Kelet Magyarország, 2012. április (69. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-28 / 100. szám

2012. ÁPRILIS 28.. SZOMBAT 2 Mindenfelől KELET „A célokon nem változtatunk” Orbán Viktor élő adásban adott interjút FOTÓ: MTI, KOVÁCS ATTILA Magyarország gyors tárgyalásban érdekelt a Nemzetközi Valuta­alappal, de nem akar hitelt felvenni tőle. Budapest. Orbán Viktor úgy ítéli meg, sikerrel képviselte Brüsszelben azt, hogy a ma­gyar kormány nem változtat a céljain, és csak az elérésük­höz szükséges eszközökről tárgyal. A miniszterelnök az MRl-Kossuth rádió 180 perc című műsorában pénteken azt is mondta: Brüsszelben mindvégig azt képviselte, hogy „mi nem vonunk vissza semmit, nem függesztünk fel semmit és nem változtatunk semmit”. Mint mondta, a kor­mánynak világos céljai van­nak, és csak arról hajlandó tárgyalni, hogy miként lehet e célokat esetleg más eszkö­zökkel, más döntéseket hoz­va elérni. „Elvárható” fizetés Orbán Viktor kiemelte, hogy a jegybanki vezetők fizetésével és kötelező esküjével kapcso­latban sem engedett a kor­mány. Az előbbiről úgy foglalt állást, hogy bár Brüsszelben nem ritkaság a havi 7-8 millió forintos fizetés, „Magyaror­szágon az emberek havi 210 ezer forintból élnek, ezért elvárható (...), hogy az állam szolgái, ideértve a központi bank elnökét is, ne kereshes­senek egy bizonyos összeg fölött egészen addig, amíg a válság el nem múlik”. Az is elképzelhetetlen, hogy egy felelős vezető ne esküdjön fel az alkotmányra - jelezte. Ezeket a megfontolásokat az Európai Bizottság tudo­másul vette, így ezek már nem vitás kérdések, a kért törvénymódosításokat pedig rövidesen tárgyalni kezdi a parlament - mondta. Orbán Viktor ugyanakkor közölte, a kormány annak el­lenére állt el a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet ösz- szevonásától, hogy megíté­lése szerint ez hatékonyabb működést tett volna lehető­vé. „Ha ezen múlik Magyar- ország pénzügyi stabilitása, akkor ezt az összevonást nem hajtjuk végre” - magyarázta. Arra a kérdésre, hogy a Jósé Manuel Barrosóval, az Euró­pai Bizottság elnökével foly­tatott keddi megbeszélésén melyikük engedett többet, úgy felelt: nem ellenfelek, hanem partnerek tárgyaltak egymással, „Barroso úr nem a főnökünk”, a bizottságnak az a dolga, hogy az uniós alap- szerződést betartassa. Kitért arra is, hogy mivel a magyar kormány az ország gyors átalakításával folya­matosan válaszol a válságra, több tagállamban viszont csak arról beszélnek, hogy miért tehetetlenek a krízissel szemben, természetes, hogy az Európai Bizottságnak fo­lyamatosan vizsgálnia kell ezeket a lépéseket. Hozzátet­te ugyanakkor, hogy a válság alighanem arra szorítja majd a testületet, hogy gyorsabban hozza meg a döntéseit, mert „Európa hátrafelé halad, csú­szik, veszíti el a pozícióit a vi­lággazdaságban”. Csak egy nyilatkozatot... Orbán Viktor azt is kinyilvá­nította, hogy Magyarország gyors tárgyalásban érdekelt az IMF-fel. Mint mondta, az egyeztetéseken először azt kell tisztázni, ki hogyan látja az ország helyzetét. A kor­mány továbbra is úgy ítéli meg, hogy az ország bizton­ságos működtetéséhez szük­séges pénz rendelkezésre áll, ezért nem akar hitelt felvenni a valutaalaptól. A minisz­Orbán Viktor arról is beszélt, hogy amíg az Európai Bizott­ság 2010-ben nem engedte, hogy kormánya eltérjen az elődje által vállalt hiánycél­tól, ezt most az új spanyol kormánynak lehetővé tették. „Azt mindenki érzi, hogy a magyar emberekkel szemben nem méltányos, nem arányos terelnök azt mondta, a kabi­net csak egy „nyilatkozatot” szeretne az IMF-től, hogy Magyarország számíthat egy biztonsági hálóra, ha az eu­rópai kötvénypiacon gondok adódnak. Jelezte ugyanakkor, hogy az IMF a hivatalos tár­gyalások megkezdése előtt úgy latja, ténylegesen hitelre van szükségünk. Arra a felvetésre, hogy a va­lutaalap azért akarhat pénzt adni, mert így tud beleszólni a magyar gazdaságpolitikába, a kormányfő úgy reagált: „ez egy rosszindulatú értelme­zés, az IMF a mi barátunk”, j Mint mondta, az IMF olyan | bank, amely az államoknak ad pénzt, és ezért cserébe el­várja azokat az intézkedése­ket, amelyek biztosítják, hogy visszakapja a pénzét. Szerinte a tárgyalások kulcskérdése az lesz, mi kell ahhoz, hogy Ma­gyarország sikeres legyen. Az uniós pénzügyminisz­terek június 22-én döntenek a túlzottdeficit-eljárásról és a konvergenciaprogramról is. „Biztos vagyok benne, hogy akkor minden feltétel együtt áll majd ahhoz, hogy Ma­gyarországot sikerországként emlegessék, és ne olyan or­szágként, amelytől a neki járó európai uniós forrásokat el akarják vonni” - jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a felzárkóz­tatási támogatások elvonása méltánytalan lenne a magya­rokkal szemben. MTI módon járnak el, ületve bán­nak Brüsszelben” - jelentette ki, hozzátéve, hogy erre első­sorban a magyarországi Béke- j menet hívta fel a figyelmet, anélkül, a résztvevő „több százezer ember segítsége nélkül” a kormány nem tu­dott volna eredményt elérni Brüsszelben. Nem méltányos az eljárás Államfőválasztás: Áder János az egyetlen jelölt Devizaárfolyam (2012.04.27.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 287,63 +0,28 USA dollár 217,74 +0,74 Svájci frank 239,38 +0,27 Angol font 352,35 +0,76 Román lej 65,74 +0,10 Ukrán hrivnya 27,10 +0,08 Horvát kuna 38,27 +0,14 Lengyel zloty 68,79 +0,11 ) gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás. MNB BUDAPEST. Egyedül Áder Jánosra, a Fidesz EP- kép viselőjére érkezett a magadott határidőig állam- főjelölti ajánlás. Őt a Fidesz- KDNP-frakciószövetség ré­széről 262 képviselő javasolta. A jelöléséket péntek reggel 8 óráig kellett leadni, az ér­vényességről a házbizottság döntött. Az államfőválasztás május 2-án lesz az Országgyűlés­ben. A köztársasági elnököt a plénum titkos szavazással választja meg, az érvényes választáshoz az első körben a képviselők kétharmadának egybehangzó voksára van szükség. Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A titkos szavazás hatvan percig tart a parlamentben, ezt követően a levezető elnök kihirdeti az eredményt, az új államfő es­küt tesz, aláírja az okmányo­kat, majd beszédet mond. mti Lapszemle Túlságosan felbátoríthatja Orbán Viktor miniszterelnököt, s ezért megnehezítheti a valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokat az Európai Bizottság szimbolikus győzelemként értékelt pozitív döntése, amely lehetővé tette az IMF-tárgyalások folytatását - írta az Eurasian Grouop nevű agytröszt elemzőjére, Mujtaba Rahmanra hivatkozva a The Wall Street Journal amerikai napilap. A Rzeczpospolita című lengyel kon­zervatív napilap szerint a következő hetekben dől el, hogy sikert ér-e el Orbán Viktor politikai projektje. Igor • Janke kiemelte, Magyarországnak komoly pénzügyi problémái lesznek, „ha az IMF nem adja meg a hitelt, nem jelzi a piacnak, hogy a helyzet stabil”. Kaphatnak támogatást a kolontári gazdák ÁSZ-vizsgálat: hét volt hibátlan BUDAPEST. Az Európai Unió hozzájárult, hogy a magyar állam kárenyhítést fizessen a kolontári gazdálkodóknak. Az engedély péntektől hatályos, így azonnal megkezdődhet­nek a szerződéskötések. Ösz- szesen 68 mezőgazdasági vál­lalkozó nyújtott be kárigényt a megsemmisült termények­re, illetve állatállományra. A Vidékfejlesztési Minisz­térium (VM) közleménye sze­rint a kárenyhítés azoknak a mezőgazdasági termelőknek és feldolgozóknak jár, akik anyagi kárt szenvedtek a vö- rösiszap-katasztrófában, és ezt a szakértői vélemények is alátámasztják. A kárfelmé­rések után megállapították, hogy közel 1,4 milliárd forin­tos kár érte a helyi gazdálko­dókat és termelőket. A VM a katasztrófa után 350 millió forint gyorssegélyt adott a károsultaknak. A fennmaradó rész kifizetéséhez járul hozzá most az Európai Unió. A kifi­zetés agrártámogatásnak mi­nősülnek, ezért kell hozzá a brüsszeli beleegyezés. A MAL Zrt. Ajka mellet­ti egyik tározójának a gátja 2010. október 4-én szakadt át, és több mint 1,8 millió köb­méternyi vörösiszap ömlött a térségre. A gátszakadást kö­vetően a kármentesítés 800 hektárt érintett. mti <* Rohamlövész Katonák húzódzkodnak a rohamlövész-kiképzés kelet­magyarországi előválogató- ján, a Szolnoki Helikopterbá­zison. FOTÓ: MTI, BUGÁNY JÁNOS Budapest. Az Állami Számve­vőszék (ÁSZ) szerint az általa vizsgált 47 önkormányzat közül mindössze hétnek az elszámolása volt hibátlan a J 2010. évi normatív hozzájáru­lásokra vonatkozóan. Az ÁSZ 16 önkormányzatnál állapí­tott meg befizetési kötelezett­séget, míg 24-nél pótlólagos támogatásra való jogosultsá­got tárt fel. Az elszámolások 62 százalékát ítélték megbíz­hatónak, 38 százalékát nem találták megalapozottnak és megbízhatónak, mivel az elszámolásának hibaaránya meghaladta a 2 százalékos határt, illetve a jogcímenként számított eltérés egy jogcím esetében 5 százalékot megha­ladó mértékű volt. MTI Vendégjegyzet Tuza Tibor NAT-ot a cigánynak! „A tagozatos (...) forma a tehetséggondozás sajátos módja, amelyben (...) egy vagy két meghatározott tantárgy ismere­teinek átadása a kerettantervek által meghatározott maga­sabb követelményekkel, emelt óraszámban valósul meg.” A szegregáció segítheti-e a társadalmi integrációt? A Nemzeti alaptanterv szerint igen. Szerintünk nem. A NAT, társadalmi vitájának lezárása után, vagy még ebben az év­ben, vagy a következő évben hatályba lép. A NAT sajnálatos módon nem kedvező a hátrányos, többségükben halmo­zottan hátrányos helyzetű és a kisebbségi lét terheivel is küzdő cigány gyermekek számára. Tagadhatatlanul vannak a tervezetben dicséretes deklarációk. Mint például a tanuló „megtalálja helyét a családban, a társadalomban és a munka világában”; „megismerje és megértse a természeti, társadal­mi, kulturális jelenségeket, folyamatokat”; „tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését”, vagy a belső motiváció, a cselekvéses tanulás, az előzetes ismeretekre való építés kiemelt módszertani alapelv. Ám azt is olvashatjuk: „differenciálás a feladatok kijelölésében”, vagy a NAT „ajánlja a tagozatos szervezési formát”. A problémahalmazból jellemzésként csupán e két elemre utalunk. Az 1980-as években Lénárd Ferenc irányításával tizenkét Hajdú-Bihar megyei iskolában kezdtünk, majd közel másfél száz magyarországi iskolában folytattunk képességfejlesztő kísérletet. Egyik fő tapasztalatunk, hogy akkor vagyunk de­mokratikusak, ha a tanórákon azonos feladatsorokat adunk a tanulóknak. Amelyek fokozatosan nehezedő feladatokat tartalmaznak, s azokból egyesek kevesebbet és több segít­séggel tudnak megoldani, mások többet és kevesebb segítséggel vagy önállóan. Minden megoldást megbe­szélünk, így minden tanuló mindegyik feladat megol­dásában érdekelt. Tanulság: nem a feladatadással, hanem a feladatmegoldás segítésé­nek módjával és mértékével kell differenciálnunk az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Majd tanórán kí­vül pótoljuk (akkor már külön feladatokkal is) a tapasztalt hiányokat, hogy a következő tanórán legalább elméletileg azonos esélyekkel kezdhes­sen hozzá minden tanuló az új feladatsor megoldásához. A differenciálás a feladatok kijelölésében eleve szegregál. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nem értelmi fogyatékos. A két fogalom nem összemosható. A gyermek le tudja dolgozni hátrányait, sőt gyorsuló fejlődésre képes. Szemléltető példával: a nevezett évtizedes képességfej­lesztés-kísérlet idején iskolánkban volt egy cigány kislány, aki első osztályos korában tanórán kívüli fejlesztő foglal­kozást és külön logopédiai kezelést is igényelt, negyedikes korában pedig már megnyerte az évfolyam magyar nyelvi versenyét. Azért tudott ilyen sikeres lenni, mert a normál tantervű osztályban nem hátrányos társaival együtt azonos feladatsorokon dolgozott eleinte pedagógus segítségével, később már segítség nélkül. A differenciált feladatadás gya­korlatilag „hülye gyereknek hülye feladatot, okos gyerek­nek okos feladatot” módszert jelent, ami növeli a hátrányos helyzetűek leszakadását. Nem a feladatadás­sal, hanem a fel­adatmegoldás segí­tésének módjával és mértékével kell differenciálnunk. Ugyanez a helyzet a tagozatos osztályokkal. A tago­zat eleve kizárja az emelt szintű oktatásból a hátrányos helyzetűeket és a később érőket. Ezért helytelen a már hatályos köznevelési törvényben foglalt korai osztályozás is. Nem várható el a téli körtétől, hogy a cseresznyével egy időben legyen érett. A tagozat a „cseresznyét” ápolja, a „téli körtét” pedig elhanyagolja. Az emelt szintű oktatást osztálykereten kívüli pluszórákban lenne kívánatos meg­valósítani, amelybe az évfolyam bármelyik osztályából bármelyik tanuló bármelyik tanév elején bekapcsolódhat­na. Annál is inkább, mert a pszichés fejlődésben általában a 12. éves kortól tapintható ki a személyiség irányultsága, s kezdhető meg az egész életpályát segítő tehetséggondo­zás. Addig a sokoldalú kompetenciafejlesztés a célraveze­tő. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az első évfolyam tanulói közül mindössze huszonöt százalék mentális kora egyezik meg az életkorral, s a nyolcadik évfolyamon már csak húsz százalék ez az arány, a többi felfelé vagy lefelé eltérő. Emiatt a pedagógus számára évről évre növekvő és időigényes munka az egyéni fejlesztés, amihez a jelenlegi­nél alacsonyabb kötelező óraszámra lenne szüksége. Hazai viszonyaink között a magas óraszám vagy idegroncs, vagy nemtörődöm pedagógusokat eredményezhet. Végeze­tül nem hallgathatjuk el: minden gyermek képes egyes tevékenységekben átlagon felül teljesíteni, más tevékeny­ségben viszont alulteljesít. Ezért minden gyermeknek szüksége van tehetséggondozásra is és felzárkóztatásra is. Aminek a megoldása bonyolult és pénzigényes. Netán ezért nem támogatja a NAT az érdemi integrációt? (A szerző romológus, romapedagógus.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom