Kelet Magyarország, 2012. május (69. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-02 / 102. szám

2012. MÁJUS 2.. SZERDA KB£T Sikeres családok 11 Minőség, fejlődés, tanulás Géresi József és lányai Olyan fémipari kisvál­lalkozást hoztak létre, ami már határainkon túl is megbecsülésnek örvend. nyíregyháza. Jó nevű fém- iparos családi kisvállalkozás FOTÓ: RACSKÓTIBOR Nyíregyházán a GMC Hidra­ulika. Alapító tulajdonosa, Géresi József, aki azon túl, hogy már bő három évtizede működteti - immár lányaival együtt - sikeresen a nyíregy­házi egyéni cégét, az iparos­ság szabolcs-szatmár-beregi, s egyik országos vezetőjeként a legkisebb vállalkozók élet­ben maradásáért, boldogulá­sáért kifejtett érdekvédelmi munkára sem sajnálta soha az áldozatos munkát. Közéleti munkásság Ha sikereiről kérdezik, a fel­sőfokú gépész szaktechnikus végzettségű iparos sosem mu­lasztja el, hogy a felmenőiről, az indíttatásáról is szóljon. Immár 60 esztendeje annak, hogy iparos édesapja gépla­katos és bádogos mestere lett annak az évszázados múltú nyíregyházi ipartestületnek, melynek ő, ifjabb Géresi az egyik tisztségviselője most is.- Úgy éreztem, hogy a felmenőim munkáját folytat­nom kell. Amikor 1979-ben, követve a családi hagyo­mányt, kisiparos lettem, jól döntöttem - mondja eltökél­ten. A nagy munkabírású, 65 évesen is fiatalos „főnök” közéleti munkásságáról szól­va hangsúlyozza: az IPOSZ- ban kifejtett érdekvédelmi te­vékenységének legfőbb célja minden lehetséges eszközzel elősegíteni a magyar kisvál­lalkozások, iparos családok boldogulását. Géresi József a szorosan vett fémiparos szakmájában elért sikereire a legbüszkébb. Arra például, hogy a hidrau­likus és pneumatikus beren­dezések területén országos ismertségre szert tett, a lábát már Romániában is megvetett nyíregyházi GMC Hidraulika cégalapítójaként az Országos Fémipari Ipartestület elnök- helyettesének is megválasz­tották. Három és fél évtizedes iparos múlttal a háta mögött ma is merész, egyszersmind kiváló döntésnek tartja, hogy anno volt ereje otthagyni egy nagy állami cég üzemvezetői állását, s kiváltani az ipart. Az is elégedettséggel tölti el, hogy az egyszemélyes cég­ből az évek alatt a gépek és berendezések hidraulikus rendszereinek javításában, felújításában, gyártásában, valamint ipari tömlők gyártá­sában, forgalmazásában egy húsz embernek kenyeret adó családi kisvállalkozást sike­rült létrehoznia. A minőség híve A kisvállalkozó elkötelezett híve a magas minőségnek (ISO 9001:2001 minőségirá­nyítási tanúsítvánnyal is ren­delkeznek). Meggyőződése, hogy „e cél - s általa a piaci siker - eléréséhez a folyama­tos tanuláson, a rendszeres továbbképzésen keresztül visz az út”. A műszaki fejlesztés mellett a dolgozók szaktudásának folyamatos pallérozásában rejlik a GMC Hidraulika sike­re, vallja Géresi József. Saját A vér a Géresi famíliában sem vált vízzé, igazolja ezt Géresi József pályája, aki az atyai indíttatásnak megfe­lelően az övéi boldogulása mellett vállára vette az iparos társadalom sorsának jobbítá­sát is. Miként iparos tevékeny­ségében, úgy közösségi sze­repvállalásában is mindig számíthatott szeretett csa­példaként mindjárt az utódait említi:- Mindkét gyermekem dip­lomát szerzett, majd itt a cé­günkben önszorgalommal tanulmányozta a hidraulikai és pneumatikái szakirodal­mat, hogy aztán a műhelyben ismerkedjenek meg a gyakor­lati munkával, a javítás tech­nológiáival. Támaszkodhat rájuk A nagyobbik Géresi lány, Gabriella humán erőforrás menedzserként, továbbá vál­lalati auditorként is erősíti a céget, itt is kamatoztatva a külföldön többfelé, egy ide­ig Brüsszelben szakmailag is csiszolt, magas szintű angol nyelvtudását. A kisebbik, Gréta egészség- ügyi főiskolai diplomájával választotta munkahelyéül a családi vállalkozást, amely­nek üzletmenetébe nővérét követve annyira beletanult, hogy ketten már akár önál­lóan is el tudják irányítani a céget.- Úgy látom, nyugodtan rá­juk bízhatom a cégvezetést, ládja megértésére, támogatá­sára. Az áldozatos érdekvédel­mi munkával kiérdemelt bizalomnak köszönhető­en választotta az iparosság 1990-ben a nyíregyházi ipar­testület alelnökévé, kilenc évvel később az újjászerve­zett IPOSZ helyi szervezete, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Ipartestületek, Kisvállal­mert biztos vagyok benne, hogy eredményesen folytat­ják majd tovább. No és sze­retném már lassacskán látni a vállalkozást a jövőben tovább vivő generációt is, az unoká­imat.- Annak örülök, hogy egy ilyen aprócska egyéni cég­nek sikerült egy emberöltő alatt bizonyítania azt, hogy egy családi kisvállalkozás képes másként, becsületes, precíz, megbízható munkával jobban csinálni azt, amit az állami szektor nagyvállalatai. A sikert persze nem adják in­gyen - hangsúlyozza a cégve­zető.- Ennek záloga a magas minőség, amire állandóan tö­rekedni kell, de amihez nem elég a legmagasabb szintű minőségbiztosítási rendszert bevezetni. Az állandó műsza­ki fejlődés mellett a kisvállal­kozásban dolgozók szaktudá­sát is folyamatosan szinten kell tartani. Ma már elengedhetetlen az életfogytig tartó tanulás - ösz- szegzi egyfajta ars poétikáját Géresi József. km-gb kozók Szövetsége elnökévé, 2007-ben pedig az IPOSZ or­szágos alelnökévé. Géresi József tiszteletre méltó iparos életútját az évek során több rangos kitüntetés­sel - köztük a Magyar Kézmű­vességért díjjal - is elismerték. A legrangosabbat, a Magyar Köztársaság Arany Érdemke­resztjét 60 évesen, 2007. au­gusztus 20-án vehette át. Egy tiszteletre méltó életút elismerései Valóra váltott virágos álmok FOTÓ: SIPEKI PÉTER Egyszer nekünk i s lesz ilyen-mondta a csa­ládfő egy garden cen­tert látva. Lett, de erre 20 évet kellett várni. nyíregyháza. A dinasz­tiát a nagyapa alapította Nagykállóban az 1920-as évek elején földbe ásott, fekvőké- ményes kemencével fűtött kislégterű üvegházakkal. A családnak sokszor kel­lett újrakezdenie: 1945-ben a front pusztítása után, 1948- ban pedig államosítás címén összetört üvegházakat kellett újjáépíteni. „Édesapám foly­tatta a napi megélhetésért küszködve, pedig az ’50-es, ’60-as években nem volt könnyű megélni a kertészke­désből. Nyolcéves koromtól én is részt vettem a munká­ban, mindent fiatalon meg­tanultam. Édesapám korai halála után, 18 éves koromtól édesanyámmal végeztünk minden munkát.” - meséli a mai családfő. Negyven évvel ezelőtt, 1972-ben végleg kihúzták a Amikor Horváthék elhatá­rozták, hogy megcsinálnak egy Hollandiában már meg­csodált, igazi garden centert, először a megfelelő telket kel­lett megtalálni, ami beletelt jó egy évbe. Aztán a szükséges engedé­lyek beszerzése következett. Ez bizonyult a legnehezebb talajt a család lába alól: sza­nálták a kertészetet, Horváth Lászlónak végig kellett néz­nie az üvegházak, a víztorony pusztulását. Közben a Mező- gazdasági Főiskolán diplomát szerzett, és a termelőszövet­kezetben dolgozott főmér­nökként. „Ebbe belebukszl” A kertben és a háztájiban tulipánhagymákat kezdtek termelni. Ebben részt vett a család apraja-nagyja. A ’80-as évekre színpompás tulipán­bemutatót hoztak létre, amit a megyéből nagyon sokan eljöttek megcsodálni, s a vi­rághagymákat saját csomag­küldő szolgálattal értékesítet­ték. A rendszerváltást követő­en, 1990-ben saját vállalko­zást indított a szorgos kertész: megnyitotta első kertészeti árudáját a garázsban és a ház melletti kertben. Sokan mondogatták: „Ebbe belebuksz! Kinek kell ma díszfa?” De bíztam magamban, s erős vágy élt bennem. Tanulmányúton feladatnak, mert maga az építkezés már gyorsan ment, öt hónap alatt lezajlott. A nyíregyházi Oázis Kerté­szet ma is az egyik legjobb a vidéki hasonló centerek kö­zül. Horváth László, akinek az irodája falán függő elisme­rései között olyanok találha­Hollandiában ugyanis már ré­gen megcsodáltam az ottani gyönyörű garden centereket. Egyszer nekünk is lesz egy ilyen! - mondtam a felesé­gemnek és a gyerekeimnek. Igaz, erre újabb 20 évet kellett várni. Negyedik generáció A garázsból a kisboltba, majd nagy eladósátorba, újabb te­rületeket véve, minden pénzt visszaforgatva, állandóan bő­vítve sorra nyíltak az újabb kertészeti árudák: Nyíregy­házán, Sóstón, Debrecenben, Hajdúnánáson és Hajdúbö­szörményben. Végül mun­kájuk megkoronázásaként felépítették Nyíregyházán az Oázis Kertészetet.- Ez utóbbiban már benne van gyerekeink fiatalos szem­lélete és lendülete is, akik a főiskola és egyetem elvégzése után rögtön beálltak a családi vállalkozásba. Támogatóm volt ebben a munkában fele­ségem, aki a nyugodt hátteret biztosította mindig, s ma már nyugdíjas tanárnőként az öt unoka nevelésében jelent óri­tók, mint például 2007-ben és 2009-ben az Év Kertésze, 2008-ban pedig az Év Vállal­kozója, az öt unokájára a leg­büszkébb: „Remélem, hogy ötödik generációként ők is továbbvi­szik majd a vállalkozást, s ez nekik már jóval könnyebben megy majd.” ási segítséget. Két gyermekük a negyedik kertészgeneráció a Horváth családban. Apjuk ki­csi koruktól beléjük oltotta a kert, a növények szeretetét, a család fontosságát. Krisztián kajakos sportolói múlt után tanári, majd közgazdasági diplomát szerzett. Hatalmas munkabírással az árubeszer­zésért és a beruházásokért felel, s húgával együtt hama­rosan átveszi a cég irányítá­sát. Eszter Kertészeti Egye­temet végzett, növényvédő szakmérnök. Az ő feladata a növénytermesztés, a kertter­vezés és kivitelezés, valamint a marketing. A külföldi part­nerekkel való kapcsolattartás is hozzá tartozik, mivel a saját termelésű cserjéik, örökzöld­jeik és díszfáik mellett mos­tanra már számos országból importálnak növényeket, szaporító anyagot, kertészeti kellékeket. Nem Ijednek meg a munkától Mónika menyük felelős a hajdúnánási és hajdúböször­ményi virágboltokért, illetve árudáért, no meg az ő nyelv­tudása is nagy segítség a kül­földi üzletkötéseknél. András vejük jogászként jogi tanácsokkal vesz részt a családi vállalkozásban.- Összetart bennünket a család és a kertészet szerete- te. Mindig kerestük az újabb kihívásokat. Nem ijedünk meg a munkától, akár a napi 10-12-16 órás munkanapot is bevállaljuk. Ha kell, szomba­ton, vasárnap is dolgozunk. Figyelemmel kísérjük a leg­újabb eljárásokat, felhasz­A Horváth család nálható anyagokat a külföldi szakkiállításokon, vásárokon. Rendszeresen látogatjuk Nyugat-Európa garden cen­tereit, hogy az ott szerzett ta­pasztalatokat, legújabb kerti divatirányzatokat átadhassuk munkatársainknak, vásárló­inknak. Családunk munkáját rátermett, képzett kollégák segítik. Három család va­gyunk, és mégis egy. S ha va­lamelyik család nincs itthon, a másik kettő a helyére áll, és végzi az ő munkáját is - ösz- szegzi a kertész, a Horváth família rangidős „mestere”. KM-GB A családfő az unokáira a legbüszkébb

Next

/
Oldalképek
Tartalom