Kelet Magyarország, 2012. augusztus (69. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-30 / 203. szám

2012. AUGUSZTUS 30.. CSÜTÖRTÖK kelet vidor Fesztivál 7 A VIDOR Fesztiválon az Országház Don Jüanja nyíregyháza. A koncert után is érdemes a téren maradni, hiszen 20.30-tól A miniszter félrelép - legalábbis a film­vásznon. Az 1997-es magyar film főszerepeiben Dobó Ka­tát, Gáspár Sándort, Koltai Róbertét, Kállai Ferencet, Kern Andrást, Kamarás Ivánt és Udvaros Dorottyát láthat­juk. Vitt Péter miniszter az a faj­ta férfi, akit a nők legtöbbje meg akar szerezni magának, s akinek ez egyáltalán nincs el­lenére. Okos, sármos, és min­dig talpra esik, ő az Országház Don Jüanja. Az éjszakai ülésre készülődő Parlamentből ki­lépve éppen arra készül, hogy félrelépjen. És mivel kettőn áll a vásár, ehhez szüksége van egy Tündére is, aki mel­lesleg ellenzéki titkárnő. Az induló képlet tehát: egy kalandéhes miniszter, egy in­kognitóban utána surranó tit­kárnő, egy féltékeny feleség, egy még féltékenyebb férj, és egy szálloda, amellyel szem­ben már ott várakozik maga a végzet... Amikor csak az alkohol marad Miért pont Portugália? Mert ott van vége a világnak. Legalább is Egressy Zoltán tragiko­médiája szerint. NYÍREGYHÁZA. Egressy 1998- ban keletkezett, s azóta töret­len sikerrel játszott darabja a VIDOR Fesztiválon a tatabá­nyai Jászai Mari Színház tár­sulatának előadásában eleve­nedett meg. (A Hargitai Iván rendezésében látott előadás érdekessége az volt, hogy fő­szerepét Fridrik Noémi alakí­totta...) Hargitai hagyta érvényesül­ni a hétköznapiság és költői- ség, realizmus-naturalizmus és poézis között lebegtetett írói világot. Sőt, még ott sem húzott a szövegből, ahol bi­zony ráfért volna. Reménytelen magyar valóság Egressy Zoltán tizennégy esztendővel ezelőtt szüle­tett munkája szomorú játék. Az a javából, mert csaknem minden figurája (a Pap kivé­telével) torzó. A fiktív magyar falu szűkös viszonyai között vegetáló véglények közé be­csöppenő, s a kocsmáros lá­nyával, Masnival szerelmi viszonyba keveredő, a saját poklából menekülő író nem jut el Portugáliába. Csak vágyódik. Csak be­szél róla, a lemenő napról, az óceánról, a végtelenség­A Portugál az elvágyódás, a szerelem, az újrakezdés drámája ről. A portugál bánatról. (A pontosan lefordíthatatlan szó, a „saudade”, a végtelen­nel szemben érzett szorongó kétségbeesés Egressynél a reménytelen magyar valóság szűkössége miatti bánatként aposztrofálódik.) „Menni vagy maradni” A Portugál az elvágyódás, a szerelem, az újrakezdés drá­mája. A csehovias alapszövet azonban sajátosan magyar konfliktusokkal terhelődik. (Hargitai Iván színpadán Mas­niként Fridrik Noémi túl szép, túl poétikus látvány ahhoz, hogy ebben a kricsmiben mérje az italt a félrészeg hely­bélieknek). Talán épp emiatt emeli meg a rendező a szerelmi jelenetet (egyébként logikátlanul) az ég és föld között lebegtetett ágy segítségével... S míg az író és Masni hir­telen fellobbanó (s később kiderül, a férfi részéről csak kalandízű) szerelme - leg­alább is pillanatokra - képes elrugaszkodni az alkoholsza­gú csehó lepusztult világából, addig a többi figura belesüp­ped a semmittevésbe, a bűn­be, az italba. Az Asszony hálás szerepét Bacskó Tünde formálta meg: FOTÓ: RACSKÓ TIBOR lehetett volna visszafogot­tabb. Örömmel láttuk Nyír­egyházán a robbanékony, hajdani rendőrként gyilkossá váló Retek megformálóját, Egyed Attilát, illetve a Pap szerepében Honti Györgyöt. Az ifjú írót Pál András, felesé­gét Major Melinda, a társaság motorját, Csipeszt Lux Ádám állította elénk. A darab, s benne a „menni vagy maradni” drámája ma égetőbb probléma, mint az ősbemutató idején volt. Fő­leg a fiatalok számára. Csak a bánat az örök. Meg az óceán. A végtelen. Saudade. KARÁDI ZSOLT Ízes magyar dalok, csavaros történetek Mókában és kacagásban ma este sem lesz hiány, erről Berecz András és barátai gondoskodnak. nyíregyháza. Berecz András az egyik legelismertebb ének­és mesemondó hazánkban, akinek a történeteit bármi­lyen nemzetiségű közönség szívesen hallgatja. 1957-ben született Budapesten. A nép­Dtszkográfia A szél patkójától a kő is szikrázik (1991). Kőkertben liliom (2000). Felítő-Kőkertben liliom II. (2003), Szegen csengő (2004), Sinka ének (2006), Legényes (2007), Sör dal - Csuvas népdalok magyarul (2009), Hazakísérlek - Gyergyó régi népzené­iéből (2011) Közreműködőként: Ökrös: Bonchida, háromszor (1997), Egyszólam együttes és a Kalamajka: Megütik a dobot (2000), Egyszólam együttes: Zöld erdőben táncolnak ­Somogyi népzene (2004) dalok, a népi kultúra szerete- tét szüleitől örökölte. Kunhe­gyesről származó édesanyjától tanulta a dalokat, aki gyakran énekelt és mesélt neki otthon. A szlovákiai Sőregről szár­mazó édesapja - aki több nyel­ven is beszélt, és az Országos Fordító Irodában dolgozott - a család hagyományai mellett a nyelvek szeretetét is megpró­bálta átadni fiának. Festészet, Jog, zene A népzene, a népi kultúra iránti vonzalma már gyer­mekként is megmutatkozott, de fiatalon még a festészet is vonzotta. Édesapját követve jogot hallgatott, de nem fejez­te be egyetemi tanulmányait. Ezt követően különböző munkákat végzett, és közben Erdélybe járt gyűjtő utakra. Ökrös Csaba, az Űjstílus zene­kar vezetője felkérte a fiatal művészt, hogy énekeljen ve­Berecz Andrást ma este héttől hallhatjuk fotó: racskó tibor lük. Nem sokkal később ott­hagyta addigi munkahelyét, hogy kizárólag előadóművé­szi karrierjére koncentrálhas­son. Meséket, dalokat és szoká­sokat gyűjt magyar nyelvte­rületen és más népeknél, ku­tatott már a csángók között, Erdélyben, a Felvidéken, Somogybán, a Nagykunság­ban, a Nyírségben, sőt, még Csuvasföldön is. A ’90-es évek végén az Ökrös Együt­tessel dolgozott, de tagja az 1986 óta működő Egyszólam együttesnek is, ahol Fábián Éva, Juhász Zoltán, valamint Sáringer Kálmán az alkotótár­sai. Számtalan lemezt, rádió- és televízió felvételt készített, tanított magyar népzenét itthon és szerte Európában, sőt, az Egyesült Államokban is. Munkásságát több kitün­tetéssel is elismerték már, 2011-ben pedig Kossuth-díjat vehetett át. Összetéveszthetetlen ízzel előadott dalait, csavaros tör­téneteit mindig szívesen fo­gadja a közönség. km Éjszakai dumaszínház: ma este kettő az egyben nyíregyháza. Az Éjszakai Du­maszínháznak ma két fellépő­je is lesz: Kőhalmi Zoltánt és Kormos Anettet is láthatják az érdeklődők a Kodály-iskolában este tíztől. Kőhalmi Zoltán egyetemis­taként a Magyar Rádió Hu­morfesztiváljának győz­tese lett, szerzőként. A fesztivál után a Rádió­kabaréban kezdett dol­gozni, később Fábry Sándor gegcsapatának tagja lett az Esti Showder-ben. Ott dolgozott együtt Litkai Gergellyel, aki meghívta az in­duló Godot Duma- színházba. Nehe­zen szánta rá magát, de végül mégis meg­próbálkozott a stand- up comedy műfajával előadóként is. Sike­res debütálása óta az egyik legnépszerűbb humorista, 2008 óta ő vezeti a HVG címlapterve­ző csapatát. A Magyar Rádió - a humoros műfaj kimagasló képviselőinek alapított - díját, a Karinthy-gyűrűt 2009-ben kapta meg. Kormos Anett újságíróként számos lapnak dolgozik, két évvel ezelőtt - férje jóvoltából - beneve­zett a Magyar Televí­zió stand-up comedy tehetségkutatójába, a Mondom a maga­mét! című műsor- iba. Ott figyelt fel rá Litkai Gergely, a Dumaszínház fő- ' szerkesztője, aki meghívta Anet­tet a társulatba. A műfaj első női elő­adójaként 2010-ben szerepelt először a „Showder Klubban”, sajátos humora, ér- zelemmentes elő- I adásmódja azóta m védjegyévé vált. km Izgalmas a színházi kínálat! # A feje tetejére állt a világ Legyen szó színházról, zené­ről vagy sportról, a fesztiválon elképesztő teljesítményeknek tapsolhat a publikum. FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR Garantált a színházban a kellemes szórakozás és a tartalmas időtöl­tés. nyíregyháza. A színházi ver- senyprogram ma este is felejt­hetetlen élményeket kínál. A Krúdy Kamarában 18 és 22 órától az Orlai Produkciós Iro­da Daniel Glattauer Gyógyír északi szélre című két mo­nodrámáját mutatja be, a két szereplő Fullajtár Andrea és Őze Áron, a rendező Güttinger Pál. Emmi Rothner e-mailben szeretné lemondani a Like magazin előfizetését, de félreüt egy betűt, és levele véletlenül Leo Leikénél köt ki. Minthogy újra meg újra a rossz címre ír, Leo egy idő után kénytelen felvilágosíta­ni őt a tévedéséről. így veszi kezdetét a különleges levél­váltás, amiről a www.7ora7. hu azt írja: „Egy szórakoztató produkció talán nem is adhat hasznosabbat és fontosabbat mint ez, s mindezt két nagy­szerű színész mestersége leg­javát adva tolmácsolja. Ennél a produkciónál nem megy közhelyszámba a „kellemes szórakozást, tartalmas időtöl­tést” jókívánság.” / Felhőtlen szórakozás A nagyszínpadon (figyelem: az előadás 18 órakor kez­dődik!) a Radnóti Színház Georges Feydeau nagysikerű darabját mutatja be, a Bolha a fülbe rendezője Mohácsi János, az előadásban Gazsó Györgyöt, Szávai Viktóriát, Schneider Zoltánt, Csányi Sándort, Márton Andrást, Kováts Adélt, Szervét Tibort láthatjuk. A revizoronline az előadást így értékelte: „Jó da­rab, nagy adag humor, kiváló színészek, felhőtlen szórako­zás.” A kultura.hu ezt írta: „...a rendezőtől éppúgy nem ide­gen Feydeau csípős, mora- lizálástól mentes humora, mint az a képessége, amely- lyel a félreértések kavalkádját már-már szürreális abszurdba fordítja.” KM Stand-up előadás: jegyeket nyertek nyíregyháza. Lapunk és a VIDOR Fesztivál szervezői­nek jóvoltából összesen húsz jegyet sorsoltunk ki a Duma­színház csütörtöki és pénteki előadásaira. Nyerteseink Kőhalmi Zoltán és Kormos Anett mai estjére Szabó Diána (Nyíregyháza) Nagy Andrea (Nyíregyháza), Papp Szilárd (Tiszavasvári), S. Geri Valéria (Nyíregyháza) és Tóth Györgyné (Nyír­egyháza) nyert két darab belépőt. Pénteken a Szomszédnéni Produk­ciós Iroda előadását Imre Szabolcs (Tiszatelek), Szilágyi Sándor (Tiszabercel), Pálinkás Jánosné (Nyír­egyháza), Sándor Lajos (Nyíregyháza) és Pankotai Ferenc (Nyíregyháza) nézheti meg másodmagával. A jegyeket a nyertesek a színházi jegyirodában vagy az előadás előtt a helyszínen vehetik át. ASzeredászenél NYÍREGYHÁZA. Délelőtt tíztől a Mustárházban a Szeredás együttes alföldi gyermekla­kodalmas műsorával várja az érdeklődőket. A gyerekeknek szóló műsor (bár a felnőttek is élvezik) egy interaktív előadás, ahol a gyerekek is szerepet kapnak. Megjelennek benne az Alföldre jellemző állatala- koskodók és a huszár figurája is, a műsor tréfás álesküvővel ér véget, amit a „násznép” mu­latsággal ünnepel meg. Várják a kicsiket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom