Kelet Magyarország, 2012. szeptember (69. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-24 / 224. szám

2012. SZEPTEMBER 24.. HÉTFŐ KELET Fórum 5 Üzenet Plósz Andrásné, nyíregyházi olvasónktól: •Add meg minden napnak. az esélyt, hogy életed legszebb napja legyen! MARK TWAIN Postánkból Az osztálytalálkozóra 15-en jöttek el FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Hatvan év, nem kevés idő Hatvan éve, 1952-ben érett­ségiztünk a megye elsőnek (1870-ben) alapított felső- oktatási intézményében, a nagykállói - akkor Szabolcs Vezér Főgimnázium -, ma Budai Nagy Antal Gimnázi­umban. Mi voltunk az utolsó nyolcosztályos évfolyam. Harminchét végzősből tizenöten (öt fiú és tíz lány) jöttek el. Nagy örömünkre három tanárunk is megtisz­telte jelenlétével a rendezvé­nyünket. Megemlékeztünk az elhunyt osztálytársainkról és tanárainkról is. A debreceni Belga Étteremben magtartott találkozón volt miről mesélni egymásnak! SZERVEZŐK <e Termést hoz a banánfa Jónás József, nyírteleki nyugdíjas kertjének dísze ez a banánfa, mely az idén először hoz majd termést. A gazda kb. tíz éve Bala­tonszárszóról kapta a fát. fotó: kovács István Ildikó a kedvenc bárányával fotó: a szerző Boldogság, ha jön Gondolkodjunk reálisan Amikor a Keletben elolvastam Zentai Mihály - akár provoká­ciónak is felfogható - olvasói levelét, biztos voltam benne, hogy vitát fog gerjeszteni, pro és kontra egyaránt. Biztosan többen vannak az érintettek közül, akik nem értenek egyet a cikk mondanivalójával, én azon kevesek közé tartozom, akik azzal (majdnem) teljes mértékben azonosulnak. Országunk szinte téren bajban van, de legfőképpen gaz­daságilag (a vüágválságnak leginkább köszönhetően). Bár az említett cikk itt-ott nyers ugyan, de kínosan kendőzet­len, őszinte és mély igazság- tartalommal bír. Mi jogon, okon, miért utaznak „ingyen” a 65 éven felettiek: Ezzel nagy mértékben csapolva az állam­kasszát, fogyasztva az adófi­zetők pénzét. Hiszen az állam az „ingyen utazás” árát - a befolyt adókból - átvállalja a közlekedési cégnek. Ezek még így is ráfizetésesek, a csőd szélén állnak. Hisz az életkor tényleg nem érdem, csak álla­pot! Tudom, hogy az egyszer megadott szociális juttatások, kedvezmények visszavonása, csökkentése érdeket sért, de ha nagy közérdek úgy kíván­ja, meg kell azt tenni, hisz minden területen a költségek csökkentése, a kedvezmények megvonása tapasztalható. (Én már a nyugdíjamat is féltem.) Mit lehetne itt tenni, hogy a kecske is jó lakjon és a káposzta is megmaradjon? Például, ez a korhatár 70 év legyen, akkor talán a befolyt összeg fedezi a közlekedési cég rezsijét, vagy annál egy kicsit többet is. M. PÁL, EGY „INGYEN” UTAZÓ NYÍREGYHÁZI Megígérték! Még májusban lehetett olvasni, hallani, hogy Nyíregyházán a Korányi utca és Sóstó, Sóstó­„Én olyan boldog vagyok, ha jön Vihar, nem is jól mondom, szinte repül felém, és hozzám bújik, engedi szerettetni magát”- mondja Szabó Ildikó, aki jelenleg családi bt.-ben gaz­dálkodik Olcsvaapátiban, mint juhtenyésztő és értékesítő. „Valamikor a ’70- es évek közepén, amikor meguntam a főváros zaját, és nyugalomra vágytam, meglátogattam egy tanyát hegy között kerékpárút, sőt járda készül. Azóta egy szó se esik róla, talán nem is lesz belőle semmi! Pedig, aki arra jár, mennyire veszélyes és milyen nagy szükség lenne rá. Kérem, aki tud róla, jelezze! EGY OTT LAKÓ Munkával keresték Annak idején az emberek nem családi pótlékból ne­velték a gyereküket, hanem nehéz fizikai munkát vállalva keresték meg a mindenna­pi betevőt. Ennek ellenére érdemes lenne megnézni, hogy mostan milyen kevés nyugdíjat kapunk a korombe­Jármi végén. Megtetszett nagyon a juhászat békés idillje, s főleg az ajándék barika, amit ott kaptam. Ne­vetettem, s megszületett bennem a gondolat, mi len­ne ha nekem - családomnak - lenne egy kis farmja, ahol e kedves, béketűrő állatokat nevelgethetnénk. A rend­szerváltás kapcsán ez az álmom valóra is vált, meg­vettük a volt téesz tanya egy részét, ahol intenzív bekkel együtt. Akkor, hol itt az igazság? SZMOLLÁR MIKLÓS, NAPKOR Ez a mi napunk Ebben az évben is megrende­zi szeptember 24-én 10 órától az ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Egyesülete és a Nyíregyházi Állatpark közös programját, „Ez a Mi napunk” címmel. Közel 2000 fogyatékos gyermek, fiatal és családtagját várjuk az eseményre. Az Állatpark álla­tainak megtekintése mellett programokat is biztosítanak a résztvevőknek. SZARKA JUDIT „Vihar” gazdálkodásba kezdtünk. Jelenleg kettőszáz anyajuh tartásáról gondoskodunk, mivel a földek és a legelők is adottak hozzá. A bálázáson kívül, szinte mindent egye­dül csinálunk, nem ritka nálunk a 16 órás munkálko­dás sem. A kihajtáshoz van négy neveletlen pufim is.” S Ildikó sikeres embernek, ju­hásznőnek érezheti magát, de meg is dolgozik érte. E. NAGY ISTVÁN V’Segítünk Dolgozni akarunk! Nehéz helyzetben vagyok. Sok tartozásom gyűlt össze. Már a lakbért sem tudom kifizetni, sőt kenyérre sem jut. Munkát (bejárónői, ta­karítói, felügyelői) vállalnék sürgősen. Telefonszámom: 06-30/723-2011. Hatvan éves egyedül élő hölgy vagyok, középfokú végzettséggel. Ke­vés a jövedelmem, amit szin­te teljesen elvisz a lakáshitel. Minden megoldás érdekel! Tel.: 06-70/305-6646. Horgászoknak Bandi bácsi hala A megszokott horgászvizéről, a nyíregyházi Szatmári-tóról még hetvennyolc évesen sem marad el Bandi bácsi. Kitar­tását egy 12,60 kilogrammos amurral jutalmazta a jósze­rencse. Égy kis segítség azért már elkelt, hogy a nagy hal partra kerüljön. A fotózás után az amur visszakerült a tóba, hogy újra örömet szerezhessen más szerencsés horgásznak is. ATÓGAZDA A hal mérlegelés után visszakerült a vízbe fotó: olvasónktól Tisztelt olvasónk! Ezen az oldalon a Kelet-Magyaror- szághoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetősége­inkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Csak a névvel és címmel érkező leveleket közöljük. Ámulatba ejtő történelmi képek Úgy éreztük magunkat, mintha a régi időkbe csöppentünk volna. NYÍREGYHÁZA. A nyíregyházi Nyugodt Életet, a Simeon és Anna Klubok közös kirándu­lást szerveztek, ahová meg­hívták a Dialóg Nyugdíjas Egyesületet is. Utunk első ál­lomása Szabolcs községben, a Földvár volt mely Közép-Eu- rópa egyik legimpozánsabb építménye, szabálytalan há­romszög alakú sánc. Értékes tárgyak Innen a református temp­lomhoz sétáltunk, mely késő gótikus stílusban épült. A kö­vetkező állomást Monok köz­ség jelentette. Kossuth Lajos, a nagy magyar államférfi szü­letési helyével és igen részle­tes életútjával ismerkedtünk meg itt. A múzeumban sok értékes - a korhoz kapcsolódó - írásokat, tárgyakat, bútoro­kat láthattunk. Elszomorított Majd az Andrássy-kastély barokk stílusú épületébe lá­togattunk el, mely freskója a négy világtájat és pipázó, zenélő magyar alakokat áb­rázol. Mindez teljes ámulatba ejtett bennünket. A kertben, Kossuth Lajos szobránál óvo­dás gyerekek készülődtek a születésnapi megemlékezés­re: tánccal, dallal, nótával, melyre mi szépkorúak is ha­mar „ráhangolódtunk”. Szerencs városához érve első­ként a Rákóczi-várat néztük meg, ahol 1605-ben, az ott tartott országgyűlésen Bocs­kai Istvánt, Magyarország fe­jedelmévé választották meg. A cukorgyár területén csak egy gyárkémény emlékeztet a múltra. Videó képeken láthat­tuk a ma már Múzeumként működő gyárat. A látvány na­gyon elkeserített bennünket, mivel még jó néhányan ismer­tük a működő gyárat. Az utol­só állomást Tokaj, a jó borok városa jelentette, ahol finom halászlével, halpaprikással vártak bennünket. Köszönjük Puskásné Ifikének, Virághné Évának a szervezést és várjuk a következő meghívást. KARDOS LÁSZLÓNÉ Vendégsorok Angyal Sándor Pénz a házhoz Na ugye, mondtam én, hogy nem kell olyan nagy cécót csap­ni a közelgő országgyűlési választásokról. Jelezte a minap az a snájdig miniszter, hogy az előzetes választói regisztráció komolyabbá teszi ezt, a mostanra már szokványossá vált eseményt. Sokan unják, csak legyintenek rá és a voksolás va­sárnapján inkább templomba vagy a kiskocsmába mennek, mint a szavazóhelyiségbe. Ezért aki nem jelzi előre, hogy szavazni óhajt, az később már hiába háborog, neki kívül a helye. Ámde, aki feliratkozik a kiskirály csinálok listájára, az elé süppedős szőnyeget terítenek az urna irányába. Na de! Van ám itt más is, ami lázba hozza az embert. Állítólag az eddigi 49 ezer forint helyett akár 2-3 milliós állami támoga­tás is ütheti a jelöltek markát, akiknek 750 kopogtatócédula helyett csak 200 aláírást kell összegyűjteniük, s már ki is kiáltják őket jelöltnek. Elolvasom a tervezett javas­latot, s a markomat dörzsö­löm. Ennyiért már nekem is megéri caflatni „nyavalyás” kétszáz aláírás után, talán a népes rokonság is kitesz eny- nyit. Amire sokunknak igen­csak szüksége van már most is, hát még később, amikor a rossz termés és az infláció miatt, az égig emelkednek az élelmiszerárak. Nem addig az - mondja örökké gyanakvó ismerősöm - az államot ne nézd hülyének, azzal a pénzzel később az utolsó fillérig el kell számolni. Nagyon helyes - válaszolom, közben eszembe jutnak munkanélküli baráta­im, rokonaim, akik az egész kampány alatt segítenek majd. Remélem a sok kiadásom mellett a hárommillióból marad még annyi, hogy kiválthassam gyógyszereimet, ami az én koromban már valóban létkérdés. Nekem is oda kell állni a rajthoz a két­száz aláírással, s már tömik is meg a zse­bemet kettő- vagy hárommillióval. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom