Kelet Magyarország, 2012. április (69. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-17 / 90. szám
2012. ÁPRILIS 17. KEDD KELEr Fókuszban: A köztársasági elnök-jelölés 5 I1UUMIUM1M Máshol sem ritka, hogy pártember lesz államfő „A politikát az államelnök sem tudja elkerülni”-véli a politikai elemző. Miskolc. A környező, volt szocialista országokban menynyire jellemző, hogy pártpolitikus a köztársasági elnök? - kérdeztük Juhász Attilától, a Political Capital vezető elemzőjétől. A szakember úgy fogalmazott: „Mivel a rendszer mindenhol más, nagyon óvatosan kell bánni az ilyen nemzetközi összehasonlításokkal. De ha önmagában csak a személyt nézzük, akkor inkább az a jellemző, hogy a korábbi pártpolitikusok kerülnek a köztársasági elnöki posztra. A környező országok közül Szlovákiában például Gasparovic tagja volt már a kommunista pártnak is, a rendszerváltás után pedig a Meciar vezette szlovák kormány egyik közSzimbolikusan... A magyar politikai rendszerhez leginkább hasonló német rendszerben a konszenzus elve a meghatározó, hogy az elnök többé-kevésbé mindenki számára elfogadható legyen, bírjon valamiféle pártok feletti szimbolikus szereppel, és kiemelt legyen a napi politikából. Göncz, Mádl, Sólyom, Schmitt: a népszerűségi listán is közel így követik egymást. Miskolc. Egy évvel megválasztása után Schmitt Pál az elmúlt 15 év legnépszerűtlenebb köz- társasági elnökévé vált - áll a Policy Solutions gyorselemzésében. Elődjei közül Göncz Árpád 70 és 80 közötti pontszámokat kapott, Mádl Ferencnek 60-65 között voltak a mutatói, Sólyom Lászlónak pedig 42 pont volt a mélypontja. Más elemzők is arra a következtetésre jutottak: az egymást követő államfők egyre inkább vesztettek népszerűségükből, különösen a két legutóbbi elnök idején. Sólyom László még általában vezette a népszerűségi listákat, de - szakértők szerint - már az ő idején megfigyelhető volt, hogy az államfő nem emelkedett ki a pártpolitikusok mezőnyéből. Schmitt Pál elnökségének végére - az Ipsos adatai alapján - a népszerűségi indexe, a hivatalba lépésekor mért 46-hoz képest 30-ra esett vissza. Ezzel az eddigi elnökök közül ő lett a legnépszerűtlenebb. Negatív csúcs volt Magának a köztársasági elnöki intézménynek - a Medián által mért bizalmi indexe - 2010. októbere és 2012. februárja között 57-ről 36-ra csökkent. A 20 pontos visszaesés negatív csúcs, csak a kormány indexe zuhant hasonló mértékben (50-ről 31-re). ém Jövő héten őrségváltás lesz a Sándor-palotában Juhász Attila szerint nem gond, ha politikus a jelölt fotó: ékn ponti alakja volt. Horvátországban Josipovic szociáldemokrata pártpolitikusból lett elnök, Ausztriában szintén egy szociáldemokrata pártpolitikus az államfő.” Politikai szereplő Mint mondta: pártpolitikusból is lehet kiváló államfő, mint ahogyan egy politikán kívülről érkező személyből is „csapnivaló”. Nem az a lényeg, hogy pártpolitikusból tölti-e be az államfői tisztséget, a politikát pedig akkor sem fogja tudni elkerülni, ha nincs pártpolitikai múltja. A lényeges kérdés itt az, hogy az államfő hogyan kerül a posztjára és ott miként működik, hangsúlyozta az elemző, hozzátéve: ha egyetlen párthoz kötődik, ha annak az egyetlen pártnak az érdekeit szolgálja csak, akkor van gond. ém-he-w ■ /L—H / V r; í Az elmúlt huszonkét év magyar államelnökei voltak: Göncz Árpád, Mádl Ferenc, Sólyom László és Schmitt Pál fotók: ékn-archIv Nemcsak az elnök, az intézmény sem népszerű Nem kérdés, hogy Áder János lehet a kormányzópártok köz- társasági elnök-jelöltje. Budapest. Múlt péntek óta biztosra lehet venni, hogy Áder Jánost, a Fidesz európai parlamenti képviselőjét jelöli pártja a Schmitt Pál lemondásával megüresedett köztársasági elnöki posztra. Áder János a rendszerváltás óta aktív tagja a magyar politikai életnek: 1990 és 2009 között országgyűlési képviselő, 1997 és 1998 között az Országgyűlés alelnöke, majd 2002-ig elnöke volt, 2002-től 2006-ig a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője, 2002-2003-ban a Fidesz ügyvezető alelnökeként tevékenykedett. A fideszes politikus 2009 óta európai parlamenti képviselő. Jogi pályán indult Áder János az általános iskolát Csornán végezte, 1977-ben érettségizett a győri Révai Miklós Gimnáziumban, 1978- ban pedig felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1983-ban diplomázott. Egyetemi évei alatt a ELTE Jogász Társadalom- tudományi Szakkollégium (jelenlegi nevén Bibó István Szakkollégium) tagja volt. Az egyetem elvégzése után a Budapest VI. kerületi Tanács lakáscsere osztályán dolgozott előadóként. 1985-től 1990-ig az MTA Szociológiai Kutatóintézetben dolgozott tudományos munkatársként. Kutatási területe az Ország- gyűlés törvényalkotó munkája volt. Emellett ügyvédi szakvizsgát tett. A Fidesz alapító tagja, 1989- ben az Ellenzéki és a Nemzeti Kerékasztal-tárgyalások résztvevője. Ugyanebben az évben az újonnan alakult Országos Választási Bizottság tagja. 1990-ben az országgyűlési, 1994-ben pedig az ország- gyűlési és az önkormányzati választáson a Fidesz kampányfőnöke. Az 1990-es országgyűlési választáson pártja országos listájáról szerez mandátumot, majd 1992-ig a Fidesz-frakció helyettes vezetője. 1994-ben újra az országos listáról szerez mandátumot. A politika küszöbét átlépve Miután 1997-ben a Fidesz-frakció a KDNP-ből kivált tagokkal bővült, az Országgyűlés 4. legnagyobb frakciója lett és így őt választották az Országgyűlés egyik alelnökévé. Az 1998-as országgyűlési választáson a második fordulóban szerzett egyéni mandátumot (csornai választókerület). Pártja választási győzelme után őt választották az Országgyűlés elnökévé. Ezt a pozícióját a ciklus végéig tartotta. A 2002-es országgyűlési választáson a csornai választókerületben az első fordulóban megvédte mandátumát. A képviselőcsoport helyettes vezetője lett, majd két hónappal később átvette a Fidesz- frakció vezetését. Pokorni Zoltán akkori pártelnök lemondása után ügyvezető alelnöki rangjában vezette a pártot a Fidesz újjászervezéséig. 2003-ban egyetlen jelöltként megerősítették frakcióvezetői tisztségében, megbízatása a ciklus végéig szólt. A 2006-os országgyűlési választáson újra megnyerte a mandátumot a csornai választókerületben, az alakuló ülésen megválasztották az Országgyűlés alel- nökének, a korábban felajánlott frakcióvezetői posztot nem vállalta el. ékn-szb Utón az EP-be Áder János 2007-ben bejelentette, hogy indulni kíván a 2009-es európai parlamenti választáson. Miután mandátumot szerzett, lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról; azóta az Európai Parlamentben politizál. Egy valóságos őrségváltás a Sándor-palota előtt, a budai Várban FOTÓ: MTI, SOÓS LAJOS Van, aki kihozta a maximumot „Minden elnök másképp élt, egyébként gyenge hatalmával...” Miskolc. Hazánkban a köztársasági elnöki pozíció kevésbé erős, mint más európai országokban. Sokkal inkább szimbolikus a jelentősége: egy, a nemzet felett álló személy, aki a nemzet egységét kell, hogy képviselje. Feladata: aláírás, egyetértés, megjelenés. Mindezt Fekete Sándor mondta el lapunknak, akit arról kérdeztünk, mit testesít meg ma a köztársasági elnök, illetve az elnöki intézmény. KI hogyan értelmezte... „Ahány elnöke volt hazánknak, annyi féleképpen élt az egyébként gyenge hatalmával. Sólyom László például kihozta a pozícióból a maximumot. Határozott, komoly, erős szerepet töltött be a hazai politikai rendszerben” - mondta a politológus. A köztársasági elnök szerepe az új Alkotmányban sem változik jelentősen: a Parlament és a miniszterelnök a legerősebb, a köztársasági elnök szerepe másodlagos - vélekedett. ÉM-NSZR „Pártja érdekeit szolgálná...” Budapest. A Jobbik szerint „nyűt titok”, hogy Áder János lesz a Fidesz-KDNP köztársasági elnök-jelöltje és így az új államfő, azonban az ellenzéki párt szerint Áder „ízig-vérig pártember”, így semmilyen garanciát nem látnak arra, hogy ne a Fidesz pártérdekeit szolgálja. Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke megerősítette: szerintük Schmitt Pál lemondásának körülményeivel olyan mértékben veszítette el az államfői intézmény a hitelét, hogy ennek a helyreállítására az egyetlen lehetőség a nép általi közvetlen választás lett volna. mti Megkérdeztük Ön milyen köztársasági elnököt szeretne? KEREKES FERENC; Inkább ne pártpolitikust HALÁSZ PÉTER: Göncz Árpád |ó elnök volt HALÁSZNI BEATRIX; Kedves legyen,aranyos ... KISHONTHY ZSOLT: Bölcs ás visszafogott ÓRÁM MÁRIA: Pártnak ne legyen tag|a HUDÁK ZOLTÁN: Ne kötődjön a Fldeszhez Kerekes Ferenc a következőképpen vélekedett: „Jó köz- társasági elnököt szeretnék, és inkább nem pártpolitikust. Az én igazi ideálom egy jog-, vagy társadalomtudós, aki ráadásul semmiképpen nem mogorva ember.” Halász Péter megfogalmazása szerint: „Egy kedvemre való köz- társasági elnökünk volt már volt: Göncz Árpád. Ő nagyon jó ürge volt. De amilyen jelöltekről mostanság hallottam, az egyik sem tűnik ilyennek.” Halászná Csordás Beatrix a következőket mondta kérdésünkre, hogy milyen államelnököt tartana megfelelőnek: „Kedves legyen, aranyos, és legfőképpen semmiképpen se hazudjon!” Kishonthy Zsolt vélekedése szerint a köztársasági elnök: „Legyen elegáns, bölcs, visszafogott, tekintélyes.” Grám Mária Eleonóra is úgy vélekedett, mint más megkérdezettek: „Ne pártpolitikus legyen, ellenben legyen mindenről saját véleménye, s egyik pártnak se legyen tagja.” Hudák Zoltán szerint: Olyan elnökjelölt kellene az országnak, akinek az elfogadásába minden párt beleegyezik, semmiképp ne rendelkezzen Fidesz-kötött- séggel.” Nem vesznek részt az elnök választásában Budapest. Sem a Demokratikus Koalíció, sem a Lehet Más a Politika nem vesz részt a köztársasági elnök megválasztásában. Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője tegnap délelőtt jelentette be, hogy nem vesznek részt a várhatóan jövő héten esedékes államfőválasztásban, mert az eljárást mondvacsináltnak tartják. Az LMP frakcióvezetője jelezte, kész tényként kezelik, hogy a Fidesz képviselőcsoportja Áder János európai parlamenti képviselőt jelöli. Azt mondta: „a köztársasági elnök megválasztása kizárólag a Fideszen belüli játékokról, stratégiázásról, taktikázásról szól”. A DK szerint a Fidesz „egy morális hiányosságokkal küzdő jelölt után egy demokratikus deficittel küzdő elnökjelöltet” látott jónak állítani, ezért a ők sem vesznek részt a köztársaságielnök-válasz- táson, és azt javasolja az Országgyűlés demokratikus pártjainak, hogy képviselőik hasonlóképpen maradjanak távol az elnökválasztástól, mti
