Kelet Magyarország, 2012. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-08 / 236. szám

2012. OKTÓBER 8„ HÉTFŐ KELET Évszázados rekord-aszály után Az elmúlt 5 termelési évből sajnos 4 is ked­vezőtlenül érintette Szabolcs megye mező- gazdaságát. nyíregyháza. Az utóbbi na­pokban lehullott csapadék sem tudja kimosni emléke­zetünkből a nyugodt szívvel tragikusnak mondható idei agrárévet. ASzabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal Földművelési Igazgatósága a múlt heti megyei közgyűlésre tájékozató anyagot készített a 2012. évi időjárás mezőgazda- sági termelésre gyakorolt ked­vezőtlen hatásairól. Wachal Kálmán földművelésügyi igazgatót sok örömre okot nem adó évértékelőre kértük. Sok napsütés, kevés csapadék- A végéhez közeledő idei gaz­dasági év a téli időszaktól kez­dődően igen kedvezőtlenül hatott a megye mezőgazdasá­gának eredményességére. A téli csapadékhiány, a hótakaró nélküli őszi vetéseket ért mí­nusz 22-27 Celsius-fokos hi­deg napok jelentős mértékben megritkították a tőszámot, majd az ezt követő hosszan tartó magas napi átlaghőmér­séklet 20-30 százalékos ter­méskiesést eredményezett a gyengébb minőségű talajain­kon. A Felső-Tisza vízgyűjtőjén márciusban is mindössze 4 mm, augusztusban 6 mm hullott átlagosan, de az egész évet tekintve is csak május­ban és júniusban haladta meg a csapadékmennyiség a sok­éves szintet. A havi átlaghőmérsékletek viszont Nyíregyháza-Napkor állomáson átlagban 2,2 fokkal haladták meg a sokéves ada­tokat, a februárt kivéve, ami­kor 4,2 fokkal volt hidegebb, mint szokott. A napsütéses órák száma augusztus végéig 15 százalékkal volt több a sok­éves átlagnál. öt évből négy volt rossz- Az elmúlt 5 termelési évből sajnos 4 év is kedvezőtlenül érintette a megye mezőgazda­ságát, elsősorban fagy- és jég­kár miatt. Az idei év akár ne­gatív rekorder is lehet, hiszen ekkora aszály százévenként kétszer fordul elő. Gyakorlati­lag az aszály majdnem minden növényfajt érintett, de főleg a sekélyen gyökerező, késői be- takarítású kukoricát, melyet a legnagyobb vízigényének idő­szakában ért a csapadékhiány. A vidékfejlesztési miniszter Magyarország teljes mező­gazdaságilag művelt területét aszálysújtottá nyilvánította, így aki az országos káreny­hítési alapba a hozzájárulási díjat befizette, részesülhet az idén 16,4 milliárd forintnyi kárenyhítési alapból, ameny- nyiben a hozamérték-kiesés 30 százalék felett alakul. Ezen túlmenően a SAPS tá­mogatásban részesülő gazdál­kodók még az ősz folyamán előleg formájában megkapják a támogatásuk 50 százalékát, ezzel is enyhítve a termelők nehéz helyzetén. Emelkedtek az árak- A korábbi évek felvásárlási áraihoz képest az árak jelen­tősen emelkedtek, ami azt jelenheti sok termelő számá­ra, hogy az árbevétel kiesése 30 százalék alatt marad, így a kalászosokat termelő gazdák nem részesülhetnek az orszá­gos kárenyhítési alapból. Vélhetően más lesz a hely­zet a kukorica esetében, ahol a terméskiesés elérheti helyen­ként az 50-60 százalékot. Mi­vel a megye termőterületének csupán egytizede alkalmas kukoricatermesztésre, a mos­tani aszályhelyzet rámutatott, újra kell értékelni megyénk agrárstruktúráját és a terme­lési technológiák betartását. Előrejelzések szerint időjá­rásunk egyre szélsőségesebb lesz, melyhez - segítségül hív­va a tudományt - alkalmaz­kodni kell. Ehhez szükséges a gazdálkodó részéről a szemlé­letváltás, a kormány részéről ésszerű rendeletek, intézke­dések sorozata, mely a gazdál­kodást elősegítik - fejezte be Wachal Kálmán. km-gb Az aszály gyakorlati­lag minden j A növényfajt érintett. JPÉ WACHAL KÁLMÁN ■ Játszótér-avatás Kőlaposon felszámolták a szeméttelepet, a helyére pe­dig'játszóteret varázsoltak: a gyerekek pénteken vették birtokba a játékokat. FOTÓ:PUSZTAI SÁNDOR Koncertek, pálinka ünnep, teremcross, síbörze - gazdag a csar­nok év végi kínálata. NYÍREGYHÁZA. November 10- én Demjén Ferenc, közismer­tebb nevén Rózsi koncertezik zenekarával a bujtosi csar­nokban, és a 2012-es második félév zenei kínálatban még három koncert szerepel. Ok­tóber 2i-én a Radar, a Lord, a Kárpátia és az Ossián zenél, október 22-én pedig dj-k keve­rik a zenét külföldi vendégek­kel, fellép Spektre, Guy J és Sinisa Tamamovic. November 25-én a gyermekek kedvence, az Alma együttes koncertezik, december 7-én pedig már ötö­dik alkalommal indul a Retro Fesztivál a Luca-napi Pálinka Ünneppel együtt. Október ll-12-én a fiatalok és remélhetőleg szüleik népe­sítik be a csarnokot a Pályavá­lasztási Kiállításon, melyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Kormányhivatal Mun­kaügyi Központja szervez. Október 18-19-én „Kárpátia Portál 2012” címmel Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tart szak­mai kiállítást és gaz­dasági napot. JdLld iá Sport és zene A tervek szerint ok­tóber 22-én nyit a jégpálya a korcsolyázók és a jégkoron- gozók nagy örömére. Novem­ber 17-18-án várhatóan ismét lesz teremcross-küzdelem a csarnokban. December 8-9- én kétnapos Nyírsuli nem­zetközi kézilabda torna lesz, s közben 8-án este első osztá­lyú kosármeccs is szerepel a programban. Decemberben a Michelin, a Lego, a Dunapack és előzetes jelzések szerint a kórház is a csarnokban ünne­pel, s lesz síbörze is. A hagyo­mányos újévi koncerttel pedig már a 2013-as esztendőt kezdi a BuSzaCsa. KM Fellép Demjén és a Tankcsapda ,y érdé. Ön szerint hogy érinti az élelmiszerárakat az idei aszályos időjárás? PORCELÁN ANITA: A ka- MÁRTON ILLÉSNÉ: Egyik SZÉKELY ISTVÁNNÉ: Tü- nyérért biztosan többet nap 1100 forint a hús, dóm, hogy idén mennyit kell majd fizetni. másnap 200-zal több. kellett locsolni. SZABÓ JÓZSEF: A Zöld- KENYERES ANDREA: A KIS VIRÁG: Minden ség, a gyümölcs és a hús cégek nem fogják átvál- élelmiszer többe fog is drágulni fog. lalnl a drágulást. kerülni. Porcelán Anita szerint egyér­telmű, emelkedni fognak az élelmiszerárak. - A kenyérért, a péksüteményekért biztosan többet kell majd fizetni, és ahogy szerintem mindenkit, így bennünket is rosszul érint majd. Márton lllésné azt gon­dolja, minden emelkedni fog. - Az élelmiszerek többe kerül­nek majd: egyik nap még 1100 forintot kel fizetni egy kiló húsért, másnap már 2-300 fo­rinttal többet. Székely Istvánná is drágulásra számít. - Nekem is van veteményeskertem, és tudom, hogy az aszály miatt mennyit kellett locsolnom. Ki­számoltam: nem is érte meg. így elgondolkodom azon, jö­vőre termeljek-e egyáltalán valamit. Szabó József szerint is befolyásolja majd az időjárás az árakat, szerinte a zöldsé­gért, a gyümölcsért és a hú­sért is többet kell majd fizetni. Kenyeres Andrea azt mondja, erőteljesen befolyásolja majd az árakat az aszály, és mivel a cégek nem fogják átvállalni a drágulást, azt a fogyasztókra hárítják majd. - Ha növekszik a takarmány ára, azzal együtt a húsért is többet kell majd fizetni, és a kenyér ára sem marad változatlan 1 mondta. Kis Virág is áremelkedésre szá­mít. - Mindenféle élelmiszer drágulni fog, a zöldség és a gyümölcs azért lesz a többinél is fájóbb, mert annak az ára fo­lyamatosan emelkedik. km Nézőpont KiSS László Itt hülyék laknak Van egy jópofa felület a neten, ahol világtérképek látható­ak különféle nemzetek szemszögéből feliratozva. Az „itt hülyék laknak” megjelöléstől a „szegény szomszédok” kifejezésig sok minden olvasható, erőteljes humorral meg­jelenítve azt, mit gondolunk mi, nemzetek egymásról. Van azért igazság is valahol ebben a köznépi címkézés­ben. Jelesül ott, hogy vannak nemzeti karakterek, össz­népi jellemvonások, amelyek letagadhatatlanok. És most nem arra gondolok, hogy egy sivatagi beduin életszemléle­te és gondolkodásmódja élesen különbözik egy müncheni könyvelőétől. Nem kell ilyen messzire menni. Most, hogy Európában a gazdasági kényszer vasmarka szorítja ki a levegőt a leggyengébbekből, a különbségek élesen megje­lennek. Őszintén: ki foglalkozott azzal addig, hogy hány óra a szieszta Spanyolországban, amíg nem robbant a gaz­dasági bomba a talpuk alatt, és a repeszek nem érhetnek el minket is? Most más a helyzet: lessük egymást, hogy vajon valóban a másik lustasága, nemtörődömsége, önzősége, „a majd lesz valahogy” szemlélete mi­att kell aggódnunk a banko­kért, a pénzünk értékéért Eu­rópában. A fentebb említettek persze nem közgazdasági kategóriák, és még csak nem is szociológiaiak. De a hírek így csapódnak le bennünk, nem végzünk este a tévé előtt makrogazdasági elemzéseket. De igazak-e vajon ezek az állítások? Hogy kutyából nem lesz szalonna, egy mediterrán vagy keletebbre lakó ember sose fog úgy dolgozni, élni, mint a nyugati? Ennek abszolút ellentmondani látszik az, hogy a dolgos- ságára, rendszeretetére büszke nyugat telis-tele van kelet­ről, délről jött vendégmunkásokkal, akiknek nem annyit, hanem sokkal többet kell teljesíteniük ott, mint helyben lakó társaiknak a megmaradásért, a bérért. De ha egyénen­ként nem vagyunk „olyanok”, mint állítják rólunk, akkor mégis mi a gond, mitől ütköznek össze ezek a társadalmak a közös gazdaság porondján? A titok nyitja valahol ott lehet, hogy az egyes országok gazdaságait, pénzügyi rend­szereit szorosan összekapcsolták, belendült a globalizáció is, és máris egy asztalról étkezünk jó sokan, sokféléiről. De még ez sem lenne akkora gond, ha az állandó növeke­dés és hatékonyságnövelés utáni hajszában a keleten, dé­len gyorsan hitelező, befektető nyugati cégek nem feled­keztek volna el arról, hogy a kezdetben zsebre rakható sok előnynek ára is van. Például a teljesen eltérő mentalitású, gondolkodású és működésű társadalmi közeg kockázatai. No meg ugyanúgy kellene viselkedniük, mint otthon. Alig hiszem, hogy ugyanazokat a munkaadói, kereskedői, vagy hitelezői húzásokat otthon, az anyaországban megcsinál­nák, mint nálunk, vagy más keleti, déli országokban. Megkérdezhetnénk amikor egy müncheni könyvelő a fejét csóválja, hogy micsoda vircsaft van itt keleten, hogy miért nem csóválta akkor, amikor az extraprofit jött ugyaninnen, többek között azért is, mert itt ugye, mások a körülmények. Jó lenne egyszer látni egy globális elszámo­lást, hogy vajon a nyugat valójában mennyit fektetett be a keletbe, és mennyit keresett rajta eddig. Miért is van az a gyanúm, hogy ilyet soha nem fogunk látni? laszlo.kiss@inform.hu Jó lenne egyszer látni egy elszámolást: a nyugat valójában mennyit fektetett be a keletbe, és mennyit keresett rajta eddig. Kelet kvíz Területén védelmi feladatokat ellátó földvár - erődítmény - állott a Genőcei mocsár mellett, a Kádszegi Erőd, melyet a török (1585 körül) rombolt le. a)Kisvárda b) Szakoly c) Vállaj d)Benk A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. ■ Országos verseny a Zrínyiben Regionális fordulóhoz érkezett az országos integrált természet- tudományos verseny: szombaton tíz csapat mérkőzött a döntő­be jutásért a Zrínyi Ilona Gimnáziumban. fotó: racskó tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom