Kelet Magyarország, 2012. május (69. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-25 / 122. szám
2012. MÁJUS 25.. PÉNTEK KELET Háttér 3 Nézőpont Tarnavölgyi Gergely Omladozó fellegvár Az ország második legnagyobb sportcsarnokát, a nyíregyházi Bujtosi Szabadidő Csarnokot 1988-ban adták át. A küzdőtér 60x30 m-es tölgyfa parkettás, alkalmas bármilyen jellegű sport-, kulturális és szabadidős program megrendezésére - áll a közlemény az intézmény hivatalos honlapján. A legutolsó gondolat már csak egy kis jóindulattal nevezhető igaznak, hiszen a tenisz Davis Kupa megrendezésekor már maguk a versenyzők és a hozzájuk tartozó team is (tenisznyelven szólva) neccesnek ítélték meg a pálya minőségét és a csarnok infrastruktúráját. Erre jött most a főbejáratnál a nemrég tapasztalt „vakolateső”, így egy kicsit felerősödtek a bujtosi állapotával kapcsolatos, aggódó vélemények. Pedig megannyi feledhetetlen kézi-, röplabda- vagy kosárcsatát megélt a BUSZACSA és annak lelkes közönsége, ide mindig szerettek jönni a nemzeti csapatok, elég, Ha csak a legutóbbi magyar-német női kézilabda Eb-selejtezőre emlékszünk vissza. Csendben jegyzem meg, a telt ház ellenére a kulisszák mögül akkor is lehetett egy-két elégedetlen hangot hallani a pálya egyenetlenségéről. Tavaly még a megyéhez tartozott, január elsejétől a kormányhivatal vigyázó szemei felügyelik a csarnokot, de hallani arról, hogy folynak a tárgyalások Nyíregyháza ön- kormányzatával az esetleges átvételről. A részletekről még hivatalos tájékoztatást nem adtak a felek, de egy biztos: a megyebeli vagy a megyeszékhelyen élő embereket nem az érdekli, hogy ki a tulajdonos, hanem csak az, hogy minél több színvonalas sportrendezvényen, koncerteken tapsolhasson. Ehhez pedig nem nagyon lehet már tovább halogatni a felújítást. gergely.tamavolgyl@inform.hu Kelet kvíz Mikor adta vissza Luxemburgi Zsigmond király Nagyart a Matucsinayaknak? a) 1295-ben c) 1495-ben b) 1395-ben d) 1595-ben A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. A felújítás aligha halogatható Omlik a vakolat, hullámos a küzdőtér. Nagy kérdés, hogy ki és miből újítja fel a bujtosi csarnokot. nyíregyháza. Több olvasónk is jelezte lapunknak, hogy a Bujtosi Szabadidő Csarnok állapota tűrhetetlen, legutóbb leomlott a vakolat, a főbejá- j rat már körbe is van kerítve, de állításuk szerint bent sem jobb a helyzet. Mint ahogy arról már beszámoltunk: rendkívül kedvező lehetőség nyílt a BUSZACSA felújítására, mert egy közismert megyei vállalkozó beszállna a finanszírozásba. Bige László az elmúlt év végén lapunknak azt nyilatkozta: kész áldozni a társasági adójából azért, hogy a csarnok kívül- belül megszépüljön. Közös az érdek Ahogy december 29-ei számunkban már megírtuk, Bige László ezt a szándékát akkor jelezte az önkormányzatnak is, a helyhatóság pedig közle* Tilil'fflTfll Van mit tenni a csarnokon kívül és balül agyarént I ményt adott ki az üggyel kapcsolatban. „Ezekben a napokban számos nyíregyházi vállalkozás kereste meg az önkormányzatot, hiszen december 20-áig élhetnek a nyereséges vállalkozások az adó- kedvezmény lehetőségével, amennyiben a helyi sportot szeretnék támogatni. Bige úr is jelezte ezt a szándékát az önkormányzat felé. A város és a sportot kedvelők érdeke közös, minden egyes forint, amely ily módon a helyi sportba áramlik, helyben hasznosul”. Bige László arra a kérdésünkre, hogy mikor láthatjuk a felújított bujtosit, akkor egy hároméves tervet vázolt fel lapunknak. Minimális felújítás történt 1988-ban adták át a csarnokot, s azóta eltelt közel huszonöt év alatt csak minimális felújítás történt: a 2005-ös junior kézilabda világbajnokság előtt is csak az öltözőket hozták rendbe. Információink szerint a Nyírsuli Kft. benyújtott egy pályázatot a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségéhez, ezen belül ösz- szesen 700 millió forintra pályáznak hároméves időtartam alatt. A társasági adó kedvezmény alapján ebből hetven százalékot bármely olyan cég állhat, melynél képződik társasági adó. Erre tett javaslatot Bige László: az ő cége három év alatt mintHa rendbe tennék a csarnokot, több eseménynek adhatna otthont egy 490 millió forintot adna, de a pályázat sikeréhez önerőre is szükség van, az ösz- szegből fennmaradó harminc százalékot a fenntartónak kellene állnia. A BUSZACSA a jelen állás szerint a Megyei Intézményfenntartó Központhoz (MIK) tartozik, így mint tulajdonosnak, nekik kellene hozzájárulniuk a felújításhoz. Folyamatos tárgyalások A MIK lapunknak azt mondta: „a csarnok homlokzatát a viharos szél bontotta meg. Ennek helyreállítása - a biztosítóval való egyeztetést követően - a napokban elkezPár hetesek, de már világhírűek Bemutatkoztak az ország leghíresebb tigrispárjának csemetén nyíregyháza. A kis szibériai tigrisek szinte már születésük előtt világhírűvé váltak, hiszen szüleik szerelmi táncát lencsevégre kapta egy magyar hobbifotós, Barócsi Diána. A kép azóta bejárta a világsajtót, a brit Telegraph és a The Sun lapok a híres Tigris és Sárkány című kínai film jeleneteihez hasonlították a felvételt.- Az Európai Faj megőrzési Tenyészprogram keretében érkezett 4 éves hím udvarlása nem maradt eredménytelen, hiszen április 27-én a Pamir nevű, az állatparkban született 7 éves nőstény három apróságnak adott életet - tájékoztatta lapunkat Révészné Petró Zsuzsa osztályvezető.- A kölyköket most vettük ki először, eddig csak a nagymacskák gondozói s az állatorvosok láthatták őket, hiszen fontos, hogy az anyaállat telA kölykök az Igor, az Amur és a Karina nevet kapták fotó: racskó tibor jes nyugalomban nevelhesse kicsinyeit. Az állapotfelmérésén túl kiderült: 2 hím és egy nőstény született a tigris családban, így a gondozók az Igor, Amur és Karina nevet adták a nagymacskáknak. Alig 400 él belőlük A tigrisek alfajai veszélyeztetettek, a szibériai tigriseket a kritikusan veszélyeztetett kategóriába soroljáik. Természetes elterjedési területük Kelet-Szibéria, Korea és Mandzsúria volt, manapság azonban csak az Amur és az Usszuri folyók vidékén élnek alig négyszázan. A kicsik születése azért is örvendetes, mert szüleik kitűnő genetikai állománnyal rendelkeznek, így az utódok komoly alapját fogják képezni az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogramnak. km Megkérdeztük Ön hogyan tenné vonzóbbá a Bujtosi Szabadidő Csarnokot? Páll Márk azt hitte, hogy a csarnok jóval öregebb. Azt mondja, mindenképpen egy alapos felújításnak vetné alá, s hozzátette: a jégpálya létrehozása nyerő ötlet volt. Szőnyi Judit osztja ezt a véleményt. - Én legutóbb egy Jurij, azelőtt pedig egy Alvin és a mókusok koncerten voltam. Az akkori emlékeim a BUSZACSA állapotáról nem túl rózsásak, ráférne egy alapos renoválás. Ha „pofásabb” lenne a létesítmény, biztosan több ember lenne kíváncsi egy-egy sport- eseményre vagy zenei rendezvényre. Katona Krisztina régen volt a csarnokban, ha emlékei nem csalnak, egy hangversenyen volt ott még általános PÁLL MÁRK Ráférne már egy alapos felújítás. SZŐNYI JUDIT: Nem túl KATONA KRISZTINA: rózsásak a csarnokról az Sok pénzt kellene emlékeim. beleölni. KRIZÁN ATTILÁNÉ: Régen (óval több rendezvény volt. NÉMETH MÁRTA: Én Inkább kiállításokat szerveznék. BARTHA ÁDÁr Szerintem több koncert kellene. iskolás korában. - Elég réginek tűnik első ránézésre, biztos lehetne ezen segíteni, bár ehhez sok pénz kell. Krizán Attiláné emlékszik, húsz éve sokkal több rendezvény volt a bujtosiban. - Akkor szinte minden nap adódott jó kis program. Bár szerintem nincs rossz állapotban az épület, igaz, manapság nem nagyon járok arra. Németh Márta több vásárt, illetve kiállítást szervezne. - Én a sporteseményekre nem vagyok kíváncsi, lehet, hogy többen vagyunk ezzel így. Bartha Ádám több koncertet rendezne. - A Retro fesztiválon buliztam ott legutóbb, de nagyon ramaty állapotban van a csarnok. dődik. A későbbi szél okozta károk megelőzése érdekében a homlokzati burkolatot máshol is megerősítik. A felújítást költségeit - a szűkös költségvetés ellenére - a fenntartó MIK biztosítja.” Németh Péter Gábor, a MIK vezetője az esetleges átadásátvételről is szót ejtett: „A várossal az átadás-átvétel lehetőségével kapcsolatos tárgyalások még folyamatban vannak, ha ezek végére pont kerül, részletesebb tájékoztatást adunk”. S hogy mi az, amit fel kellene újítani? A küzdőtér parkettájának cseréje már régóta megérett, ugyan még 1-2 évig ILLUSZTRÁCIÓ: SIPEKI PÉTER talán bírná, de a legutóbbi válogatott kézilabda mérkőzésen, illetve a tenisz Davis Kupa-meccsen is látszott, hogy hullámos a felület, ami a labdás csapatsportokhoz még megfelel, de teniszhez már nem, így rangosabb nemzetközi küzdelmek megrendezését emiatt elveszítheti a csarnok. Ezután jöhetnének az öltözők, az akadálymentesítés sem megoldott, s a hírek szerint a lég- és fűtéstechnikai rendszer is megérett már egy felújításra. A székekről, az irodákról és a külső nyílászárókról pedig még nem is beszéltünk. KM A városlakók döntik el, milyen legyen a szökőkút nyíregyháza. A Kossuth téri szökőkút megosztja a városlakókat. Számtalan lakossági fórumon, fogadóórán jelezték a nyíregyháziak, hogy nem szeretik a szökőkutat, és örülnének, ha valami más kerülne a helyére. Természetesen akadt olyan is, akinek tetszett a meglévő köztéri alkotás, vagy időközben megbarátkozott vele. A lakossági igényre a városvezetés már régen keresi a megoldást. Olyan lehetőségben kellett gondolkodni, amely a már meglévő adottságokra épül, és azok megtartása mellett kivitelezhető, a végeredmény pedig elfogadható a városlakók számára, s az anyagi források szűkösségét és a pályázat adta lehetőségeket is figyelembe kellett venni. Arról, hogy milyen legyen a szökőkút, döntsenek Akár Ilyen Is lehet a szökőkút M é jjUjh- A tt { tt tt Wupp W."'* Éj' a nyíregyháziak! Még mielőtt bármilyen konkrét lépés történne, a városvezetés szeretné megismerni a városlakók véleményét. Május 25. és június l. között egy, a látványterveket bemutató nagyméretű tablót helyeznek el a városháza földszintjén, s az ott lévő szavazóládába bárki leadhatja vok- sát az általa választott tervre. Ugyancsak június l-jéig várják a szavazatokat az önkormányzat hetilapjában megjelent szavazócédulán. fi' !S ' m » •jífi 1 Fim —r £ ** 4 rv Üh,íffltT IWm * *5*?* Í\ «V > Ezekre a tervekre szavazhatnak a városlakók