Kelet Magyarország, 2012. május (69. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-17 / 115. szám

2012. MÁJUS 17.. CSÜTÖRTÖK KELET Ára van a főiskola önállóságának A tervek szerint ebbe az épületbe költöznének az Apáczai általános iskola diákjai FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Még kérdés, hogy le kell-e mondania karok­ról vagy szakokról a Nyíregyházi Főis­kolának. NYÍREGYHÁZA. Mint, ahogy ar­ról korábban beszámoltunk, az Emberi Erőforrás Minisz­térium helyettes államtitkára, Kis Norbert március végén egy szakmai küldöttség élén a Nyíregyházi Főiskolán járt, s arról tájékoztatta az intéz­mény vezetését, hogy a fenn­tartó az intézmény hosszú távú finanszírozását a Debre­ceni Egyetemmel való integ­rációban látja biztosítottnak, de nyitya hagyta az önállóság lehetőségét is, ha a főiskola erősíteni tudja a forrásait. A tárca május 2-áig várta az in­tézményfejlesztési tervet a főiskolától, mely úgy döntött, nem él a felkínált integrációs programmal. Koncepció 93 oldalon A széleskörű, mindenre ki­terjedő értékelés során fi­gyelembe vették a megye és a főiskola beiskolázási kör­zetének társadalmi helyze­tét és jövőképét, az oktatási törvényben meghatározott programot, valamint az uniós elvárásokat is, és az önállóság mellett tették le a voksukat. Ennek szellemében készítet­ték el az intézményfejlesztési tervet, amely tartalmazza a pénzügyi konszolidációra és az oktatási szerkezet átalakí­tására vonatkozó lépéseket is - ennek részleteit szerdán délelőtt ismertette dr. Jánosi Zoltán, a főiskola rektora, aki azt mondta: a 93 oldalas kon­cepció elkészítésekor a beis­kolázási körzet, illetve a régió sajátosságait vették figyelem­be, ezek határozzák meg a fő­iskola új struktúráját.- A szociálisan hátrányos helyzetben lévők, illetve a ro­mák aránya a megyében jóval magasabb, mint az országos átlag, a foglalkoztatás aránya itt a legalacsonyabb, a munka­nélküliségi ráta pedig az egyik legmagasabb. Az egy főre jutó GDP-t tekintve az utolsó előtti helyen állunk, a lakosságfo­gyás aránya pedig négysze­rese az átlagosnak. Az elmúlt években a költségtérítéses képzésben részt vevők 30 szá­zaléka kényszerült kiiratkozni az intézményből, és nem sza­bad megfeledkezni arról sem, hogy a 2005-ös felsőoktatási törvény legnagyobb vesztesei is a vidéki főiskolák voltak.- Az elmaradottságunk még a régió másik két megyéjéhez képest is kirívó, az ország 33 A megye és az ország jövője szempontjá­ból is kulcskérdés a leszakadó rétegek okta­tása. DR. JÁNOSI ZOLTÁN leghátrányosabbkistérségéből 8 Szabolcs megyében találha­tó! A felzárkózásnak, a nega­tív folyamatok megállításá­nak vagy visszafordításának a záloga az iskolázottság, mely­nek letéteményese a Nyír­egyházi Főiskola - mondta a rektor, aki úgy fogalmazott: a megye és az ország jövője szempontjából is kulcskérdés a leszakadó rétegek oktatása, amit ha nem teszünk meg most, történelmi hibát köve­tünk el. Minisztériumi egyeztetés- A tehetséges, de hátrányos helyzetű vagy roma fiatalok bejutását segítenénk az in­tézmény két középiskolájába, hogy onnan bekerülhessenek a főiskolára. Ez a Nyíregyházi Főiskola küldetése - mondta. Az intézmény szervezeti átalakulás előtt is áll, aminek alkalmazkodnia kell a hallga­tói létszám csökkenéséhez és a gazdasági helyzethez. A változás egyik pillére a PPP-s épületek visszaadása, s a fel­szabaduló helyek bérbeadá­sa. A tervek között szerepel az Apáczai iskola „elköltözteté- se”: az iskola diákjai a főiskola B épületében, kényelmesebb, jobb színvonalú környezetben tanulnának, az Erdő soron lévő épületet pedig eladná a főisko­la. A befolyt összeggel a PPP-s törlesztést csökkentenék. To­vábbi szervezeti és létszám-ra­cionalizálásra is szükség van, ez 40-50 dolgozót érinthet. . Lapunk kérdésre, miszerint a struktúra-átalakítás jár-e, járhat-e karok vagy szakok megszüntetésével, Jánosi Zoltán azt mondta: a kérdésre egyelőre nem tud válaszolni.- A Debreceni Egyetem lesz a régió pólus intézménye, ve­lük kell egyeztetni arról, mit tarthatunk meg, illetve miről kell lemondanunk. A főiskola vezetése csütörtökön találko­zik a minisztérium képviselő­ivel, a megbeszélésen derül ki, hogy az oktatási állam- titkárság támogatja-e az in­tézmény döntését, miszerint önállóan működik tovább, az intézményfejlesztési terv koncepciójáról pedig várható­an később alakít ki véleményt a szaktárca. km-sza Lakossági egyeztetés nyíregyháza. Lakossági fó­rumot tart ma 17 órától Nyír­egyháza városvezetése. A dr. Kovács Ferenc polgármester és Kosa Tímea alpolgármester által kezdeményezett eszme­csere apropóját „A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán” projekt keretében megvalósu­ló Hősök tere rekonstrukció, a Kossuth téri szökőkútépítés a Nyírvíz Palota körüli járda­építés és az Országzászló tér parkrendezésével kapcsola­tos kérdések adják. km Balázs Attila lapunk egykori fotóriportere (jobbra) és a kiállítás megál­modója, Cservenák László. fotó: racskó tibor Mi vagyunk azok - Balázs Attila kiállítása NYÍREGYHÁZA. Az idei Város- napi programsorozat egyik különleges eseménye, Balázs Attila fotóriporter kiállítása a Pál Gyula Teremben, melyet „Mi vagyunk azok” címmel, hagyományteremtő szándék­kal, első alkalommal rendez meg a Váci Mihály Kulturális Központ. A tárlat egyik ötletgazdája Cservenák László, az intéz­mény igazgatója, kiemelte, hogy ilyen nagyszabású, klasszikus sajtófotó kiállításra még nem volt példa Nyíregy­házán. A június 9-éig látható tárlaton 63 fotón keresztül a riporter bemutatja a Nyíregy­házán, a megyében, és a kör­nyező magyarlakta területe­ken élő emberek hétköznapi életét, sorsát. Látható lesz a brit The Guardian által a világ legjobbjai között tartott „Nap­számosokról” készült sorozat, a francia Polka Magazinban ez év áprilisában megjelent Tiszavasvári sorozat és az Escher Károly-díjat elnyert, a „Tiszai árban” az életéért küz­dő őzről készült fényképe. A kiállítás megnyitója má­jus 18-án, 16 órakor kezdődik, melyen köszöntőt mond dr. Kovács Ferenc, Nyíregyhá­za polgármestere, a tárlatot megnyitja Virágvölgyi István, az MTI fotósz.erkesztőségé- nek vezetője. Indul a hulladékkommandó A Pető utca végén is lesz mit eltakarítani fotó: somló samu Szerencsére egyre több embernek bántja a szemét a szemét. NYÍREGYHÁZA. Tavaly több mint 140 tonna illegális szemetet szállíttatott el a hulladékkommandó a me­gyeszékhelyen. A közterü­let-felügyelet, a rendőrség, a mezőőrség, a polgárőrség, a NYÍRW és a Térségi Hulla­dék-gazdálkodási Kft. össze­fogásával működő csoport idén is akcióba lendül, hogy a lehető legtöbb illegális sze- metelőt elkapják, a törvény­telen úton lerakott hulladékot pedig eltakarítsák.- Fel kell hívni a lakosság figyelmét arra, hogy ne sze­meteljünk! Fontos, hogy a hulladék megfelelő helyre ke­rüljön, ne bukkanjunk a város különböző kül- és belterületi pontjain szemétkupacokra - mondta Kosa Tímea, Nyír­egyháza alpolgármestere. A cél a figyelemfelkeltés mel­lett az illegálisan szemetelők személyének kiderítése, tet­ten érése és a lerakott szemét eltakaríttatása. A kommandó rendszeresen tart közös el­lenőrzéseket, de a résztvevő szervezetek külön-külön is folyamatosan figyelik a kri­tikusabb területeket, illetve lakossági bejelentések esetén soron kívül intézkednek - mondta az alpolgármester.- Az elmúlt években meg­figyeltük, hogy illegálisan leggyakrabban a fasoroknál szemetelnek vagy olyan ma­gánterületeken, ahol koráb­ban volt szemétszállítás. Ahol megjelenik egy zsák szemét, oda rövid időn belül több is kerül, a kis kupacból nagy lesz - mondta Tóth Géza, a közterület-felügyelet vezető­je. A kommandó tagjai szep­tember 9-éig kilenc helyszí­nen szüntetik meg az illegális lerakókat. km Megkérde; Ön hogyan büntetné a szemetelöket? SZŰCS RICHÁRD: A szemetelőkre pénzbün­tetést szabnék ki. SZALÓCZI ILDIKÓ Egy hónapig szemetet szedetnék vele. CSÁKI ESZTER: Köz­munkára ítélném a szemetelöket. CSÁKI JÓZSEFNÉ: Súlyos tízezreket fizet­tetnék velük. LESKÓ TIBOR Szemét­darabonként hét nap közmunka. PÁLYU LÁSZLÓ. Sokszor nincs „gazdája” a sze­métnek. Szűcs Richárd védi a környeze­tét. - Otthon szelektíven gyűjt­jük a háztartási hulladékot. Ha rajtam múlna, pénzbüntetés­sel sújtanám azt, aki szeme­tel, ha csak kis mennyiségben is, mert az elv számít. Szalóczi Ildikó hirtelen felindulásból válaszolt. - Egy hónapig csak szemetet szedetnék vele! Nem állítom azért, hogy a szemete­lés a hét főbűn egyike, de csú­nya és a környezetre is káros. Csáki Eszter is ügyel arra, hogy ne legyen lusta azt a pár lépést megtenni egy szemeteskuká­ig. - Én közmunkára ítélném a szemetelöket, a szemét men­nyiségével állítanám párhu­zamba a közmunka hosszát. A fejekben kellene előbb rendet Nézőpont M. Magyar László Mindig lesz munkájuk Minden bizonnyal utópisz­tikus az a kép, hogy egyszer majd munka nélkül marad­nak a hulladék-kommandó tagjai. Az illegális hulladék- lerakók feltérképezésére szakosodott speciális egység tagjai joggal reményked­hetnek abban, hogy amíg magyar szavak csendülnek fel nap mint nap ebben az or­szágban, addig mindig is lesz munkájuk - sajnos. Hiába be­szélünk ugyanis a természet védelmének fontosságáról, a táj épségének megőrzéséről, a felszín alatti vízkincs tiszta­ságának óriási jelentőségéről, mindez mintha leperegne a magyar állampolgárokról. Mindig vannak, akik a más földjén, a köz területén szabadulnak meg a szemét­től, az építési törmeléktől, a különböző hulladéktól, csak hogy nekik mindez minél kevesebbe kerüljön. Mikor az Európai Unióhoz csatlakoztunk 2004-ben, az egyik jelentős eredmény­ként azt hangoztatták a szakemberek, hogy legalább szemléletben utolérjük a nyugat-európai államokat és embereket. Nos, a visszaélés, a korrupció tekintetében már valóban jól állunk, de a tisz­taság és a természetvédelem területén soha nem lehetünk egyenrangú társak. Mintha az elmúlt négy évtizedben semmit sem változott volna a magyarok mentalitása: már az 1970-es években is éles különbség volt a tisztaságot tekintve Ausztria és Magyar- ország között á „sógorok” javára, s szomorú tény, hogy ugyanez mondható el napja­inkban is. Létezik számos környe­zetvédelmi program, amely már az ifjakat is a szépre, a jóra neveli, csakhogy mire felcseperednek, mindezt elfelejtik. Pedig nem lenne szabad, mint ahogy azt sem: a Földet csak kölcsön kaptuk az unokáinktól... magyar@lnform.hu Kelet kvíz ( Ezen a településen található a Tisza legnagyobb gémtelepe. a) Tiszalök b) Tiszadada c) Tiszadob d) Tiszalúc A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. tenni. Csáki Józsefné szerint generációs problémáról van szó. - Sajnos a fiatalok körében igen elharapózott a szemete­lés, lusták és figyelmetlenek, inkább eldobják az út mellett a kólás flakont, mint hogy be­tegyék egy kukába. Az illegális szemétlerakókat súlyos tízez­rekkel megbüntetném. Leskó Tibor kész tervekkel szolgált. - Minden egyes otthagyott szemétdarab után hét nap köz­munkát szabnék ki. Svédor­szágban évekkel ezelőtt átfogó programot készítettek és meg­oldották a problémát. Pályu László elhordatná a szemetet a lerakójával. - Probléma, hogy sokszor nem találják a szemét „gazdáját” - válaszolta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom