Kelet Magyarország, 2012. március (69. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-26 / 72. szám

2012. MÁRCIUS 26.. HÉTFŐ Háti Jogerős börtön az uzsorásoknak A napokban újabb uzsora-bűncselekmény miatt hozott ítéletet a Nyíregyházi Törvény­szék. NYÍREGYHÁZA, Tavaly ősszel úgy módosította a Büntető törvénykönyvet a parlament, hogy az uzsora-bűncselek­mény tényállási elemei közül kivette az üzletszerűséget, így már az is három évig ter­jedő szabadságvesztéssel büntethető, aki akár egyetlen alkalommal olyan aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely annak kötelezett­jét súlyos nélkülözésnek teszi ki. A napokban újabb uzsora­bűncselekmény miatt hozott ítéletet a Nyíregyházi Tör­vényszék.- Két és fél évtől négy évig terjedő börtönbüntetésre ítélte jogerősen a Nyíregy­házi Törvényszék azt az öt vádlottat, akik pénzkölcsö- nöket nyújtottak alacsony jövedelmű embereknek 100 százalékos kamatra, majd a tartozásokon felül további összegeket követeltek tőlük - közölte a törvényszék elnök- helyettese-szóvivője. Nyakó Zsuzsanna elmond­ta: a törvényszék a Nyír­egyházi Városi Bíróság 2010 decemberében meghozott elsőfokú ítéletét hagyta hely­ben, melyben a vádlottakat folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében mondta ki bűnösnek. A bíróság az öt vádlott közül az elsőrendűt három év, a másod-, harmad- és negyedrendűt négy év, az ötödrendűt pedig két év hat hónap börtönbüntetéssel sújtotta, mellékbüntetésként pedig valamennyi vádlottat eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. Zsarolás és megfélemlítés A tényállás szerint elsőren­dű B. Tamás, másodrendű G. István, negyedrendű G. Istvánná, illetve közös gyer­mekük, a harmadrendű G. István Zorán és annak élettár­sa, az ötödrendű L. Marianna 2003-tól kezdve a sértettek­nek pénzkölcsönöket nyúj­tott 100 százalékos kamatra, emellett hitelre élelmiszert is adtak részükre. A vádlottak a sértetteket a pénzösszegek visszafizetése, valamint to­vábbi összegek megfizetése érdekében folyamatosan ve­ÁUandó rettegésben tartják a kölcsönt kérőket illusztráció: stock-fotó réssel és megöléssel fényé- A megfélemlített sértett gették és zsarolták. családok közül volt olyan is, akik hitelezőiktől menekülve néhány hónapos gyermekük­kel együtt bujkálni kénysze­rültek - tette hozzá a szóvivő. A rendőrségen tett feljelenté­sek nyomán eljárás indult a vádlottak ellen, de a sértettek a feljelentéseket később visz- szavonták. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész súlyosítás, a vádlottak védelmét ellátó három ügy­véd elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés miatt fellebbeztek. A törvényszék a vádlottak fellebbezését el­utasította, s a városi bíróság ítéletét hagyta helyben. Fenyegetve követeltek- Börtönbüntetéssel sújtot­ta a Nyírbátori Városi Bíró­ság tavaly november 29-én, nem jogerős ítéletében azt a 36 éves piricsei férfit és 34 éves élettársát, akik uzsora- kölcsönt adtak egy helybéli házaspárnak, majd a tartozás kiegyenlítése után fenyege­téssel további összegeket kö­veteltek tőlük. A büntetett előéletű férfit- mint különös visszaesőt ­három év tíz hónap, míg élet­társát halmazati büntetésül két év hat hónap börtönnel sújtotta. KM/MTI Kronológia: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elkövetett uzsora-bűncselekmények 2011. augusztus 12. Nyíregyháza. Uzsora-bűncselekmény miatt fogtak el három férfit és egy nőt Nyíregyházán - közölte a rendőrség. A csoport két tagja pénteken jelent meg a 32 éves sértett nagycserkeszi otthonában azért, hogy fennálló tartozásának törlesztőrészletét behajtsa. A sértettet megfenyegették, s bántalmazását helyezték kilátásba, amennyiben nem fizet. A többségében rokoni kapcsolatban álló társaság rendszere­sen nyújtott kölcsönöket rászorulóknak, aránytalanul magas kamatok mellett. A sértettek a kamatos törlesztőrészletek visszafizetéséhez súlyos nélkülözésre kényszerültek. 2011. szeptember 7. Rétközberencs. A Kisvárdai Rendőrkapitányság Bűnügyi osztálya uzsora-bűncselekmény és más bűntettek elkövetésének megalapo­zott gyanúja miatt indított nyomozást egy 19 éves rétközberencsi fiú, valamint 36 éves anyja ellen. A rendelkezésre álló adatok szerint az anya-fia páros a 2010-2011-es évben több alkalommal adott pénzkölcsönt kamatos kamatra két rétközberencsi családnak. A páros a nehéz körülmények között élő családok rászorult helyzetét kihasz­nálva üzletszerűen, rendszeres haszonszerzésre törekedve olyan szóbeli megállapodást kötött a sértettekkel, hogy azok a kölcsönként kapott pénz dupláját voltak kötelesek visszaadni. 2011.szeptember 12. Tiszavasvári. Lebukott a városban egy uzsorás, 2007 óta több nehéz anyagi helyzetben lévő családnak adott kölcsönt 100, illetve 200 százalékos kamatra. A 42 éves férfi az illegális hitelszerződéseket annak elolvasása nélkül íratta alá a sértettekkel, a kölcsönkért pénzt az érintetteknek 100 százalékos kamattal kellett visszafizetni, s aki csak részben tudta megadni, annak a fennmaradó összegre már 200 százalékos volt a kamat. 2011. szeptember 27. Gávavencsellő. Kedden rendőrök és kommandósok ütöttek rajta otthonában négy gávavencsellői lakoson, akik a rendőrség információi szerint üzletszerűen rendszeresen követtek el uzsora-bűncselekményt. A társaság tagjai (két nő, valamint két férfi), akik megalapozottan gyanúsíthatók azzal, hogy több éve folyamatosan, egymás tevékeny­ségéről tudva és egymást segítve szociálisan és anyagilag rászorult gávavencsellői lakosok részére aránytalanul magas áron, hitelbe adtak el élelmiszereket, amelyért cserébe a következő hónap elején érkező segélyeik jelentős részét elvették. A sértettek az élelmiszerek és a hitel­ként kapott pénzösszegek kamatos árának visszafizetésével további súlyos nélkülözésre kényszerültek. 2012. február 14. Kölese. Büntetőeljárást indított a rendőrség egy kölesei uzsorás házaspár ellen; az 59 éves férfit őrizetbe vették, 56 éves felesége szabadlábon védekezhet - közölte a megyei rendőr-főkapitányság saj­tószóvivője kedden. Fedor Rita tájékoztatása szerint a házaspár 2010 júliusától rendszeresen adott hitelbe élelmiszercikkeket a lakóhelyükön élő rászorulóknak. A rendőrségi tájékoztatás szerint a hitelbe adott áruk ellenértékét, amely a kiskereskedelmi árhoz képest aránytalanul magas volt, a következő hónapban kellett megfizetniük az érintetteknek. Íme a „vidék alkotmánya” Egy stratégia mindig annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle - mondta a miniszter. TISZALÖK. Magyarország vidék- fejlesztési stratégiája számos megyénket (is) érintő kérdés­re ad megfelelő választ - fo­galmazott dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a tiszalöld vidékfejlesztési fóru­mon. Mint mondta, az átfogó nemzeti cselekvési terv egy­aránt érinti a mezőgazdasági termelést, az élelmiszer-fel­dolgozást, a környezet- és ter­mészetvédelmet.- A vizeink fontossága, ter­mészeti kincseink megóvása mellett a megoldásért kiáltó ár- és belvízgondokról sem szabad megfeledkeznünk. Ebben segít a fenntartható tájgazdálkodás, a START munkaprogram és a különböző pályázati forrá­sok. A vidéki termékek piacra juttatását és a hungarikumok népszerűsítését is igyekszünk elősegíteni. Célunk, hogy magyar földön termelt, tiszta környezetben előállított, jó minőségű élel­miszerek kerüljenek a piacra, a családi asztalokra. Minél több fiatalt kell megnyernünk a gazdálkodás mellett, a nö­vénytermesztéssel és állattar­tással foglalkozók jelenlegi, 436 ezres létszámát a jövőben 700 ezerre szeretnénk növelni - hangsúlyozta a tárcavezető. Hozzátette: a „vidék alkotmá­nya” a vidéki Magyarország valamennyi stratégiai kérdését és válaszát magában foglalja. Az éveken keresztül mosto­hagyermekként kezelt vidék megtartó erejére és értékeire óriási szüksége van hazánk­nak. Újra sokszínűvé, vál­tozatossá kell tenni a mező- gazdálkodást, mára ugyanis beszűkült a termelés, vissza­szorult az állattartás, piacokat veszítettünk, kiszolgáltatottá váltunk. A családi gazdaságo­kat támogatni kell, mert ők al­kotják a vidék gerincét. Szük­ség van nagyüzemekre, de Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a tiszalöki vidékfejlesztési fórumon fotó: palicz istván családi kis és közepes vállalko­zásokra is, erre tekintettel kell lenni a pályázatok kiírásakor. - Egy stratégia mindig annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. A nemzeti vidékstraté­gia állami és regionális célokat egyaránt tartalmaz, s 2020-ig tekint előre - emelte ki dr. Fa­zekas Sándor. KM-Pl Nézőpont Bednárik Mónika Elfelejtett emberség Míg élek, nem felejtem el egy, a szomszédos megyében élő ismerősöm kétségbeesett telefonhívását. Már csak akkor merte bevallani a családjá­nak, hogy uzsorásoktól kért pénzt, amikor elhangzott a mondat: fizess, vagy elvisszük a gyerekeidet és eladjuk őket Ukrajnába! A meglett férfi sírva, összetörve, megalázot- tan kért mindenkitől kölcsönt csak azért, hogy az önmaga által előidézett rémálom egy­szer véget érjen, ám ez nem az a (való) világ, ahonnan szabadulni lehet. A feneketlen zsarnokkút elvitte az otthonu­kat, a kocsit, az összes megta­karított pénzüket. Nem ma­radt más, csak a rettegés, amelynek romjain egy halott apa, három árva gyerek és egy már semmiben sem bízó, a re­ményét és a múltját végleg el­vesztett anya keresi az új élet alapjait, túl a határainkon is. Tetszik, nem tetszik, az uzsorások olyanok, mint a prostituáltak. Évezredek óta vannak, s mindaddig, amíg lesznek, akik a szolgáltatá­saikra igényt tartanak, élnek és uralkodnak az értelmen és az életen. A határtalan kapzsiságukról, a fékevesz­tett harácsolásukról és az érzéketlenségükről elhíresült pénzkölcsönzők úgy tesznek, mintha a saját családjukban soha nem találkoztak volna a nélkülözéssel, a kiszolgál­tatottsággal, az utolsó esély lehetőségével. Vajon azért lettek ilyenek, mert ugyanígy jártak egykor, és most bosszút állnak mindenkin? Lelkesen szorítok minden uzsora-bűncselekmény sér­tettjének, hogy legyen ereje feljelenteni a lelketlen bankó­begyűjtőket, a rendőröknek, hogy az összes uzsorást kapják el, és a bíróknak, hogy ne is­merjenek mentő körülményt, ha arról kell dönteniük: meny­nyi időt töltsön rács mögött az, aki elfelejtette, milyen embernek lenni. monlka.bednarik@lnform.hu Kelet kvíz A Tisza áradásaitól sokat szenve­dett falu 1864-ben költözött a jelenlegi, negyedik helyére. a) Rakamaz b) Tiszavid c) Tiszamogyorós d) Zsarolyán A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük: Ön venne fel uzsorakölcsönt? BALOGH ILDIKÓ: Nem CSORBA TAMÁSNÉ: BODÓ DEBÓRA: Inkább vennék fel uzsoraka- Semmiképpen sem a családomhoz fordul­matra pénzt. vennék fel. nék segítségért. SZABÓ RICHÁRD: Még MACHÁCS JÓZSEFNÉ: SÁNTHA DÓRA: Én is hitelt sem szívesen Teljes mértékben elité- inkább a családomra vennék fel. lem az uzsorásokat. támaszkodnék. Balogh Ildikó: -Bármit, csak azt ne! Ha készpénzre lenne szük­ségem, akkor inkább bemen­nék egy bankba, és ott kérnék segítséget. Nem tudom elkép­zelni azt, hogy uzsorakamatra vegyek fel pénzt közölte. Csorba Tamásné rossz véle­ménnyel van az uzsorázásról. - Nem is vennék fel uzsora­kölcsönt senkitől. Sajnos a legszegényebbek sokszor rá­kényszerülnek, és ezt az erre szakosodott bűnszervezetek ki is használják. Bodó Debóra szerint inkább az idősebbek szorulnak rá az uzsorára. - Én inkább a rokonaimtól és a szü­leimtől kérnék segítséget, ha már mindenképpen pénzre lenne szükségem - válaszolta. Szabó Richárd még hitelt sem venne fel, nem hogy uzsora­kölcsönt. - Én is inkább a ro­konoknál kopogtatnék, mint egy bank vagy egy uzsorás ajtaján. A mai világban még banki hitelt sem érdemes fel­venni - tette hozzá. Machács Józsefné elítéli azokat az em­bereket, akik az uzsorázás során a szegény embereket még szegényebbé teszik. - Életeket tesznek tönkre ezek a bűnözők, így természetesen én sem vennék fel uzsoraka­matra pénzt - mondta. Sántha Dóra sem szívesen jutna így pénzhez, hiszen a dupláját kellene visszafizetni. - Én is inkább a családomra próbál­nék támaszkodni - válaszolta. « Emlékezés áldozatokra, elhurcoltakra Zajtán szombaton, a német nemzetiségi önkormányzat szerve­zésében haranglábat avattak a köztemetőben. FOTÓ: M. MAGYAR LÁSZLÓ 4 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom