a szabadidő eltöltésének módja és lehetőségei, a kultúrára,. oktatásra fordított idő aránya az időmérleg-kutatásokban. Sokszor azonban azt tapasztaljuk, hogy az, hogy hogyan is érezzük magunkat a bőrünkben „köszönő viszonyban nincsen” azzal, hogy objektíve milyen körülmények között élünk. Ha a foglalkoztatottság és munkanélküliség kérdését részletesebben megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy nem stigmatizált ma már a munkanélküliségi státusz, hiszen az emberek jelentős része nem rendelkezik bejelentett munkahellyel - majdnem azt írtam, hogy nem dolgozik, de azt is tudjuk, hogy sok embernek nincs ugyan munkahelye, bejelentett munkája, de valamivel elfoglalja magát, valamivel pénzt keres maga és családja számára. Mennyiből? Az életminőséget mérhetjük az egy főre jutó GDP-vel is. Ha azt vizsgáljuk, hogy menynyi volt ennek aránya az EU- 27 átlagához képest (2010-es adatok szerint, az EU-s adatokat 100 százaléknak tekintve) akkor azt látjuk, hogy hazai szinten ez az adat az EU-s átlag 62 százaléka volt, míg az Észak-magyarországi régió szintjén 40 százalék. Életszínvonal és életminőség szempontjából nem elhanyagolható kérdés, hogy mennyi pénzből gazdálkodnak átlagosan a háztartások. A Szociális Térkép felmérésünk alapján azt mondhatjuk, hogy ez nagyjából családonként átlagosan 170-180 ezer forint. A kutatás során a háztartások anyagi helyzetét szubjektív mutatókkal is igyekeztünk felmérni. Arra a kérdésre, hogy jelenleg hogyan tudnak megélni a válaszadók fele (51 százaléka) azt mondta, hogy nagy nehézségek árán vagy nehezen tudnak megélni, és kevesebb mint egyötödük (18,6 százalék) állította azt, hogy könnyen vagy nagyon könnyen meg tudnak élni. Egy másik szubjektív mutató a jövedelmi helyzet változásának megítélésére iráA nehézségek ugyanis kihívásokat is jelentenek egyben. SZABÓ-TÓTH KINGA nyúlt. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt 2 évben változott-e jövedelmi helyzetük, a megkérdezettek fele igennel válaszolt a Szociális Térkép felmérés során. A változás irányát firtató kérdésre - a változásról beszámolók - közel 80 százaléka azt mondta, hogy negatív irányba alakult helyzetük: 40 százalék szerint jelentősen romlott, 39 százalék szerint pedig kissé romlott pénzügyi helyzetük. A Szociális Térkép adatai szerint a városlakók közel 2 százaléka telepi vagy nem lakás céljából épült ingatlanban lakik, azaz elmondható, hogy mintegy 3000 felnőtt vagy legalább másfélezer család és gyerekei élnek mélyszegénységben. Válaszadóink mintegy 17 százaléka állította azt, hogy van valamilyen díjhátraléka (ez EU-s összehasonlításban a legrosszabb adat az országok között), és közel 6 százaléka pedig magánszemélynek is tartozik. Az életmódnak és életminőségnek meghatározó indikátora a szabadidő eltöltésének módja. Ez kutatásaink alapján leggyakrabban az informális kapcsolatok köré szerveződik, legritkábban pedig az informalitást, azaz a családi, baráti, rokoni kapcsolatokat meghaladó tevékenységek bukkannak fel. A szabadidő ilyen jellegű „privatizálását” természetesen az egyén pénzügyi helyzete is befolyásolja, hiszen a privát szférából való kimozdulás finanszírozási terheket is jelent. Életminőségünket az is meghatározza, hogy milyen az egészségi állapotunk. Kutatásaink alapján kiderül, hogy a betegség-típusok előfordulásának gyakoriságát a lelki eredetű gondok uralják a városlakók körében, ezek a megkérdezettek körében 36 százalékban előfordultak az elmúlt egy évben. Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy a felnőtt lakosság több mint negyedének (27 százaléka) háztartásában tartós, krónikus beteg is él. Elvágyódás és maradás „Milyen a hangulat tifelétek?” „...Hááááát...” - szól Pelikán József válasza. Mit is mondhat egy szociológus erre a kérdésre ösz- szegzésképpen? Mindig elvágyódtam innen, de mindig itt maradtam. Nyáron rájöttem, hogy miért is. Történt ekkor, hogy Kemény Dénest az olimpiai szereplés után így nyilatkozott: „Nagyon szeretném elkerülni, hogy másik válogatott kispadjára üljek le valaha is. Másutt ugyanis nem tudnám ezt az aszkéta-felfogást képviselni a csapat érdekében, turistának viszont nem mennék” (forrás: MTI). Azt gondolom, hogy szükség van erre a szemléletmódra, erre a fajta elköteleződésre, arra, hogy az itt még meglévő, megmaradó középosztálybeliek úgy gondolják, bár elmehetnének, nem mennek: szülőföldjük itt tartja őket, ők itt szeretnének boldogulni, tenni, alakítani, formálni. A nehézségek ugyanis kihívásokat is jelentenek egyben: a válság, a krízishelyzet megadja a lehetőséget a megújulásra, a változtatásra, a dolgok átgondolására, átfordítására. Sokan maradunk, maradnánk, amíg úgy érezzük: van itt dolgunk és meghallgatnak minket, kíváncsiak ránk. „Teher alatt nő a pálma” - mondják. Persze az azért nem mindegy, hogy mekkora súly is nehezedik rá... ékn
