Kelet Magyarország, 2012. december (69. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-20 / 297. szám
2012. DECEMBER 20-, CSÜTÖRTÖK KELET .......................................... ,í;iW Jegyzet Paulovits 9 # Ágoston V /Éti 110-ből 21... A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munka- védelmi és Munkaügyi Szak- igazgatási Szerv munkaügyi felügyelői egy hónap alatt 110 munkavállalónál ellenőrizték a pszichoszociális kockázat értékelését. Megállapították, hogy összesen 21 munkáltató rendelkezett pszichoszociális kockázatértékeléssel. Az ellenőrzések során voltak olyan munkáltatók, akik jó szívvel fogadták a munkavédelmi felügyelőket, de sajnálatos módon olyan munkáltatók is voltak, akik nehezteltek a célvizsgálatra, sőt olyanok is, akik „személyeskedésnek” vették a munkavédelmi felügyelőket. Érdemes megemlíteni, hogy a látogatások során a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó szakember vagy szolgáltatóhely két eset kivételével mindig részt vett a célvizsgálatban. Viszont a munkahelyi foglalkozásegészségügyi szakember vagy szolgáltató mindössze háromszor „tisztelte” meg a célvizsgálatban résztvevőket. Minden munkáltatónál a pszichoszociális kockázat- értékelés minősége elfogadható volt, ezért figyelemfelhívást nem kellett indítani. Jól lehet, egyik munkáltató sem vett igénybe a kockázatértékelés elkészítésében szakértőt. Példaértékűnek nevezhető az a munkáltató, amelynél a több telephelyen lévő munkavállalók és a foglalkoztatott létszám meghaladta a háromezer főt. Ennek ellenére nagyon sokrétűen figyelembe vették a pszichoszociális kockázatokat. Ez az aránypár tehát jobb volt, mint a 110-ből 21. Nem ijesztgetésképpen, de az ellenőrzés folytatódik... agoston.paulovics@inform.hu ló tudni- Az építőtelepeken történő balesetek és halálesetek leggyakoribb oka a lezuhanás. A lezuhanás kockázatát meg kell előzni. Két méternél nagyobb szintkülönbség esetén rendszerint valamilyen típusú védőeszközre van szükség. Védőkorlátot, munkaemelvényt, munkakosarat, állványzatot vagy hasonló védőeszközt kell elsősor- ban használni. ___________- Tetőn végzett munkák esetén védőkorlátnak vagy egyéb, hasonló védelmet nyújtó védőeszköznek kell lennie. A korlátot az ereszhez, vagy az eresz alatt közvetlenül elhelyezett állványzathoz kell rögzíteni. Különösen erős korlátra van szükség, amely fel tud fogni egy meredek tetőn hirtelen lecsúszó személyt.______________- Ha csoportos védőeszköz felszerelésére nincs lehetőség, akkor egyéni védőfelszerelést kell használni, biztonsági kötéllel és hevederrel. Derékövet ne alkalmazzanak, mert az súlyos sérülésekhez vezethet. ^ozrA^ * NFSZ v Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az oldal összeállítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült Az építkezések munkavédelmi szempontból a kockázatos munkahelyek közé tartoznak (képünk illusztráció) FOTÓ: ÉKN-ARCHÍV Interjú: Béres Istvánnal, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkavédelmi Szervezet felügyelőjével Súlyos munkahelyi balesetek megszívlelendő tanulságokkal A munkabaleset bekövetkezésének oka sokszor egy-egy láncolattal magyarázható. MISKOLC. Az eset már-már krimibe illik. Röviden az történt, hogy a vidéki kórház bejáratánál egy halott embert találtak. Tulajdonképpen ezzel indult a rendőrségi és munkavédelmi vizsgálat, amelynek során kiderült, hogy a halott ember áramütést szenvedett munka közben egy építkezésen. S amikor a kórházba akarta vinni a sofőr, már halott volt. A balesetet egy sor szabálytalanság előzte meg, miként azt a robbanásos tűz okozta halálos balesetet is, amely szintén halállal végződött. E két baleset tanulságairól érdeklődtem Béres Istvántól, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkavédelmi Szervezet felügyelőjétől. béres István: Az egyik építkezésen a munka befejezéshez közeledett, amikor a betonkeverőgép tisztítása közben áramütés érte az egyik dolgozót, aki a helyszínen meghalt. A kórház a rendőrséget értesítette az esetről, és megkezdődött a nyomozás. Ennek során kiderült, hogy a betonkeverőgép üzemeltetése során a villamos védővezeték feszültség alatt volt - szabálytalanul kötötték be s így, amikor a tisztogatás megkezdődött, a géptest is feszültség alatt volt. Jól lehet, a mérőhelyen lévő úgynevezett kismegszakítót lekapcsolták. Érdemes megemlíteni, hogy a betonkeverőgép csatlakozó- vezetéke olyan gumiköpeny szigeteléssel volt ellátva, ami több helyen megsérült, és ezeket a hibákat szigetelőszalaggal próbálták kijavítani. A munkahely során a villamosszerelő cég az ellenőrzést, az érintésvédelmet nem megfelelően végezte el. Ráadásul a munkahelyen a vakolási tevékenység, mint ismeretes, elég nedvességgel járt. A betonkeverőgép ürítő kereke műanyag szigetelővel volt ellátva, s így a vakolat keverés közben nedves környezetben, míg a szigetelt ürítőkereket fogták, nem történt áramütés, csak már akkor, amikor magához a fém géptesthez is hozzányúltak a tisztítás során és a keverőgép tisztításánál áramütést okozott. Mi a tanulsága ennek a szomorú, súlyos balesetnek? béres István: A munkabaleset bekövetkezésének oka szinte egy láncolattal magyarázható. Kezdve onnan, hogy a villamoscsatlakozó aljzatánál hibás bekötés miatt védőérintkező fázisfeszültség alatt volt. A cég szerelője a munkaátadás hiányosságát nem ellenőrizte. A hibás bekötés miatt a „nullvezetős” áramkörben a lekapcsoló szerv nem működött. Hiba volt az is, hogy a kézi ürítésű betonkeverőgép és a hosszabbító csatlakozásának villamosszerelői ellenőrzés és áram-védőkapcsoló nélkül történt a hálózathoz csatlakozás. Valóban kitűnik, hogy ennél a kőműves munkánál több súlyos munkavédelmi hiányosság merült fel, miközben azt nehéz elhinni, hogy egy halott embert a kórház bejáratánál letettek a földre. És most nézzük azt a balesetet, amely ugyancsak halállal végződött. Béres István: „Egy munkavédelmi sisak is életet menthet...” FOTÓ: KOZMA ISTVÁN béres ISTVÁN: Szintén vidéken történt az eset, ahol egy telepített Mól Nyrt. tulajdonában lévő öt köbméter névleges űrtartalmú PB- gáz tároló korábban fűtést biztosító tartályhoz a tartály töltőelemének átfejtésére szolgáló berendezést létesítettek. Erről a tartályról töltötték a kft.-nél lévő gázüzemű gépkocsik tartályait. A gyorsabb feltöltés biztosítására folyadékszivattyút is beépítettek, a lefejtéshez pedig egy nyomáskapcsolót szereltek be. A szivattyút a beállított érték elérésekor lekapcsolta, a PB gázvezetéken lévő csapokat kézzel kellett elfordítani. Előfordult, hogy a PB gázpalackot is így töltötték. A baleset napján az illegális töltőhelyen vezetett füzetben ennek nyomát nem találták. Az épületbe bevitt PB gázpalack felrobbant. Az épületből kihozott felrobbant 25 liter űrtartalmú alumínium PB gázpalack paláston lévő nagy nyílást valószínűleg a gáztartályról történt túltöltés, túlnyomás okozta. Ez lehetett egyfelől az, hogy a palackot külső hideg környezeti hőmérsékletről a meleg levegőjű lakatosműhelybe vitték, sőt a gázkonvektor mellett (!!) helyezték el. Nem nehéz belátni, hogy a palackban lévő töltet nyomása a felmelegedés következtében emelkedni kezdett, és ennek a nyomásemelkedésnek a hatására a gázszelepen át szivárgás keletkezett, mely a levegővel egyesülve berobbant és tűz keletkezett. A robbanás égési és zúzódásös sérüléseket okozott, megrongálta, és gyakorlatilag hasznavehetetlenné vette az egész létesítményt. S a robbanáskor eligazítást tartó ügyvezető életveszélyes égési sérüléseket szenvedett, kórházba szállították, ahol a műtéti beavatkozást követően sérüléseibe belehalt. Itt is a munkavédelemnek egész láncolatát sértették meg a dolgozók? BÉRES ISTVÁN: így igaz. A töltést végzők és a munkavállalók a munkáltató üzemeltető részéről munkavédelmi oktatásban nem részesültek, sőt mi több, tűzvédelmi szakvizsgával sem rendelkeztek. A töltést gyakorlatilag illegálisan végezték, s a végzett tevékenység tilalmát a munkavégzés során nem vették figyelembe. A munkáltató nem azonosította a PB gáztöltési tevékenység veszélyeit, így a veszélyek megelőzése érdekében intézkedést sem tett. Nem vezettek füzetet a töltésről, s a töltött palackot nem mérték meg, így a palackban maradt gázmennyiség mértékét nem lehetett megállapítani, tehát túltöltés is történhetett. Azt sem vették figyelembe, hogy hidegről a melegre vitt palackban a gáz kitágul, s ez is a palack túlnyomásához vezetett. A felelőtlenségnek, a szabálysértés sorozatos megszegésének halálos balesetek a következményei. Mindkét helyen más külső és más belső körülmények játszottak közre. Egy azonban mindkét helyen közös volt, a munkavédelmi előírások betartásának elmulasztása. PAULOVITS ÁGOSTON agoston.pauilovics@inform.hu A kiemelt kockázatok miatt Az építkezéseken dolgozók különösen magas baleseti és egészségügyi kockázatnak vannak kitéve. Budapest, Brüsszel. Az Európai Unióban az építőipar évente több mint 1000 baleseti halállal a legbalesetveszélyesebb szektor. Világviszonylatban az építőiparban dolgozók körében háromszor akkora a halálos kimenetelű munkahelyi balesetek, és kétszer akkora a sérülés veszélye, mint más foglalkozások esetében. Európában az építőipari vállalatok több mint 99 százaléka kis- vagy középvállalat. Az építőiparban a munkahelyi balesetek leggyakrabban a kis- és közepes vállalatoknál fordulnak elő. Az építkezéseken a balesetek leggyakoribb oka egész Európában a magas helyekről történő lezuhanás. Az építkezésen főleg abból adódnak veszélyhelyzetek, hogy a különböző munkaadók által foglalkoztatott dolgozók végezte munkák egy időben, vagy közvetlenül egymás után történnek. Egész Európára kiterjedő vizsgálatok kimutatták, hogy az építkezési balesetek jelentős része tervezési hibára, hiányos szervezésre és a munkálatok, valamint a' védelmi intézkedések hibás koordinációjára vezethető vissza. Kampányt indítottak Az Európai Unió ezért Eu- rópa-szerte kampányt kezdeményezett az építőmunka biztonságáért. Ennek mind nemzeti, mind uniós szinten része egy - minden kis- és középvállalat részére kiadott -, az építőmunka koordinációját és a leesés elleni védelmet középpontba helyező tájékoztató kampány volt. ÉKN-SZB Halálos munkabalesetek száma, Magyarország IIIIIIIIW—MlIlM III Ilid....... «» 2001I
