Kelet Magyarország, 2012. december (69. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-19 / 296. szám
2012. DECEMBER 19., SZERDA Hatályba lépett az új alaptörvény BUDAPEST. Ugyancsak vitát váltott ki Magyarország 2012. január l-jén hatályba lépett új alaptörvénye. Az új alaptörvényben önálló fejezet tartalmazza az alapvető jogokat és kötelességeket. Újdonság, hogy az alaptörvény a magzat életét a fogantatástól kezdve védi, és tiltja az emberi egyedmásolást. Rögzíti azt is: házasság csak férfi és nő között jöhet létre. Alaptörvényi rangra emelkedett a - csak szándékos, erőszakos bűncselekmény miatt kiszabható - tényleges életfogytig tartó szabadság- vesztés, és mostantól mindenkinek joga van - törvényben meghatározottak szerint - a személye, illetve a tulajdona elleni vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. A dokumentum - többek között - kimondja azt is, hogy a testi és lelki egészség jogának érvényesülését az ország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával segíti elő. mti Új köztársasági elnököt választott májusban a magyar Országgyűlés. Budapest. Doktori dolgozatával kapcsolatos plágiumügy miatt tavasszal lemondott köztársasági elnöki pozíciójáról Schmitt Pál. Utódjának május 2-án Áder Jánost választotta meg a parlamenti többség. „Értékek szószólója leszek” „Magyarország népe sikerre született” - jelentette megválasztása utáni beszédében Áder János. Ehhez szerinte fel kell tenni a kérdést: „hova juthatunk egymás teljesítményének állandó semmibevételével, az igazság relativizálásával, egymás lekicsinylésével, vagy épp a kettős mérce állandó alkalmazásával? Csakis rajtunk áll, milyen sorsot választunk önmagunknak... Amit önmagunkról gondolunk, olyan lesz országunk. Mert egy országunk van.” Áder János azt ígérte, a magyar érdekek és a magyar tervezte. Nem kevés fejtörést okozott számára az olyan - elsősorban személyes - szempontoknak az átgondolása, mint gyermekei iskolai kötöttségei, uniós munkatársai sorsa, a megkezdett ügyek lezárása r sorolta. Hozzátette: , jól esett számára, hogy már a jelölés elfogadása előtt is rengeteg támogatást és biztatást kapott. Olyan is volt, aki azt gondolta, ilyen felkérés esetén mérlegelési lehetőségem sincs - folytatta, jelezve: őt „más fából faragták”, nem az a fajta ember, aki alapos megfontolás nélkül képes lenne igent mondani arra, hogy Magyarország köztársasági elnökévé jelöljék. Fenntartásokkal fogadták Az ellenzék természetesen fenntartásokkal fogadta a Fidesz-Magyar Polgári Szövetséghez szoros szálakkal kötődő új köztársasági elnök személyét. Már azzal jelezték nemtetszésüket, hogy nem vettek részt a jelölésben és a választásban. ÉKN értékek, a gazdasági, tudományos, kulturális érdekek és értékek szószólója lesz. „A Sándor-palota díszes falai sem fogják eltakarni előlem hazámat” - mondta, majd azzal folytatta: elégedett lenne, ha öt év múlva azt mondhatná, hogy sikerült közös nevezőre jutni legalább néhány aprónak tűnő, mégis alapvetően fontos kérdésben, így például a teljesítmény megbecsülésében, amellyel véleménye szerint régóta adósai vagyunk önmagunknak.” Áder János beiktatása után adott interjújában elmondta: váratlanul érte, amikor a korábbi államfő lemondása után őt jelölték köztársasági elnöknek, hiszen három éve az Európai Unió parlamentjében dolgozott, és a jövőjét is így Schmitt Pál és Áder János FOTÓK: INTERNET Áder János váltotta Schmitt Pált Bajnai Gordon volt miniszterelnök újra aktivizálta magát, és összefogást sürget a politikai baloldalon. BUDAPEST. „Egy 25 évre előretekintő programra van szükség, mert azok az országok képesek csodákra, ahol az elvi alapvetésekben megegyezés uralkodik a politikai centrumban, és azon belül zajlik a vita” - hangoztatta Bajnai Gordon volt miniszterelnök. A Haza és Haladás Egyesület elnöke azt mondta, négy fogalomnak kell az alapvetések között szerepelnie: haza, haladás, szolidaritás és Európai Unió. Többször hangoztatta: „a fojtogató rezsim” leváltása mellett azt az - ennél szélesebb - intézményrendszert is fel kell számolni, amely kétharmados törvényekkel bebetonozva blokkolni tudná a változásokat. Perspektívát az életben „Összefogás kell az ellenzék demokratikus erői között, szükség van benne reménykedő baloldaliakra, de szükség van a csalódott jobboldaliakra is, vagy az elárvult liberálisokra, a bizakodó, változást akaró zöldekre, és nagyon sok olyan szavazóra van szükség, aki ma sehova nem sorolja magát, aki egyszerűen csak szeretné, ha az életében lenne perspektíva” - fogalmazott. MTI Bajnai Gordon Az államfő előzetes normakontrollt kért a választási eljárási törvényről. BUDAPEST. Az Országgyűlés november végén fogadta el az ugyancsak nagy politikai port kavart új választási eljárási törvényt, amely alapján a jövőben csak azok szavazhatnak az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon, akik előzetesen kérik felvételüket a választói névjegyzékbe. A jogszabály tartalmazza a korábban már az alkotmányba emelt előzetes regisztráció részletes szabályait. Eszerint a feliratkozás a következe ciklus összes választására érvényes lesz. A regisztrációs időszak a szavazást megelőző 15- napon lezárul, majd a voksolás után újrakezdődik. A Magyarországon élők az internetes ügyfélkapun, illetve munkanapokon a jegyzőnél személyesen kezdeményezhetik felvételüket a névjegyzékbe, míg a mozgás- korlátozottak és az elítéltek kérhetik, hogy a települési jegyző keresse fel őket, biztosítva számukra a feliratkozás lehetőségét. Az első fellépés Hivatalba lépése óta Áder János először élt az alkotmányossági vétó lehetőségével, ugyanis - mint bejelentette - alkotmányosan aggályos részeket talált a Magyarországon élő választópolgárokra vonatkozó regisztrációs előírásokban. Kifogásokat fogalmazott meg a kampányszabályokkal, a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos rendelkezésekkel és a törvény hatályba lépésével kapcsolatban is. „Politikai nemzetünk minden polgárának közös érdeke, hogy a felmerülő kételyekre megkérdőjelezhetetlen válaszok szülessenek, miként az is, hogy a jogosnak ítélt alkotmányos aggályokat mielőbb orvosolni lehessen. Az Alkotmánybíróság előzetes norma- kontrolija lehetőséget teremt arra, hogy a törvény hiányos vagy pontatlan rendelkezéseit mielőbb újra lehessen gondolni” - olvasható az államfő nyilatkozatában. mti ÉM interjú Politikai elemzőkkel az esztendő legérdekesebb belpolitikai történéseiről Gyömöre Máté (Magyar Progresszív Intézet) Mi volt az év legfontosabb belpolitikai eseménye? Nehéz egy konkrét eseményt kiemelni, hiszen rendkívül sűrű éven van túl az ország. Ehhez elég csak a felsőoktatás átszervezésére, Schmitt Pál lemondására, az Európai Unióval és az IMF-fel folytatott, szappanoperába illő tárgyalásokra, illetve a költségvetés elfogadásának körülményeire gondolni. Ugyanakkor mindenképpen fontos szimbolikus eseménynek mondható az új Alaptörvényjanuár l-jei hatálybalépése, elvégre egy ország történelmében ritkák az ilyen pillanatok. Mindenképpen kiemelkedő jelentőségű volt az új választási eljárási törvény megalkotása. Melyik volt az év legtöbb vitát kiváltó eseménye? Erre a kérdésre is számos válasz adható, akárcsak a közelmúlt hallgatói megmozdulásaira, vagy éppen Schmitt Pál plagizálására gondolunk. A legvitatottabb döntésnek azonban mégis inkább a választási regisztráció bevezetését lehetett tartani. Az intézkedést nemcsak az ellenzék, hanem jobboldali véleményvezérek is többször támadták arról nem beszélve, hogy a kabinet sem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy miért kellett a világtrendekkel szembe menve egy aktív választói névjegyzéket létrehozni. Melyik volt a legváratlanabb belpolitikai esemény? A leginkább előzmények nélküli esemény az azeri baltás gyilkos kiadatásának ügye volt, hiszen az évek óta börtönben ülő egykori katona kiszabadítására tett korábbi azerbajdzsáni kísérletek rendre kudarcba fulladtak. Természetesen utólag már könnyen bele lehet magyarázni az árulkodó jeleket, azonban akkor ez mindenképpen meglepő döntésnek bizonyult. Ráadásul hamar bel- és külpolitikai vihart kavart, melynek következtében hazánk óhatatlanul is beleszólt egy évek óta lappangó nemzetközi konfliktusba. Szomszéd Orsolya (Nézőpont Intézet) Pártpolitikai szempontból Bajnai Gordon politikai visszatérése került legtöbbször a napirendre. A kérdés azért jelentős, mivel a baloldali szimpatizánsok a volt miniszterelnököt tartják a miniszterelnök legesélyesebb kihívójának. Az új választási rendszer a korábbinál jobban előtérbe helyezi majd a potenciális kormányfő-jelöltek közti választást, így a széttöredezett baloldal számára kulcsfontosságú, hogy hiteles „arcot” találjon a baloldali egység számára. Ez azért is jelentős, mivel a relatív előnnyel rendelkező kormányoldal továbbra is egységes, így a kormányváltásra több esély mutatkozhat, ha a baloldal ugyancsak egységesen indul a választáson. A legtöbb vita kétségkívül az IMF-tárgyalások kérdése körül volt 2012-ben, újra és újra napirendre került az ügy. Ennek oka egyfelől annak relevanciája, másfelől pedig annak átláthatatlansága, elhúzódása. Komoly pókerjátszma zajlik a felek között, akik nyilván nem terítik ki kártyáikat a nyilvánosság előtt. A kormány elővigyázatossági megállapodást akar, az IMF meg kihelyezné a pénzét, vagyis egy készenléti hitelt bármikor megkötne hazánkkal. Ám a megállapodás Magyarország számára nem kényszer, hanem lehetőség, a kormány annak megkötésére törekszik, de nem mindenáron. Bár többen előre látták, illetve a politikai racionalitás felől nézve más kimenetele nem igen lehetett Schmitt Pál plágiumbotrányának, ám egy államfő lemondása mindig rendkívüli eseménynek számít. A Schmitt-üggyel egy, az emberek számára is jól érthető, szimbolikus kérdés bontotta volna meg a jobboldali egységet, amelynek fenntartása kulcskérdés a kormányzó pártok számára. Az államfő plágium-ügyét menthetetlennek ítélték a Fidesz egy részében is, ami figyelmeztető jel volt. így ebből a szempontból is többet veszített volna a Fidesz az elnök maradásával. Juhász Attila (Political Capit< mM fpmfS ) Vvíuli N/: ml n) i |§ÉN . Az Együtt 2014 megalakulásának bejelentése október 23-án. A Bajnai Gordon nevével fémjelzett mozgalom nem feltétlenül önmagáért fontos, hiszen a sikere egyáltalán nem garantált, de az tény, hogy a mozgalom az első felmérések szerint átlépte az öt százalékos támogatottságot az összes választókorú körében, és ezzel átrendezte a politikai erőteret az ellenzéki térfélen, valamint a megjelenésével együtt gyakorlatilag kezdetét vette a 2014-es választási kampány. A magyar kormány „pávatánca” az IMF/EU- hiteltárgyalás ügyében. Ez nem egy esemény, hanem egy folyamat, amely számtalan vitával tarkítva az egész éven végighúzódott és jórészt meghatározta mindazt, ami a gazdaságpolitikában történik. A hitelmegállapodás elmaradásának oka, hogy a kormány - bár jóval magasabb áron, de - képes volt a piacról finanszírozni magát, így fenntarthatta az unortodox gazdaságpolitikát, amely több megszorító csomaggal és az ország hitelességének szinte teljes elvesztésével jár együtt. Schmitt Pál köztársasági elnöki posztról történő lemondása. Váratlan volt az ügy jellege, hiszen plágiumbotrány korábban nem volt a magyar politikában, de váratlan volt az is, hogy Schmitt Pál hivatala és a kormányoldal mennyire képtelen volt kezelni a helyzetet és váratlan volt a lemondás is, mint következmény, hiszen Schmitt Pál előzőleg nyilvánvalóvá tette, hogy nem akar távozni. Összességében az ügy azt bizonyította, hogy hiába az intézményes biztosítékok és a kétharmados parlamenti többség, ha közfelháborodás elér egy bizonyos szintet, akkor a hatalom tehetetlen ellene.
