Kelet Magyarország, 2012. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-23 / 146. szám
KELET 2012. JUNIUS 23^ SZOMBAT Megdobálták Ultimátumot ■ m ■ W Vendégjegyzet f 1«! ±w A Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével 105 bíró fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz a „kényszernyugdíjazás” miatt, kérve az emberi jogok európai egyezménye megsértésének megállapítását Az új bírósági törvény szerint a legkésőbb ez év végén mindazoknak megszűnik a szolgálati jogviszonyuk, akik betöltötték vagy 2012- ben töltik be a 62. életévüket. az olasz tüntetők RÓMA. Megbénította Olaszországot a szakszervezetek pénteki általános sztrájkja. Róma és Milánó utcáin a tüntetők Mario Montinak és kormányának a megállítását követelték. A Róma városközpontján áthaladó szakszervezeti menet élén a tűzoltók és a közalkalmazottak haladtak. A Müánó központjában tüntetők tojással és paradicsommal dobálták meg a bankok kirakatait, mti Puiu Hasottiról vitáznak fotó: net államfőnek BUKAREST. Ultimátumot adtak a román kormánypártok Traian Basescu államfőnek: vagy kinevezi a Victor Ponta miniszterelnök által jelölt Puiu Hasottit kulturális miniszternek, vagy felfüggesztik tisztségéből. Mint mondták: az államfőnek nincs joga olyan nyilatkozatot kérni, amelyben a miniszterjelölt kijelenti, hogy tudományos munkájára nem vetül plágium árnyéka. mti Visszavont felfüggesztés Matolcsy György: „Szép siker az Ecofin döntése a kohéziós keret felfüggesztésének visszavonásáról.” LUXEMBOURG. Szép sikernek nevezte Luxembourgban Matolcsy György, hogy az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa (Ecofin) pénteken megszüntette a magyarországi kohéziós források felfüggesztéséről szóló korábbi döntést. A nemzetgazdasági miniszter luxembourgi sajtótájékoztatóján elmondta, a döntés azon alapult, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a Széli Kálmán-terv 2.0-ban szereplő államháztartási konszolidációs programot. Egyértelmű visszajelzés „Először kaptunk olyan nyílt és egyértelmű visszajelzést az Európai Uniótól, hogy Magyarország az elmúlt két év nem könnyű, ámde áldozatos munkája révén az állam pénzügyeit rendbe tette 2012-re egy 2,5 százalékos költségvetési hiányszámmal, és jövőre is mélyen 3 százalék alatti hiány-előrejelzéssel” - fogalmazott. Hozzátette: a hiány mellett csökken az államadósság is, bővül a foglalkoztatás, továbbá pozitív a külkereskedelmi, illetve a folyó fizetési mérleg. Az európai kohéziós politika Magyarországon Magyarországnak szóló támogatások 2007 és 2013 között (milliárd euro) Célkitűzés Alap Uniós Állami önrész! Összesen KA 8,6 1,5 10,1 Konvergencia ERFA 11,2 2,0 13,2 ESZA 3,2 0,5 3,7 Konvergencia összesen 22,9 Regionális versenyképesség ERFA 1,5 0,3 1,8 és foglalkoztatás ESZA 0,5 0,1 0,6 Regionális versenyképesség ás foglalkoztatás összesen 2,0 Európai területi együttműködés összesen* ERFA 0,40,4 MINDÖSSZESEN 25,3 4,4 29,7 tgf*A területi együttműködési programok társfinanszírozásához minden egyes résztvevő tagállamnak minimum 15%-kal kell hozzájárulnia. Matolcsy György jelezte, hogy pénteken a találkozó egyetlen résztvevője sem szállt vitába az Európai Bizottság szankciótörlési javaslatával. Mint mondta, már a márciusi pénzügyminiszteri tanácsülésen „nagyon komoly szövetségi, baráti háló alakult ki Magyarország körül”, már akkor a tanács mintegy kétharmada Magyarország mellett szólalt fel, hangoztatva, hogy nem tisztességes, nem járható út a kohéziós pénzek felfüggesztése. Magyarország nem esik el uniós támogatástól jövőre, „a pénz a zsebünkben lesz, és remélhetőleg rövid időn belül a gazdaságban is” - szögezte le a miniszter. Jelen volt a luxembourgi „Most félúton járunk...” Matolcsy György szintén megerősítette, hogy „most félúton járunk”, és a játék- szabályok szerint még egy év van, mire az országot végleDán vélemény Magyarország ismét a helyes úton jár - szögezte le az Európai Unió dán elnökségének nevében Margrethe Vestager pénzügyminiszter pénteken azt követően, hogy az EU pénzügy- miniszteri tanácsa megszüntette a magyarországi kohéziós források felfüggesztéséről szóló korábbi döntést. gesen kiveszik a túlzottde- ficit-eljárás alól. Hozzátette mindazonáltal, hogy erre a mostani döntés fényében már nagyon jó esély van. sajtótájékoztatón Kumin Ferenc, a nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkárság vezetője is, aki szerint azért is kiemelkedő döntés született, mert a pénzügyminiszteri tanács elismerte a kormány erőfeszítéseit. Kifejtette: Magyarország szinte a 2004-es európai uniós csatlakozás pillanatától túlzottdeficit- eljárás alatt áll, és az akkori kormányok nem tudták elérni ennek megszüntetését, noha sokkal jobb konjunkturális helyzetben, jobb gazdasági feltételek mellett tudtak működni. 2010 óta viszont a kormány elkötelezett abban, hogy csökkentse a deficitet és az államadósságot, és ennek eredménye a mostani határozat - vélte. Az Európai Unió pénzügy- miniszteri tanácsa (Ecofin) hivatalos közleményt is kiadott pénteken, bejelentve, hogy a tanács döntött a Magyarországnak járó kohéziós keret jövő évi részleges felfüggesztésére vonatkozó korábbi határozat érvénytelenítéséről. Devizaárfolyam (2012.06 22.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 287,33 +2,16 USA dollár 228,95 +3,86 Svájci frank 239,24 + 1,83 Angol font 357,62 +4,09 Román lej 64,31 +0,46 Ukrán hrivnya 28,31 +0,45 Horvát kuna 38,30 +0,45 Lengyel zloty 67,30 +0,31 gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Nem mozgott a pénzpiac A vártnak megfelelő döntésnek nem volt piaci hatása. Budapest. Nem volt érdemi piaci hatása annak, hogy az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa érvénytelenítette pénteken a kohéziós források felfüggesztéséről szóló korábbi határozatát, a döntés várható volt, így az korábban már beépült az árakba - mondták piaci elemzők. Török Zoltán, a Raiífeisen Bank elemzője szerint papírforma szerinti döntés született, ami várható volt, hiszen a héten voltak már előzményei, így a kétségkívül jó hírnek már nincs érdemi piaci hatása. Hozzátette, hogy a következő időszakban a majdani EU/IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos hírek fogják irányítani a hazai piaci hangulatot, a külső piaci hangulat mellett persze, amelyre továbbra is az eurózóna válságával összefüggő hírek a meghatározóak. Véleménye szerint a tárgyalások már nyáron elkezdődhetnek, de az igazán izgalmas kérdés az lesz, hogy hogyan haladnak majd. Úgy vélte, hogy előrelépés inkább csak ősszel várható, abban pedig bizonytalan volt az elemző, hogy az év végéig megszülethet a megállapodás a hitel- programról. Már a tárgyalásokra várnak Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint szintén várható volt a pénteki uniós döntés. Emlékeztetett, hogy az egy hete már megszellőztetett hírt nap- ról-napra egyre többen megerősítették mind hazai, mind brüsszeli forrásból. UgyanakKA: Kohéziós Alap ERFA: Európai Regionális Fejlesztési Alap ESZA: Európai Szociális Alap kerekített adatok*" - •* m ... GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: EURÓPAI UNIÓ / MTVA SAJTÓ- ÉS FOTÓARCHÍVUM / MTI Eszerint Magyarország eleget tett a tanács márciusi ajánlásainak, és megfelelő intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy az uniós előírások szerint kiigazítsa államháztartási hiányát. Összhang az ajánlással „A tanács úgy értékelte, hogy az április 23-án beadott, éves konvergenciaprogramban vázolt hivatalos hiánycélok és tervezett pénzügyi erőfeszítések összhangban állnak az ajánlással” - áll a közös nyilatkozatban. Jelezték ugyanakkor azt is, hogy hivatalosan a Magyarország ellen túlzott hiány miatt folyó eljárás nem szűnik meg. Erre az uniós szabályok szerint legkorábban jövőre kerülhet sor. MTI Nemcsak a hiány, hanem az államadósság is csökken. MATOLCSY GYÖRGY kor az elmúlt időszakban tapasztalt forinterősödés mögött részben ott volt ez a döntés is - fejtette ki, hozzátéve, hogy a forint az elmúlt egy-két hétben „masszívan” fölülteljesítette a régiót, és nemcsak a cseh koronához vagy a lengyel zlotyhoz, hanem általában a feltörekvő devizákhoz képest is sokkal jobban teljesített. A TakarékBank elemzője is úgy vélekedett, hogy újabb pozitív piaci reakcióra akkor lehet számítani, ha kitűzik az EU/IMF-tárgyalások kezdetének időpontját, illetve a tárgyalások zökkenőmentes haladásáról szóló hírek válthatnak majd ki hasonló reakciót. Suppan Gergely szerint a jegybanktörvény július 2-i megszavazása után, akár már azon a héten bejelenthetik, hogy mikor indulnak a tárgyalások. MTI Zoltán Önként és dalolva? Minden második huszonéves magyar fiatal külföldön képzeli el jövőjét! A közvélemény-kutatók által közreadott döbbenetes jelentéseket megerősítik a most szakmunkásvizsgát tettek, az érettségizők és a diplomát szerzők. A korosztály népességét figyelembe véve ez a szomorú tény akár több millió ifjú honfitársunk elvándorlását vetíti előre. Az okokat kutatva leszögezhetjük: nem kalandvágy motiválja a távozók szándékát! A racionálisan gondolkodó fiatalok biztos jövőképet szeretnének maguknak. Ilyen pedig, bármily fájó, hazánkban ma nincs! Van viszont régen nem látott munkanélküliség, megalázóan alacsony jövedelem, kifizethetetlen törlesztőrészlet, elszabadult infláció, nyomasztó adóteher. Ezek együttes eredője ellehetetleníti még a napi megélhetést is! A fiatalok kilátástalansága sajnos egyre általánosíthatób- bá válik. A 21. századi migráció „főszereplői” nem véletlenül az önálló életüket tulajdonképpen most kezdők. Aki ebben az életkorban nem akarja megváltani a világot (ide nekem az oroszlánt is), mentális problémákkal küszködik. Teljesen egészséges gondolkodásra vall, ha valaki huszonévesen karrierépítésbe kezd, anyagi biztonságra törekszik, és családalapításba fog. Választott szakmájában megbecsültségre vágyik, pénzt akar keresni, majd Az élet értelmét veszítik azok a fiatalok, akik rajtuk kívül álló okok miatt nem gyümölcsöztethetik tudásukat. gyermeket nevelni. Csakhogy mindehhez itthon ma nincsenek meg a feltételek. Ezért ítélhetők el nehezen az „ígéretek földjéről” távozni szándékozók. A rendszerváltás körüli években születettek egyébről sem hallottak szüleiktől otthon, és az iskolában tanáraiktól, mint a társadalmi felelősségvállalásról és az életminőség javulásáról. Csakhogy immár maguk is ráeszméltek: a közélet hétköznapjai mások, mint amire fiatal felnőttként vágynának. A talpon maradás esélyei megrekedtek az álmok szintjén. Egy olyan világban találták magukat, ahol a tudásnak és munkának alig van becsülete. Mindez pedig depressziót szül a huszonéves populációban, ami pedig még rosszabb: egy idő után nem is aspirálnak életcéljaik beteljesülésére. Nincs annál demoralizálóbb az egyén számára, mint a kilátástalanság. Hatványozottan igaz ez az útkeresés időszakát élőkre. Az élet értelmét veszítik azok a fiatalok, akik rajtuk kívül álló okok miatt nem gyümölcsöztethetik megszerzett tudásukat. A feleslegesség érzése kishitűséget szül, közönyössé tesz, pszichésen és szomatikusán, azaz lelkileg és testileg legyengít. Az élettől kapott pofonok olykor hitükben erősítik meg az egyént, egyre magasabbra tör a bizonyítás és az önmegvalósítás vágya. így gondolkodnak azok a pályakezdők, akik szülőföldjükön nem látnak maguknak perspektívát. Nem önként és dalolva hagyják maguk mögött átmenetileg vagy örökre szeretteiket! Nem az esetleges röghöz kötés kényszerétől szeretnének szabadulni. Nem! Sokkal inkább fűti őket a tenni akarás vágya. A nemzeti büszkeséget két kezük munkájával vagy szürkeállományuk megdol- goztatásával óhajtják bizonyítani. Nem óhazának tekintik Magyarországot! Legalábbis egyelőre nem. „Csupán” átmeneti megoldásként máshol, külhonban keresik boldogulásukat. Kormányzati felismerést igényel, hogy ez az interregnum minél rövidebb ideig tartson! Nem lehet cél ugyanis „kiüresedni” hagyni az országot, és egy frusztrált nemzedékkel várakozni egy következő gazdasági prosperitásra. Ellenkező esetben az egész oktatásügy értelmét veszti. Még nagyobb a veszélye a vissza nem térésnek, ha valaki már szakmát/diplomát is külföldön akar szerezni! A tanulmányaikat nem nálunk folytatók az évek során igazodnak ahhoz a kultúrához, életvitelhez, ahol magukba szívták a tudást. Félő, hogy az ilyen fiatalok végleg adaptálódnak a kinti körülmények között. „Átprogramozzák” magukat, és az ottani értékrendet, normákat követve igyekeznek kiteljesedni még akkor is, ha szívük magyar, de eszük már más irányban jár. Ne feledjük: a magyar fiatalok konstruktívak, és ezt még a politikának sem sikerült kiirtani a világ tudatából. Hegyeket képesek megmozgatni, ha érzik, hogy odafigyelnek rájuk. Ma ott tartunk, hogy maga a munkaerő- és az oktatási piac sem tudja megmondani: szakemberhiányról vagy szakembertöbbletről beszélünk. Pedig a kétféle piacnak „jegyben kell(ene) járni”. Még belegondolni is szörnyű: mi lesz a maradókkal, a közép- és időskorú generációval? Ki süt kenyeret, ha nem lesznek pékek? Ki tervez házakat, ha nem lesznek építészek? Ki gyógyít meg, ha nem lesznek orvosok? Jelen helyzetben távozásra vagy maradásra bírni bárkinek bárkit is, óriási felelősség. A szerző a DRHE docense, a neveléstudományok doktora
