Kelet Magyarország, 2012. szeptember (69. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-03 / 206. szám

2012. SZEPTEMBER 3.. HÉTFŐ KELET Fórum 5 <& Dédelgetett virágok Anyukám, Saláta Jánosné a napokban töltötte be a 84. évét Nyírteleken, s most nyíltak ki a kedvenc virágai is, amit állandó­an dédelget. fotó: fekete pálné Kádár Biborka Napsugár Vendégsorok Angyal Sándor Százas sztori Tapasztaltam , valahányszor leparkoltam a forgalmas út menti nagyáruház előtt. Három-négy szakadt ruhás, borotválatlan, tősgyökeres hajléktalan a járdára heveredve műanyag flakonból kortyolgatja a bornak csúfolt italt, vagy éppen egy újság szexes oldalán legelteti a szemét. Füstöl­nek ezerrel, majd az utolsó kortyon összekapnak, szidják egymás le- és felmenőit b...meg refrénnel. Közben jönnek, mennek a vásárlók feleséggel, kisgyerekkel, nagyival. Az­tán a járdaszéliek talpra pattannak, mert új vevők jöttek ki az áruházból, tolják a kis bevásárló vasszekeret, pakolnak a csomagtartóba, s indulnának a tárolóhoz, ahol egy fém­pénz bedobásával jutottak a bevásárló alkalmatossághoz. Ne fáradjon nagyság, a doktor úr se, majd én visszatolom a helyére, munkanélküliként úgyis ráérek. Van, aki elengedi a füle mellett az aján­latot, de a többség arra gondol, legalább ennyivel segítek az elesetteken. Közben a szeme a bevásár­lókocsi felső részén időz, ahol a perselyben fénylik a száz- forintos, a használatba vétel díja. Napnál világosabb, hogy ez a szívesség ára, ha a vevő rábólint. Mindez csak volt, változott a világ az áruháznál, ma már százas nélkül, ingyen lehet vinni a kis járműveket, csak vásároljunk minél többet - mosolyog barátom, aki sze­rint megtisztult a környék. Nem hangoskodnak, nem sze­metelnek már a hajléktalanok, ez a környék nekik immár nem üzlet. Odébb álltak egy áruházzal, ahol még mindig too forint kaucióért lehet kocsihoz jutni, nehogy hazatolják egyesek. Bár megérné így tenni, de tegye fel a kezét, aki látott már ilyen kocsit tolni a városban a járdán. Én még egyszer sem. Azt viszont észleltem, hogy milyen ideges lett a leendő vevő, ha éppen nem volt nála százforintos, s indulhatott váltani a bejárati presszónál. Valószínű, hogy a súlyos társadalmi gondokhoz képest vérszegény ez a sztori, de javítja a különben sem olcsó áruházba térők közérzetét, s az őrző-védőknek sem kell viaskodniuk a hívatlan „köz­munkásokkal”. Akár ragadós is lehet a példa. Életünk utolsó harmada „A kor nem érdem, hanem állapot” című cikkhez a kö­vetkezők az észrevételeim. A kor, ha tetszik, ha nem, igenis megkülönböztet bennünket. 65 év felett életünk utolsó har­madába léptünk. A kormány­nak nem az idős korosztálytól kell megvonni a kedvezmé­nyeket, hanem máshonnan kéne előteremteni a támo­gatásokra szánt anyagiakat. Ha már adni nem tud, mert képtelen a társadalom megfe­lelő anyagi értéket teremteni, legalább venni ne vegyen el tőlünk semmit. Korábban már megállapították, hogy a 65 év felettiek ingyenes utazá­sa nem egy jelentős összeg (regisztrációs jegy). A prob­léma annál sokkal összetet­tebb, mint ahogyan a levélíró gondolja. Csak néhány dolog: a nyugdíjak reál értéke nem emelkedett az árakkal egyenes arányban, tehát csökkent. Ön nyíregyházi, tehát nem kell több tíz km-t utaznia egy-egy szakrendelésre. Sok vidéken élőnek még a kiírt gyógysze­rekért is a közeli városba kell mennie. Jó, ha egy 65 év fe­letti még utazik, mozog, nem a mentő viszi, mert az még többe kerülne a költségvetés­nek. A külföldi idősek, 65 év felettiek pedig, ha itt veszik igénybe a szolgáltatásokat, munkát adnak a fiataloknak legalább szezonálisan, itt költik el a pénzüket, növelik az idegenforgalmi bevéte­leket, így az állami bevételt is. Lehet, hogy pontosan az utazási kedvezmények miatt is jönnek ide. Ha Ön annyira „szégyenteljesnek” érzi ezt a kedvezményt, mint ahogyan írta, van egy javaslatom. Senki sem kötelezi ennek igénybe­vételére. Meg kell váltani a Sok-sok élménnyel gazdagodtak fotó: olvasónktól Emlékezetes állat parki séta A Pszichotikusok Egyesü­lete a minap ellátogatott a Nyíregyházi Állatparkba. A nemzetközi hírű állat­kertben sok-sok élménnyel gazdagodtunk. Körbejárva szinte nem győztük követni a rengeteg látnivalót. Leg­főképpen az idén született kis állatok viselkedése, az anyjukhoz való ragaszkodá­sa kapott meg bennünket. Megható volt, ahogy a pici majom az anyja hátára kapaszkodva szeretett volna egy kis kiruccanást, ám a mama nem engedte el, fogta a farkát, úgy vigyázott rá. Minden állatnak megfelelő az „élettere”, van lehetősé­gük a mozgásra, futkározás- ra, játékra, attól függően, hogy éppen milyen a ked­vük. A megfelelő a körülmé­nyek lehetővé teszik, hogy szaporodjanak, és évről évre új jövevények lássanak nap­világot. Nem csak az állatok látványa, de a növényzet gondozottsága is mutatja a nagy odafigyelést. Gyönyö­rűek a park virágai, zöldjei. Megemlíthetjük még a közönség kiszolgálását, a tisztaságot, ez mind európai színvonalú. Dicséret illeti az igazgató urat és valamennyi munkatársát, amiért ilyen hírnevet szereztek nemcsak az állatparknak, de Nyíregy­házának is. PALICZNÉ NAGY IBOLYA Üzenet Ortman Károlyné, nyíregyházi olvasónktól: Az embert nem a fájdalmak ölik meg, hanem a remények, amelyekben csalódott. PICASSO jegyet, nem fogják megnézni a személyi igazolványát, vagy éppen felelősségre vonni ezért. FEKETÉNÉ, NYÍRBÁTOR Elromlott Gyermekeink óvodába járnak, de sajnos, elromlott a mosógépünk. Igen nehéz anyagi körülmények között élünk. Mire mindent kifize­tünk, egy fillérünk sem ma­rad. Ezért kérnénk segítséget. NÉV, CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Remélem, még megérem! Szeretném megélni, ami­kor újra lesz Nyíregyházán ünnepélyes országzászló felvonás úgy, mint volt régen! Országzászló terünk van. Ezen a téren állt az az ország­zászlót tartó művészi alkotás, melyről a tér nevét kapta. A teret többször felújították, átnevezték, de úgy látszik, nincs szükség városunkban jelenlétére. Vagy mégis? HUCZIK LAJOS, NYÍREGYHÁZA Hetven éve halt meg Horthy István Postánkból Meghatódva emlékeztünk a diákévekre fotó: olvasónktól Mi is találkoztunk az évfordulón Olvastam róla, hogy a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium alapításá­nak 60. évfordulóját ünne­pelték. Mi is tanárai voltunk az intézmény kebelében működő, 1960/61-es tanév­ben induló szakközépisko­lának. (1981-ben szűnt meg a kertészeti oktatás.) A 45 éve érettségizett osztályom e jeles napra tette az érett­ségi találkozót is. Az induló 32 főből 30-an végeztek, akik közül 16-an jöttek el a találkozóra. Az osztályfőnöki órán számot adtak az életük­ről, munkájukról, család­jukról. Gyertyát gyújtottunk a négy elhunyt osztálytárs emlékére. Örömmel ismer­tük fel a megjelentekben a diákköri arcokat, hangokat, mozdulatokat. Ezt a felejthe­tetlen élményt köszönhetjük Turainé Toldi Erzsébetnek és Buda Zsoltnak. Meghatódva emlékeztünk az iskola park­jában a még általunk ültetett öreg fák alatt. Az iskolának kívánunk sok ilyen tanít­ványt, mint ezek a kertész tanulók voltak. Különben örömmel tapasztaltuk, hogy a találkozón egy megszépült, jól karbantartott létesítmény fogadott bennünket. Gratu­lálunk a tantestületnek és a tanulóknak a bensőséges ünnepséghez! MÉSZÁROS FERENC, NY. MÉRNÖK­TANÁR ÉS MÉSZÁROSNÉ JELES JULIANNA, OSZTÁLYFŐNÖK Tisztelt olvasónk! Az oldalon a Kelet- Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvé­nyes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztősé­günk bármilyen részletében egyetérte­ne az abban leírtakkal. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük. Lakóhelyem: Ön is lehet szerkesztő! Bizonyára sokan ismerik és böngészik tálként fontosnak tartjuk, hogy települése­lapunk internetes portálját, a Szabolcs inkről minél több információ jusson el az ott Onllne-t (www.szon.hu) is. Megyei hlrpor- élő emberekhez. VIGYÁZZUNK AGYEREKEKREI Halála óriási vesztesé­get jelentett az ország­nak: „Halálod magve­tés, várjuk az aratást!” NYÍREGYHÁZA. 1942. aUgUSZ­tus 20-án, 5 óra 7 perckor Reggiane Re. 2000 Falco I., „Héja” típusú vadászgépével lezuhant harci feladatának teljesítése közben vitéz nagy­bányai Horthy István repülő főhadnagy, Magyarország kormányzó-helyettese. Ez lett volna 25. bevetése. Nem csitultak a viták Halálával kapcsolatban nap­jainkig sem csitulnak a viták, a gép- és pilótahibától kezd­ve a német szabotázson át az előző esti névnapi italozásig bezárólag számos tévhit él a köztudatban. Ami biztos, hogy a pilóta színjózan volt, tehát az ilyesfajta teória tel­jesen kizárható. Kevesen tudják, hogy a Horthy-család szabolcsi eredetű. A család­név helységnévből alakult ki. Hort nevű puszta Balmazúj­város határában található. Ez a puszta régebben Szabolcs vármegyéhez tartozott. Nemességet kaptak A Horthy-nemzetség ősei az Árpád-kor végére már Aranyosszéken és Kolozs megyében éltek. A szabad székely státusból eredően ka­tonáskodtak, ezért költöztek át ilyen nagy távolságra. 1635- ben kaptak nemességet. Horthy (II.) László, Horthy Miklós kormányzó dédapja 1792 körül Szabolcs várme­gye táblabírája volt, s 1791-től 1795-ig a ramocsaházi re­formátus egyházközség fő­gondnoki tisztét viselte, ahol földbirtokos volt. Fia, (IV.) István az ottani templomto­rony építésére száz forintot adományozott. Hét gyerme­ke született Ramocsaházán, közülük harmadikként (V.) István (1830-1904) főrendi­házi tag, a kormányzó édes­apja. 27 éves koráig, 1857-ig élt Ramocsaházán. Miután a ramocsaházi örökség reá eső részét eladta, az anyai örökségből átvett Kendere­sen telepedett le, itt teremtve mintagazdaságot. 1857-ben vezette oltár elé Halassy Pau­lát. Kilenc gyermekük itt látta meg a napvilágot, ötödikként Miklós (1868-1957) altenger- nagy, cs. és kir. kamarás. Nem kért előnyt Idősebb fia, Horthy István (1904-1942) az autózás, a re­pülés szerelmese volt. 1942- ben tartalékos vadászpilóta­ként került ki a keleti frontra. Bár maradhatott volna itthon, de nem tette: döntését azzal indokolta, hogy nem érezné magát jogosultnak a hadsereg majdani irányítására háborús tapasztalatok nélkül. Remek munkatárs, mélyen humánus, szerény, szorgal­mas, nagy munkabírású, be­csületes, szavatartó úriember volt. Privilégiumokat sehol nem kért magának (sőt!), ha­nem mindig ugyanazt a bá­násmódot, amelyet kollégái, majd katonatársai a fronton. SZMOLNIK KÁROLY ÉS KOMISZÁR DÉNES Horthy István fotó: archIv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom