Kelet Magyarország, 2012. július (69. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-28 / 176. szám

2012. JÚLIUS 28., SZOMBAT KELET Megsemmisített konzultációs kérdőívek GYÁL. A szociális konzultáció utolsó papíralapú kérdőíveit is megsemmisítették pénte­ken a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság határozatának megfelelően. Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke kifejtette: a kérdőívek feldolgozása, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgál­tatások Központi Hivatala 45 napot kapott a megsemmisí­tésére, ez vasárnap jár le. mti Dolgozók pakolják a szociális konzultáció kérdőíveit megsemmi­sítésük előtt FOTÓ: MTI, MÁTHÉ Egy friss európai uniós felmé­rés szerint óriási különbséget mutat az EU-tagállamok la­kosságának véleménye saját országuk gazdaságának álla­potáról: míg a legtehetősebb országokban 75 százaléknál is nagyobb a helyzetet jónak ítélők aránya, nyolc tagállam­ban - köztük Magyarországon - a 10 százalékot sem éri el az elégedettek részesedése, mti Az AB-hez fordul aggályai miatt az ombudsman BUDAPEST. Az Alkotmánybí­rósághoz fordult az új köz­nevelési törvény miatt Szabó Máté, az alapvető jogok álta­lános biztosa. Azt írta: szerin­te a törvény rendelkezéseivel kapcsolatban súlyos alkotmá­nyossági aggályok merülnek fel, a védendő helyzetben lévő gyermekek, tanulók jo­gainak védelme pedig hala­déktalan ombudsmani intéz­kedést alapoz meg. mti Választási feliratkozás? Országgyűlési választás 2010-ben, Bőcsön fotó: ékn-archív Előzetes választási feliratkozást vezetné­nek be az országgyűlési választásoknál. Budapest. Bevezetik az elő­zetes választási feliratkozást az országgyűlési választások­nál, erről a szeptemberben kezdődő ülésszakon dönt a parlament - mondta a mi­niszterelnök pénteken az MRl-Kossuth Rádió 18O perc című műsorában, ahol arról is beszélt, hogy a külhoni ma­gyarok esetében a levélben szavazás általánossá tételét tartják ésszerű megoldásnak. Nemzargatják Orbán Viktor közölte: Ma­gyarországon eddig az állam választói névjegyzéket ál­lított össze és saját adatbá­zisából indult ki. Ezt most megfordítják, így aki a vá­lasztásokon részt akar ven­ni, annak fel kell iratkoznia, és ha ezt megteszi, akkor a jelöltállítás első pillanatától kezdve minden információt, ajánlási lehetőséget meg­kap. Aki pedig nem akar részt venni, az kívül marad ezen, és őt nem fogják „zargatni” választási akciókkal, az nem fog szórólapot vagy kopogta­tócédulát kapni. A nagy vita inkább azon van, hogy azok esetében, akik feliratkoztak, kötelezővé tegyék-e a részvé­telt - mondta. Orbán Viktor közölte: a fel­iratkozás több hónapig tart majd, mindenki tudni fog róla, és könnyű lesz megoldani ezt a feladatot. Arra a felvetésre, hogy lesznek, akik elfelejtkez­nek majd erről, a kormányfő azt mondta: azt gondolja, ha valaki az ország számára egyik legfontosabb döntésben részt kíván venni, akkor „annyit iga­zán megtehet”, hogy a maga részéről a szándékot jelzi. A feliratkozás alapján jóval a választások előtt tudni fog­ják, hogy a magyar választó- polgárok hány százaléka dönt j úgy, hogy részt vesz a szava­záson - tette hozzá. Ősszel döntenének A miniszterelnök arra a kér­désre, hogy erről szeptember­ben, illetve az ősszel kezdődő parlamenti ülésszakon dönt- het-e az Országgyűlés, azt mondta: határoznia kell erről a parlamentnek, mert úgy fair, hogy a választások előtt több mint egy évvel minden j részletszabályt mindenki pontosan ismerhessen. A kormányfő arról is be­szélt, hogy a külhoni ma­gyarok esetében azért van szükség a feliratkozásra, hogy egyáltalán létrejöjjön a választói névjegyzék. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy ésszerű megoldásnak tartják a levélben történő szavazás általánossá tételét a magyar államhatáron kívül. MTI í „Nemzeti egység alakult” Pártvélemények Az MSZP szerint a Fidesz ezzel véget vetne a demokráciának; a döntés célja, hogy leszűkítsék a választáson részt vevők körét a lehető legkisebbre, a leginkább a Fidesz támogatói körére. A Demokratikus Koalíció (DK) an- tidemokratikusnak tartja az előzetes választási regisztráció bevezetését, mert az szerintük azt a célt szolgálja, hogy a Fidesz ne veszíthesse el a vá­lasztásokat - jelentette ki Debreczeni József, az ellenzéki párt alelnöke A Kereszténydemokrata Nép­párt szerint több országban bevált gyakorlat a választásokra történő előzetes feliratkozás, nem sérül általa a demokrácia, ugyanakkor erősödik a választás komolysága, méltósága. A Jobbik szerint előzetes regisztráció helyett az alapfokú iskolai végzett­séghez kellene kötni a választójogot, hiszen „aki írni-olvasni sem tud, nem képes arra sem, hogy felelős döntést hozzon az ország vezetéséről”. Orbán Viktor szerint nemzeti egység alakult ki a munkahely­védelmi akciótervvel kapcso­latban, ezt is mondta az MRl- Kossuth Rádió műsorában a miniszterelnök. Közölte: meg fogják védeni a munkahelye­ket és ennek a fedezete a tranz­akciós adó. Hozzátette: ha va­lamiért ez így nem lehetséges, akkor másképpen oldják meg, de a célokból nem engednek. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy kéthetes konzultációso­rozata alatt tárgyalópartnere­itől alternatív megoldásokat, érdekes szakmai felvetéseket kapott, de a kormányzás irá­nyának megváltoztatásáról szó sem volt. Az államfőtől kérnék a felmentés visszavonását » EU-konform tyúkketrec Békéscsabán Július 30-áig kell a tyúkketreceket az EU előírásainak megfele­lően átalakítani. fotó: mti, rosta tibor Budapest. Ader János köztár­sasági elnöktől kérik felmen­tésük visszavonását nyugdí­jazott bírák abban a levélben, amelyet pénteken adtak át a Sándor-palotában - közölte az egyik érintett bíró, Sándor Zsuzsa. Elmondta: a levelet 112 bíró írta alá, köztük tucat­nyi olyan, a menesztett kollé­gáival szolidaritást vállaló ak­tív bíró is, akit személyében nem is érint az ügy. Számos távollévő bíró közvetlenül a Köztársasági Elnöki Hivatal­nak (KEH) küldte el az általa aláírt levelet. „A felmentő határozat olyan közjogi aktus, amely az Alkotmánybíróság határozata következtében közjogilag ér­vénytelen” - írták a levélben. A KEH csütörtök este azt közölte: az államfőnek nincs lehetősége a felmentő hatá­rozatok megváltoztatására, összhangban a bírák nyugdíja­zásának alkotmányellenessé­gét kimondó alkotmánybíró­sági határozat indokolásában foglaltakkal. Az Alkotmánybíróság által visszaható hatállyal megsem­misített szabályok a korábbi, nyugdíjkorhatárhoz kapcso­lódó kötelező felmentést 70 évről 62-re szállították le, s ez a következő években foko­zatosan emelkedett volna 65 évre. A magyar bírák nyugdíj- korhatárának csökkenté­sét nemzetközi fórumok is vizsgálják. Az uniós Euró­pai Bizottság a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság­nál kezdeményezett kötele- zettségszegési eljárást Ma­gyarország ellen. A bíróság a brüsszeli bizottság kérésé­nek megfelelően gyorsított eljárásban már szeptember­ben tárgyalják a kérdést, és így még az ősszel megszület­het a döntés. A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíró­sága előtt is vannak már a magyar bírák nyugdíjazásá­val kapcsolatos beadványok, több mint százan fordultak ehhez a fórumhoz. mti Devizaárfolyam (2012.07.27.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 284,44-3,09 USA dollár 232,21-4,95 Svájci frank 236,80-2,61 Angol font 364,17-2,98 Román lej 61,67-0,51 Ukrán hrivnya 28,70-0,63 Horvát kuna 37,80-0,43 Lengyel zloty 68,59-0,13 Ugazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Bemutatták a halálos ítéletet POZSONY. Bemutatta a Csatáry László ellen 1948-ban a kom­munista állambiztonsági szerv (StB) által folytatott vizsgálat jegyzőkönyvezett dokumentumait a Nemze­ti Emlékezet Intézete (ÚPN) pénteken Pozsonyban. A dokumentumok tartal­mazzák azt a halálos ítéle- J tét is, amelyet a kassai nép­bíróság hozott Csatáryval szemben és amely hiányzik a kassai állami archívumban őrzött perdokumentációból. MTI Vendégfegyzet Csiba László Sport és azonosságtudat Soha életemben nem sportoltam rendszeresen. Ebből következően nem is érdeklődtem annyira a futball, az atlétika, szertorna iránt, mint kortársaim többsége. Persze tudom, hogy a rendszeres testmozgás egészséges, az ismétlődő edzések és a csapatban vívott küzdelmek az egyén lelki fejlődését is nagyban szolgálják. Passzivitásom­ból csak azok a nagy nemzetközi események zökkentettek ki, amikor a magyarok egyénileg vagy csapatban a nemzet színeiben küzdöttek. Gyerekkorom szép emlékei a helsinki olimpia aranyérmei, a londoni 6:3-as labdarúgó győzelem, vízilabdásaink szovjetek elleni melbourne-i diadala a bu­dapesti forradalom leverése után. Felnőtt fejjel is izgulok Cseh Laciért, Gyúrta Dánielért, kajakosainkért. Mi volt, és mi az, ami engem kiragadott közönyömből? Fiatalon nem gondolkodtam rajta, de azóta rájöttem, hogy magával sodort szűkebb környezetem és a nagyobb közösség lelkesedése. Ez a nagyobb közösség a nemzet, vagy legalábbis népünknek az a része, amelyik büszkén vállalta és vállalja magyarságát. A magyarság vállalásának sok változata van, vészterhes időkben éle­tünket is kockáztatnunk kell, békében a becsületes munka, nemzettársaink közössé­gének önzetlen szolgálata, tudati-érzelmi azonosulás azokkal, akik közülünk kiemelkedve a tudomány, a művészet területén na­gyot alkottak. A hétközna­pi gondolkodás számára nehezen megfejthető, hogy miért büszke egy nyugdíjas Szent-Györgyi Albertre, hisz személy szerint neki semmi érdeme nincs a nagy Nobel-dí- jas sikerében. Ám az érzelmi azonosulás nem követeli meg az észérveket, mint ahogy az anyai szeretetet sem lehet számítógépes programokkal analizálni. Az is a nemzeti érzés, a nemzeti azonosságtudat egyik megnyilvánulása, hogy azonosulunk országunk sportolóival, együtt örülünk velünk, együtt kesergünk, ha nem sikerül úgy a meccs, a csörte, ahogy szerettük volna. A magyarsághoz való tarto­zás, tudatos és egyben ösztönös nép- és nemzetszeretet a versenyző számára is erkölcsi kötelesség. Az én felfogásom szerint a sportoló fogalma gazdagabb annál, hogy csak szinonimája legyen a jó tornásznak, a tehetséges öttusázónak. Ez a fogalom magába foglal egy erkölcsi többletet a feltétlenül szükséges technikai felké­szültség mellett. A sportoló azzal több, hogy tudatosan népe szolgálatában áll, teljesítményével nem csak saját sikereit gyarapítja (ez persze érthető és természetes törek­vés), hanem hálálja a bizalmat az őt felnevelő nemzetnek, mély azonosság alakul ki a versenyző és a népe között. S ha sikerül az aranyérem, akkor boldogan énekli himnu­szunkat még akkor is, ha fahangja van. Magától értetődik, hogy minden ország sportolói saját hazájuk dicsőségéért küzdenek, s nincs abban semmi nacionalizmus, ha a fair play szabályait megtartva, elbocsátó közösségüknek akar­nak örömet szerezni. Az a sportszerető, aki ért a labdarú­gáshoz, ökölvíváshoz, teniszhez, teljesebb élményeket szerez a küzdelmek láttán, mint a hozzám hasonlóak, akik csak hazafias lelkesedésből aggódnak vagy örülnek a lelá­tón vagy a képernyő előtt. Vannak azonban számomra megérthetetlenül olyan ese­tek, amikor a szakszerűség, profizmus tisztelete felülírja a patriotizmust. Megmagyarázhatatlannak tartom, hogy sok sportolónk külföldi csapatban játszik, ahelyett hogy vala­melyik itthoni gárdát erősítené. Megdöbbentő, hogy lelkes szurkolók, akiknek társaságában csak aktuális mérkőzé­sekről lehet hallani, megértéssel kezelik, ha egy tehetség külföldön kamatoztatja tudását. Mintha csak Katona Bánk bánjának Biberachját hallanánk: ahol a haszon, ott a haza (nem szöveghűen idéztem). Menthetetlenül eszembe jut az, hogy a sport leképezi a magyar társadalmat. Bizonyos párhuzamosságot látok abban, hogy kiváló sportolók külföldre mennek, és a között, hogy sok orvos szintén kihasználja, hogy egyes nyugati országokban nem tudják biztosítani az értelmiségi-utánpótlást, és a jobb kereset reményében, a sportolókhoz hasonlóan, másutt rendezik be életüket. Egyvalamiben viszont nincs párhuzamosság. Ha egy kiváló sportolót átvesz egy másik csapat, az átvevő fizet a nevelő egyesületnek. Arról azonban nincs szó, hogy Svédország, Norvégia, Anglia kárpótolná a magyar orvos­karokat, viszonzásul a jól kiképzett szakemberekért. Remélem, hogy a londoni olimpián szép magyar sikerek születnek. Igazuk lesz azoknak, akik 8 vagy 9 aranyérem­ben bizakodnak. Azonban bármi lesz az eredmény, arra kell törekednie társadalmunknak, hogy a sport minél nagyobb szerepet játsszon életünkben, s ne csak a fizikai fittség fenntartását szolgálja, hanem nemzeti önbecsülésünket is. (A szerző nyugdíjas középiskolai tanár.) Arról azonban nincs szó, hogy Svéd­ország, Norvégia, Anglia kárpótolná a magyar orvoskaro­kat...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom