Kelet Magyarország, 2012. április (69. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-21 / 94. szám

2012. ÁPRILIS 21„ SZOMBAT KELET Fókuszban: Az államadósság 7 Van mit törlesztenünk ebben az esztendőben is Május-júniusban esedé­kes a következő deviza­törlesztés. BUDAPEST. A 2008-as IMF hitel második negyedévi törlesztő­részletétől eltekintve a magyar államnak nincsenek jelentős devizatörlesztési kötelezettsé­gei a következő hónapokban az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai és az IMF/EU hitel törlesztési ütemezése szerint. Magyarországnak a 2008- ban felvett IMF-EU hitelből idén 2,904 milliárd SDR-t - je­lenlegi árfolyamon mintegy MiazSDR? Az SDR (angolul Special Drawing Rights, azaz „Különleges Lehívási Jogok") szabadon használható pénznem az IMF tagjainak. Az SDR meghatározása oly módon történik, hogy a jelentősebb nemzetközi valutákat, melyeket a nemzetközi kereskedelemben használnak, egy valutakosárban egyesítik. Jelenlegi pénznemek a kosárban súlyuk szerint: az USA dollár, az euró, a japán jen és az angol font sterling. Az SDR-ben sze­replő adott valuta súlyát az határozza meg, hogy az adott nemzeti valuta a nemzetközi kereskedelemben milyen súllyal szerepel. 3.4 milliárd eurót - kell törlesz­tenie a Nemzetközi Valuta­alapnak. Ebből az első negyed­évi - mintegy 640 millió eurós - törlesztés már februárban megtörtént, május-júniusban mintegy 924 millió euró, a har­madik negyedévben ugyan­ennyi, a negyedik negyedév­ben pedig további 924 millió | euró válik esedékessé. Piaci finanszírozást terveznek Az ÁKK idei kibocsátási terve szerint teljes körű piaci finan­szírozásra törekszik. Ezen be­lül devizából nem terveztek 2012-ben nettó forrásbevonást, a mintegy 4,8 rmlliárd eurós lejáró devizatartozást a tervek szerint 4 milliárd euró értékű piád devizaforrás bevonás, il­letve a 800 millió euró várható projektfinanszírozó hitelfelvé­tel refinanszírozza. További tartalék az előző IMF/EU hitelből lehívott, de fel nem használt rendelkezésre álló összeg, amely 2011 végén meghaladta az egymilliárd eu­rót. Az ÁKK decemberi kibo­csátási tervében azzal számolt, hogy ez az összeg 2012 végére 1.5 milliárd euróra nő. mti Határidők, törlesztések 2012-ben-február:- május-június:-július:- augusztus-szeptember:- november:- november-december: 640 millió eruró (IMF) 924 millió euró (IMF) 45 milliárd jen (kötvény) 924 millió euró (IMF) 1 milliárd euró (kötvény) 924 millió euró Államadósság A magyar államadósság alakulása a GDP százalékában kifejezve GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: EUROSTAT Interji 1 Madár Istvánnal, a portfolio.hu vezető elemzőjével Huszonháromezer milliárd, ennyi most az államadósság „Csodák nincsenek: meg kell tartani a min­ket finanszírozó befek­tetők bizalmát.” BUDAPEST. Az IMF-hitel nél­küli gazdaságpolitika csak hazárdjátéknak fogható fel - mondta lapunknak Madár István, a portfolio.hu vezető elemzője. Miért van Magyarországnak államadóssága, hogy kerül­tünk ebbe a helyzetbe? madár ISTVÁN: Szinte minden országnak van államadóssá­ga, mert amikor a kormány­zatok az extra kiadásaikra hitelt vesznek fel, akkor ezt a hitelt később újabb hitelfel­vétel segítségével törlesztik vissza, görgetve a hitelállo­mányt. Az állam többnyire jó adósnak számít, a befektetők sokáig képesek türelemmel tekintem a túlköltekező és egyre nagyobb hitelállo­mányt felhalmozó államok­ra. Ahogy azonban ezt az európai adósságválságból és a saját példánkból is láthat­juk, ez a türelem is meg tud csappanni. Éppen ezért lenne fontos, hogy olyan intézmé­nyeket építsünk ki, amelyek képesek idejekorán megaka­dályozni a gazdaságpolitiku­sok felelőtlen magatartását. Mennyi Magyarország állam­adóssága? MADÁR ISTVÁN: Közel 23 ezer- milliárd forint. Ez az ország egy évben megtermelt jöve­delmének 80 százaléka felett van. Ennek lejáró részére kell évről évre befektetőt találni, hogy megújítva az adósságot tovább lehessen görgetni. Milyen tényezők miatt növek­szik az ország adóssága? MADÁR ISTVÁN: A GDP-arányos államadósság alapvetően több dolog miatt emelkedhet. Egyrészt az alacsony gazdasági növekedés miatt emelkedhet az adósságráta, másrészt a magas kamat miatt az adósság Madár István: „Nagy csodák nincsenek: meg kell tartani a befektetők FOTÓ: ÉKN bizalmát...” után fizetendő nagy terhek, harmadrészt a forint gyengülé­se játszhat közre, utóbbi azért, mert a devizában (euróbán) felvett adósság forintban kife­jezett értékét emeli. Nekünk ezek közül mindegyikkel gondunk van, ezeket kell kom­penzálni egy szigorú költség- vetéssel, ami ellensúlyozhatja az előbbiek hatását. Ráadásul a fegyelmezett költségvetési politika képes javítani a kamat és az árfolyam helyzetén is, így hozzájárulhat az adósság csökkentéséhez. Milyen megoldások állnak rendelkezésre Magyarország számára az adósság visszafi­zetésére? MADÁR ISTVÁN: Nagy csodák nincsenek: meg kell tartani a befektetők bizalmát. A terhek enyhítése érdekében javítani kell a gazdaságpo­litika hitelességén, ami a kamatok csökkenéséhez vezethet. A fenntartható, vagyis csökkenő adósságpá­lyához szükséges gazdasági környezetet kiszámítható és fegyelmezett költségvetési politika, viszonylag ala­csony kamat, illetve érdemi gazdasági növekedés szük­séges. Ezt egy ilyen nemzet­közi válságban nem könnyű kialakítani, de szerintem nem is lehetetlen. Szüksége van az országnak az IMF-hitelre? MADÁR ISTVÁN: Igen. Jelenleg a gazdaságpolitikánk megíté­lése annyira rossz, hogy ezt már nyugodtan tekinthetjük bizalmi válságnak. Ilyen helyzetben a lejáró deviza- adósságainkat nem tudjuk új kibocsátásokkal fedez­ni, vagy csak olyan magas kamatot fizetve, amit felelős gazdaságpolitika nem ] vállalhat fel. így viszont év végére elfogynak a likvid forrásaink. Természetesen ha helyreállna a gazdaság- politika hitelessége, más lenne a helyzet, de az idő sürget. Ilyen rövid idő alatt nem garantálhatja senki, hogy a megítélésünkben érdemi fordulatot tudunk végrehajtani az IMF nélkül, így az IMF-hitel nélküli gaz­daságpolitika csak hazárd­játéknak fogható fel. Lehet rajta nyerni is, de 10 millió embert nem lehet feltenni egy ilyen játékra. I A pénzpiacokról nem tudnánk finanszírozni a törlesztést? MADÁR ISTVÁN: Jelenlegi úgy állunk, hogy a lejáró forint- adósságainkat meg tudjuk újítani újabb forintkibocsá­tásokkal, bár itt is érezhető, hogy a nemzetközi hullámok­ra érzékeny az állampapírok iránti kereslet. Devizaköt­vény-kibocsátásról viszont ér­telmes kamatszintek mellett [ jelenleg nemigen álmodha- I tunk, ezért a rövid válasz az, hogy jelenleg a pénzpiacokról nem tudjuk finanszírozni magunkat úgy, hogy ez fenn­tarthatónak látszódjon. Milyen törlesztési határidők ismertek jelenleg? MADÁR ISTVÁN: Minden héten járnak le állampapírok, ezek eloszlása nem teljesen egyen­letes. Az idén május-június, illetve október-november hónapokban kiugrók a lejára­taink, 500-600 milliárd forint körüliek. Összességében az idén és jövőre is a GDP 19-20 százalékát teszi ki a bruttó finanszírozási igényünk. Az MSZP azt mond|a, hogy a Diákhltel2 alaposan megter­heli a költségvetést. Adódhat ebből probléma? madár ISTVÁN: A diákhitel kamattámogatása néhány év múlva már szemmel látható összeg lesz a költségvetésben, de az ezzel kapcsolatos hírek túlzóak. A100 milliárd forint körűire felhízó összeg nem kicsi, de finanszírozási problé­mát még nem okoz. A hitelminősítők kedvezőtlen értékelése milyen gazdasági problémákat okozhat Magyar- országnak? MADÁR ISTVÁN: A hitelminő­sítők egyszerre szerepelnek úgy, mint a piád megítélés romlásának utólagos lekö­vető, illetve mint vészjelzők, akiknek a lépéseire további megítélésromlás következik. A leminősítések hatására a magyar befektetéseket kockázatosabbnak ítélik meg a szereplők, ez a kamatfelárak emelkedésével, illetve a forint gyengülésével jár. Összességé­ben azonban - bármilyen sok rosszat mondanak időnként jogosan a hitelminősítők­re - ezek az intézmények „csak” tükrök. A problémákat nem ők okozzák, hanem mi magunk, ők csak reagálnak rá, mert ez a dolguk. HEGYI ERIKA khe@infomn.hu „Ahogy kicsiben, úgy nagyban” Megkérdeztük Mi okozza a gazdasági válságot? ŐSZ ISTVÁN: Mestersé- MÉSZÁROS GERGŐ: A PAPP ÁGOSTON: Őssze­gesen gerjesztették bankrendszer az oka omlott a kapitalizmus TATAI CSILLA: Minden- NA6Y ANTAL: A közép- KNOPP RICHÁRD: A tűi­ből hiány keletkezett osztály leépítése folyik költekezés Is okozhatta Idén csökken, jövőre pedig nő? BUDAPEST. Idén 1,5 százalék­kal csökken a bruttó hazai ter­mék (GDP) Magyarországon a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint, amely úgy véli, hogy 2013-ban már ugyanennyivel nőhet a gazdaság teljesítmé­nye. A GKI emelte inflációs előrejelzését: a korábban várt 5 helyett 5,3 százalékos inflá­cióval számol 2012-ben. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint az ipari termelés 4,5 százalékkal nő, de a gazdaság többi területén különböző mértékű vissza­esés várható. mti Kislexikon Államadósság _______________ Az államadósság egy adott országban a helyi (önkormányzati), a szövetségi és a központi kormány adósságainak (tartozásainak) konszolidált összege. Fogalmába beletartozik az állami kezesség- és garanciavállalás miatt keletkezett hiteltartozás, az elkülönült pénzalapok és az állami beruházáso­kat kezelő intézmények hitelei, vala­mint az állami vállalatoktól átvállalt hiteltartozás is. Névleges törlesztés, ha az állam az adósság törlesztésére újabb hitelt vesz fel. Az állam pénzügyeinek megértéséhez a saját­jainkat is tisztázni kell. Debrecen. Nem igazán tájé­kozott az átlag polgár a köz­pénzeket érintő ügyekről dr. Muraközy László, a Debrece­ni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar ta­nárának tapasztalatai szerint; de ami nagyobb baj, a saját pénzügyeiről sem.- Az utca emberét az egy­szerűbb adók rendszere sem érdekli. Például nem érzékeli, hogy a 450 forintos benzinár­ban vagy egy hétköznapi be­vásárlás során mennyi adót fi­zet meg. Arról végképp nincs fogalma, mennyibe kerül az állam működése - magya­rázza a közgazdász. - Inkább arról van ismerete, ami köz­vetlenül érinti, mint például a devizahitel probléma. Ennek alapján gondolhatja, hogy én is el vagyok adósodva, az állam is, akkor ez nem jó. A pénzügyi kultúrát leginkább az őt közvetlenül érintő kér­déseken keresztül lehetne fejleszteni, hiszen ami kicsi­ben igaz, az nagyban is. Van­nak bevételeink, és vannak kiadásaink, tartósan nem költhetünk többet súlyos kö­vetkezmények nélkül.- Azt kell látni, hogy az ál­lam lényegében úgy műkö­dik, mint egy háztartás. Azt a pénzt, amivel az állam most tartozik, korábban elköltöt­tük. Vettünk ezt meg azt, jól éreztük magunkat, de vissza kell fizetni. A kormányzat fel­adata lenne ezt megértetni az emberekkel. Sajnos azonban, a politika szintjén a tiszta be­széd, világos magyarázatok helyett a különböző pártok képviselői inkább ellenséget keresnek, egymásra vagy ki­felé mutogatnak - jegyzi meg az egyetemi tanár. Kamatok, kamatok, kamatok Úgy véli, az államadósság esetében az igazi baj, hogy Az állam lényegében dik, mint egy JE* háztartás. MURAKÖZY LÁSZLÓ ItlwHB miközben a gazdasági nö­vekedésünk lassú, a hitelt egyre nagyobb kamattal kell visszafizetnünk. 2008-ban, a katasztrofális államcsődtől az Európai Unió és az IMF men­tett meg minket, alacsony kamattal, mikor már senki más nem hitelezett nekünk. Ha most megegyeznénk, 4-5 százalékos kamatra kapnánk tőlük hitelt, miközben a pi­acról jelenleg 8-9 százalékos felárral finanszírozzuk gazda­ságunkat. Ugyanis a piac nem bízik bennünk, rossz adósok vagyunk.- Ez sajnos, nem új keletű, legalább 10-12 éve nem felelős, túlköltekezési politikát folytat a mindenkori kormány. Nem külső tényezők miatt tartunk itt, hanem a saját döntéseink miatt. Szükséges lenne, hogy a fenti folyamatokat megért­sék az emberek, hiszen az állam pénze, beleértve a köl­csönöket is, az ő pénzük, ők fizetik az adókat; azzal gaz­dálkodnak az ország vezetői jól vagy rosszul. Ha nem lát­ják át ezt, akkor könnyű indu­latokat gerjeszteni - mondja Muraközy László. ékn-szt „Véleményem szerint az egész folyamatot mesterségesen ger­jesztették. Egy viszonylag szűk rétegnek állt érdekében” - nyi­latkozott Ősz István. Mészáros Gergő szerint a bankrendszer­ben kell keresni a kirobbantó okokat. „Minden rendszer összeomlik egyszer, a kapita­lizmusnak most jött el az ideje és ezt most mi gazdasági vál­ságként éljük meg” - mondta Papp Ágoston. „Mindenhol hi­ány keletkezett és ez elindított egy lavinát, ami miatt romlik a pénz és nem tudják egyensúly­ba hozni a keresetet, valamint a kiadást” - vélekedett Tatai Csilla. „Szerintem nincs szó tényleges válságról. Csupán a középosztály tudatos leépíté­se zajlik, nem engedik, hogy újratermelődjön” - fogalma­zott Nagy Antal. „Ezt a kérdést több szempontból is meg lehet közelíteni. Egyrészt lehet poli­tikai, manipulált oka, de lehet szó a túlköltekezésről is. Töb­bet veszünk, mint keresünk, ennek egyenes következmé­nye, ami most van” - állította Knopp Richárd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom