Kelet Magyarország, 2012. április (69. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-05 / 81. szám
2012. ÁPRILIS 5., CSÜTÖRTÖK KHU Üzenet Nádasy Csaba, nyíregyházi olvasónktól: Az életet senki sem kapta örökbe, csak használatra. LUCRETIUS Olvasónk írja Az élet kincs Baktalórántházán, a Vay Ádám Gimnázium Szakközép- iskola Szakiskola és Kollégiumban fontos szerepet kap az egészséges életmódra nevelés. Ezt a folyamatot erősítette az általuk szervezett, a védőnők közreműködésével lebonyolított újszerű drogmegelőző előadás. Egy szülő állt a képzeletbeli színpadon - aki egyben teológus - és tartott dokumentumfilmmel egybekötött előadást a helyi általános iskola hetedik, nyolcadik osztályosai, valamint a középiskola tanulói (több mint 1200 fiatal) számára. Az apa 21 éves fia is a drog áldozata lett, s ő feladta munkáját, hogy tapasztalatait átadva segítsen, senki ne járjon úgy, mint a gyermeke. Gáspár Károly tizenhárom éve a kábítószer ellenes felvilágosítás szolgálója. A 47 perces film fia történetén keresztül megmutatta, milyen iszonyú dolog, ha egy szülő elveszti gyermekét. A csupa szív, csupa lélek fiatal fiú egy rossz döntésével, hogy megkóstolta Gáspár Károly fotó: a szerző a drogot, kegyetlen rosszul- létek, belső feszültségek sorozata, borzongás, szenvedés átélését követően egy reggelre meghalt. Felhívta a szülők, a gyermekek, a családtagok figyelmét a leselkedő veszélyekre, a család felelősségére, a drog okozta káros és visz- szafordíthatatlan hatásokra, legfőképpen a megelőzésre. Az előadás végén a Vay Ádám középiskola igazgatója zárszóként köszönetét mondott a szervezőknek. Kiemelte: tudni kell, hogy az élet kincs, egyszeri és megismételhetetlen. BARSY CSABÁNÉ Az ezüstérmes sipkays tanulók és a csapatvezető, Csordás János FOTÓ:OLVASÓNKTÓL Postánkból Gasztronómia Március 24-én 32. alkalommal rendezték meg Budapesten, a Gundel Károly iskolában a Nemzetközi Ifjúsági Gasztronómiai Versenyt, melyen a nyíregyházi Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium tanulói is részt vettek. A versenynek az 1970-es évek hangulatát kellett idéznie, illetve megjelenítenie. A program magyar, angol és német nyelven is zajlott. Menüsort először a hetvenes évek stílusában, majd újragondolva, a mai kor elvárásának megfelelően - mintha egy XXI. századi étteremben lennénk - kellett összeállítani. Húsvétváró nyíregyháza. Óriáskifestő, kreatív foglalkozások (bárányka, nyúl, kiscsibe készítése) várja az érdeklődőket a Felsősimái Művelődési Színtérben április 5-én 15 órától. A Butykai Közösségi Házban április 6-án 14 órától kézműves foglalkozást, tojásfestést, sorversenyeket szerveznek. Horgászoknak Haltelepítés A gávavencsellői Kacsatóba horogérett pontyokat helyezett ki a napokban a vízkezelő horgász egyesület. Tilalom után, szombattól lehet horgászni! A Tiszanagyfalui HE és a rakamazi „Cormorán” STE is telepít a kezelésükben lévő Morotvába a héten. Beszámoló Sárga túró főzés A borbányai Margaréta Nyugdíjas Egyesület tagjai a hagyományokhoz híven most sárga túróval, foszlós kaláccsal és sonkával várta tagjait, akik minden alkalommal igyekeznek a hagyományokat megőrizni és tovább adni a fiatalabbaknak. Az est folyamán visszaemlékeztünk a régi húsvéti ünnepekre is. Köszönjük a szervezőknek! EGYESÜLET TAGJAI Húsvéti finomságokkal várták a klubtagokat fotó: olvasónktól A műsor szereplői fotó: a szerző Taps volt a gyerekek jutalma Magyar nóta vigalom Nyíregyháza március 3l-én a zene és dal nagyhatalma volt. Este az Omega „bulizott” a BUSZACSÁ-ban, míg délután Szabó Sándor és társai találkoztak a magyar nóta kedvelőivel a Váci Mihály Művelődési Központban. Településeink közönsége jelesre vizsgázott, mert mind a két rendezvény telt házas volt. A rajongók a jó programválasztás élményével élhették meg a sikert, a fantasztikus produkciókat. A szervező előadóművész társaival együtt 2011-ben már két alkalommal szerepelt Nyíregyházán. így a közös mulatság a már átélt sikerek, élmények folytatása lett. A „Volt ez jobb és lesz is még” címadó dalt Szabó Sándor és Kádár Zsuzsa énekelték. Az előadás első részében nótacsokrok, hallgatók, csárdások, míg a másodikban sláger egyvelegek hangzottak el. Megelevenedett a TV Kívánság Műsora, mert a leggyakrabban kért művészek: Szabó Sándor, Tárnái Kiss László, Karcagi Nagy Zoltán és Demeter Agnes énekeltek a legtöbbet. „Gyere, ülj kedves mellém”, „Akácos út”, „Nótás kedvű volt az apám”, „Vándor felhők fenn az égen”, „ Egy csók és más semmi” és sorolhatnánk még a szebbnél szebb nótákat, azokat, amelyek a magyar embert végigkísérik az életén. Kádár Zsuzsa, Gáspár Anna, Sípos Izolda, Balázs Anikó és Szabó Lajos is sok kellemes percet A jándi Vadvirág Óvodában az óvónők rendszeresen felkészítik a gyerekeket különböző kulturális műsorszámokkal. A közelmúltban a adtak a közönségnek. A tortán a habot mégis a házigazda, Szabó Sándor különleges hallgató-számai jelentették. A közönség pirosra tapsolta a tenyerét, és sokszor besegített a mulatásba. A vastapsok és a ráadás számok miatt az előadók és a tisztelt publikum kiadósán túlóráztak. Gratulálunk, és szeretettel várjuk vissza az előadóművészeket, mert jó volt magyarnak és nótakedvelőnek lenni. DR. KISS ISTVÁN, NYUGDÍJAS fiúk és lányok egy „hatásos” táncot tanultak be, amelyet be is mutattak közönség előtt. Az ovisok a műsorral óriási sikert arattak. TerméMegtisztulva Lelkigyakorlaton jártunk Máriapócson a fábiánházi görög katolikus Kiss László parochus úr szervezésében. Mérk és Vállaj községből együtt utaztak a görög, a római katolikusuk és református vallásúak. A tisztelendő úr már menet közben röviden elmondta a görög katolikus egyház történetét. A kegytemplomban az istenszeretet, a Szűzanya iránti szetesen az elismerés sem maradt el, hisz a közönség nagy tapssal jutalmazta a gyerekeket. BERKI KÁROLY tisztelet, a templom varázsa imára késztetett mindenkit. A lelkigyakorlatot tartó atya üdvözölt bennünket, majd a mérki Bodnár Jánosné egy szép vers elmondásával még meghatóbbá tette ottlétünket. Ezt követte a zarándok házban a lelkigyakorlati beszéd. Részt vettünk a kegytemplomban a szentliturgián, melyet a parochus úr celebrált. Köszönet ezért a szép napért mindenkinek! VILÁGOSI ERNŐNÉ Leveleinkből Közösségben élni Nagyon nehezére esik sok szülőnek megválnia csemetéjétől, aki eddig otthon az ő szeme fénye volt, és minden mozdulatát, rezdülését féltőn leste. Az óvoda viszont nagyon jót tesz a gyerekeknek. Megtanulnak közösségben élni, szeretni egymást és becsülni a kis dolgokat is. Ez A gyerekek az óvodában új otthonra találhatnak fotó: a szerző persze sokban múlik a közösségen, a körülményeken, és nem utolsó sorban az óvó néniken és dadákon. Nyíregyházán a Kállói úti Százszorszép Óvoda betekintést enged a szülőknek és a gyerekeknek, milyen is lesz itt az élet. Minden 2. héten csütörtökön 16 és 17 óra között ingyenes játszóházzal várják a leendő óvodásokat. BENICSÁKNÉ KRISZTIÁN ERIKA Tisztelt olvasónk! Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat kihagyjuk. A levél megjelentetése nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Hadd fusson, hiszen futóhomok... Nekik a föld csak áru, nem életet adó anyaföld. NYÍREGYHÁZA. Fut a homok... Hadd fusson, hiszen futóhomok. Eszeveszetten kergeti a böjti szél, amelynek száguldását nem csillapítják a dűlők mellett sorakozó akácfasorok. Fut a homok, talán keresi rég meghalt gazdáját, aki szent hittel művelte, gondozta földjét. Az anyaföldet, mely életet és élelmet adott a szorgalmas parasztnak és családjának. Vagy menekül a homok is, mint sok hazánkfia. Tompa Mihály így figyelmeztetett: ’’Szívet cseréljen, aki hazát cserél!” Igaza volt, de hol van a szív, hiszen helyét elfoglalta a pénzes bu- gyelláris, az zörög sok ember keblében. A homokviharban alig lehet látni, vastagon teríti be a sarjadó vetéseket. Irtják az akácokat Ha télen kiszállok a kocsimból, nyitom a kaput, a szélrózsa minden irányából hallom a láncfűrészek vonyító hangját. Irtják az akácokat! Jó üzlet, profitot hoz (a profit csak a ku- fároknak haszon). Jajgatnak a fák, kétségbeesetten kiáltanak régi gazdájuk után, akik nagy gonddal vettek ki minden akácfahajtást gyökerestől, és ültették át földjük végébe, az árkok partjára. De hol vannak már az árkok? Azokat az árkokat, amelyek levezették az utak vizeit, ma már beszántották. Sok helyen már a dű- lőutakat is, két autó nem fér el egymás mellett. Valamikor a csendőröknek joguk volt figyelmeztetni a hanyag gazdát. Kell a profit, a pénzéhség, érthető, hiszen a 400-500 tonna termés nem elég, hozzá kell szántani még azt az 1-2 sort is! Ú| földesurak Gyermekkoromban ilyen hajtásokat még én is ástam nagyapámmal együtt, ezek az akácfák pedig adtak télen meleget, szerszámoknak erős nyelet, az épületeknek gerendát, a gyerekeknek és ügyes asszonyoknak édes mézet. Akik ma irtanak, azok közül kevesen ültetnek. Akik termővé tették a futóhomokot közel 150 éves szorgos munkával, azok pihennek a Déli (ma már Ipartelep) és a Morgó temetőben. Húsz évvel ezelőtt megjelentek az új földesurak, akik a búzát nem tudták megkülönböztetni a rozstól. Nekik a föld csak áru, nem életet adó anyaföld. Bármerre mentem, láttam, hogy ezeknek a „műparasztoknak” az első dolguk, hogy kiirtják az akácfasorokat, már bejött a megkaparintott föld ára. Olcsó kárpótlási jeggyel, de kit kárpótolt ez a jegy!? Tudom - a modern gépeknek nem gazdaságos a „nadrágszíj” parcella. Modern mezőgazdaságot csak nagy területen lehet megvalósítani, 100 hektár alatt gazdaságtalan a mezőgazdasági termelés - mondta egy hozzáértő miniszterünk 17 évvel ezelőtt, aki kapát vagy lapátot csak a gyermekhomokozóban használt. Mint földrajztanár azt tanítottam, hogy Németországban a mezőgazdaság 10-20 hektáros családi farmokra épül, Ausztriában a 2-10 hektáros kisparaszti gazdaságok a leggyakoribbak (ottani statisztikai adatok). Már hallom az óbéga- tást, hogy nálunk miért más! Új földesuraink úgy tesznek, mint a török időben a szpá- hik. A szpáhi nem tudhatta, hogy mennyi ideig lesz az övé a birtok, ezért igyekezett minél gyorsabban a legnagyobb hasznot kisajtolni a földből és művelőjéből. Ezt neveztük rablógazdálkodásnak. No, itt vannak a szpáhik ma is. A különbség az, hogy a török nem bántotta a magyar ember hitét, meghagyta hitében a gyaurt. Most a legnagyobb veszély, hogy a mai „törökök” alattomos úton a magyarok hitét is elveszik. Tanultuk, tanítottam, hogyan zajlottak a „bekerítések” A szív helyét elfoglalta a pénzes bugyelláris. NÁDASYCSABA Angliában a XIV-XV. században, hogyan űzték el földjeikről a földművelőket a nagyobb profit érdekében. Morusz Tamás Utópia című művében így fakadt ki: A majorságokat lebontják, a falvakat elsöprik, legfeljebb a templomokat hagyják meg: juhakolnak. Egyetlen telhetetlen tékozló, hogy birtokát gyarapítva párezer holdat hozzákerítsen, körmönfont csalárdsággal, vagy erőhatalommal elűzi földjükről a parasztokat. A történelem az élet tanítómestere (história est magistra vitae), feltéve, ha jó tanítómester és az igazra fogékony a tanuló. Ki adja ki az engedélyt? Sivatagosodás? Nem kell ide éghajlatváltozás, csak egy jól előkészített rendszerváltoztatás! Dőlnek az akácfasorok. Bővül a látóhatár, már több kilométerre, így már láthatjuk (a távolba telepített nyárfa) erdőt. Nem értek hozzá, nem is firtatom, ki adja ki az engedélyt a favágásra, tudom, hogy a törvényeket „kiskapukkal” kerítik körbe. Igaza pedig annak van, akinek telik rá. Vannak, akik a „kiskapuk” nyitját is ismerik. Lassan elmúlnak a böjti szelek (böjtölt ez a nép eleget!), de eljön-e a (föld) megváltás? Lesz-e egy „küldött”, aki kiűzi a szent földjeinkről a kufárokat? NÁDASYCSABA V
