Kelet Magyarország, 2012. május (69. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-09 / 108. szám

2012. MÁJUS 9., SZERDA KELET Háttér 3 Perelnek az érdekvédők! A Huszárvár vezetői szerint |ó körülmények közt tanulnak a gyerekek fotó: racskó Tibor Az önkormányzatot és az egyházat is bepe­relte az Esélyt a Hátrá­nyos Helyzetű Gyereke­kért Alapítvány (CFCF). nyíregyháza. Ahogy arról annak idején beszámoltunk, Nyíregyházán 2007-ben az akkori képviselő-testület bezáratta a Huszár-telepi isko­lát, a gyerekeket és az ott tanító pedagógusokat a város néhány intézményében helyezték el. A lépés fogadtatása vegyes volt. A 2010-es önkormányzati vá­lasztások után felállt városve­zetés úgy határozott: átadja az iskola fenntartói jogát a görög katolikus egyháznak, mely tavaly szeptemberben újra megnyitotta az intézményt. A döntés ellen akkor a CFCF és a Roma Oktatási Alap is tiltako­zott, előbbi alapítvány pedig be is perelte az önkormányza­tot, majd az egyházat is. Be akarják záratni Mohácsi Erzsébet, a CFCF ku­ratóriumi elnöke lapunknak elmondta: - Azt szeretnénk elérni, hogy az iskolát zárják be, és a városban folytatód­jon az évekkel ezelőtt elkez­dett integrációs program. Négy év telt el azóta, hogy a Huszár-iskola diákjait a vá­ros más iskoláiban helyezték el, most érhetett volna be a program - mondta az érdek­Balog Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár márciusban személyesen tájékozódott a helyzetről, az oktatásért is fe­lelős leendő miniszter akkor azt nyilatkozta: a Hajdúdorogi Egyházmegye „a Huszár-tele­pen működő általános iskola átvételével integrációs prog­ramot kezdett el”, amelyhez a kormányzat a szükséges védő egyesület kuratóriumi elnöke.- Most is azt mondom, hogy jó döntés volt a Huszár-telepi iskola újranyitása, mert a gö­rög katolikus egyház nagyon sok pozitív dolgot hozott a gyerekek és az ott élő embe­rek életébe is - nyilatkozta lapunknak Csorba Miklósné, a Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke. Mint kide­rült, az intézmény nem külö­nít el senkit, a diákok között nem csak roma gyerekek vannak. Csorba Miklósné sze­rint lehet, hogy a környezet szegregált, de régi értelmé­ben már ez sem igaz, hiszen anyagi forrásokat is biztosítja. Eljuttattuk kérdéseinket a mi­nisztérium sajtóosztályához, s azt kérdeztük, Balog Zoltán szerint miért integráció az, amikor egy oktatási intéz­ménybe csak hátrányos hely­zetű gyerekek járnak, s arra is választ vártunk, hogy az állam mennyi pénzzel támogatja az iskola működését. nagyon sok a vegyes házas­ság, és egyre több nem roma család él ott. - A gyerekek felújított, szép környezet­ben, jó körülmények között tanulhatnak, versenyekre, fellépésekre járnak, kirándul­nak, színházi előadást látnak - mondta az elnök. Magyar is, roma is Szabó Bernát Sándorné, a Szent Miklós Görög Katolikus Óvoda és Általános Iskola igaz­gatónője felháborítónak találja a vádat, hogy szegregálna a Huszárvár. - A hozzánk érke­ző kisdiákoknak a nemzetisé­gi hovatartozásukról nem kell nyilatkozniuk, csak a feleke­zetiről. Iskolánkba ugyanúgy jöhet a magyar gyermek, mint a roma, nálunk nincsen beis­kolázási körzet sem. A Huszár- telepi óvodából pedig jövőre több, mélyszegénységen élő család vállalja azt, hogy a Beth­len utcai általános iskolánkba íratja be a gyerekét, amit szin­tén nagy sikernek könyvelek el - mondta az igazgatónő. Megkérdeztük az ügyben ta­lán leginkább érintett Huszár­telepi szülőket is. A kilenc­éves Kanalas Alex édesanyja, Bukszár Valéria kimondottan örülne annak, ha még több magyar gyerek járna a fia osz­tályába.- A fiunk egy évet járt az egyik belvárosi általános is­kolába, de ott a tanárok nem igazán foglalkoztak vele, nem érezte jól magát. Azt azért hozzáteszem, hogy a gyerekek részéről semmiféle atrocitás nem érte őt. A Huszárvárban viszont kellő figyelmet kap, amit ő meg is hálál, gyorsan fejlődik és jól tanul - mond­ta az édesanya. Novák Zsu­zsanna szerint is jót tenne az iskolának és a nyolcéves Vanessza lányának is, ha több magyar édesanya döntene úgy, hogy a Huszárvárba írat­ja a gyermekét. - Jót tenne az osztálynak, a gyerekek fejlődé­sét is mindenképpen segítené. KM Esetünkben teljes mér­tékben alaptalan a szegregáció vádja! SZABÓ BERNÁT SÁNDORNÉ Integrál vagy szegregál? A város szerint a célok rendben megvalósultak Új törvényjavaslat: kilóra adhatják a tojást? NYÍREGYHÁZA. Az „Esélyt a hát­rányos helyzetű gyerekeknek” alapítvány az egyház mellett a nyíregyházi önkormányzatot is beperelte, így természetesen a helyhatóság álláspontjára is kíváncsiak voltunk. Rendes Sándor sajtószóvivő lapunk­nak elmondta: az iskola újrain­dításáról szóló közgyűlési dön­tésben meghatározott célok a görög katolikus egyházzal való együttműködésben maradék­talanul teljesültek. Az önkor­mányzat - a közgyűlés által elfogadott együttműködési megállapodás és támogatási szerződés szerint - az épület rendelkezésre bocsátásával, valamint a telephely műkö­désének és feladatellátásának támogatásával járul hozzá az önkormányzati iskola műkö­déséhez. Ez 2012-ben 8,7 mil­lió forint, de az összeg évente, az állami finanszírozás függvé­nyében változhat. Arra a kérdésünkre, misze­rint a döntés nem ütközött-e a köznevelési törvénybe - a jogszabályból ugyanis kike­rült a felzárkóztató osztályok indításának lehetősége -, a sajtószóvivő azt mondta: „az intézmény a nyíregyháziak és a Huszár-telepen élők érdeké­ben és örömére a görög kato­likus egyház fenntartásában a jogszabályi előírásoknak megfelelően működik”. KM Módosíthatja a kor­mány a tojások egység­árának feltüntetésére vonatkozó szabályo­zást. NYÍREGYHÁZA. A változtatáso­kat a Baromfi Termék Tanács (BTT) kezdeményezte még áp­rilis végén, mivel a szervezet tapasztalatai szerint az S-jelö- lésű importtojások vevőcsalo­gató kereskedelmi árképzése letöri a normál méretű hazai étkezési tojások felvásárlási árait, miközben a fogyasztók is rosszul járnak. A nyíregyházi piacon Kubik János őstermelő így látja a dolgot: - A piac más, mint a hipermarketek. Itt a vevők szeretnek válogatni, nem csak leveszik a polcról, amit kínálnak. Hogy teljesen őszinte legyek, nekem új ez a dolog, így pontos véleményt még nem tudok róla formálni. Trembeczki Zoltánná Éva, aki a piacon található egyik tojásbolt eladója, így reflektált: - Már szóba került a dolog a cégnél. Eddig is fel kellett tüntetni a szavatossági időt, a méretet és a grammot, nem hinném, hogy különösebb gondot okozna majd, ha ki kell írni a kilónkénti árat. Ettől függetlenül azt ne­hezen tudom elképzelni, hogy kilóra kéne majd adni - nyilat­kozta. Érdekes lehet Az ötlet a vevőket is megoszt­ja, Lehel például mosolyogva fogadta. - Én eddig se vettem a hipermarketekben tojást, párra vagy darabra kértem. De ha kilóra kell majd, az érdekes lesz - mondja, miközben arra } is felhívja a figyelmet, meny­nyit drágult a fehérjeforrás az elmúlt egy évben. Március vé­gén, április elején a tavalyihoz viszonyítva a duplájára nőtt a tojás ára, a szakemberek ráadásul további drágulásra számítanak. Az uniós előírá­sok értelmében ugyanis a régi ketrecben tartott szárnyasok termékeit nem lehet étkezési célra árusítani. km-ss ■ Állásbörze Az Alumni és Karrieriroda szervezésében Állásbörzét rendeztek kedden a Nyíregyházi Főiskolán. fotó: sipeki Péter Kelet kvíz A település esetében Zichy Okmánytár 1345-ben Geustusera, 1387-ben Kystuser és Ranoldtusere, 1437-ben Géwthwser neveket használja. a) Gáva b) Kisar c) Tuzsér d) Rápolt A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Nézőpont Nyéki Zsolt Nehéz ez a lecke Jogszabályoktól támogatott kirekesztés, vagy épp ellen­kezőleg: a beilleszkedés első lépése? E súlyos eldöntendő kérdés emelte újból társadalmi vita szintjére az oktatást, pontosabban annak hátrányos helyzetű és átlagos társadal­mi csoportokra vetített mikéntjét. Jogilag intézményesített kirekesztésről nem beszélhetünk, hiszen Magyarország alkotmányos rendje, Alaptörvénye rögzíti a diszkrimináció tilalmát, vagyis jog- és esélyegyenlőséget teremt az élet minden területén, így az oktatásban is. Ennek érvényesí­tésében valamennyi hatalmi ág elkötelezett, erről nincs is mit tovább beszélni. Van-e létjogosultsága mégis egy olyan iskolának, osz­tálynak, amelyben kizárólag a cigány kisebbség soraiból kerülnek ki gyerekek? A megyeszékhely Huszár-telepi intézményének kálváriája újra szembesít azzal, hogy egy társadalmi konfliktust nehéz, sokszor nem is lehet egyéb­ként nemes, minden kétséget kizáróan követendő elvek mentén rendezni. Melyik osztályban hatékonyabb a tanítás és a tanulás? Abban, ahol harminc gyerek készsé­gében, képességében, maga­tartásában óriási szélsőségek uralkodnak, vagy ott, ahol ez nagyjából egy szinten mozog? Ha a kérdés megválaszolását a szakmára, a pedagógusokra bízzuk, elsöprő többséggel kapnánk voksot az utóbbi verzióra. Nem is volt ezzel sem­mi probléma, a beiskolázás előtt természetesnek számítot­tak a képességek szintjét felmérő megmérettetések. Ezek eredményeként irányították a gyerekeket eltérő szakokra, mert hát az is alaptézis: nem születünk egyformának. Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a politika erőből hozott döntései ritkán oldják meg a mélyről fakadó problémákat. Ha egy szülő máról holnapra azzal szembesül, hogy a neves középiskolába készülő gyermekének az óráján azzal telik az idő, hogy a diáktársaknak az írással és olvasás­sal akadnak gondjai, akkor fogja a gyermekét, és másik osz­tályba, iskolába viszi. Ez nem csak joga, hanem szülői kö­telessége is, mert gyermeke jövője érdekében minden tőle telhetőt meg kell tennie. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bárkiről is lemondhatnánk, ennek példája a Huszár-telepi iskola újra indítása is, amely érvényt szerez a tanuláshoz való jognak. Aki ezért a megrekedés, a kitörés emberfeletti küzdelméről beszél, az maga minősíti le azt a közösséget, amelyik számára a tanulás lehetőségét felkínálják. Maga mond ítéletet, aki azt mondja, hogy egy közösségben tartás konzerválja a közösség hátrányos helyzetét. Határozottan állítom: a társadalom, amiben élünk, nem fogékony kire­kesztésre. Rendet, nyugalmat, általános erkölcsi normákat akar maga körül. Egyszerű alapigazságokat kell itt látni: a gyilkosokat, a csalókat, a gazembereket, a munkakerülőket megvetik, elítélik, kiközösítik, bármely oldalról is érkezze­nek. A nagy közösségek bárkit befogadnak, aki szorgalmá­val, munkájával, ápoltságával, alapvető normákat betartó viselkedésével kivívja a maga rangját, tiszteletét. nyeki@inform.hu Határozottan állí­tom: a társadalom, amiben élünk, nem fogékony kirekesz­tésre. Megkérdeztül Mi lesz, ha kilóra adják a tojást? TÓTH ENIKŐ: Nem látok ZSURAKOVSZKI LÁSZLÓ: DANKÓ MIKLÓS: Nehe- ebben kivetnivalót. Feleslegesnek érzem. zen kivitelezhető. CSATAY OLGA: Lelassul KÓSA MÁRK: Jól van az, SZASZALA ESZTER: Nem a vásárlás folyamata. ahogy most van. értem a miértjét. Tóth Enikő szerint semmiféle kivetnivaló nincs ebben. - Já­rok rendszeresen piacra, ré­szemről jó fogadtatása lenne a változtatásnak. Zsurakovszki László véleménye az, hogy felesleges az eddig jól bevált módszeren változtatni. - Én őstermelőtől veszem a tojást, ő a házánál tart tyúkokat. Dankó Miklós hetente akár húsz tojást is vesz. - Szerintem ne­hezen kivitelezhető ez az újí­tás. Azért olyan túl nagy vál­tozás nem történne, legfeljebb máshogy kell majd ezután kérni. Csatay Olga akkor vesz a piacon csak tojást, ha halért megy oda. - Szerintem maga a vásárlás folyamata kényel­metlenebb, akadozóbb lesz. Kosa Márk szereti a rántottét és a tükörtojást is, így fogyóesz­köz családjában a fehérjefor­rás. - Jól van az, ahogy most van. Szaszala Eszter és család­ja a nagyszülőktől szerzi be a tojásokat. - Nálunk nem fogy gyors ütemben, de én sem ér­tem a változtatás miértjét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom