Kelet Magyarország, 2012. szeptember (69. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-15 / 217. szám

2012. SZEPTEMBER 15.. SZOMBAT 2 Mindenfelől KELET Kilenc embert vettek őrizetbe a mérgezés miatt PRÁGA. Kilenc embert vett már őrizetbe a cseh rendőrség az utóbbi napok metilalko- hol-mérgezési eseteivel kap­csolatban, amely miatt ed­dig tizennyolcán meghaltak, több tucatnyian pedig súlyos állapotban fekszenek kór­házakban - jelentette a cseh közszolgálati média pénte­ken. Ugyanakkor a mérgezés forrása továbbra sem ismert. MTI Bakondi György fotó: ékn Évi kétmilliárd forinttal támo­gatja az önkormányzati tűzol­tóságokat az állam - mondta Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazga­tóság (OKF) főigazgatója Ba- latonfüreden, az önkormány­zati tűzoltóság új épületének avatásán. Közlése szerint az elmúlt két év beteljesítette a törvényben foglaltakat, misze­rint a katasztrófák elleni véde­kezés nemzeti ügy. MTI Keményebb állásfoglalást várnak a Kremltől Moszkva. Keményebb állás- foglalást várnak a Kremltől az oroszországi örmények Ramil Safarov átadása és szabadon engedése ügyé­ben - hangzott el a moszkvai tüntetésen. Jurij Navojan, a tiltakozást szervező Orosz- Örmény Baráti Közösség el­nöke hangsúlyozta: a meg­mozdulás jelszava „Békét j a Kaukázusnak és nemet a rasszizmusra” volt. MTI Tárki: borúsan látják a jövőt Az elmúlt nyolc évben két mélypont rajzolódik ki, az egyik a jelenlegi. BUDAPEST. A visegrádi orszá­gok lakosai közül a következő egy éven belül várható vál­tozásokat a lengyelek ítélik meg a leginkább optimistán, a magyarok közül az optimis­ták aránya 13 százalék, a szlo­vákok és a csehek pesszimis­tábbak - áll a CEORG (Central European Opinion Research Group - Közép-Európai Vé­leménykutató Intézetek Csoportja) kutatási együtt­működés keretében készült legfrissebb Tárki-kutatásban. Az ország gazdasági helyzetét értékelve a lengyelek a legin­kább elégedettek: 23 százalé­kuk, a magyarok 1 százalékkal a legkevésbé, míg a cseheknél és a szlovákoknál az arány 6-6 százalék. Kissé más volt a kép, ha az egy éven belüli gazdasági várakozásokról kérdezték az embereket júliusban: eszerint mind a gazdaság, mind pedig a személyes anyagiak tekinte­tében jóval közelebb áll egy­máshoz a négy ország lakosai­nak véleménye. Továbbra is a lengyelek a legoptimistábbak (14 százalékuk vár javulást), de a magyar lakosság sem sokkal marad el ettől, a derű­látás 13 százalékra jellemző. A szlovák válaszadók 11, míg a cseh megkérdezettek 6 száza­léka értékelte jónak vagy na­gyon jónak a gazdasági kilátá­sokat. A magyarok az ország gazdasági (közeljövőjére vo­Magyarországon 2030 körül érheti el a fejenkénti GDP-érték az EU-átlag 80 százalékát (illusztráció) natkozó kérdésben az elmúlt években amúgy is a leginkább derűlátónak számítottak a vi­segrádi országok között, ám ez az egyébként alacsony szintű optimizmus minden ország­ban, így Magyarországon is csökkent az elmúlt egy évben. A múlt év júliusi kutatás sze­rint a magyarok még több mint 20 százaléka várt javulást, és ez a legjobb arányt jelentette a lengyelek előtt. Alig van különbség A saját anyagi helyzetük meg­ítélésben alig van különbség az egyes országok között, és bár megint csak a lengyelek tekintenek a leginkább pozi­tívan a jövőbe, csupán 15 szá­zalékuk gondolja úgy, hogy egy év múlva a jelenleginél jobban vagy sokkal jobban fog élni. A szlovák válaszadók 12 százaléka vár javulást, a cse­hek 10 százaléka. A magyarok a sor végén állnak: csupán 8 százalékuk várja anyagi hely­zete javulását a következő 12 hónapban, ami egy két éve kezdődött lefelé szálló trend újabb mélypontja is egyben. A lakosság gazdasági helyzet- értékelésére vonatkozó kuta­tások alapján az elmúlt nyolc évben két mélypont rajzoló­dik ki: a 2007 és 2009 közötti időszak, valamint a jelenlegi. MTI FOTÓ:NET Londoni elemzők Egyelőre recesszióban Magyarország és Csehország az idei évet recesszióban tölti, és Lengyelor­szágban is jelentősen lassul a növe­kedési ütem, a három közép-európai gazdaság hosszú távú konvergencia folyamata azonban nem áll le, és az országcsoport az évszázad közepéig jelentősen megközelíti a nyugat-euró­pai jövedelmi szinteket - jósolták elő­rejelzésükben londoni felzárkózó piaci elemzők. A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport elemzőstábja a ház által ismertetett prognózisban - a GS alapeseti távlati GDP-becslése alapján - azt valószínű­sítette, hogy Magyarországon 2030 körül érheti el a fejenkénti GDP-érték az EU-átlag 80 százalékát, 2050-re pedig 90 százalékig emelkedik tovább. Külföldi lapszemle Frankfurter Allgemeine Zeitung A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ) című német konzervatív lap a magyarországi antiszemitizmusról közölt cikket. A problematikus öt százalék című budapesti riport alcímében a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte: „Magyarországon a legtöbb zsidó jól érzi magát, de az antiszemitizmus növekedik". Kifejtette: az Orbán-kormány tagjai, „és maga a miniszterelnök is az utóbbi időben rend­szeresen és világosan állást foglalt az antiszemitizmussal és a Jobbikkal szemben”, a Fidesz azonban „ügyetlenségek révén támadhatóvá is teszi magát”. Hozzátette: Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nyírő-temetés ügyével nem csupán „külpolitikai botrányt okozott”, hanem „kétes" módon megpróbálta szétválasztani Nyírő József írói és politikai munkásságát. Áder János szeptember 3-án, a Dohány utcai zsinagógában tartott Wallenberg-emlékesten elmondott beszédével kapcsolatban azt írta, hogy a köztársasági elnök „nem követi (Francois) Hollandé (francia államfő) példáját”, aki „kifejezetten elismerte a holokausztban viselt francia felelősséget”. Die Presse A konzervatív Die Presse pénteki száma arról ír, hogy az Európai Bizottság szerint a közelmúltban Romániában és Magyarországon kialakult politikai válság jó ok arra, hogy bevezessék a jogállamiság mind a 27 EU-tagállamra kiterjedő szisztematikus ellenőrzését. A bécsi lap idézte Viviane Reding EU-biztosnak az Európai Parlamentben tett kijelentését, miszerint az EU jelenlegi kötelezettség- szegési eljárása túl „technikai” és túl lassú ahhoz, hogy a szervezet reagáljon az olyan helyzetekre, amikor nagy veszély fenyegeti a jogállamiságot. Sok keresztény is csatlakozott KAIRO. Egyiptomban kereszté­nyek is csatlakoztak a Moha­med prófétáról „negatív ké­pet festő” film ellen tiltakozó muszlimokhoz - mondta el Rafic Greiche, az Egyiptomi Katolikus Egyház szóvivője. Emlékeztetett, hogy a kairói amerikai nagykövetségnél tün­tetők között sok - főleg kopt - keresztény is volt, együtt tüta- | koztak a muszlimokkal a film ellen. MTI „Az azeri kormány a hibás” Devizaárfolyam (2012.09.14.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 281,44-2,54 USA dollár 215,86-3,97 Svájci frank 231,49-2,94 Angol font 349,54-4,74 Román lej 62,50-0,58 Ukrán hrivnya 26,55-0,52 Horvát kuna 37,95-0,40 Lengyel zloty 69,35 m m o 0gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB A felnőtt lakosság 94 százaléka hallott már az ügyről. BUDAPEST. A magyarok több­sége ismeri és az ország szem­pontjából fontosnak tartja az azeri kiadatási ügyet, a kiala­kult helyzetért pedig Azer­bajdzsán kormányát teszi felelőssé - ismertette közvé­lemény-kutatásának eredmé­nyét a Századvég. A közvé­lemény-kutató reprezentatív felmérése szerint a kiadatási ügy ismertsége rendkívül magas: a felnőtt lakosság 94 százaléka hallott már róla. A válaszadók Magyarország szempontjából nagy jelentősé­gűnek ítélték a Safarov-ügyet: a lakosság 74 százaléka véle­kedik úgy, hogy az eset fontos az ország szempontjából, ezen belül 39 százalék nagyon fon­tosnak tartja azt. Az ezer magyar felnőtt meg­kérdezésén alapuló, telefonos kutatás eredménye szerint a kialakult helyzetért a lakosság 59 százaléka Azerbajdzsán kor­mányát teszi felelőssé, míg 32 százaléka a magyar kormányt okolja. A válaszadók mindösz- sze 9 százaléka nem tudott vagy nem akart nyilatkozni ebben a témában - áll az össze­foglalóban. Magyarország augusztus 31- én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004- es budapesti meggyilkolásá­ért életfogytiglani szabadság- vesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegye­lemmel azonnal szabadlábra helyeztek. mti Vendégkommentár Dr. Túry Ferenc A kiégés Nemrégiben volt Budapesten a 12. Magatartásorvoslási Nemzetközi Kongresszus. A jeles rendezvény mintegy hét­száz résztvevőt vonzott, s igen szerteágazó témákat taglalt. A hazai kutatások is szép számmal jelentek meg a program­ban. E szakterület tulajdonképpen azokkal a magatartásbeli tényezőkkel foglalkozik, amelyek a különböző betegségek kockázatát, megjelenését befolyásolják. Példaként a káros szenvedélyeinket hozhatjuk fel: hogyan növeli a különböző tüdőbetegségek kockázatát a dohányzás, vagy hogyan lehet csökkenteni a szívinfarktus kockázatát a stressz kezelésé­vel. A stressz egyébként kulcsfogalom e téren. Kiemelhetjük a munkastresszt: sokáig keveset törődtek ezzel a kérdéssel, de ma már komoly vállalatoknál fontos szempont az, törő- dik-e a vezetés a munkakörnyezetben lévő feszültségekkel. E területhez kapcsolódva említhetjük a kiégési szind­róma fogalmát. A tartós munkabeli megterhelés fáradt­sághoz, különböző testi tünetekhez, depressziós han­gulathoz, teljesítményrom­láshoz vezet. Ezt főleg segítő foglalkozásúaknál figyelték meg (szociális munkások, egészségügyi dolgozók stb.), majd más munkaköröknél is, így például pedagógusoknál, jogászoknál. A kiégésnek há­rom fő tünete van. Az egyik az érzelmi kimerülés, a másik a személytelenség, gépiesség érzése, a harmadik a teljesít­ménycsökkenés, ami a személyes kompetencia érzésének csökkenésével jár. A kiégést nagyon komolyan kell(ene) venni. Egy példa: a magyar orvosok egyötödében lehet mérni a szindróma tüneteit, s ez egyezik a nemzetközi adatokkal. Meglepő lehet, de a kiégés a pályakezdőket is sújthatja. A munkastressz és a kiégés hátterében fontos tényező a munkahelyi légkör, így a társas támogatás érzése, a jövedelmi és erkölcsi megbecsültség, a kontroll érzése a munkafolyamatban. Ha valaki sokat dolgozik, netán elvár­ják tőle a túlórázást (azaz a munkahely íratlan szabályai közé tartozik a munka frontján való „hősi halál”), s nem érzi azt, hogy van valami köze a munkahelyi események irányításához, nem lát perspektívát, korlátozva vannak a karrierépítés lehetőségei, vagy áltevékenységet várnak el tőle, akkor bizony nagy a veszélye a kiégésnek. Vannak persze olyan személyiségű emberek, akik könnyebben megbirkóznak a stresszekkel, de ma már alapvető feltétel volna minden munkahelyen a stresszvédelem, a kiégés kockázatának csökkentése. A fokozott kockázat mögött világosan kirajzolódnak a társadalmi-kulturális tényezők. Milyen a munkakultúrája az adott társadalomnak, mennyi­re fogadják el a munkatársak vagy a vezetők a rekreációra fordított tevékenységeket, képes-e a vezető támogatást, az előrehaladás feltételeit biztosítani munkatársainak? Komoly kérdés: a fentieknek lehet-e társadalmi következ­ményük? Nyilvánvalóan igen; így például kiéghet, kedvét vesztheti egy közösség is, egy adott társadalom is. Erre utal­hat az is, hogy sokan elfordulnak a politikától, közömbösek, nem mennek el szavazni, nem érzik azt, hogy befolyásuk lenne az eseményekre, inkább a passzív sodródás érzését élik át. A másokkal való összehasonlítás ősi ösztönét tekint­ve: ha azt látják, hogy sokan érdemtelenül jutnak gazdasági és egyéb előnyökhöz, ez is a csüggedés érzését kelti. Pedig sok lendület volna mobilizálható a harmonikusan működő társadalmakban élők lelki tartalékaiból! Szerzőnk a Semmelweis Egyetem Magatartástudomány Intézetének igazgatója, volt miskolci pszichiáter főorvos Vigyázz rám is! VIGYÁZZUNK I#El FT Révész István AGYEREKEKREI tEftJU Ma már komoly vállalatoknál fontos szempont: törődik-e a vezetés a munka- környezetben lévő feszültségekkel. Hazahozták M. Róbertét Budapest. Hazahozták Spa­nyolországból a másfél évig bujkáló, Magyarországon tényleges életfogytiglanra ítélt Magyar Róbertét, és pén­tek reggel fél hétkor már meg­kezdte fegyházbüntetésének letöltését - tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitány­ság. A közlés szerint „M. Ró­bert egy magyarországi bün­tetés-végrehajtási intézetben megkezdte büntetésének le­töltését”. MTI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom