Kelet Magyarország, 2012. március (69. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-28 / 74. szám
2012. MÁRCIUS 28- SZERDA „Maszatolásról” beszél a Jobbik Budapest. A Jobbik elképesztőnek tartja azt a „maszato- lást”, amely az ügynöktörvénnyel kapcsolatban folyik. Novák Előd, a párt országgyűlési képviselője szerint nem tudják elfogadni azt, hogy az ügynöklisták nyilvánosságra hozása nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet. Ez csak akkor valósulhatna meg, ha az egykori tartótisztek és ügynökök ma is vezető beosztásban lennének. Szerinte, ha mégis ilyen magas beosztásban lennének korábbi ügynökök, akkor ez is indokolná, hogy váltsák le őket. Novák Előd elmondása szerint a nemzetbiztonsági kockázatot az jelenti, hogy vezető beosztásban lehetnek olyan emberek, akiket zsarolni lehet a múltjukkal. A képviselő hangsúlyozta, nem igaz, hogy az egykori iratok már nincsenek meg, hiszen a listákat tartalmazó 19 mágnesszalag a Jobbik szerint sértetlen, és az sem állja meg a helyét, hogy a többséget zsarolással szervezték be. Valójában anyagi juttatások, vagy hitbéli meggyőződés miatt vállalták az emberek a titkosszolgálati megbízatásokat. Az ügynöklisták feltárása a Jobbik „antikommunista” követeléseinek egyike. MTI KELET tv A Nemzeti Emlékezet Bizottság vizsgálhatja a kommunista múltat? Lázár János: „A múlt lezárása a társadalom megújulásának erkölcsi feltétele” fotó: internet Újra nekiveselkedtek a pártállami tettek, az ügynökmúlt feltárásának. BUDAPEST. A rendszerváltás óta eltelt bő két évtized nem volt elegendő, hogy a mindenkori hatalomgyakorlók olyan megoldást találjanak a pártállami múlt történései ■ értékelésére, amely a politikai erők és a társadalom többsége számára is elfogadható módszert és eredményt jelentenének. A Fidesz-KDNP frakciószövetség, a kétharmados parlamenti többség birtokában most ismét nekiveselkedett a hathatós megoldás kiókumlá- lásának. Nem akarnak titkolózni Bő egy héttel ezelőtt - a frakciószövetség összevont ülését követően - jelentette be Lázár János fideszes frakcióvezető, hogy Nemzeti Emlékezet Bizottság néven önálló állami intézmény létrehozására tesz javaslatot a kormánynak a Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselőcsoportja. A kormánypártok elképzelései szerint ez lesz az a szak- tekintélyekből álló testület, amely feltárja a kommunista diktatúra bűneit és megnevezi a felelősöket. A bizottság javaslatot tesz majd arra is, hogy milyen mértékben zárják ki a közéletből az egykori kommunista vezetőket, vagyis egy úgynevezett lusztrációs törvény is születik. Lázár János hangsúlyozta, hogy a Fidesz - mint kétharmados felhatalmazással rendelkező rendszerváltó párt - semmit nem akar és nem is fog eltitkolni a polgárok elől. „A múlt lezárása a társadalom megújulásának erkölcsi feltétele” - fogalmazott a politikus. A kormánypárti frakció arra kéri a kormányt, hogy az május 15-ig dolgozza ki a Nemzeti Emlékezet Bizottság létrehozásához szükséges jogszabályokat. Az intézmény létszámáról, költségvetéséről és a kormányzati struktúrában elfoglalt helyéről a kormány dönt majd. Az LMP Is javaslatot tett Az LMP is benyújtott egy törvényjavaslatot az állambiztonsági múlt feltárása ügyében, de ennek tárgyalását elutasította az Országgyűlés. A február 20-i szavazáskor az LMP-s indítvány tárgyalását az ellenzéki pártok támogatták, a kormánypárti képviselők többsége azonban ellenezte. Tizenkilenc fideszes és öt kereszténydemokrata politikus ugyanakkor igennel szavazott, 28 kormánypárti politikus pedig tartózkodott. Schiffer András, az LMP parlamenti képviselője nyilvános vitára is kihívta Lázár Jánost, ám ez nem jött létre. Az LMP politikai vitanapot is kezdeményezett az állambiztonsági múlt feltárása ügyében A vitanapon azt próbálnák felderíteni, hogy az elmúlt húsz évben miért vallott kudarcot minden kísérlet, amely az aktanyilvánosságot célozta meg. ékn Megkérdeztük Fekete Sándort, a Miskolci Egyetem politológusát Milyen utat kövessünk a feltárásban? A „múlt kibeszélése” bár kései, hozzájárulhat az ország normális működéséhez. MISKOLC. Miért lenne fontos az ügynökmúlt teljes feltárását segítő törvény és hogyan hatna a jelenlegi politikára? - kérdeztük Fekete Sándort, a Miskolci Egyetem politológusát. „A rendszerváltozás, azaz 1990 óta vissza-visszatérő kérdés az ügynökmúlt teljes feltárása, az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala” - kezdte a politológus. „A téma több szempontból is problematikus: egyrészt az érintettek egy része máig közöttünk van, s nemcsak nekik, de hozzátartozóik számára is stigmaként, fájdalmas traumaként jelenhet meg áz ügynökmúlt. Jogos felvetés, hogy az apák bűneiért a gyermekek felelősek-e, mégis kérdés, „megúszhatják-e” az ösztönös, zsigeri ellen-reakciókat a megfigyeltek, vagy a megfigyeltek leszármazottai- nak részéről?” „Egy-egy - főként kisebb - településen belül óriási feszültségek jelentkezhetnek. Erre példa Hódmezővásárhely, ahol a III/III-as és az szt-tisztek neveit nyilvánosságra hozták, s több héten keresztül ez volt a téma a városban. Másrészt az eltelt hosszú évek nem segítették a feltárás pontosságát és tényszerűségét, hiszen sok irat megsemmisült vagy tudatos megsemmisítésre került” - tette hozzá a politológus. Kik a valódi bűnösök? A besúgó „kis halak”, akiket többnyire nemi identitásukkal, vallási hovatartozásukkal, politikai meggyőFekete Sándor fotó: ékn ződésükkel zsaroltak, vagy azok, akik a rendszer valódi működtetői voltak? Hol húzzuk meg a határt e két csoport között? Milyen utat kövessünk a lusztrációval, az érintettek közéletből való kizárásával kapcsolatban? - tette fel a kérdéseket a politológos. Számos nemzetközi példa létezik (kiemelendő például a cseh és a román), s ezeket figyelembe véve szükséges egy „magyar megoldást” kialakítanunk. „A magyar társadalom jelentős része ugyanakkor nincs érintve az ügyben, sokkal fontosabbnak tartja a mindennapok egzisztenciális kérdéseit, a megélhetési gondokat, családja eltartását- vélekedett Fekete Sándor. - Mégis - véleményem szerint- a „múlt kibeszélése” - bár kései - hozzájárulhat az ország normális működéséhez azzal együtt, hogy a részletek kidolgozása rendkívül fontos. Az ügynökmúlt feltárása továbbá elősegíthetné a magyar politikai élet megtisztulását, hiszen feleslegessé válna a zsarolási potenciált jelentő ügynök-iratok birtoklása. ÉKN-PGY Valakik ott állnak a sötétben... A mai diákokat már nem érdekli annyira az ügynöklista, mint a tíz évvel ezelőttieket. Miskolc. Újra parlamenti vita tárgya lett az ügynökkérdés. De vajon előkerül-e a téma a középiskolákban? Mit tanítanak a történelemtanárok a titkosszolgálati hálózatról, és érdekli-e a diákokat az ügynöklista nyilvánosságra hozatala? Ezt kérdeztük Nyíri Zoltántól, az Avasi Gimnázium történelemtanárától, aki elöljáróban elmondta: a Kádár-korszak az utolsó gimnáziumi év második félévében tananyag. Téma a besúgó hálózat működése, és téma az is, hogy mi volt ezzel a célja az akkori diktatórikus rendszernek. A tankönyvek és a történelemtanár is elítéli a titkosszolgálati hálózat működését, az ügynökökre vonatkozó állásfoglalás azonban hiányzik a tananyagból. A könyvekben egy halvány utalást találni csak ezzel kapcsolatban, hogy a diákokban negatív érzelmeket ébresz- szen azok iránt, akik ilyen módon együttműködtek a rendszerrel. A tankönyvek olyasmit ífnak, hogy „valakik ott állnak a sötétben. De vajon kik lehetnek azok? Az ügynökök?” - idézte a történelemtanár. Nem kérdezgetnek Nyíri Zoltán tapasztalatai szerint ma a diákokat sokkal kevésbé érdekli és hozza lázba az ügynöklista, mint a tíz évvel ezelőtti tanulókat. Nem kérdezgetnek sokat, érzelmileg nem érinti meg őket, nem maradnak ott történelemóra után vitázni. A tanár szerint ez azért lehet, mert a mai 17- 18 évesek szülei gyerekként vagy diákként élték meg a Kádár-korszakot, tehát nekik sincs közvetlen tapasztalatuk a besúgó rendszerről. A nagyszülők talán tudnának mesélni, de nem jellemző, hogy a mai diákok erről a témáról kérdezgetnék a nagypapát vagy a nagymamát. ékn-he A könyvekben egy-két halvány utalást találni csak a témával kapcsolatban fotó: internet A szocialisták a vitanap mellett foglaltak állást Az MSZP támogatja, hogy parlamenti vitanapon tárgyalják az ügynökkérdést. Budapest. A szocialisták támogatják, hogy parlamenti vitanap foglalkozzon az ügynöküggyel, az MSZP-s képviselők ezért aláírják az erre vonatkozó LMP-s kezdeményezést - tudatta Mesterházy Attila. Azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz- KDNP-frakciószövetség hétfőn felkérte a kormányt, hogy május 15-ig dolgozza ki azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik a kommunista rendszer bűneit feltáró Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozását, az MSZP elnöke közölte: attól tartanak, hogy ez csak figyelemelterelés, és a Fidesz így próbálja elkerülni a parlamenti vitát. Hozzátette, kíváncsiak rá, kik lesznek azok a szakértők, akik a bizottságban helyet kapnak. mti A titkot úgy kell felfedni, hogy tanuljunk belőle „Ha a titok egymás hántására jó, akkor nem jó semmire” - vallja Miklós Dienes Lídia. MISKOLC. A megyei kórház klinikai szakpszichológusa szerint egy titkot úgy érdemes felfedni, hogy senki ne sérüljön, de a jövőt illetően tanuljunk belőle. Mindezt az ügynöktörvény kapcsán mondta el lapunknak a szakember. , „A titok, legyen az bármilyen, nyom nélkül nem marad, és minél nagyobb barikádot épít köré a hordozója, annál megveszekedettebben törne elő. Ha nem mentesül valaki a titoktól, akár egy társadalom is, akkor az olyan, mint egy betokosodott tályog” - fogalmazott Miklós Dienes Lídia. Hozzátette: minden titok mérgez, és éppen ezért a normális késztetés az, hogy Titkos eszközök... fotó: net A titok, legyen az bármilyen, nyom nélkül nem marad. MIKLÓS DIENES LÍDIA elmondjuk, megosszuk valakivel. Ahogy a pszichológus fogalmazott: fontos lehet, hogy valaki segít „elhordani” a titok terhét. Jótékony is lehet... Arról is beszélt, hogy minél görcsösebben ragaszkodunk a titkunkhoz, annál erősebben próbál a felszínre törni. Megtörténhet, hogy az ember átesik a ló másik oldalára. Azaz - mondta a pszichológus - a korábban megélt, majd rejtegetett tulajdonságának az ellenkezőjét teszi. Vagy éppen teljes hallgatásba csap át, azaz, nem csak a titkot titkolja, hanem végül mindent, elveszítve ezzel kapcsolatait. „Minden titoknak jó, ha felszínre kerül, jót tesz, ha lelepleződik. Persze fontos, hogyan, mennyire tartva tiszteletben a másik személyiségét. Hiszen a kiderülés lehet romboló, de akár jótékony, integráló is. Éppen ezért, ha a titok felfedése csak egymás hántására jó, akkor nem jó semmire...” - vélekedett. ÉKN-NSZR
